Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-13 / 282. szám

2 Dunántúli napló 1986. október 13., héttő Dr. Richard von Weizsäcker életrajza Befejeződött Gorbacsov és Reagan találkozója Dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársa­ság szövetségi elnöke 1920. ápritfs 15-én született Stutt­gartban. Népiskolai, majd gimnáziumi tanulmányokat végzett Berlin­ben és Bernben. Sikeres érett­(Folytatás az 1. oldalról) csolatépítésben, tegyük hozzá, annak pénzelésében is. Jó volt a sajtóvisszhang is a helyi la­pokban, a kölni Horizont külön ■kiadványt jelentetett meg, a színes nyomású Ungarn Pano­rámában tucatnyi baranyai vállalat ismerteti termékeit es tevékenységét. A pécsi bemutatkozás alkal­mából több szakember küldött­ség is megfordult Fell’bacbban. Az egyik csoportot, negyven mérnököt és közgazdászt a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság Baranya Me­gyei Szervezete indította, szak­mai programjukról a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-du­nántúli bizottsága és az ottani társkamara, az IBK fellbachi területi bizottsága gondosko­dott. A csoport látogatást tett az automatikai elemeket gyár­tó AG Herion Werke cégnél, a hűtőberendezésekhez szabá­lyozóelemeket és aggregátoro­kat gyártó Flica Werke cégnél, megtekintette a Bad Friedlich­halle konzervgyárat. Találkoz­tak a Mercedes Benz autógyár szakembereivel, megismerked­tek a kamara oktatási központ­jának tevékenységével. Dr. Szűcs Pál, az SZVT me­gyei elnöke és dr. Kéri István, az M'KK dél-dunántúli bizott­ságának titkára, az SZVT me­gyei ügyvezető elnöke megbe­szélést folytatott az ottani társ tudományos egyesület, az RKW stuttgarti központjának vezetői­vel a két szervezet közötti együttműködési szerződés elő­készítése céljából. Dr. Kéri kér­désünkre elmondta, útjuk során rendkívül sok érdekes és hasz­nos ismeretet szereztek, a ta­pasztalatcserék a jövőben rendszeresek lesznek. Felmerült egy magyar—nyugatnémet ve­gyes vállalat alapításának öt­lete, ennek szervezését a ka­marák vállalták magukra. Az SZVT-vel hasonló együttműkö­dést kíván kiépíteni az MTESZ Baranya Megyei Szervezete, erről dr. Földvári János, az MTESZ megyei elnöke tárgyalt a Német Mérnökszövetség te­rületi bizottságának vezetőivel. Együttműködési szerződést fog­nak kötni, mely előirányozza a műszaki szakemberek kölcsönös tapasztalatcseréjét és utaztatá­sát. Egyszóval: sok szálon meg­indult immár a gazdasági és ■műszaki kapcsolatépítés is. Elvitte Fellbachba tagszövet­kezetei és tagvállalatai veze­tőit, igazgatótanácsának tag­jait a B. M.-i Baromfifeldol­ségi vizsga után 1937-től jogi és történelmi tanulmányokat folytat az oxfordi, grenoblei és göttingeni egyetemen. Katonai szolgálatot 1938. és 1945. kö­zött teljesít. Ezt követően 1945- től 1953-ig ismét egyetemi hall­gató majd joggyakornok, lete­szi az első és a második jogi államvizsgát. Iparvállalatoknál dolgozik 1953-tól 1966-ig, 1954-ben jogi doktorátust szerez Göttingen- ben. Ekkor lép be a Keresz­ténydemokrata Unióba. (CDU). 1964. és 1970. között a Német Evangélikus Egyházgyűlés el­nöke, 1966-tól 1984-ig a CDU szövetségi elnökségének tagja. A Német Evangélikus Egyház Szinódusának és Tanácsának tagja 1969. és 1984. között A Szövetségi Gyűlés (Bundestag)^ soraiban 1969-től 1981-ig tevé­kenykedik. 1971— 1974-ben c CDU Alapelvi Bizottságának, majd 1974—1977. között a párt Alapelvi Programbizottságának az elnöke. A Szövetségi Gyűlés alelnöki tisztét 1979-től 1981- ig tölti be, majd Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere és a nyugat-berlini képviselőhöz tagja lesz 1981-től 1984-ig. 1984 óta a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. gozó és -forgalmazó Közös VáI- lelát. Egyrészt azért, mert ér­dekeltek voltak, mint kiállítók, másrészt — mint Kincses Tibor igazgatótól megtudtuk — igen­csak érdekeltek a nyugatnémet piacon, ahol szeretnék növelni forgalmukat. Sokat várnak a baromfiipari vállalatok által létrehozott és a munkáját a jövő évtől megkezdő, saját kül­kereskedelmi vállalatuktól, a Hungavistől. Minderről az autó­buszban és a vacsoraasztalnál is sokszor szó esett, aminek e sorok írója fültanúja lehetett, miután a közös vállalat jóvol­tából utazhatott Fellbachba. A kiállítás, melyet a Mecsek- Tourist és a Hungexpo rende­zett, öt napon át tartott és ok­tóber 12-én zárult az elegáns Schwabenland-halléban, szép érdeklődés mellett. Az időszak kedvezett, hiszen Fellbachban ez az őszi nagy rendezvények- a hagyományos szüreti na­pok - évadja, amikor sok lá­togató seregük össze, melles­leg az ebből az alkalomból rendezett fesztiválon a mi Me­csek Táncegyüttesünk is fellé­pett. Árubemutatónkról a meg­nyitón F.-W. Kiel főpolgármes­ter üdvözlő beszédében úgy nyilatkozott, a bemutatott ter­mékek — még ha szűk kereszt- metszetét is adják Pécs gazda­ságának - messze túlszárnyal­ják a kiállítással kapcsolatos elvárásaikat. Mindazonáltal számunkra vannak tanulságok, s erről Asztalos Ferenc, a Me- csek-Tourist vezetőhelyettese, a fellbachi kiállításunk igazga­tója jegyezte meg előttünk: a látogatók részéről vetődött föl, hogy a termékek csomagolá­sában sokkal többet kell nyúj­tanunk, hiányolták továbbá, nem jöttek el és nem ajánl­koztak föl a háttéripart képvi­selő pécsi-baranyai cégek, me­lyekkel esetleg termelési együttműködésre léphetnének. Mindezek az események tör­téntek dr. Richard von Weiz­säcker, az NSZK államelnöke magyarországi látogatásának előestéjén. A fellbachi lapok már azt is hírül adták, hogy államelnökük Baranyába is el­látogat és október 15-én a Pécsi Városi Tanácson jelenlé­tében írják alá Pécs és FelI- bach testvérvárosi szerződését. A nemzetközi élet mai, feszült­ségekkel terhes időszakában — aligha esünk túlzásba meg­állapításunkkal - óriási dolog, mondhatni történelmi pillanat lesz a két város kapcsolatai­nak ilyen szerződésben való megpecsételése — a béke ja­vára. Miklósvári Zoltán (Folytatás az 1. oldalról) c rakétaelhárító fegyverekkel kapcsolatos SALT-I szerződés­ben. Ez annyira korlátozta vol­na a szerződés keretei között el­végezhető kutatómunkát, hogy a program nem haladhatott volna erőteljesen előre. Az el­nök, bármilyen keményen dol­gozott az ilyen rendkívüli nagy terjedelmű és fontosságú egyezmények érdekében, egy­szerűen nem adhatta fel az Egyesült Államok és szövetsé­gesei, a szabad világ biztonsá­gi érdekeit azzal, hogy fel­hagy ezzel a lényegét tekintve védelmi programmal. Az elnök­nek figyelembe kellett vennie, hogy a hadászati védelmi kez­deményezés programja volt az egyik legfőbb kiváltó oka an­nak, hogy lehetőségünk nyílt az ilyen megállapodásokra, s azt is, hogy a program folytatása és lehetősége feltétlenül szük­séges annak biztosítására, hogy a létrejött megállapodá­sokat hatékonyan végrehajtsák. így végül is az elnöknek mélységes sajnálkozással egy­szerűen el kellett utasítania, hogy kockáztassa az Egyesült Államok és a szabadság biz­tonságát a védelmi pajzs fel­adásával" — mondotta az ame­rikai külügyminiszter. Shultz szerint Reagan a megállapodások érdekében hajlandó lett volna - a koráb­ban amerikai részről- javasolt hét és fél éves időtartammal szemben — tíz évre vállalni a Salt—I. szerződés megtartását, ám ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államok ebben az Időszakban is folytathassa a kutatási-fejlesztési munkát a csapásmérő űrfegyverek terén, szerinte összhangban a Salt—I. szerződés korlátozásaival. Az amerikai külügyminiszter arra is utalt, hogy az Egyesült Álla­mok — igaz, a jelenleg terve­zettnél kisebb mértékben — még akkor is telepíteni kívánta az ilyen fegyvereket a tízéves Reagan amerikai elnök el­utazása előtt rövid beszédet mondott az Izland szigetén lé­vő amerikai támaszpont, a kef- laviki légitámaszpont személy­zete előtt. Az elnök kijelentet­te: a Szovjetunió ,,azt akarta, hogy csupán laboratóriumi kí­sérletekre korlátozzák" az űr­fegyverkezési kutatást, ez pe­dig „megölte volna védelmi pajzsunkat". Reagan szerint igen jelentős előrehaladás történt a tárgya­lások közben a hadászati fegy­verek korlátozásának megoldá­sában, előrehaladás mutatko­zott a nukleáris kísérletek meg­szüntetése kérdésében, de a tárgyalások végén „egy olyan terület maradt, ahol változatla­nul fennálltak a nézeteltérések. A Szovjetunió ragaszkodott ah­hoz, hogy miközben a két fél keresi annak lehetőségét, mi­ként csökkentse az egész vilá­Nagy jelentőségű, azonnali és közvetlen hatású, történelmi megállapodások megkötésé­nek lehetőségét tette semmis­sé az Egyesült Államok kor­mányzata azzal, hogy nem mondott le a hadászati védel­mi kezdeményezésnek nevezett űrfegyverkezési programjának a laboratóriumi kísérleteken túlmenő folytatásáról — derült ki Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának reykja­viki sajtóértekezletén elmon­dott szavaiból. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió egymás­sal összefüggő nagy jelentősé­gű javaslatokat tett, amelyek keretében hajlandó lett volna minden korábbinál nagyobb méretű engedmények megté­telére. Ezek közül többnek a kérdésében már meg is szü­időszak lejártával, ha közben valóban megtörtént volna a különböző támadó nukleáris fegyverek teljes leszerelése. Az amerikai álláspont szerint „ez biztosíték lenne az esetleges szerződésszegések ellen, vagy az ellen, ha valaki más nuk­leáris fegyverekhez jutna". Bár Shultz azt állította, hogy a támadó nukleáris fegyverek tíz éven belül történő teljes felszámolásáról szóló megálla­podáshoz „igen közel jutottak”, s a regionális kérdések, az em­beri jogok és a kétoldalú kap­csolatok terén is volt a meg­beszéléseken előrehaladás, is­mételten leszögezte, Reagan elnök nem volt hajlandó ér-' demlegesen módosítani a ha­dászati védelmi kezdeménye­zés, az amerikai űrvédelmi program megvalósítására vo­natkozó elképzeléseit. A külügyminiszter szerint a reykjaviki találkozón elhangzot­tak alapján Genfben folytatód­nák mö'jd a leszerelési tárgya­lások, de nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni ar­ról, hogy a találkozó után van-e esély például a közepes hatótávolságú nukleáris eszkö­zök számának csökkentésére. Mint mondotta, az izlandi fő­városban a‘különböző fegyver­fajták csökkentéséről és felszá­molásáról „egymással össze­függésben” volt szó. „Minden módon törekedni fogunk arra, hogy konstruktív viszonyt te­remtsünk a Szovjetunióval, ké­pesek legyünk megoldani eze­ket a problémákat. De soha­sem fogjuk ezt megtenni az Egyesült Államok és szövetsé­gesei kárára” — mondotta az amerikai külügyminiszter. Shuitz kifejezte reményét, hogy Gorbacsov a jelenlegi tár­gyalások eredménytelensége ellenére ellátogat majd az Egyesült Államokba, de azt mondotta, erről csak kevés szó esett Reykjavikban és nem ál­lapodtak meg egy ilyen útban. got fenyegető nukleáris rakéták és robbanófejek számát, írjunk alá olyan megállapodást, amely lehetetlenné tette volna számomra és az eljövendő el­nökök számára tíz évre szólóan azt a jogot, hogy kifejlesszük, kipróbáljuk és telepítsük a nuk­leáris rakéták elleni védelmi eszközöket, amelyek a szabad világ védelmét szolgálják. Ezt nem tehettük meg és nem is tesszük meg” — jelentette ki Reagan. „A béke előmozdítására jöt­tünk Izlandba és az eddigi leg­messzebbmenő fegyverzetellen­őrzési javaslatokat tettük le az asztalra. A főtitkár elutasította ezeket. Ennek ellenére nagyon jelentős erőfeszítéseket tettünk Izlandon nézeteltéréseink nagy részének megoldásában és foly­tatjuk az erőfeszítéseket" — hangoztatta Reagan. letett a konkrét megállapodás a reykjaviki találkozó során, az űrfegyverkezés kérdésében mutatkozó nézetkülönbség azonban újra elzárta a meg­nyílt utakat. Hosszas tárgyalások után a nukleáris hadászati fegyverek kérdésében sikerült például megállapodni abban, hogy a hadászati fegyverrendszerek mindhárom összetevőjét, tehát a szárazföldi telepítésű, föld­részközeli ballisztikus rakétá­kat, a tengeralattjáró fedélze­ti ballisztikus rakétákat és a hadászati bombázó repülőgé­pek számát egyaránt 50 szá­zalékkal csökkentik. Mint Mi­hail Gorbacsov rámutatott, ez szovjet részről jelentős enged­mény lett volna, hiszen a csök­kentés jelentős részben érin­tette volna az amerikai felet leginkább nyugtalanító szov­jet nehézrakétákat is. Ráadá­sul a Genfben született meg­állapodástól eltérően a felek nem tekintettek volna hadásza­ti fegyvernek minden egymás területét elérni képes esz­közt. A közepes hatótávolságú eszközök kérdésében a meg­állapodás lényege az lett vol­na, hogy Európában szovjet és amerikai részről felszámolnak minden közepes hatótávolságú rakétát, az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú rakéták számát a jelenlegi szinten be­fagyasztanák és haladéktala­nul tárgyalások kezdődnének ezek további sorsáról. Egyide­jűleg Ázsiában csak 100rob- banótöltet maradna rendszer­ben a szovjet közepes ható- távolságú hordozóeszközökön, s ugyanannyi robbanótöltettel rendelkezhetne az Egyesült Államok is hasonló eszközein, saját területén. Egyidejűleg teljesen levették volna a napi­rendről a brit és francia nuk­leáris erők kérdését, amellyel kapcsolatban Genfben még az volt a szovjet kikötés, hogy ezek az eszközök a jövendő megállapodásig nem korsze­rűsíthetek. Gorbacsov elmondta, hogy miután e kérdésekben már létrejött a megállapodás, ja­vasolta Ronald Reagan-nek, hogy erősítsék meg a rakéta- elhárító rendszerek korlátozá­sáról kötött, lejárati idő nél­küli szovjet-amerikai megál­lapodást: mindkét fél vállal­ja, hogy tíz éven belül nem mondja fel a szerződést és szigorúan betartja előírásait. Kötelezzék magukat arra is, ■hogy a rakétaelhárító fegyve­rek kifejlesztése érdekében kezdett kutatásokat csupán la­boratóriumi körülmények kö­zött folytatják. E témakörben rendkívül éles hangú vita- bontakozott ki — mutatott rá az SZKP KB fő­titkára. — Ronald Reagan a végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy űrfegyverkezési program­ját folytatva az Egyesült Álla­mok a világűrben is kipróbáI­Diplomáciai hírek Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Spanyolország nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte I. János Károlyt, Spanyolország királyát. * Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, bemu­tatkozó látogatáson fogadta Francisco Javier Rubio Garcia- Minát, Spanyolország magyar- országi rendkívüli és meghatal­mazott, nagykövetét. * Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, búcsúlátogatáson fo­gadta dr. Abdel Moneim Ati- kot, az Egyiptomi Arab Köztár­saság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. • ♦ PEKING: Vasárnap, helyi idő szerint a késő délutáni órákban kü/önrepülőgéppel >Pe- kingbe érkezett II. Erzsébet an­gol királynő, aki Li Hszien-nien elnök meghívására egyhetes látogatást tesz a Kínai Nép- köztársaságban. Kínai politikai körökben nagy jelentőséget tu­lajdonítanak az angol királynő látogatásának és rámutatnak, hogy ez az első ilyen magas szintű látogatás Kínában a két ország kapcsolatainak történe­tében. hasson új rakétaelhárító fegy­vereket, lehetőséget nyerve ezzel a Szovjetunióval szem­beni katonai fölény megszer­zésére. Az amerikai elnöknek ez a hajlíthatatlan magatartá­sa semmissé tette a már lét­rejött megállapodást a hadá­szati, a közepes és kisebb ha­tótávolságú fegyverek számá­rnak lényeges csökkentéséről is. Felhívtam rá az elnök fi­gyelmét, hogy történelmi lehe­tőséget szalasztunk el, hiszen álláspontjaink soha nem vol­tak még ilyen közel egymás­hoz - hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Közölte azt is, hogy Reagan elnök állás­pontjából világossá vált: az Egyesült Államok, s főleg an­nak az elnök döntéseire is meghatározó hatást gyakorló katonai-ipari komplexuma a technológiai fölényben bízva mindenáron katonai fölényt akar kivívni a Szovjetunióval szemben. Gorbacsov a továbbia'kban hangsúlyozta, hogy a megál­lapodások ellenére sem lehet kudarcnak tekinteni a reykja­viki találkozót. A csúcsértekez­let egy hosszú, nagyon nehéz folyamat újabb, mindkét fél számára tanulságokkal járó állomása volt. Korunknak azok a realitásai, amelyek szüksé­gessé tették a találkozót, to­vábbra is érvényben marad­nak, azokkal mindenki kényte­len számolni, s ezért nem le­het abbahagyni a fegyverke­zési problémák megoldási módjainak felkutatására kez­dett munkát. A párbeszédre tehát, bármi­lyen nehéz is legyen az, még nagyobb szükség van, mint ed­dig — szögezte le a főtitkár, hozzáfűzve, hogy ha mindkét fél jól átgondolja álláspontját, a reykjaviki megbeszélés ta­nulságait, akkor nem veszett el a fegyverkezési hajsza meg­állításának esélye. Ezzel összefüggésben utalt Gorbacsov tervezett egyesüh államokbeli látogatására is, leszögezve: úgy érzem, folytat­hatjuk Reagan elnökkel a megkezdett eszmecserét. Szűrös Mátyás Svédországba utazott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizott­ságának elnöke a svéd kor­mány meghívására vasárnap Stockholmba utazott. Szűrös Mátyás búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Anders Ragnor. Dromberg, a Svéd Királyság budapesti nagykövete. • ■f BONN: A magát szélső­baloldalinak leltüntető nyu­gatnémet Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű terrorista szervezet emberei péntek éjjel a nyílt utcán géppisztolyból le­adott lövésekkel méggyilkolták dr. Gerold von Braunmühlt, ez NSZK külügyminisztériumánok a kelet-nyugati kapcsolatokéit és az ENSZ-szervezetekért fele­lős politikai igazgatóját. A vé­res bűncselekmény, amelynek során terroristák először követ­tek el merényletet vezető politi­kai személyiség ellen, általános megrendülést keltett az ország­ban. A terroristák gyilkos tá­madásáról az éjjel azonnal tá­jékoztatták Helmut Kohl kancel­lárt. Hans-Dietrich Genschet alkancellár és külügyminisztci azonnal a helyszínre sietett, s kifejezte részvétét Braunmühl özvegyének. A magas állású diplomata három gyermeket hagyott hátra: egy 17 és egy 19 éves Hűt, valamint egy 16 éves leányt. Pécs és Fellbach kézfogása Reagan nyilatkozata Mihail Gorbacsov nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom