Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-12 / 281. szám

Szombati felvásárlás a Zöldértnél Tompa János átvevő rendkívül elégedett a beérkezett bab mi­nőségével. Fotó: Läufer László Á kistermelőknek is megéri Fiatalasszony jön be az iro­dába és megkérdezi: „Hétfőn érdeklődtünk telefonon, és azt mondták, hogy szombaton hoz­hatjuk a fürjbabot. Átveszik?" Tompa János, a Zöldért ve- gyesraktór vezetője és Takács Ferencné szinte egyszerre vá­laszolják: „Természetesen. Hisz azért tartunk szombati felvá­sárlási ügyeletét." Percekkel később beáll a piros Dácia az udvarba, a csomagtartójából két teli zsák fürjbab kerül a mázsára, míg az átvevő mérle­gel, előtte Takócsné megnézte a babot, s majdhogynem cset- tintett, azt annyira szépnek és válogatottnak találta.- Honnan hozták? - kérdem, a fiatalasszonyt.- Kásádról - feleli.- Megéri ilyen messziről ide­hozni?- Meg hát, itt átveszik, még­pedig jó áron - válaszol és indul is aláírni. Gólyák Pálék már a 106 kiló bab árával. 5512 forinttal gyarapodva in­dulnak vásárolni. A bejáratnál táblára kiírva, hogy mit mennyiért vesznek át. Kilónként a fürjbabért 52, az egyszínű színes babért 46, a fehérbabért 38, a mákért 60, a dióbélért, ha első osztályú 140, a másodosztályúért 115, és a tisztított manduláért 220 forintot fizetnek a kistermelők­nek. Hogy érdemes-e szombati átvételt tartani, azt Urbanik Jánostól, a Zöldért vegyesosz­tály vezetőjétől tudom, a vál­lalatnak is jól jön az így vár­ható 5—7 milliós többletforga­lom. A nagy dióbél-felvásárlás csak ezután kezdődik és már­cius végéig tart. Most á babot hozzák Szalántáról, Pogónyból, Elléndről, Perekedről, Pécsvá- radról és természetesen Pécsről is. A tegnapi átvételi időben, 7-12 óra között a pécsi Bajcsy- Zs. E. utcai Zöldért-felvósárló- telepen összesen 6 mázsa ba­bot vettek át a kistermelőktől és ezért 22 600 forintot fizettek ki. M. L. Ma gyerekbohózat-bemutató A „Harmadik Színház” Ügy tűnik, különösen kedveli a hármas számot Vincze János, a pécsi Ságvári Endre Művelő­dési Ház igazgatója, ismert amatőr színházi rendező. A Nyi­tott Színpaddal a legutóbbi években országos szakmái si­kert ért el három örkény-mű bemutatásával, most, pedig Harmadik Színház néven hozott létre egy újat, pillanatnyilag három bemutatót terveznek: Mrozek Emigránsok című da­rabja már műsoron van, Hárs László Fordított esztendő című gyerekbohózatát vasárnap mu­tatják be.- A Harmadik Színház nem a Nemzeti Színház és a Nyári Színház „mellettiségre-utáni- ságra" kíván utalni, bár Pé­csett így is értelmezhető, hanem a hivatásos és amatőr színhá­zaktól különböző, sajátos szín­házi formát jelöl — ' mondta Vincze János. — „Harmadik színházakból” több van máraz országban. Budapesten a Já­tékszín, de megtalálható Eger­ben, Székesfehérváron és má­sutt is. Közös jellemzőjük, hogy nincs állandó társulatuk, • pro­dukciónként ismétlődően újra­szerveződnek a profi vagy az amatőr színészek. Nincs állami dotáció.- Milyen objektiv lehetősé­gek indokolták a Harmadik Szinház megalapítását Pécsett?- Mindehekelőtt az igen jó feltételekkel rendelkező szín­házterem a Ságváriban. öt évig itt játszott a Pécsi Nem­zeti Színház. Felkészült techni­kusi, népművelői gárda van, díszlettervezőnk, Wernér József itt dolgozik. Ezekkel rengeteg pénzt tudunk megtakarítani.- Elképzelhetők nyereséges előadások is?- Erre törekszünk. Blokkon­ként játsszuk a darabokat, táj. előadásokat is szervezünk, hi­szen hívnak minket. Az eddigi két előadásra november végé­ig minden jegy elfogyott. Tuda­tosan törekszünk arra, hogy hi­ányt pótoljunk, legalábbis helyi szinten. Gyerekdarabot muta­tunk be, ilyet nem tervez a Nemzeti Színház, egyébként pe­dig a lehetőségekhez mérten egységes stílust, a politikai gro­teszket próbáljuk jellemzővé tenni előadásainkra - fejezte be a beszélgetést Vincze Já­nos. Bozsik L. Vásár Szentlőrincen Ez váratlanul érte a szent­lőrincieket, ekkora tömeg. Reg­gel fél nyolc felé mór alig-alig lehetett mozdulni az újonnan megnyitott, tegnap elsőként használatba vett vásártéren, s annyira szűknek bizonyult a hely, hogy kénytelenek voltak az eredetinél nagyobb terüp letre engedni a vásározókat. Országos állat- és kirako-l dóvásár hírére özönlöttek az eladók és a vevők. A tumul­tus persze panaszokat is szült, a 'frissen kialakított vásártér még nem volt „bejáratva", köveken, gödrökön bukdácsol­tak az emberek, a gépkocsik — ha egyáltalában menni tud­tak, mert ahogy általában ilyenkor lenni szokott, egy lo­vaskocsi elzárja az utat. — Megáll az eszem! — pa­naszolta Győrvári Márk, Szent- lőrinc tanácselnöke. — Ez min­den előzetes várakozásunkat meghaladta . .. Négy-ötezer emberre számítottunk, de már most lehetnek itt öt-hatez­ren . . . — Sok ember, valóban - mondja egy vásározó —, de nem nagyon hoztak magukkal pénzt... Inkább arra kell fi­gyelnünk, hogy amit kiraktunk a pultra, ott is maradjon! Díszmadártól a kerékpárdi­namóig, lószerszámtól a török­mézig, régi könyvektől a mala­cokig - széles volt a kínálat. Elsősorban az állatvásár volt hangos és forgalmas, de nem panaszkodhattak a farmer­árusok sem. Valószínűleg már lefutott a szüret, mert hordó­kat alig-alig láttunk, mint ahogy a gépkocsivásár is sze­gényes volt. Úgy láttam, a kazettaárusok, iránt volt a leg­nagyobb érdeklődés. Persze, műsoros kazettákról van szó, Szentlőrincen is a Modern Talking folyik a vízcsapból* is. „ Kövek ide, gödrök oda, csak nem szűnt a forgalom.- Akárhogy is, de a vásárba el kell jönni! — bizonygatta egy zsibárus. - Csak legyen mit eladni... Használt cipőit olajosbőrű kuncsaftok mustrálgatták:- Huszonötért, hallja, elvi­szem .. . M. A. Decsi húsos batyu Elég kipillantani a dunaföld- vári öregtorony legfelső eme­leti erkélyéről, párját ritkító szép panoráma tárul elénk; lent a híd, a Duna lassú fo­lyama, szemben a Kálvária­domb, az alsó öreghegy. És még annyit: mi itt, a legmaga­sabb ponton, a Témplomhe- gyen állunk, a!hol tán ezer éve is -már földvár volt. Igaz, név szerint az 1543-as hadjárat idején említi először a török krónikás, Szinán Csausz. Evlia Cselebi szerint a Duna menti palánkok közül ez volt a leg­erősebb. Aztán 1703-ban a le­gendás hírű Vak Bottyán ge­nerális foglalja el; ez lesz a dunántúli hadjárat hídfőállása, majd hosszú éveken át a sza­badságharc leverése útón az uradalom börtöne. Erről mesél a Templömihegy- re betévedőnek a krónikás; a gyönyörűen berendezett mú­zeum, mely mindennap nyitva áll a látogatók előtt. Mondom: érdemes Ide eljön­ni, egy kirándulásra; a híd ma is országunk nyugat-keleti köl­dökzsinórja, s egy jó ebéd után — a.mit a Vár étterem kínál — bámulni a szakadatlan forgal­mat. Kiülni a henyélők helyére- minden magyar várban volt egy ilyen „londsa", a'hol a vár­szolgák megpihentek, „alábá- multok”, mi folyik odalent. Gallai Lajos négy éve bérli az éttermet, mely stílszerű, iga­zi várétterem hangulatát tükrö­zi csöppnyi udvarával, két eme­letével. Az idegenek leginkább A dunaföldvári Vár étterem az alsó szintet szeretik; fara­gott, kékmintás népi bútorai­val. A helybeliek a presszó­részbe mennek. — Pár éve rangos megyei versenyt nyertünk — mondja Gallai Lajos —, melyet magya­ros vendéglátás címmel (hirdet­tek meg a megyében. Hírünk messzire is eljut; sok külföldi csoportot fogadunk, a puszta­túrák után megtérők gyakorta itt jönnek át a Dunántúlra, s itt ebédelnek, vacsoráznak . . . Több ételreceptet is kaptunk, s találomra választottunk ket­tőt, hogy ismertessük. A jó hí­rű decsi húsos batyu ma már lekerült az étlapról, nagyon munkaigényes, kényes étel. De kívánságra időnként fölkerül. Odahaza bárki megpróbálhat­ja elkészíteni. Vegyünk 15—20 dekás sertésszeleteket, verjük ki jó kéttenyérnyire. A töltelék darált hús, borssal, paprikával, sóval, fokhagymával — esetleg majoránnával — ízesítve. A töl­tött szeleteket amolyan diák- batyu formájára összetűzzük pálcával, bő, forró zsírban vagy olajban kisütjük. Körítés­nek lecsóval megbolondított pi­rított burgonya járja. A Föld­vári-borda leírása egyszerűbb: a sültet gombás-májas-lecsós- petrezselymes-borsos raguval nyakon öntjük jó vastagon, hogy tálaláskor a hús ne lóg­jon ki alóla, legyen meglepe­tés. . . Mindezt jóféle borral kell le­öblíteni. Aki többet akar, az ebéd után átmehet a múzeum­ba, s megnézheti a török idő­ből való alabárdokat, szablyá- kat és eröltöftős vadászpuská­Az MSZBT értekezlete Hazánkat és a Szovjetuniót összekapcsolja elveink, alap­vető céljaink és érdekeink azo­nossága. E mottó jegyében tartotta meg tegnap Pécsett, az MSZMP Baranya Megyei Ok­tatási Igazgatóságának nagy­termében öt év munkáját ér­tékelő értekezletét az MSZBT mozgalom, melyen ügyvezető elnökök, aktivisták, társadalmi munkások vettek részt. Az érte­kezleten Kiss György, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottsága osztályvezetője elnö­költ, ő köszöntötte a megjelen­teket, köztük Rajnai Józsefet, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága titkárát, Bocz Józse­fet és dr. Schwarz Józsefet, az MSZBT Országos ügyvezető Elnökségének tagjait. A mozgalom 1945-ben szü­letett: a magyar-szovjet ba­rátság és kapcsolatok ápolásá­nak ügyét vállalta föl. Az idén november 22-én Vili. országos értekezlet kezdődik, s a felké­szülés jegyében, a Baranyában folyó munkáról Földes András­áé, a megyei munkacsoport vezetője adott számot. Mint említette, fejlődött a mozga­lom; ma már 75 tagcsoportban tevékenykednek több ezren, iparkodnak a mozgalom elvá­rásainak megfelelni, az élet szinte minden területén, a munkahelyeken, intézmények­ben, iskolákban. A mozgalom életét ismertetve többek között szólt Lvov és Baranya testvér­megyei kapcsolatáról. Bocz József az MSZBT Or­szágos ügyvezető Elnökségé­nek nevében szólt elismerően a mozgalom baranyai eredmé­nyeiről, kiemelve; napjainkban a Szovjetunióban folyó társa­dalmi változások ismertetését, népszerűsítését fel kell vállal­ni az MSZBT aktivistáinak is. A beszámolók és a vitában felszójalók véleményeinek el­fogadása után az értekezlet megválasztotta az MSZBT Vili. országos értekezletének kül­dötteit és az országos elnök­ség Baranya megyei tagjait. A küldöttek: Kis Katos János, Nagy Józsefné, Kistali József, Kása József, dr. Setényi Géza, Gróf István, Szücsné Szom- bathy Ottilia, Nagyági László- né, Májer Béla, Gervin Mik­lós, Fekete Tibor, Matán Ist­ván, Szilágyi Imre és Radnóti Ilona. Az országos elnökség baranyai tagjai: dr. Schwarz József, Kozma Lászlóné, Nagy Józsefné, Nagyági Lászlóné és Májer Béla. K. F. Keményvaluta-siker A magyar repülés ünnepe Előnyök csak Magyarországnak — Az irigyelt magyar utaskísérők Holnap ünnepel a Malév: 40 éve, hogy a második világ­háború után Európa légteré­ben újra piros-fehér-zöld fel­ségjelű repülők jelentek meg. Budaörs, Mátyásföld, Ferihegy tájékán néhány lakóház még ágyúgolyók nyomát viselte, s kezdetben magyar-szovjet kö­zös vállalat jogi helyzetében dolgoztak. De Endresz György és annyi más magyar repülő örömmel olvashatná most: ta­valy Magyarország két polgári repülőterén 2 123 356 utas szállt fel vagy le,-ebből 1 159 773 utast magyar repülő szál­lított. A Malév gépei 1985-ben több mint 31 000 órát repültek, 16 000 tonna árut szállítottak, útvonalhálózatuk hossza 56 440 kilométer, és Dubaiba vezető leghosszabb útvonaluk” 4445 kilométer. Négy évtized alatt álladóan bővítették hálózatu­kat, s ma már 30 európai, kö­zel-keleti és észak-gfrikai or­szág 40 városát kötik össze Bu­dapesttel. A számok a modern világ nagy államainak repülő­hálózatához képest nem na­gyok, de jó minőség van mö­göttük. A Malév - európai légitár­saság. A jelző éppen attól ér­tékes, hogy nemcsak földrajzi, hanem kulturális értelmű is. Európaiság nélkül nincsen rang, nincs tekintély még a légiforgalomban sem. S a Malév megnyerte Európát. A legkorszerűbb számítástechni­kai berendezéseket használja, például 1975 óta a Gabriel- icndszert. Ez egy modern .hely- foglalási és vezetéstájékozta­tási szerkezet, amelynek (köz­ponti számítógépe az USÄ- ban, Atalantában működik. Még egy példa a korszerűség­ről: Ferihegy egyik irigyelt forgalomirányító központjából kísérik figyelemmel a Malév- gépek útját, s például a ked­vezőtlen időjárás óráiban in­nét intézkednek a kiténő re­pülőterek igénybevételéről. Neve: Operation Control Cent­re. A Malév európaiságának más jellemzői: jegyváltáskor elére lehet különleges ellátást rendelni például diabetikus vagy vegetaránius vagy bébi­ételt és az a jegy árában benne van. A légitársaság sok változatban viselhető egyen­ruhája nem afféle „uniformi­zált uniformis”, mert a világ­hírű párizsi divattervező, Pierre Cardin tervei alapján készítet­ték, számtalan más légitársa­ság légikisasszonyainak nagy irigységére. Egy történet a Magyar Légiforgalmi^ Vállalat igényességéről: néhány éve az egyik legfculturáltabb légitár­saság, a ivájci Swisspir szak­embereit kérték meg, hogy egyszerűi utasnak álcázva ma­gukat repüljenek a Malév já­ratain és számoljanak be ar­ról, .mit kell még tenni a leg­elegánsabb, legkulturáltabb ki­szolgálás, a kényelem érdeké­ben. Az egyik eredmény: a Malév iránti bizalmat jelzi, hogy Brüsszelben, Madridban, Barcelonában, Rómában és Milánóban csak a mi légitár saságunk gépeire kötöttek úgy­nevezett közös üzemeltetési szerződést, közös járatszámmal. Az ünnep alkalmával írjunk le egy ünnepi értékű adatpárt: a Malév a vállalati össziét szám szerint az ország 67. válla­lata, de a „keményvaluta" be vétel alapján - a hatodik. Földessy Dénes vasamapiS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom