Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-19 / 258. szám
e Dunántúli napló 1986. szeptember 19., péntek [ lagyomany Munkásmozgalmi emlékhelyek Pécs, Mecsek utca 17. Pécs, Mecsek utca 17. A „Kommunisták Magyarországi Pártja Pécsi Bizottsága” itt alakult meg 1932-ben, ahol Losonci Imre, orvostanhallgató, a KMP illegális szervezkedésének egyik helyi irányítója lakott. A bizottság feladata lett volna a sejtek összefogása és irányítása az illegalitás szabályai szerint. A mozgalomba épült besúgó azonban mindenről értesítette a rendőrséget. Két évig a lakásban gyűltek össze a mecsekvidéki kommunista mozgalom sejtvezetői, munkások, bányászok, értelmiségiek. Egy elkövetett konspirá- ciós hiba miatt 1933-ban a mozgalmat leleplezték. Pécs, Mezőszél utca 1/3. Dr. Boros István kommunista pártvezető lakása a harmincas években. 1932—34-ben értélmiBács^Kiskun megye . legfiatalabb városa évfordulót ünnepel ebben az esztendőben. Történeti források arra utalnak, hogy a jelenleg 8642 lakosú város már a XIV. században lakott volt. A település neve századokon át többször változott: Almás, Halmos, Hajmás, Hagymás, attól függően, hogy mely népcsoport uralta, vagy milyen fennhatóság alatt állt. A város első lakói magyarok voltak. A török pusztítás alatt, majd a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett, a lakosság Esztergom környékére menekült. 275 évvel ezelőtt, 1711- ben a lakók visszatértek és megvetették a mai Bácsalmás alapjait. Ebből az alkalomból a nyáron ünnepséget is szerveztek Bácsalmáson, ünnepi tanácsülésen „Bácsalmásért" emlékérmeket adományoztak a településről elszármazott művészeknek, társadalmi aktivistákségi kommunista sejt rendszeres illegális találkozóhelye volt. Pécs, Mezőszél utca 20. Tarr Imre (1900—1937) forradalmár, kommunista szabadság- harcos lakása 1919—1923 között. A Baranyai Szocialista Ifjúmunkás Szövetség gyakran tartotta itt vezetőségi üléseit. Az Ifjú Harcos című kommunista szellemű Tápot itt alapították, sőt valószínűleg az általa szervezett kommunista sejt is e házban működött. 1923-ban — lebukása idején — a pécsi csoport nem került rendőrkézre. Pécs, Mezőszél utca 23. Egy éven keresztül a pécsi „Munkás" című szocialista lap szerkesztősége és kiadóhivatala itt dolgozott. A kis házban lakott Schmidt Gyula felelős szerkesztő. nak. A Művelődési Központban Polgár Ernő, bácsalmási születésű író szerzői estjét nézhették meg az érdeklődők. Az író hátizsákkal című darabban felléptek Tolnai Klári, Gáti Oszkár, Dunai Tamás és Bartal Zsuzsa. Az első német telepesek — 800 család — 1786-ban érkeztek Bácsalmásra. A XVIII. század a bunyevácok és a sokácok letelepedésének ideje. Bácsalmás a- XIX. század második felétől 1962. április 1-ig járási székhely. A település a környék közlekedési, kereskedelmi, egészségügyi és kulturális központjává vált. Központi szerepét a mai napig megőrizte. Közvetlen vonzás- körzetéhez jelenleg 7 község tartozik. Az idén a városi jogú nagyközség ismét városi rangot kapott. Juhász Jenő Baranyai szemmel, Európa kultúráját és mindenekelőtt Magyarország létét fenyegető világhódító oszmán törekvések elleni védekezésnek, négy fázisát tapasztalhattuk meg: O Most 460 éve, 1526- ban, a mohácsi síkon, a teljes reménytelenség jegyében gyülekező, mintegy huszonötezer főnyi magyar tábor állt szemben a háromszázezernyi fanatikus harcost kitevő török sereggel. A tragikus eredmény ismert. A szemtanú, Brodarics püspök szerint, az egyenlőtlen küzdelemben áldozatul esett a magyar királyon kívül hét főpap, 29 országkormányzó főúr, mintegy 500 nemes a sok ezer fiatal felkelő és zsoldos katona mellett. A baranyai csapatokat Móré Fülöp pécsi püspök é" Szerecsen János vezette. A Harkány környékieket Diós- viszló földesura, az életét feláldozó Istvónffy János vitte a csatába. Az ország középső részének végig- dúlósa után a törökök kivonultak az országból, de mint tudjuk, Szapolyai Jánossal még a gyászév novemberében betöltött királyi székbe, egy hónap múlva Habsburg Ferdinánd is helyet foglalt, és a török elleni felkészülés helyett, az ország erejét a két király az egymás elleni ádáz torzsalkodásra fecsérelte el. © Látva az áldatlan állapotokat, 1532-ben egy széles népréteg tagjai szánták el magukat az érettebb politikai cselekvésre, az erre méltatlan, önző főrendűek helyett. Molnár Erik nevek említése nélkül, a köznemesek mozgalmának nevezi ezt a józan szervezkedést, amelyet több fő- és középnemes is támogatott. Ezek a névtelenek a megosztott és kifosztott országot egy, a védelemre képes király hatalma alatt kívánják egyesíteni. A Dunántúlon Veszprémben, Zákányon, Kenésén gyűléseket tartanak, amelyen kimondják, hogy „királyuknak azt fogják ismerni, ki az ország védelmére képesebb". Arra is készek, írja jeles történészünk, hogy a két királlyal szemben egy harmadikat válasszanak uralkodójukká, ezért hívják meg Berenhidára Lengyelország, az örökös tartományok, a cseh korona országainak képviselőit, a moldvai és a havasalföldi vajdákat s a pópa és a császár követét. Miután az egész Közép-Európát érintő mozgalom egyik vezéralakja Teremhegyi Byka Imre volt, a szűkebbkörű tanácskozások minden bizonnyal az ő terehegyi otthonában voltak, abban az ősi nemzetségi udvarházban, amely a siklósi vár építése előtt már létezett. A tervezett politikai lépés idején a török szultán a perzsa háborúval volt lekötve, így szorult helyzetében könnyű lett volna békés engedményekre késztetni. Szeptember 29-én fegyveres erők napját ünnepeljük. E napon köszöntjük a tényleges, tartalékos, társadalmi munkában helytálló fegyveres erők tagjait. A történelmi évfordulón megkülönböztetett kegyelettel tisztelgünk az 1956-os ellenforradalom mártírjainak emléke előtt azzal is, hogy felsoroljuk neveiket: Habiing László rendőr szakvezető, aki 1931. december 1 -jém született Szelő községben. 1956. november 4- én a pécsváradi rendőrőrsöt megtámadták az ellenforradalmárok. Habiing Lászlót megölték, több társát súlyosan megsebesítették. Pécsváradon Szabadság utca 30. számú épület falán emléktábla őrzi a hős rendőr elvtárs nevét. Ferdinánd hívei azonban a nagygyűlés megtartását megakadályozták, Ferdinánd király várak ostromára indult. Ekkor pedig nyíltan a török mellé állt, amikor a háborúba keveredett Szulimánnak Magyarországért felajánlott 150 000 forint évi adót, mire őt a török szultán hálából „fiává" fogadta. Az így elárult magyarság nevében, hatalmi bázis nélkül, Isztambulban, a török császárral tárgyaló Teremhegyi Byka Imrének semmi esélye sem volt a békés megegyezésre. © A mohácsi tragédia és a berenhidai, illetve isztambuli kudarc után döntöttek úgy a népünk megmaradásáért felelős' vezetőink, hogy a déli végeken várakba zárkózva igyekszenek gátat emelni a pusztító török áradatnak. Buda elestével az ország már három részre szakadt. A török további terjeszkedésének elsősorban a baranyai várak állták útját. 1543-ban tehát a szultán hatalmas seregével a magyar Siklós vára Ferdinánd 30 000 magyar arany évi adó felajánlásán kívül azzal is segítette Szulimánt, hogy két déli vár, Valpó és Siklós urát, Perényi Péter országos főkapitányt börtönébe záratta, hogy azok védelméről ne gondoskodhassál így Valpó védelmét Perényi felesége, a hőslelkű ormozdi Székely Klára vállalta, aki csak a külső falak teljes lerombolása és árulás folytán volt kénytelen azt feladni. Siklóst Vas Mihály várnagy lőszer és élelem hiánya miatt 11 napig tudta védelmezni, mivel a környék mintegy háromezer lakosát is befogadta. Az ostrom alatt egyes községek bírái kérték a gondjaikra bízott nép megkímélését. Ezeket a törökök barátságosan fogadták, majd azt kívánták, Pintér István határőr főhadnagy. Született 1933-ban. 1956-ban Budapesten az Akadémia utcában a pártközpont védelme közben •meggyilkolták az ellenforradalmárok. Pécsett úttörő- csapat viseli a nevét, szobrot állítottak emlékére. Orosz Gyula honvéd főhadnagy. Született 1912. január 21-én Rónaszéken (Románia). 1945-től párttag volt. Komlón az ellenforradalmárokkal vívott fegyveres tűzharcban halt hősi halált. Komlón utcát neveztek el róla. Gyenis László tiszti iskola hallgató. Született 1935-bén Pécsett. 1956. október 24-én az ellenforradalmárokkal vívott fegyveres tűzharcban a budapesti pártház védelmében hősi halált halt. hogy a többi társukkal együtt jöjjenek el újra. Mikor ez megtörtént, valamennyiőket lemészárolták. Ez történt a vár védőivel is, akiknek szabad elvonulást ígértek. Bizonyára e drámai események hatására futamodott meg Pécs várőrsége, miután Várallyi Stanislaus püspök kérését Ferdinánd király megtagadta és nem küldött felmentő sereget. O A papság és a nemesség menekülése emberileg érthető. Kevésbé érthető meg viszont ßztbrai Mihály volt ferences elszántsága, aki 1544-ben újból szülőföldjére lép, hogy magárahagyott népének védelmezője legyen, mert meggyőződése volt, hogy a nemzet többségét kitevő köznép létéért folytatott küzdelem, a mohácsi csatavesztéssel és a várak elestével nem érhetett véget. Molnár Erik szerint, a magyar és a horvát népet egyaránt mentő Sztárait a törökök háromszor vitték megkötözve a vérpadra. Nem ismerjük a vértanúk számát, de egyik 17. századi utódjáról, a harkányi Csopai Jánosról az a feljegyzés maradt ránk, hogy őt a török zsoldosok egy fához kötözték és a szakállát s a fejbőrét lenyúzták. Itáliában, a páduai egyetemen magiszteri diplomát szerző Sztárai, aki működése központjául az alsó-baranyai Las- kó városát választotta, drámaíróként, zsoltárfordítóként és zeneszerzőként is ismert. De mindenekelőtt úgy tisztelhetjük őt, mint a reménység filozófiai gondolatrendszerének gyakorlati megtestesítőjét. Társaival és utódaival szükségszerűen végezték az iskolai népoktatást Wunderlich István honvéd őrmester. Született 1935-ben Tóina községben. 1956. november 4-én egy ellenforradalmárnő orvul lelőtte, amikor a lőrinci légvédelmi alakulat laktanyájából kilépett. Lajos György honvéd főhadnagy, született 1931. február 23-án, Csalipusztán. 1956. október 24-én a Magyar Rádió épületének fegyveres védelmében hősi halált halt. Matuzsa György határőr százados, Jobbágy Szilárd határőr alhadnagy, ötvös Tibor határőr alhadnagy, Budapesten a pártház fegyveres védelmében hősi halált haltak! Jeli József Perspektíva Hogy közadakozásból épüljön fel az új budapesti Nemzeti Színház — sejthettük előre — némi áldozatot kíván az egész országtól, de hogy mekkorát, annak körvonalai csak mostanában bontakoznak ki. A hét végén ugyanis kedvesen közli a bemondónő, hogy a Tizenkét dühös ember című filmet majd egy későbbi időpontban tűzi műsorára újra a televízió, mert a budapesti Nemzeti Színház kérésére most nem vetítik, ugyanis a színház is játssza — no nem a filmet — annak színpadi változatát. Aztán kedden este a kulturális magazinműsorban a budapesti Nemzeti Színház prominens vezetője elmondja, hogy nekik milliókban mérhető kiesést jelentene anyagiakban a film vetítése, mert az után ki menne színházba megnézni ugyanazt. A darabot ők egyébként 2—3 évig kívánják még játszani. Következésképpen a Ti- zienkét dühös embert 2—3 évig nem fogja játszani a televízió. A továbbiak ezek után már könnyen elképzelhetők. Legközelebb a budapesti Nemzeti Színház azzal a kéréssel fordul a Magyar Televízióhoz, hogy azokon a napokon, amikor a nemzet első színháza a Tizenkét dühös embert játsz- sza, egyáltalán ne sugározzon semmit a televízió, még monoszkópot sem, mert amilyen megátalkodottak az emberek, inkább otthon maradnak beállító- ábrát bámulni, semmint felkerekedjenek megnézni a Nemzeti előadását. Ezt követően a budapesti Nemzeti Színház kérésére a Magyar Televízió teljesen beszünteti adásait, a fenti okokra hivatkozva — hiszen más estéken más előadást veszélyeztet, ha az ország mást néz. A sikeren felbuzdulva a budapesti Nemzeti Színház ügynö.- kökként alkalmazza a Magyar Televízió immár feleslegessé vált személyzetét, aki sorra járja az összes többi budapesti színházat, hogy azokon az estéken, amikor a Nemzeti játszik, akkor ők ne játszanak, mert az nekik bevételkiesést jelent. Az ügynökök, miután bezáratták az összes budapesti kulturális intézményt, beleértve a kocsmákat is, körbenéznek az országban, aztán előbb a „vidéki" színházakat veszik rá működésük felfüggesztésére, majd a mozikat, művelődési házakat, klubokat, zenés szórakozóhelyeket, presz- szókat, éttermeket — sőt még a tömegközlekedés is leáll: eleinte csak esténként, mikor a Nemzeti játszik, mert aki utazik, az ugye nem megy színházba, azután már reggel sem lehet utazni majd, mert zavarná a nézőket a kellő áhítat elérésben, ha napközben bármilyen alantas dolgot művelnének . . . . . . néhány év, s az egész nemzet a Nemzetiért lesz, aminek terveit át kell majd dolgozni, hogy a nemzet egésze beleférjen. Az így szükségessé vált bővítésre szükség lesz pótlólagos mil- liárdokra — melyeket természetesen egy emberként ajánl meg a magyar nemzet, mind a tízmillió. Másra már úgysem költhetné a pénzét, hisz addigra a Nemzeti, a budapesti kérésére bezárják mindazt, amit egyáltalán be lehet zárni, megszüntetik mindazt, amit egyáltalán meg lehet szüntetni. Életünket és vérünket a Nemzetiért! A budapestiért, természetesen. Bodó L. Évforduló Bácsalmáson A bácsalmási városi könyvtár Emlékérem a településről elszármazott művészeknek is. Kecskeméthy Zoltán dr. Mártírokra emlékezve Tóm László felvétele Védelmi stratégiák a törökkel szemben
