Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-10 / 249. szám

1986. szeptember 10., szerda Dunántúlt napló 3 fi legnépszerűbb Harkány Gyógyító fiirdőtűrák Életreform tábor A ma embere számtalan életmód között választhat. Igaz, hogy mindenkinek más és más a lehetősége, elsősorban mégsem ettől függ, hogy milyen életvitelt valósit meg, ha­nem attól, hogy milyenek a saját, egyéni tulajdonságai, és hogy a sok alternatíva kö­zül milyen átvehető mintát lát a környezeté­ben (főleg a családjában). Nemzetközi szimpózium lesz Pécsett Lakni, élni, közlekedni a történelmi városokban A Grácban székelő Nem­zetközi Városfórum — az el­nöke dr. Heinz Pammer az elmúlt években többször is járt Pécsett, ismerkedett a várossal és tárgyalt a ve­zetőivel — rendszeresen megtartott kongresszuso­kon, félidőben pedig szim­póziumokon vizsgálja a vá­rosi élet időszerű kérdéseit. ,A két évvel ezelőtti soros kongresszuson első alka­lommal vett részt 'Pécs, s a várost képviselő dr. Molnár Zoltán tanácselnök-helyet- tes vetítettképes előadás­ban tájékoztatta a jelen- voltakat a belvárosi rekon­strukció gondjairól, ered­ményeiről. Akkor érte Pé­cset az a megtiszteltetés, Ihogy a nemzetközi szerve­zet felajánlotta: a legkö­zelebbi — tehát 1986-os — szimpózium házigazda-sze­repére vállalkozzék a me- csekalji város. Nos, az eseményre szep­tember közepén — 17-e és 21 -e között — a városházán kerül sor, s a szimpózium jelmondata „Lökni, élni, közlekedni a történelmi városokban” lesz. Számos európai országból és ma­gyar városból érkeznek ez alkalomból Pécsre szakem­berek, akik a jelzett té­mákban bizonyára nagyon sok újat tudnak majd mondani egymásnak, ame­lyek segíthetnek feloldani a történelmi karakterű vá­rosok és a korszerű életvi­tel közti ellentmondásokat. A szimpózium rendezői: a Nemzetközi Városfórum, a Magyar Urbanisztikai Tár­saság dél-dunántúli szer­vezete, a Pécsi Városszé­pítő és Városvédő Egyesü­let és természetesen Pécs Megyei Város Tanácsa. Az előadásokon és a felettük nyitott vitán túl a résztve­vők megismerkednek Pécs- csel, az itt folyó városre­konstrukciós munkákkal és Baranyával is. Magyarország egyik legfon­tosabb idegenforgalmi adott­sága, hogy a világturizmus közel háromnegyed részét le­bonyolító Európa közepén he­lyezkedik él. A má'ik meg­határozó tényező a hazai gyógyvíz, amelynek jelentősé­gét eddig talán nem becsül­tük eléggé, bár a gyógyide- genforgalmi fejlesztések ered­ményeként az utóbbi években megépült a két hévízi, a mar­gitszigeti, a sárvári és a büki gyógyszálló. Baranyában a termálturiz­mus nagyobb arányú fejlesz­tése ugyan még várat magá­ra, a megye adottságai azon­ban semmivel sem rosszabbak az ország más területeinél. Igen jelentős a már feltárt, illetve a különböző vizsgála­tok alapján feltételezhetően meglévő gyógyvízkészlet. Har­kány, Szigetvár, Magyaiherte- lend már a határokon túl is ismert fürdőhely, az abaliget: barlang gyógyító levegőjéről még idehaza is kevesen tud­nak. * Djordje Miljacki, a belgrádi IBUSZ-képviselet kereskedel­mi igazgatója népes jugoszlá­viai küldöttséggel egy hetet töltött Magyarországon. A cso­port tagjai — utazási irodák munkatársai és idegenforgal­mi újságírók — a kínálattal ismerkedtek. Déli szomszé­daink érdeklődése ugyanis az utóbbi időben ismét megélén­kült a magyarországi utak iránt. — Harkány nagyon népszerű Jugoszláviában. Különösen Szlavóniában és Belgrádban, de Észak-Szerbia és Bosznia is jól ismeri. Szervezett utaz­tatás azonban az utóbbi idő­kig nemigen volt. Erre a hosszabb-rövidebb útra rend­szerint mindenki egyénileg vállalkozott, sőt a jövőben sem lehet arra számítani, hogy külön buszok, csoportos für­dőtúrák indulnak. — Mi a magyarázata ennek? — Ilyen utakra főként bete­gek, vagy idősebbek mennek. A betegek akkor, amikor az or­vos javasolja, mások meg akkor, ha hallottak valamit Har­kányról. Legtöbbször szinte azonnal indulnának, így nem lehet megvárni, amíg össze­gyűlik egy csoport. A másik dolog, hogy az embereknek nem egyformán van pénzük. Az egyiké csak egy hétig elég, a. másiké esetleg kettő­ig is. — Különböznek az igények is? — Van úgynevezett „para­dicsomturista", aki csak tetőt akar maga fölé. Úgy gondol­ja, hogy a többit — köztük például az étkezést — majd ő maga biztosítja. A másik viszont nem kérdezi az árat, nem érdekli, gyógyulni akar. — Ők azok, akik nem két- három napra jönnek. — Igen, inkább két-három hétre. Soknak nincs saját jár­műve, éppen ezért nagyon jónak tartom a Volán eszék- harkányi járatát. Talán érde­mes lenne elgondolkodni a to­vábbfejlesztésén. Bizonyos idő­szakban — nem a nyári hóna­pokra gondolok, mert akkor ■kevés a hely — több buszt is lehetne közlekedtetni. Az utó­szezonban, szeptember—októ­berben, amikor a jugoszlávok már nem mennek a tengerhez, biztos lenne utas. — A szolgáltatással, az el­látással nincs semmi gond. Nálunk csupán egyetlen rek­lamáció volt az elmúlt három évben. Megérkezett a vendég, az IBUSZ-irodában megkapta a címet, de nem talált sen­kit a háznál, mert a tulajdo­nos éppen nem tartózkodott otthon. Általában megfelelő a komfort, sőt az árak is. Harkányban az étkezés pél­dául 20—25 százalékkal ol­csóbb, mint ahonnan jönnek. * Jugoszlávián kívül idén Csehszlovákiából, Lengyelor­szágból és az NDK-ból is sokan érkeztek. A csehszlo­vák, a lengyel és a német csoportokat főként a társas­üdülőkben helyezik el. A lak­osztályokat a nyugati turisták bérelik. A fizetővendéglátásban résztvevők mintegy 2500 ven­dég számára biztosítanak szállást. Nyári időszakban azonban minden hely megte­lik. Egy-egy forgalmasabb hét végén 20-25 000 ember keresi fel az üdülőfalut, amely egyre nehezebben birkózik meg az ellátásukkal. Idén például az ivóvízszolgáltatás okozott gon­dot. A következő évekre azon­ban ez is megoldódik, mint­egy 50 millió forintos költség­gel egy kistérségi vizmű épül. * A fürdővendégek egy része kifejezetten a gyógyulás re­ményével érkezik Harkányba. A gyógykezelést azonban még­sem mindenki veszi igénybe, bár akadnak, akik az orvosi papírt is hozzák magukkal, míg mások csupán strandolni akarnak. A 36—40 C-fokos, kénes víz elsősorban a moz­gásszervi betegségekre jó. keringési zavarokkal, szívpa­naszokkal egyenesen veszélyes a medencébe menni. Tapasztalatok szerint, ha az egyéb kezelési formákat, pél­dául az elektroterápiát, a masszázst és a gyógyszeres kezelést együttesen alkalmaz­zák a fürdővel, sokkal jobb hatást érnek el. Csodákra persze így sem lehet számí­tani. Az orvosok szerint 10— 14 napnál kevesebbet nem érdemes a fürdőhelyen tölteni. A gyógyvendég számára az optimális idő 2—3 hét. ’ Természetesen, mint minden­nek, Harkányban a kezelés­nek is ára van. Az összeg annak alapján változik, hogy a turista egyénileg, vagy szer­vezetten érkezik, a zsúfolt nyári hónapokban, vagy elő-, illetve utószezonban veszi igénybe a szolgáltatásokat. * Spengler Józselné, a Har­kányi Fürdővállalat igazgató­ja szerint az idei szezon nagy­jából a tavalyihoz hasonlóan alakult. Igaz, július végén, augusztus elején néhányszor ki kellett tenniük a megtelt táblát, de ez csak annak kö­szönhető, hogy a két új me­dence nem készült el a szer­ződésben meghatározott idő­re. A következő években a munkálatok tovább folytatód­nak a fürdő területén. Tározó­medencét építenek, lecserélik az elöregedett kabinokat, új, korszerűbb épületekbe költöz­tetik a kereskedelmi egysége­ket. A vendégek fogadását mindez nem zavarja, minden egység folyamatosan üzemel. A fejlesztésekre szánt forin­tok egy részét a vállalat ma­ga teremti elő, de a Baranya Megyei Tanácstól is kapnak 50 milliós támogatást. A ren­dezési terv szerjnt később újabb medencékét is építe­nek, sőt egy másik bejáratot is, mert remélik, hogy a für­dő szomszédságában előbb- utóbb felépül egy gyógy­szálló. Ferenci Demeter Ha nem figyel oda arra, hogy hogyan él, akkor kritika nélkül átveszi, és a — változó körül­mények által némileg módosít­va — megismétli az elődei élet­vezetésében rejlő előnyök mel­lett annak hibáit is. Kevés olyan ember van (ha van egyáltalán), aki olyan elége­dett életével, hogy nem tart szükségesnek semmilyen változ­tatást. Jellemzőbb azonban az, hogy valaki elégedetlen, és sze­retne változtatni az élétén. Ezt megteheti pusztán az életmód­ja megváltoztatásával, ami csak egy kis idő- és energiabe­fektetést igényel. Ezt tűzte ki célul a többé-kevésbé körülha­tárolható elveket valló és élet- vezetési gyakorlatot ajánló „életrelorm" mozgalom. Viszony­lag gyors terjedésének az le­het a magyarázata, hogy komp­lex programot, életmódot ja­vasol, ami kiterjed a testi és lelki egészség védelmére, az emberi kapcsolatok fejlesztésé­re, a környezettel, ezen belül a természettel való harmonikus összhang megteremtésére. A pécsi Stúdió—M munka­társai közül ketten ezen fölfo­gás jegyében tartottunk (a Pszichoteam szervezésében) egy olyan egyhetes „életreform tábort”, ahol az életreform szemléletéből és néhány konk­rét módszerből nyújtottunk íze­lítőt a résztvevőknek. A tábor jelszava — Természet — Egész­ség — Közösség — meghatá­rozta az ott folyó tevékenysége­ket is, aminek nagy részét a természeti környezetben aktívan eltöltött idő, a jógázás és a kö­zösségépítő csoportos beszélge­tések, játékok tették ki. Az ét­rendet is a reformkonyha elvei szerint állítottuk össze. A természettel kialakított mi­nőségileg új kapcsolat létre­hozása egy kísérlet volt, ami azon a feltételezésünkön ala­pult, hogy az emberek termé­szetre irányuló igénye tartósan kielégítetlen, és mivel természe­tes életterük már szinte csak művi környezet (épületek, utak, közlekedési eszközök stb.), azt a rövid időt, amit a természet­ben tölthetnek, a mindennapi életben megszokottnál intenzí­vebben kell és lehet kihasznál­ni. Ezért a résztvevőkkel olyan gyakorlatokat végeztünk, ame­lyek során személyiségünknek és aktuális hangulatunknak megfelelően, egy korszerű kör­nyezetbiológiai szemlélet bázi­sán, a természeti elemekkel (fa, föld, patak stb.), azok tel­jességében, és igazi értékük­nek megfelelően kerültünk kap­csolatba. Nem volt ebben semmi különlegesség, csak azt az ősrégi tulajdonságunkat próbáltuk újra fölfedezni, ami képessé teszi az embereket ár­rá, hogy magas szinten össz­hangot teremtsenek a termé­szettel, miközben magukat an­nak részének és nem fölötte állónak tekintik. Ezt, a termé­szetre irányuló, elsősorban ér­zelmi „ráhangolódást” a vad­növények, és általában a bio­lógiai környezet megismerése, mint főleg értelmi viszony egé­szítette ki. A jógázás testtartások és légzőgyakorlatok, valamint la­zítógyakorlatok segítségével a jóga ismert hatásában része­sített bennünket, és egyúttal alkalmat teremtett arra, hogy rövid ideig, de rendszeresen mindannyiunk „befelé" fordul­jon, csak saját magunkkal fog­lalkozhassunk, a jelennek él­jünk, elfeledkezve minden gon­dunkról. Ennek ellentéte volt a természetre való „kifelé" fi­gyelés, és az a sok csoportél­mény (amikor egymásra figyel­tünk), ami összetartó közösség­gé kovácsolt bennünket és egy­más segítségével önismeretünk is nőtt. Ez, és a többi hasonló jelle­gű kezdeményezés olyan pszi­chológiai és sok irányba to­vábbfejleszthető komplex prog­ramok biztosításának kezdetét jelenti, ami teljes egészében vagy egyes részleteiben az al­ternatív életmódok tárát kíván­ja gazdagítani, amit megis­merve és kipróbálva a gyakor­latban, ki-ki a neki megfelelő részeket beépítheti a maga életmódjába. Ez azonban csak az egyik oldal. Az ismeretek és a szemlélet átadásán kívül ezek az alkalmak a résztvevők meg­erősödését, önismeretének nö­vekedését szolgálják, konfliktus­megoldási képességét növelik. Ezzel közelebb kerülnek ahhoz a célhoz, hogy a jelenlegi tár­sadalmunkban elkerülhetetlenül jelentkező konfliktusokkal, gon­dokkal, stresszhelyzetekkel föl­készülve, megerősödve, hittel és tudatosan vegyék föl a har­cot, íqy ha meg nem is szünte­tik, de legyőzhetik őket. A program kedvező fogadta­tásán fölbuzdulva, a Stúdió— M munkatársai tavasztól folya­matosan szerveznek újat — az eddigi tapasztalatokat fölhasz­náló, kissé módosított formájú — táborokat eqy-egy hétvégé­re vagy hosszabb időre, hogy az érdeklődők igényeit kielégít­hessék. Akit érdekelnek ezek a prog­ramok, részletes információkat a Pszichoteamnél kaphatnak (Budapest V., Bajcsy-Zs. út 20. 1051. Telefon: 322-548). Lantos Tamás Sokan csak napokig tartó fájdalom után mennek fogorvoshoz Éjszaka a fogászaton Nappal csökken, este nő a betegforgalom Este fél nyolc. Fél órája kezdték az éjszakai ügyeletet a Lánc utcai Rendelőintézet 'fogászatán; tizennyolcán vár­nak a folyosón — köztük gye­rekek. — Bújik az új fogam, ki akarja nyomni a felette lévőt és nagyon fáj — panaszkodik a 9 éves Rozsár Gábor. — 'Múltkor ugyanez történt egy 'másikkal és ki kellett búzn-i.- Lyukas — mutat felduz­zadt pofija na Jámbor Márti. — Már napok óta fájt, és mindig csak hajnalban, ami­kor az anyukám dolgozni ment, de most végre eljöt­tünk.- Kihúzták — fordul csaló­dott arccal apjához egy cop- fos kislány a rendelőből ki­lépve. — A hozzánk fordulók 99 százalékánál sajnos kénytele­nek vagyunk eltávolítani a fogat. Egyrészt későn jönnek, és mert az ügyelet nem olyan felszerelt, mint a szakrende­lés, ahol minden eszközt megragadnak, hogy a beteg fogakat megmentsék — mondja dr. Balatonyi László fogorvos. - Az ügyeletnek pedig azokat a nappal már kezeiteket kellene ellátnia, akiknél utóvérzés, heves fáj­dalom, esetleg duzzadtság jelentkezik. A napi gyakorlat azonban mást mutat: olyan betegeket, okik több napos halogatás után a fájdalmat már nem tűrve jönnek el, vállalva, hogy itt kihúzzuk a fogát. Pécsett az 1970-es években indult az éjszakai fogorvosi ügyelet, és azóta egyre nő az ott ellátottak száma. Amíg 1985 első félévében 2254, 1986 első félévében már 2415 beteg jelentkezett ügyeletén. Tavaly, egész évben a 139— 140 ezer nappal kezelttel szemben 3324 a hétvégén és ünnepnapokon, 4910 az éj­szaka ellátottak száma. Alig 25 percet beszélget­tünk, mialatt újabb 3—4 pa­naszos érkezett. Az első két órában, 7—9-ig jönnek a legtöbben. — 'Két napja letörött a fo­gam, de csak ma reggel kez­dett el fájni — mondja Bog­dán íánosné. — Kínlódtam vele estig és azért jöttem csak most, mert egy nappali rendelésen beletörték már a fogam és nagyon félek. Éj­szaka pillanatok alatt túl va­gyok rajta. — Egyre többen jelentkez­nek napokig tartó fájdalom után — mondja dr. Schadt György, a városi fogászati rendeléseket vezető főorvos. — Őket is ellátjuk, noha tu­lajdonképpen nem igazi akut esetekről van szó, hiszen több napszakon vehettek vol­na igénybe fogorvost az em­lített fájdalmak jelentkezé­sekor. Egy-egy éjszaka álta­lában 15-30-an jelentkez­nek, de ha érdekes krimi vagy meccs megy a televízió­ban, csak 3—4-en. így nem túlzás, ha úgy fogalmazok; amióta a nyílt rendelést ki­egészítő ügyelet bármely időpontban a betegek ren­delkezésére áll, a hanyagok még hanyagabbá váltak. Nem félnek már az éjszaka jelentkező nagy fájdalmaktól sem, és megvárják amíg a fog végül menthetetlenül az eltávolítás sorsára jut. Erre utal az ügyelet egyre növek­vő, gyakran a nappali be­tegforgalmat is meghaladó megjelenési betegszáma. El­gondolkodtató, hogy mindez akkor történik, amikor jól szervezett betegirányítási módszereinkkel minden rá­szoruló gyorsan bejuthat fo­gászati szakrendeléseinkre, a naopali forgalmunk ugyan­okkor mérséklődik. Németh A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom