Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-09 / 248. szám

1986. szeptember 9., kedd Dunántúli napló 3 A jövő útja? A minap Pécsett rendezték meg az energiatakarékos és lapenergia-hasznosító építé­szet témakörű nemzetközi konfereciát, melyre eljöttek a világ minden tájáról az el­méleti és gyakorlati szakem­berek. Ilyen tanácskozásnak először adott helyet szocialista ország. A Pécsett felépült napház — bár 'kísérleti jelleg­gel. de — sok újat jelent szakmai szempontból és több már most is, mint egyetlen biztató kísérlet. A. Bowen professzor, a PLEA (a témát összehangoló nemzetközi szervezet) elnöke magáról, a szervezetről: — A PLEA öt éve alakult és évente más-más országban tart konferenciát olyan témá­ban, melyet a rendező ország ajánl. így került sor Bermuda, Mexikó, 'Kréta és Velence után most Magyarországra, mely a napházat és a házépí­tést helyezte az érdeklődés középpontjába. — Miért Magyarországra és miért épp Pécsre esett a vá­lasztás? — Mert a fiatal pécsi épí­tész, Szász János megszállott­sága, érdeklődési 'köre, tevé­kenysége, a pécsiek eredmé­nyei és segítőkészsége 'lenyű­gözték a szakmát. A konferen­ciának úgy is konkrét ered­ménye született, hogy nem­zetközi pályázatot írtak ki 10- 15 lakást magában foglaló napsorház építésére. Mexikó­ban az ottani konferencia után két évvel 100 napener- giás házat építettek, jövőre félezer napházat kívánnak megépíteni. Az drága pályá­zat lesz. Abban is tanulságul szolgál a pécsi kiírás, hogy kis területen, kis pénzből is lehet ilyen pályázatot kiírni. • Az Építésügyi- és Városfej­lesztési Minisztérium mened­zseli hazánkban az épület- szerkezeti alapkutatásokat, az olyanokét is, melynek hatása lesz a jövőben a magánerős építkezésnél. Dr. Massányi Tibor, az ÉVM műszaki-fejlesztési főosztály­vezető-helyettese a pécsi nap­ház létrejöttéről: — Az ÉVM Energia Cél­program Bizottsága 1981-es meghívásos pályázatára beér- kezők közül a pécsieké győ­zött, összetalálkozott az em­ber és a feladat, kel­lett hozzá egy fanatikus ember, ez Szász János, a PMMF adjunktusa. A napház léte Pécs és Baranya fogadó- készségének és a kivitelezést vállaló Pécsi ÉPSZÖV-nek köszönhető. Felismerték a nagy kísérlet lehetőségét. A napház egy hatalmas műszer, forradalmasíthatja az épüle­tek szerkezeteit. Évek múltán sóik kérdésre pontos választ kapunk, amit hasznosíthatunk a magánerős építkezéseknél is. Térnyeréséhez elsősorban Napenergia-hasznosító építészet A pécsi napházról a nemzetközi konferencián szemléletváltós szükséges. Sze­rencsére vannak már építé­szek, akiket ugyancsak fog­lalkoztat ez a téma, hisz az építésznek mindinkább ener­getikusnak is kell lennie. Dr. Varga István miniszteri főtanácsos, az Ipari Miniszté­rium Országos energiagazdál­kodási Hatóságának műszaki­fejlesztési osztályvezetője: — Kötelességünk mindazt támogatni, ami csökkenti a fűtési jellegű energiafelhasz­nálást és amellett hasznosítja a környezeti — nap-, szél-, geotermikus vagy akár a hő­szivattyú — energiáit. A közös pályázaton nyertes pécsi nap­ház megvalósítását, így az IM is támogatta. Célunk: tö­megesen elterjeszteni mindazt, ami a tömeges lakásépítkezés­be átvihető. Ez egy-két évti­zedes feladat. Az épületek üzemeltetésére meg is kell tanítani a lakosságot, egy­szersmind olyanná kell tenni az épületeket, hogy azokat gazdaságosan lehessen is üzemeltetni. • Az épületek gazdaságos üzemeltetése — szempontként — mindinkább előtérbe kerül. Ebben főszerepet maga az építészet játszhat. Könyvcímek: Napenergia és építészet, A világ napépíté­szete és Környezettudományi kézikönyv építészek számára (ez tankönyv). Az angol, spa­nyol, japán és orosz nyelvű kiadásokban napvilágot látott •művek szerzője dr. Szokolay Vajk, az ausztráliai brisbanei Queensland Egyetem építész­professzora : — A népnevelés és a szak­ma megnyerése nagyon fon­tos. Az aktív napenergiahasz­nosító rendszerek az épülete« fűtésére a költséges technikai megoldásaikkal ma még na­gyon drágák. Sokkal elérhe­tőbb a passzív rendszer, mely tulajdonképpen maga az épü­let, annak elhelyezéss és tá­jolása, alaprajzi elhelyezése, és hogy tömör építőanyagok­kal fogjuk meg és tároljuk a napenergiát. Ezek lényegében nem igényelnek többletráfor­dítást. Vannak viszont a hő­tároló hatást növelő, extra költséggel járó megoldások is: az üvegház, melynek me­leg levegőjét nappal be le­het vezetni a lakóházba, a trombe fal, a vastag déli tégla vagy kőfal . sötétszínűre festve és 10-15 centis hézag­gal külső üvegborítással, ugyanakkor vannak fázisváltó anyagok is, melyek kis töme­gük ellenére nagy hőmennyi­séget képesek tárolni. Nem ismerem konkrétan Pécs ég­hajlati viszonyait, de a pasz- szív rendszerrel 50-55 száza­lékos fűtő energiamegtakarí­tást biztosan el lehetne érni. — A passzív napenergia­hasznosításban melyik állam vezet?- Az USA, ahol becslések szerint 200 ezer napház van, Ausztráliában talán 100 van eddig . . . Engem nemcsak ki­mondottan a napház érdekel. A közönséges házak többsé­gébe is különösebb költségek nélkül érvényesíteni lehetne a napenergia-hasznosítás elveit. Az UNESCO főigazgatóját képviselte a pécsi tanácskozá­son dr. Benjamin A. Ntim. Pécsett megalakították az UNESCO európai napenergia­hasznosítási hálózat 5., pasz- szív szoláris rendszerek mun­kacsoportját.- Mi a cél a munkacso­porttal? — Felmérni, hogy melyik fej­lődő országban mit kell se­gíteni, hogyan lehet azt meg­oldani és azt, hogy mely or­szágok tudnak ebben segí­teni. Hasznos, hogy a két esemény együtt került meg­rendezésre. A megújuló ener­giaforrások hasznosítása rend­kívül fontos a fejlődő orszá­goknak, mert azok lényegé­ben most teszik meg az első lépéseket az energiaigényük kielégítésére. Bár sok a nap­energiájuk, de nincs kellő számú és felkészültségű szak­emberük a feladatok megol­dására. A szervezet Európá­ban kívánja megszervezni a szakemberképzést. Dr. Imre László, a Buda­pesti Műszaki Egyetem Hő-és Rendszertechnikai Intézet igaz­gatója, az UNESCO európai napenergiahálózat végrehajtó bizottságának tagja szerint p munkacsoport megalakulása Magyarország számára hasz­nos lehet: — Megmutathatjuk, hogy mit tudunk, mink van és be­kapcsolódhatunk a segítő munkába. Közreműködhetünk az oktatásban anyagokkal és szakemberekkel, valamint a tervezésben és a kivitelező munkák irányításában. • Szász Jánost, a PMMF ad­junktusát a konferencián vá­lasztották be a PLEA 9 tagú vezetőségébe. Tíz éve foglalkoztatja a napenergiahasznosítása az építészetben. Áll már a pécsi napház az ő építészeti tervei alapján. A gépészeti tervezést Fülöp László még főiskolai hallgatóként készítette. — Ez az egyszerű és soha. ki nem próbált kísérleti út •roppant- drága — mondja Szász János —, hogy elterjed­nek a szerkezetek és azok esetleges sorozatgyártására is sor kerülhet, ami radikálisan csökkenti az extra költsége­ket. Az egész ház komplett rendszerében hőtakarékos. A tapasztalatok rögzítése, a na­gyon részletes mérési időszak 4—5 évet felölel mjd. Fontos, hogy az időjárási szélsősége­ket kiküszöböljük és hogy finomítsuk, javítsuk a rend­szert. Remélem, 4—5 év múlva a mi klímánkhoz alkalmazko­dó és a gazdasági realitáso­kat figyelembe vevő rendszert tudunk majd közkinccsé tenni. Évek kemény munkája van a pécsi napházban, de Szász János nem pihenhet a babé­rokon. Ű költözhet be a családjával. Somogyi László ÉVM miniszter a ház ünne­pélyes átadásán helyeselte a városi tanács döntését, hisz szerinte is az a legjobb meg­oldás, ha az lakik egy kísér­leti házban, aki azt megál­modta, mert így lehet leg­jobban mérni és megfigyelni az épületet üzemelés közbén, s az esetleges tervezői téve­déseket kijavítani. Murányi László Űjabb innovációs iroda Pécsett A szolnoki központú Ag- roinnovációs Közös Válla­lat négy dunántúli irodá­ja közül a pécsi a legfia­talabb: augusztus 15-én alakult. A vállalatot egy menedzser, egy agroké­miai szakfelügyelő és a műszaki-gazdasági tanács­adó, Farkas Győző képvi­seli a megyeszékhelyen. A pécsi iroda (Perczel u. 16.) az agrokémiai ága­zatban propagálja a Törő- csik-féle adalékos műtrá- gyázási rendszert, közis­mert nevén a TAM-ot. Az adalékos műtrágyázási el­járás csökkenti a kálium- és foszforveszteséget. így 5—10 százalékos termés­hozam-növekedés érhető el. A Dunántúlon négy megye 78 gazdasága kö­zel 32 000 hektáron hasz­nálja a TAM-ot. Kimondottan a pécsi iro­da profiljához tartozik a mélyfúrású ivóvízkutak áta­lányszerű megelőző kar­bantartása. Egy-egy ilyen kút milliós értéket képvi­sel, s ha megrongálódik, javítása több százezer fo­rintot is felemészthet. Az iroda évi 10 000—40 000 forintért karbantartja a szerkezeteket, s ha mégis tönkremegy valamelyik, úgy ingyen készítteti el az újat. A megrendelőnek csupán az anyagot kell fi­zetnie. Vállalnak még csa­tornahálózat- és vízveze­tékszerelést, ivóvízkutak fúrását, illetve a régiek felújítását. Vállalatuk nagy elősze­retettel menedzsel újításo­kat, találmányokat egé­szen a gyártásig és érté­kesítésig. A feltalálókat segítik, útbaigazítják, s ezért anyagi juttatást nem kérnek. Ilyen saját termé­kük az úgynevezett AKKU- TAK elnevezésű zárósze­lep, amely a meleg motor indításának segítésére szolgál: nem engedi a benzint a karburátor úszó­házába töltődni, ezáltal megszűnik az utánfolyás, s a keverék nem dúsul fel. Szintén vállalatuk vásárol­ta meg, gyártja és forgal­mazza a turbórendszerű utánporlasztót, amely 5—8 százalékos üzemanyag- megtakarítást eredményez. Foglalkoznak az úgyneve­zett húshidraiizátummal, amely a húsipari feldolgo­zás során a csonton ma­radt hús további haszno­sítását teszi lehetővé. Erre a termékre milliós nagy­ságrendű nyugatnémet és amerikai rendelésük van. Óvári Zsuzsanna Baranyai közlekedési szakemberek tapasztalatcseréje A közelmúltban magyar szál­lítási szakemberek •— köztük baranyaiak — részvételével ta­pasztalatcserét szervezett a Közlekedéstudományi Egyesület és az Osztrák Gazdasági Ka­mara Bécsben. A program egyik érdekes színfoltja volt az Opel-General Motors Corpo­ration Bécs melletti, új motor- és sebességváltó gyárának meglátogatása. A hárommilliárd dolláros költ­séggel épült beruházás 1982 óta termel teljes kapacitással. Naponta 170 egység kerül le á gyártósorról. Többségében 1200-1300 köbcentiméteres motorokat és négy—ötsebessé- ges váltókat az NSZK-ban, Angliában és Spanyolország­ban építik kocsikba. A közeljö­vőben befejeződik a Record és Senator típusok története. Új modellekkel jelentkeznek he­lyettük, ezek közül az egyik már valóság, és Omega név­re hallgat. A Corsa és Kadett változatokból pedig a hazai autósok is vásárolhatnak a közeljövőben. Több ezer da­rab érkezik belőlük, Rába hát- sóhíddal ellentételezzük ezeket, B GMC bécsi motorgyárában A termelés folyamatossága a döntő, fél napra készleteznek A gyár teljesen automatizált, valamennyi fizikai munkát gép végez, a 3000 alkalmazott közül a legtöbben a takarítás­sal foglalkoznak. Valamennyi gép üzemadatait ellenőrzik a számítóközpontban, de vélet­lenszerűen a kész alkatrészek méreteit a dolgozók is kontrol­lálják. Esetleges eltéréskor a javítók azonnal a helyszínre vonulnak, és üzembe lépnek a tartalékberendezések. A gyár­ban ugyanis csak egyetlen ro­bot működik. Az osztrák szak­emberek így akartak a lehe­tőségnek megfelelően minél több munkahelyet kialakítani. Feltűnő, hogy a gépek jelentős része áll. Ezek azok, amelyek meghibásodás esetén lépnek csak üzembe. Ugyanakkor fenntartható a termelés folya­matossága, ami itt fontosabb szempont, mint az állóeszkö­zök kihasználtságát jelző szám­oszlopok. A beszállított alkatrészek — zömében öntvények — Európa majd minden részéből érkeznek. A szállítási feltételek termé­szetesen nagyon szigorúak, az Opel—GMC legfeljebb fél napra tárol készleteket. A több százezer négyzetméteres csarnokból csak néhány száz a raktártér. Az anyagok ponto­san jönnek, az elmúlt négy év­ben még egyetlen partnerük sem küldött — egy-két darab­tól eltekintve — selejtet. Per­sze nem is teheti, örökre eles­ne a rendeléstől. Teljesen automatizált az anyagmozgatás is, kicsit kísér­teties, hogy a számítógépekkel vezérelt motortartó állványok minden látható irányítás nélkül jönnek-mennek a csarnokban. A gyártás során beépítésre ke­rülő alkatrészek nyilvántartása számítógépeken történik, a ki­adás, az ellenőrzés viszont sokkal egyszerűbb, mint a ha­zai vállalatainknól. Igaz, sen­kinek nem jut eszébe, hogy bármit is ellopjon. A vizsgálatok egymásba fo­nódnak, gyártósor végén előbb üzemanyag nélkül hidegen, majd melegen járatják a mo­torokat A kisebb hibákat ja­vítják, nagyobb probléma ese­tén ócskavasként öntödébe ke­rülnek. Nem keresik a felelőst, még csak a hiba után sérti nyomoznak sokáig. Ottjártunk- kpr éppen egy olyan motort dobtak el, amelyben csak 1,5 atmoszféra volt az olajnyomás. Ami első benyomásra pazarlás­nak tűnik, azzal sok energiát takarítanak meg — mondják. Mivel nincs meg a baj oko­zója sem, ezért mindenki csak azt tudja, volt egy selejt. Fi­gyelnek még jobban, nehogy az általuk ellenőrzött gép le­gyen a ludas. Az itt dolgozók három vil­lamosbérlet áráért bérelhetnek Opelokat a gyártól. Mégsem ezt tartják a legnagyobb ered­ménynek, hanem azt, hogy biz­tos munkahelyük van. Igyekez­nek mindent megtenni azért, hogy megtarthassák. Sz. Koncz I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom