Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-08 / 247. szám
1986. szeptember 8. hétfő Dunántúli napló 3 A kormányzat fokozott figyelme a bányászokra Tartósabb elemek Minőségromlás nélkül tárolhatók Találkozó a Dunántúli Napló szerkesztőségében Tegnap délelőtt, a Dunántúli Napló székhazában baráti találkozón vettek részt a megye bányavállalatainak vezetői, a Népszabadság-fórum résztvevői és Baranya megye, Pécs politikai, társadalmi, művelődési intézményeinek, a megye tömegtájékoztatási eszközeinek vezetői, valamint a Dunántúli Napló zsebkönyvtárának ez évi, Mi írjuk a történelmet című kötetének szerzői és a Pécsi Szikra Nyomda képviselői. A tegnap délelőtti programon megjelent Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője, Borbély Gábor, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Lukács János, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke, dr. Király Ferenc, a Népsport fő- szerkesztője, Hajdú János, az MTV A Hét című műsorának főszerkesztője. A megjelenteket Mitzki Ervin, lapunk főszerkesztője és Méréi Emil, a Mecseki Szénbányák vezér- igazgatója köszöntötte. A baráti találkozót követően a vendégek sétát tettek a sajtóutcában. Az idén 50 millió forintot fordítanak az elemek minőségének javítására, gyártásának fejlesztésére az Akkumulátor- és Szárazeíemgyárban. Az üzem rekonstrukciójakor, tavaly új gyártósorokat állítottak munkába, az idén pedig az elemek előállításához szükséges — korábban kooperációban készült vagy külföldről vásárolt — alkatrészek gyártásával bővítették tevékenységüket. Megkezdték az elemek fémházának ha- I zai gyártását is. így az elemeknek most már minden fonto- I sabb alkatrészét a vállalaton í belül készítik el, s ezzel lehe- | tőség nyílik arra, hogy a jövőben komplex módon fejleszthessék ezt a gyártmányukat. Az elemek gyártásának korszerűsítése egy új automatizált massza keverő berendezés munkába állításával fejeződik be az idén. Próbaüzemeltetését novemberben kezdik meg, s ezzel váltják majd fel a régi, még kézi irányítású gépeket. Az új automata berendezéssel biztosítani tudják, hogy minden elembe egyenletesen jó minőségű aktív töltőanyag kerüljön. Ezzel a mostani 6-8 hónapról előreláthatóan 12 hónapra meghosszabbítják azt az időt, amíg az elemek megőrzik eredeti teljesítményüket, s minőségük romlása nélkül tárolhatók. Fortuna, a drága LoHtószámtán és nyerési esély A 36. héten drágább lett a szerencse. Valaki kiszámolta: egy 10 forintos szelvény árából 1 forint az OTP-é, 60 fillér a postáé, 40 százalék az államkasz- szába vándorol, 20-at elvisz a nyereményilleték. A nyereményalapra körülbelül az ár egyharmada, vagyis cirka 3,60 marad. A játék szervezői 30— 40 százalékos forgalom- csökkenéssel számoltak, a bevétel azonban valószínűleg sehol sem lesz kevesebb. A szekszárdi lottózóban például több mint három és fél ezer havi lottó kelt el a korábbi ötezerrel szemben. Kaposváron egyformán fogyott a heti és a havi lottó is. A csökkenés 20— 30 százalék. Általában, aki betért a lottózóba, legalább egy szelvényt biztosan vett. Persze, akadt olyan is, aki nem volt hajlandó lemondani az esélyről, inkább többet költött. Pécsett azt tapasztalták, hogy akik fix számokkal játszanak, továbbra is ugyanannyi szelvényt vásároltak. A beharangozott nagy nyerési lehetőség megmozgatta néhány ember fantáziáját, a nyugdíjasok viszont sokallják a totó-lottó új órát. Komlón a gyorsmérleg szerint 30—40 százalékkal csökkent az eladott szelvények száma. A fogyás jóval kisebb, mint amire számítottak. Ebben nyilván szerepe van annak is, hogy a héten két négyta- lálatost fizettek, sőt a hírek szerint egy másik nagyobb nyeremény gazdája is jelentkezett. Népszabadság fórum Félelem a falaktól Sugároznak-e az építőanyagok? A pernye nem bűnös, csak sugáregészségügyileg kifogástalan építőanyagok kerülhetnek forgalomba Sugároznak-e az építőanyagok, nevezetesen a pernye hozzáadásával készült falazóanyagok? E kérdés az utca emberének korábban eszébe sem jutott, ám a csernobili reaktorkatasztrófa után, úgyszólván mindenütt veszélyt szimatolunk. Ezúttal a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolához futott be a kérdés, vegyem-e a Mátra gázbeton terméket. Jól sikerült Népszabadság- fórumnak tapsolhattunk tegnap a pécsi Szabadtéri Táncszínen. A ragyogó napsütéses időben szép számú közönség gyűlt egybe, vonzottak a „nevek”. Igen, a kérdezőkkel szemben vonzó személyiségű közéleti emberek ültek: Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságé nak osztó lyvezetője, Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya Megyei Párt- bizottság első titkára, Borbély Gábor, a KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Hajdú János, a televízió Hét műsorának főszerkesztője és Király Ferenc, a Népsport főszerkesztője. A fórumot dr. Szabó László, a Népszabadság rovatvezetője vezette, akinek kérésére a résztvevők először néma felállással adóztak a pénteken Zo- bák-aknán történt omlás hősi halottja, Orosz Bertalan emlékének. Ezt követően záporoztak a fórumhoz előzetesen beérkezett, érdekesebbnél érdekesebb kérdések, s rájuk a korrekt válaszok. Az elhangzottakból egy dolgot ragadnánk ki, s ez a bányászok jövőbeni nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésével kapcsolatos. Faluvégi Lajos bejelentette, a kormány a már megtett intézkedéseken túl az elkövetkező években további intézkedésekre készül. Először is szeretnék visszaállítani azt a kedvező bérarányt, ami tíz évvel ezelőtt állott fönn az ipari átlaghoz képest a bányászok javára. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete felkérésére járadékrendszer kidolgozásán munkálkodnak, mely húsz évi munka után nagy anyagi és létbiztonságot hivatott biztosítani a bányászoknak. Tovább javítják a bányászok lakáshoz való juttatásának feltételeit. Végül pedig az újabb beruházások eredményeként javulnak a műszaki feltételek, könnyebbé, biztonságosabbá válhat a bányamunka. Az érdeklődőt dr. Orbán József docens, az építőanyagok neves szakértője nyugtatta meg, őt kértük mi is, a nagy nyilvánosság előtt válaszolja meg a kérdést. — Amióta csak ember él a földön, sugárzásnak van kitéve, hiszen egyrészt a világűrből, másrészt a környezetünkben levő radioizotópok- ból ér minket sugárzás. A? építőanyagok mindegyike is tartalmaz radioaktív elemeket, s ezek bomlása során radi >- aktív radon tartalmú nemesgáz kerül a lakóházak légterébe, s szellőztetés hiányában fel is dúsulhat, megnövelve a rák kialakulásának veszélyét. Éppen ezért a hatóságok még a kereskedelmi forgalomba- hozatal előtt — és utána is folyamatosan — minden új építőanyagot, különösen pedig az ipari melléktermékek, a pernye vagy salak hozzáadásával készülteket sugáregészségügyi szempontból alaposan megvizsgálnak, s csak j egy bizonyos, megengedett ' dózisterhelési érték alatt enI gedélyeznek. — Tiltottak-e már be sugárzásveszély miatt hazai építőanyagokat? — Igen, még 1960-ban, Európában elsőként hazánkban miniszteri utasítással megtiltották az Ajka, Bánhida és Tatabánya környékéről származó salakok és pernyék fel- használását lakásépítések céljára. A minták közül az ajkai pernye 25-ször, a tatabányai 6-szor, a bánhidai pedig 16- szor nagyobb aktivitásúnak mutatkozott, mint a dunai homok. Ehhez képest a Mátra gázbeton falazóanyagokhoz felhasznált pernye természetes radioaktivitása igen kicsiny, a megengedett határon jóval belül van, úgy hogy nagyon is ajánlanám ezt a korszerű építőanyagot, melyhez ráadásul nincs szükség hőszigetelő vakolatra sem — mondta mindnyájunk megnyugtatására dr. Orbán József. A széntüzelésű erűművek pernyéjének hasznosítására egyébként a jövőben fokozottabban sor kerül, hiszen a gazdaságosabb, energiatakarékosabb építkezésekhez nagy mennyiségű és olcsó nyersanyagként állnak rendelkezésre, felhasználásukkal . kitűnő hőszigetelésű falazóanyagok gyárthatók. így került ismételten napirendre a Pécsi Hőerőmű pernyéinek felhasználása is. A Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalatnál jelenleg is folynak kísérletek pernye alapú habbeton falazóanyagok gyártására, ezen túlmenően a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalat is fontolgatja, esetleg leányvállalatot hoz létre Albafalak itteni előállítására — a pécsi pernye felhasználásával. Természetesen alaposan megvizsgálták ezen adalékanyag természetes sugárzását, ami a megengedett mérték alatt van. Miklósvári Zoltán Képünkön balról: Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője kérdésekre válaszol. Mellette Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes. Ipartörténeti emlékek mentése Matázsálemkorú gépcsodák Bárhová lépünk a komlói tanbányát övező déli erdősávban, mindenütt a régi bányászkodás 100—150 éves emlékeire bukkanunk. Pala- hányák, törmelékkupacok, homlokbuktatók fűvel, fával borított halmai sorakoznak. Közelükben sínpályák, bányaistállók, iszapvágatok alapjai vehetők ki. A régi erdei bá- nyautakon járunk, amelyek szinte nyílegyenesen kötötték össze az egykori Adolf-, Szerencse és Glanzer-tárót. Kísérőm, Medgyessy László rendész elmondja, hogy a csapások közül a kevésbé bemélyedőkön lovak vontatták a szenes kocsikat. Míg a dolinaszerű süppedések a felszínközeli vágatok maradványai. Mindegyik vízszintesen hatol a domb- és hegy- odalakba. A függőleges aknajellegű bányaművelést a múlt században itt még nem ismerték. Ezt a föld feletti bánya- és ipartörténeti emlékanyagot mentik meg Komló-Bányaüzem, Kossuth- akna és a tanbánya helytörténettel foglalkozó dolgozói. A bányatörténetkutató munkát az üzemi KISZ alapszervezetek patronálják, támogatja a Komlói Városszépítő és Honismereti Egyesület is. A néhány éve felgyorsult kutatás első eredménye az volt, amikor sikerült pontosítani régi üzemi és erdei térképek segítségével az első komlói szénbánya, az 1895-ben üzembe helyezett Adolf-táró helyét. Ez Jánosi Engel Adolfról van elnevezve, az első bányatulajdonosról, akinek külföldön élő utódaival, így Jánosi Engel Rózsával, valamint Stein Annával tartják a kapcsolatot a komlói helytörténetkutatók. Az Adolf-tárónál tavalyelőtt avatták az emléktáblát. A mostani bányásznapra a Szerencse-táró bejárati szakaszát újították fel és díszes táblát helyeznek el rá. A helyreállításért a már említett Medgyessy László felel. Létrehozzák az egyokri sínpályát, a bányaudvarban pihenőpark kap helyet. Mindezt társadalmi munkában végzik. Az ipartörténeti emlékek mentése folytatódik. Az elkövetkező években Kossuth- bánya elöregedett légaknáját festik le, rendbehozzák a mellette levő gépházat, ahol matuzsálemkorú gépcsodák vesztegelnek most már. Mindegyik berendezés legalább fél évszázadot szolgált. A Glanzer táróról, a harmadiknak megnyitott bányáról sem feledkeznek meg. Egy-két betemetett, berobbantott vágatát megtisztitják, hogy hajdani gépeket, munkaeszközöket helyezzenek el bennük egy állandó kiállítás keretében. A lejárat szomszédságában tervezik a bányászmártírok panteonját, ezenkívül felállítják majd a közelben a már említett első bányatulajdonos mellszobrát. A műemlékké alakított tárók közti utakat újjáépítik. Sétálva gyönyörködhetünk a bányászmúlt ipar- történeti bizonyítékaiban. Cs. J. A péntek a totózók legerősebb napja. A legtöbb fogadóirodában most is megfordultak annyian, mint máskor. Szelvény valamivel kevesebb fogyott ugyan, de az általános vélemény szerint fotózni még mindig megéri. Különben is, ki tudhatja, most, éppen most jön az a nagy nyeremény! Lottón eddig a legtöbbet fizető ötös 2,5 millió forint volt. Az új, drágább szelvénnyel állítólag 5—6 millió is lehet a főnyeremény, a 13+1-es meg akár 10 milliót is fizethet. Az első hét után mindenesetre kiderül, érdemes-e kacérkodni Fortunával, áldozni a drágább szelvényre is. F. D.