Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-29 / 268. szám
1986. szeptember 29., hétfő DunOntüli napló 3 Kisiparosok küldöttértekezlete A fejlődés évei Több mint száz küldött tanácskozott szombaton 6265 baranyai kisiparos képviseletében Pécsett, készülődve a KIOSZ országos küldöttértekezletére. öt év tevékenységét tette mérlegre a megyei választmány. Ez az öt év kétségkívül a fejlődés időszaka volt: a kisiparosok száma öz öt év alatt ötven százalékkal, az általuk nyújtott szolgáltatások, áruk értéke pedig a duplájára emelkedett. Ám a fejlődésnek árnyoldalai is voltak. A kisiparosság a városokba tömörödik, ezzel párhuzamosan nő az ellátatlan aprófalvak száma. Rendkívül magas a fluktuáció, mely a negyven százalékot is elérte, de „jobb” években is 30 százalék volt, az iparosok kétharmada pedig öt évnél rövi- debb ideje váltotta ki az engedélyt. Sok a kontár, az engedély, jogosítvány nélkül dolgozó, s jelentős azok száma is, akik a gyors meggazdagodás reményében váltják ki az ipart. Vannak divatszakmák, s folytatódik mások elnéptelenedése: maholnap1 kihal a kötélgyártó, a kékfestő szakma, bőséggel van viszont reluxakészítő, s fuvaros-szállító. Némely kisiparosnak a hatóságokkal, főképp az adóhivatallal gyűlik meg a baja: a komlód kisiparosok például az odóra kötelezettek mindössze hét százalékát teszik ki, ám az összes adóhátralék kétharmadát ők nem fizették be. Emelkedett némely kisiparosok tevékenysége elleni jogos panasz is. Ilyen gondok közepette kritikusan és önkritikusan folyt a vita a megyei választmány beszámolója, és Hajós Ferenc megyei titkár szóbeli kiegészítője felett. Többen szóltak az adóügyekről, elmondva, az adóhátralék megengedhetetlen, ám vannak objektív okai is, ha például a kisiparos fizetésképtelen állami vállalatnak végzett nagyértékű munkát. Vita folyt természetesen az adó megállapításáról: sokan sérelmezték a becslés alapján történő adómegálla- pítást. Az ellenfél — a Megyei Tanács pénzügyi osztályának vezetője — viszont meggyőző példákkal bizonyította: az önkéntes adóbevallásnál némelykor nevetségesen alacsony jövedelmeket jelölnek meg. A vitában felszólalt dr. Dá- nyi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára is, aki testületi véleményt közvetített: a kisiparosok megyei választmánya tartalmas munkát végzett az elmúlt öt évben, jól képviselte megválasz- tóit. A politika elismeri és támogatja a kisipart, mint a gazdaság részét, tevékenységére hosszú ideig számít. De arra is figyelmeztetett, a politika a közvéleményre is figyel, melyet joggal háborít fel egyes kisiparosok munkával aránytalan jövedelme, a törvényesség kijátszása, némelyek kifogásolható magatartása. Éppen a megyei küldöttértekezlet vitahangulata is bizonyítja, hogy a tisztességes kisiparosok maguk is elítélik azokat, akik rossz fényt vetnek az összességre. A küldöttgyűlés megválasztotta az új választmányt és az országos értekezlet küldötteit. A KIOSZ Megyei Választmányának elnöke Hotter József pécsi könyvkötő, elnök- helyettese Winternitz Ferenc mohácsi fényképész lett. A titkári posztra ismét Hajós Ferencet választották meg, helyettese Neszmély László lett. B. L. Az őszi BMlf-ről Jelentjük Csillámok a ruhán Öldöklő verseny minden piacon, egyetlen út a minőségi munka A Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet termékei c\ BNV-n. Speciális bemutató Vonalkóddal, számítógéppel ötven termékinformációs központ alakult az egységes termékazonosító kódrendszer, az ETK bevezetésére, elterjesztésére. A hazánkban bevezetésre kerülő kód illeszkedik a nemzetközi termékazonosító rendszerhez, az EAN-hoz. Az egységes termékazonosító kódrendszer, a fogyasztási cikkek, a legfontosabb alapanyagok, félkész termékek körében lehetővé teszi a készletazonosítást. A vonalkód alkalmazása egyelőre ezerféle hazai gyártmányt érint. A hazai gyártók egy része már megkezdte a vonalkódok alkalmazását, amelynek bevezetését az Országos Műszaki fejlesztési Bizottság is támogatja. Elképzelések szerint úgynevezett mintarendszereket alakítanak ki, melyek közül a legsikeresebbeket igyekszenek szélesebb körben elterjeszteni. A vonalkódok gyakorlati felhasználásáról, az ezzel összefüggő speciális számi-, tástechnikai tudnivalókról bővebb ismereteket is szerezhetnek, akik ellátogatnak holnap az SZVT Bajcsy- Zsilinszky utcai klubjába. Az SZVT Baranya Megyei Szervezete, az ÉGSZI-DÉLSZÁM Pécs, valamint az ÉGSZI Szoftverház Budapest szervezésében szeptember 30-án 10 órakor számítástechnikai bemutató nyílik, délután 2 órától pedig, a témához kapcsolódó előadások lesznek. Öltözködési kultúránk egyfajta tükrét adta az elmúlt héten lezajlott őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A tükörben több minden megcsillant, ezek a fények mindenesetre némi világosságot árasztanak azon a rögös úton, amelyen ruházati iparunk halad, azon az úton, amelyen öldöklő versenyt kell futni az olcsó termékeikkel az egész világot elárasztani akaró fejlődő országokkal. A hazai ruházati gyártás egyik gyöngéje az alapanyagellátás. Álljunk meg hát egy pillanatra a vásári forgatagban, csak úgy találomra, idézzük fel mondjuk a Budaprint kiállításán látottakat! Fő helyen az úgynevezett felületkezelt, műgyantával kent szövetek, ezék most az egész világon keresettek. Légáteresztők, nedvszívók, ugyanakkor vízlepergetők, jól alakíthatók. E termékcsalád sokoldalúan felhasználható, a széldzsekitől a konyhaabroszon át, a függönyökig, mindenféle holmi varrható belőlük. A Hilton Szálló például több ezer métert rendelt ezekből a függönyökből, mert hő- és hangszigetelők, fényzárók. Kiragadott példa. Egy csilla- nás abból a bizonyos BNV-tü- körből. örvendetes, hogy mind több hasonlóval találkozni, jelzéseiként annak, hogy a gyártmányfejlesztés kezd egyre erőteljesebben előtérbe kerülni a divat, a korszerűség, a minőség, nem utolsó sorban a versenyképesség jegyében. A tét óriási, és erről beszéljen néhány adat. Ruházati iparunk termelése tavaly meghaladta a 100 milliárd forintot. Exportja 534 millió rubel, illetve 343 millió dollár volt. Termelése a hazai fogyasztás 75 százalékát fedezi, s ezzel abszolút értékben, évi 720 millió dollár értékű importnak megfelelő árut nyújt. Köny- nyű belátni, ruházati iparunknak mily nagy a szerepe a hazai ellátás mellett a külkereskedelmi mérleg egyenlegének javításában, a szocialista import ellentételezésében. Ráadásul a hetedik ötéves tervidőszakban egyenesen növelnie kell teljesítményét, csökkenő létszám, szűkös beruházási források mellett. Nincs más kiút, mint a minőségi munka — hallottuk ezzel kapcsolatosan a BNV-n, a ruházati szakma tanácskozásán, melyet dr. Cseh József ipari miniszterhelyettes vezetett. Itt az ipar belső gondjai-bajai kerültek terítékre. A lényeg: mindhárom piacon, itthon, a szocialistán és a tőkésen óriási a verseny, s például nemrég is sok kritikát kaptunk a szovjetektől, átvevőik sokszor szigorúbbak, mint a tőkés vevők. Ruházati iparunkban szerkezeti váltás kell, minőségi váltás kell. A divatosság, a forma, az esztétika valós érték, teremtsünk hát ezen a téren is több értéket. Fontos, hogy a műszaki fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat —, ha szűkösek is —, jól és célszerűen használjuk fel. A ruházati iparban már megjelentek az automaták, a robotok is, a csökkenő létszámot az elektronika bevitelével, az élenjáró külföldi szervezések meghonosításával kell ellensúlyozni. Minderre exportfejlesztő hazai, sőt világbanki hitelek is rendelkezésre állnak, csak épkézláb elképzelésekkel kell jönni. A miniszterhelyettes jó példaként említette meg a szakmai napon a Pécsi Bőrgyár gyártmányfejlesztését, a Hunor gépbérleti fejlesztését. A korrefe- rálók sorában megszólalt Gulyás József, a Hunor vezérigazgatója is, aki törekvéseikről szólva egyebek mellett megemlítette, ma már egyre több pécsi kesztyűt hoznak forgalomba a világon Dior és Pierre Cardin márkajelzéssel. Miklósvári Zoltán 25 eu után A háború idején születtek. 1957-ben léptek a gimnáziumba. 1961-ben érettségiztek. Ma 43 évesek. 126 férfi szombaton újra együtt állt a pécsi Nagy Lajos Gimnázium dísztermében. Egy napra ismét felidézték a 25 évvel ezelőtti érettségi eseményeit. öt osztály érettségizett akkor, két-két humán és reál tagozat, a IV. E. politechnikát tanult. Ha most visszaidézik ifjúságuk éveit, nem tartják kivételes generációnak magukat. Azt viszont pontosan mérni tudják, mit vittek tovább a gimnáziumból. Dobay József . fiatalon lett a gimnázium igazgatója. — Vallom ma is, amit dr. Fekete Miklós igazgató — elődöm — vallott: az egyik legnagyobb kitüntetés volt ebben a gimnáziumban tanítani, mert a diákok igényei, a tanári törekvés és a családi elképzelés a munkában találkozott. Ezekben az években lettünk híresek, pedig az akkori érettségi átlag nem volt több 3,8-nál. Ezek a fiatalemberek az emberi stabilitásban voltak kiválóak. Tudtak pályát módosítani, ha kellett, s tudtak élni a lehetőségeikkef. Amit mi adni tudtunk, az nemcsak a tantervben szerepelt. Együtt építettünk csatornát Somogybán, a csurgói vasúton dolgoztunk . . . Fekete Miklós igazgató úr vezette be az iskola jelvényét. A IV. B.-ben huszonhaton érettségiztek. Mindenki továbbtanult. 24-en egyetemen. Dr. Nádor András állatorvos — ő szervezte a gimnázium történetében első évfolyamtalálkozót — az egyetem előtt két évvel a pécsi vágóhídon segédmunkásként dolgozott. Ma is ideköti a munkája. Losonczy István és Dombay Győző arról a tananyagon kívüli forrásról beszél,, amely meghatározóvá vált a munkájában. Dombay Győző, festőművész: — Amikor Picassóról csak Ludas Matyi hasábjain olvastunk, művészettörténet tanárunk, Szoko.lczky Oszkár, a saját könyvtárából adott nekem könyveket, általa ismertem meg a modern művészeteket. Losonczy István, ma az MTV oktatási munkáját szervezi, de a vizsgázók találkoznak vele az angol nyelvvizsga bizottságban is. 1973-ban Vietnámban járt, mint a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság tisztje, a magyar katonai kontingens titkára. — Fontos az is, amit Czéh László testnevelő tanártól kaptam. Gyerekkoromban nem volt szabad futnom. Neki köszönhetem, hogy ma is mindennap edzem magam. A munkámban a szakmai nyelvoktatás és a video használata foglalkoztat ma. Czéh László tanár úr egykori kosárlabda csapata tegnap megmérkőzött az iskola mai csapatával. Bár a fiatalok győztek, Egyed Mihály irányításával, a mérkőzés boldog győztese volt az egykori válogatott is. A z ünnepség szónokai dr. Kelenfy Elemér igazgató, Olasz István tanár és Lukács Miklós, a mai negyedik osztály tanulója akaratlanul is átfogták ezt a huszonöt évet. Az emlékezésben, a mai útra- valóban és a diák szavaiban egyaránt visszacseng mindaz, amit egy iskola adhat — a helytállás, a tisztesség, az emberi tartás. S a 126 egykori diák együtt énekel Ivasivka Mátyás kamarakórusával. Gqjdonyi M. Baranya megye sikeresen mufafkozot-f be Lvovban A hét közepén érkezett haza az ipari, és kereskedelmi delegáció Lvovból, amelynek aktív részvételével, „Baranya bemutatkozik" címmel, árubemutató kiállítást rendeztek szeptember 17-21. között a testvérmegye székhelyén. A kiállításon 12 baranyai és egy esztergomi vállalat új és legújabb termékei szerepeltek. A megnyitó ünnepségen, s később, végignézve a kiállítást, alkalmam nyílt meggyőződni arról, hogy ezek a nagyobbára élelmiszeripari s más könnyűipari termékek nemcsak a szakemberek tetszését nyerték meg. A lakosság a déli óráktól estig jókora hullámokban adta egymásnak a kilincset. A te- rernőrök nem egyszer, „maximálva" a látogatók számát, lezárták a bejáratot, a kívül türelmesen várakozók előtt. A kiállítást öt nap alatt több mint negyvenezren tekintették meg. ' JJyen kedvező tapasztalatokról számolt be a magyar delegáció részéről dr. Kéri István, a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél- dunántúli Bizottsága titkára is, aki egyebek közt a délelőtti szakmai napok tanácskozásait is irányította. Mint elmondta, sokkal több eredményt Ihozott és jóval nagyobb érdeklődést keltett ez a kiállítás, mint ahogyan méretei szerint elvárhatták volna. A hús- és szalámikészítmények, üdítő italok, kozmetikumok s egyéb könnyűipari termékek minősége, választéka mellett azok külseje, csomagolása külön is nagy tetszést keltett. A legnagyobb érdeklődést a műszaki termékek váltották ki, a tárgyalások is elsősorban ezek köré csoportosultak. így például a pécsi Sopiana Gépgyár csomagoló (pántoló) gépei; a Pannónia Innovációs Társaság ún. táp- anyagpatronai, (speciális műanyagbevonatú) munka- védelmi kesztyűi, vagy a kétújfalui tsz műanyag mennyezetburkoló lapjai. Ezekre a termékekre szovjet részről közvetlenül konkrét üzletkötési igénybejelentések is érkeztek. A BARANYAKER, a TITÁN, a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat s a Pannónia Sörgyár képviselői — régebbi kapcsolataik alapján — külön is találkoztak a partnerválla falatok vezetőivel. W. E.
