Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-27 / 266. szám
Oi utakon Érteket rejtő zagykazetták Értékes adalékanyag az Albafal termékekhez Homokot helyettesit az útépítéseknél A mecseki feketeszén-termelés hulladékára, a palás szénre épült egykoron a Pécsi Hőerőmű, s az addig semmire sem használható meddő azon nyomban hasznos anyaggá lépett élő. Hasonló átértékelődés előtt áll a pernye is, amely a hőerőműben a villamosener- gia-termelés során keletkezik, méghozzá óriási mennyiségben. A három évtizede működő hőerőmű szakemberei a hatvanas évektől kezdve folyamatosan foglalkoznak a pernyehasznosítás gondolatával. A Komlón képződő évi ötvenezer köbméter pernyének megvan a helye: a teljes mennyiséget bányatömedékelésre használja a Mecseki Szénbányák. A Pécsett •keletkező egymillió köbmétert is meghaladó hulladék azonban ma is fejtörésre ad okot. Az erőmű tíz kazánjából hetet pernyekinyerő berendezéssel láttak el. A salakmentes hasznos anyag felhasználására 1973-tól ez évig a Mecseki Szénbányákon kívül a Cement- és Mészművek Beremendi Gyára állt kapcsolatban a Pécsi Hőerőművel. A pernye a cementgyártás adalékanyaga. A BCM százezer tonna körüli éves igénye a keletezett összpernyé- nek mindössze tíz százaléka. A maradék 8—900 ezer tonna a salakkal együtt, vízzel összekeverve a Balokány—‘Bolgár Néphadsereg útja-Nagyárpád—Hőerőmű négyzet alakú terület zagykazettájába kerül. Az alsó ipari úton közlekedők az évek során nyomon követhették, ho- gydn telnek meg a kazetták az iszapos, Vizes terület mint válik újra zöldre, amint a nyersföldes lefedést követően növényt telepítenek rá. Jó példa erre a Balokánytól délre húzódó erdőség. A pernye számos más helyen is felhasználható. Útépítésnél először Tatabányán kísérleteztek vele, aztán a 6/A út Pécs városi szakaszán az alapozásnál. Ez évben a Pécsi Közúti Építő Vállalat több tízezer köbméter pernyét épít be az 57— 58-as utak átkötésénél. Minimális szállítási távolsággal, pár száz méterről jut a zagykazettából az útépítéshez az anyag. Több tízezer köbméter homokkal kevesebb kell így a munkálatokhoz. Vállalatunk kötelessége, hogy a villamosenergia-term 5- lés mellett a pernyehasznosítással is foglalkozzék — mondja Szamosi György, a Pécsi Hőerőmű Vállalat műszaki-fejlesztési csoportvezetője. — Az MSZB, a BCM, a Pécsi KÉV és az ÉPFU vevőkörön kívül új partnereket keresünk, új lehetőségeket a pernye felhasználására. Először is a pécsi pernye fizikai-kémiai jellemzőit vizsgáltatták meg az Energiagazdálkodási Intézettel és a Pollack Mihály Műszaki Főiskolával. Kiderült, hogy sok tulajdonsága igen kedvező: alacsony szulfáttartalmú, savanyú jellegű, zárt gömbökből álló anyag, nagy fajlagos felülettel. A pécsi hőerőművi pernye adalékanyagú betonnak minimális a vízleadása, nem ülepedik, talajmegerősítésre használható. A Kőolajkutató Vállalatnál kísérleteket végeztek, s megállapították, hogy eredményesen használható a pernye a kőolaj- kutaknál iszapolónak. Mivel évente mindössze néhány ezer tonnára lenne szükségük, a tartálykocsis szállítás egy-egy kúthoz nagy pazarlás lenne. A Pécsi Hőerőműnél megoldották a kérdést: felszereltek egy zsákolásra alkalmas tartályt, s a napokban — egyelőre kézi erővel — megkezdik a pernye zsákba töltését. A műanyagipar egy bizonyos importanyag kiváltására találta alkalmasnak a pécsi pernyét. A finompernye-kinyerő elkészült, alkalmazása a műanyagipari termelés függvénye. ‘Folynak a tárgyalások egy válaszfalgyártó üzem létesítésére az Alba Regia Állami Építőipari Vállalattal. A székesfehérváriaknak már van tapasztalatuk, ugyanis a gipsz-perlit válaszfallapokat 1973 óta készíti, s ezt továbbfejlesztve jutottak a gipsz-pernye alapanyagú Albafal termékhez. Észak-Dunántúl ellátásához az oroszlányi pernyét használják. A jó hő- és hangszigetelő, vakolást nem igénylő, méretre szabható, könnyű válaszfalelemek alkalmazása remélhetőleg Dél-Dunántúlon is elterjed majd, függően a piaci igényektől is. Az Albafal lapokból készített válaszfalak mozgathatók, átalakíthatok. Az elemek összerakása nem igényel különösebb szakértelmet. Az Ipari Minisztérium kijelölése alapján az Energiagazdálkodási Intézet foglalkozik a pe r n ye ha sz n os ítá s k.u ta tó só va I. A Pécsi Hőerőmű külön megbízásából jelenleg vizsgálják a pécsi pernye felhasználhatósági területeit, így a vállalat eddigi próbálkozásai mellé máris több területet javasolnak. Ezek között figyelemre méltó a mezőgazdasági alkalmazás, mégpedig az állattartó telepek kifutóinak pernyeborítása. Ugyanis ez nemcsak költségmegtakarítási, hanem állategészségügyi kérdés is. Az Energiagazdálkodási Intézeten kívül a Baranya Megyei Tanács megbízásából az MTESZ bizottsága vizsgálja a •pernyefelhasználás lehetőségeit. L. Cs. K. Finompernye-kinyerő berendezés üzemi próbája a pécsi Hőerőműben Fotó: Proksza László Bővülő exportlehetőségek Biztató pályán a Pécsi Mezőgép Vállalat Szokatlanul jól áll termelési terve időarányos teljesítésével a Pécsi Mezőgép Vállalat. Ezt mutatta már a félévi számvetés is, amikor 437 milliós árbevételükkel nyolc százalékkal haladták meg a tervezettet és nyereségtervük teljesítése is kedvező képet mutatott. A célul kitűzött 732 milliós teljes termelési érték 57 százalékát már az első hat hónapban létrehozták a vállalatnál. Mindezt csökkenő létszámmal. Eredményeik a vállalkozói tevékenység előtérbe kerülésén és a gyáregységek egyöntetűen jó teljesítményén alapulnak. Vass Árpád műszaki igazgatóhelyettes szerint az időarányos teljesítés azért is figyelemre méltó, mert az utóbbi tíz évben egyszer sem vált valóra az első féléves célkitűzés. Minden esetben hátrányban kezdték az év második felét. Kilátásaik most sem voltak az első hónapokban rózsásak. Rendelésállományuk olyan alacsony volt, hogy dolgozóikat csak nehezen tudták ellátni munkával. Az ok: megrendeléseik döntő része nem visszatérő, hanem egyedi. így minden évben újakat kell felkutatniuk. Ebből a munkából a központ és a gyáregységek egyaránt kivették részüket. Az erőfeszítések hónapok múltával eredményre vezettek. Szerepe volt ebben az ösz- szetettebb vállalkozási tevékenység előtérbe kerülésének, amire jó példa az a rekonstrukció, amit a Beremendi Cementműben jelenleg végeznek. Itt nemcsak a filterek acél- szerkezetének legyártását, hanem szerelését és a kapcsolódó beruházások kivitelezését is vállalták. Hasonló — kulcsát- adásos üzleteket kötnek festőkabinjaikra is. Idén ezeket már üzembe helyezve adják át. Több helyen, köztük Székes- fehérváron, az Ikarusban folynak ilyen szereléseik. A Pápai Húskombinát húsipari berendezéseit is felszerelve, termelésre készen adják át. Ezekben a munkákban alvállalkozók is részt vesznek. Mostanában kezdte éreztetni jó hatását a tavaly bevezetett belső érdekeltségi rendszer is, mely csak teljes terhelésnél, a megrendelések bőségében válik ösztönzővé. A hat gyáregység közül csupán egy maradt el féléves tervétől. De nyereségben itt is többlet mutatkozott. Kiemelkedik a má- gocsi, évek óta kiegyensúlyozott teljesítmény nyújtásával, a villanyi, mely eddigi legjobb első félévét zárta, és a tavalyi gyenge termelését feledtető cserkúti gyáregység. — Egyetlen szépséghiba — veti közbe Vass Árpád műszaki igazgatóhelyettes -, hogy 32 millió forintosra tervezett éves tőkés exportunkból csak 5,1 millió forint értékűt szállítottunk le az első félévben. Igaz, a tőkés exportpályázati rendszer tavasszal megjelent rásegítő intézkedései következtében mind a külkereskedelmi vállalatok, mind részünkről élénkülés mutatkozott a rendelésállomány biztosításában. A már visszamondott, gazdaságtalannak látszó üzletekért ekkor újra meg kellett küzdenünk. így megrendeléseink a második félévre már most 22 millió forint értékűek. A következő évre is kötöttek szerződéseket 28 milliós értékben. Legutóbb Svájcban tárgyaltak az elektrofiltereket gyártó Elex cégnél, amely négy és fél millió forintos megállapodást eredményezett. A nyugatnémet Maurernél kémények és hangtompító berendezések acélszerkezetének legyártása lehet feladatuk. Ez -1987—88- ban csaknem 50 millió forintos árbevételt ígér. Mindezek alapot adnak arra, hogy fontolóra vegyék az exportpályázat benyújtását. Éves tervük teljesítését pedig jövő évi megrendeléseik előrehozott, ez év végi részbeni leszállításának lehetősége is megköny- nyífi. Balog N. A KSIlllf-röl felentfük Két baranyai kiállító az élelmiszerpavilonból: a Pécsi Dohánygyár és a Pécsi Tejüzem bemutatója. Fotó: Läufer László Mi kerül a magyar svédasztalra? A „Forma-1 mezőnyében” a magyar élelmiszeripar (?) Sportnyelven szólva: helytállt élelmiszeriparunk az alsóbb régiókban, s már a Forma—1 mezőnyéhez közelít. Lehet, hogy sokan most vitába szállnak velem. Úgy legyen. A Dobi István úti vásárváros élelmiszeripari felhozataláról kimerítő értekezést nehéz adni egy újságcikk keretében, így álljon itt az élen a legfontosabb megállppítás: évről évre örömtelibb fejlődésről számolhatunk be. Lassan a „svédasztalra” nem fér föl minden új termék: élelmiszeripari cégeink egymást túllicitálva hozzák újdonságaikat. Igaz, hátuk mögött ott a piac ostora. Az öldöklő versenyben, amit a dol- lárvonzatú export szab, csak az tud fennmaradni, aki a kor követelményeinek megfelelőt kínál. Vagyis: nem kell a fagyasztott áru, így hát olyan fóliába kell csomagolni, ami a szoba- hőmérséklet közelében legalább két hétig tartósítani tudja az élelmiszert. Az egyre magasabb feldolgozási szint felé kell közelíteni, tehát; nyerő ami konyhakész! Olyan csomagolásban, esztétikai megjelenésben léhet a nyugati kereskedő pultjára tenni az árut, ami a szemet is vonzza. Vagy például olyan műanyagba kell tölteni azt a fránya virslit, ami emészthető. És még sorolhatnám napestig. Tudva mindezeket, egy dolog figyelemreméltó: az őszi BNV nagydíjai közül sokat magának követelt élelmiszeriparunk, A héten már örömmel tudattuk: a Bulen-Kulen-Stifolder trió Pécsre hozta a 17 nagydíj egyikét. Baranyai fűszerezésű, tájjellegű termékek. Nagydíjas lett a ‘Hevesi kifli és zsömle: tömegük azonos a hagyományos kiflikkel, zsömlékkel, de különleges adalékanyagaik révén — ez a hevesiek titka - lényegesen nagyobbak, lazábbak, frissességüket több napig megőrzik. Sokat írtunk már a durumbúzáról, amely a makaróni igazi alapanyaga. A Fejér megyei Gabonaforgalmi „Duri- ca” száraztészta-családdal rukkolt elő, köztük a tányérból kipattanó rugalmas makarónival! Nagydíjat kapott a patinás szegedi szalámigyárunk „Sze- gediner" szalámija; vákuumfóliában kerül a kereskedelembe. Tarolt a baromfiipar: a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat „Serba” "húskészítményei, kenőmájasa, sajtos mortadel- lája, rakott fiiéje és csemegekolbásza a szakemberek szerint táplálkozásélettani szempontból a legkorszerűbb termékek közé tartozik, s ami nam lényegtelen: ízletes. (A baranyai termékeket ismertetve a ‘héten azt is megírtuk: vásárdíjas lett a pécsi baromfi is.) Az apropó kapcsán beszélgettem a Baromfitermelők Egyesülésének kereskedelmi titkárával, Szentirmai Lászlóval, aki elmondotta: az élelmiszeriparunk a technikai forradalmát éli. Az exportvonat már csak azt viszi el a nyugati kereskedőnek, ami világszínvonalon áll. S a magas és kényes igények kielégítéséhez a feldolgozás technikai színvonalának is fel kell nőnie. Ez jó ütemben halad. S mivel a különleges feldolgozó-csomagoló gépsoro- kat-berendezéseket nem lehet csak exporttermelésre állítani, a nyugati piac diktátumait itthon is élvezzük. S már csak a kereskedelmen múlik, hogy mit hova visz, melyik ABC-ben, csemegében, melyik kisbolt hűtőjében bukkan elő a konyhakész, félkész áru. Még szemezgetve az újdonságok között: a hűtőipar békéscsabai gyárában évente 4000 mázsa derelyét állítanak elő, kétfajta ízesítéssel. Burgo- nyapehellyel készül és nagydíjas termék. Figyelemre méltó az Agro-lndustrial Innovációs Vállalat tevékenysége: főleg magyar találmányokat, szabadalmakat karol föl, segít a külföldi értékesítésben is. És termeltet. Főleg a hiánycikkeket kutatja föl. A sorban említsük meg a szénhidrátszegény diabetikus száraztésztájukat, amely beilleszthető a cukorbetegek diétájába. Örömmel konstatálhatjuk: egyre több élelmiszer- ipari gyár hoz ki alufóliába csomagolt komplett ebédeket: csak be kell rakni a sütőbe és több gondja nincs a hóziasz- szonynak. (Ebben is a baromfisok járnak az élen.) Akadt a vásárban diópótló — „Dejó” néven fut - napraforgóból, búzacsírából és aromából áll. Igen széles a választék az üdítőitalok között is: a Sweppes-t is több hazai' gyárban töltik már, de azt sem árt tudni; ‘hogy a Márkából már 10 féle, a Gyöngy-családból pedig már 13 féle van forgalomban. Mindent egybevéve, érdemes volt bekukkantani a BNV 24-es és 25-ös pavilonjaiba, hiszen egyrészt a tavalyi vásáron élelmiszereket nem állítottak ki - elvitte az OMÉK a kiállítókat -, másrészt a két pavilon ki- álítóterületén sajátos terülj- asztolkám fogad. És egyben megerősít: nem lesz egyhangú még jó ideig a magyar kpnyha. Kozma Ferenc
