Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-24 / 263. szám
e Dunántúli napló 1986. szeptember 24., szerda Folyóink és szomszédaink Tiszta vizet a Dunába Sokszor elmondott és közismert tény, hogy Magyaror- szág felszíni vizeinek 95—96 százaléka külföldről származik. Ebből az következik, 'hogy mind a vízkészletgazdálkodás, mind a vizek tisztasága függ a környező országoktól. MÁSODOSZTÁLYÚ VÍZMINŐSÉG Felszíni vizeink 90 százaléka az ökológiai 'követelményeket is magában foglaló minősítési rendszer szerint II. osztályú, vagyis kissé szennyezett. Ez azt jelenti, hogy a kisebb minőségi igényű, de nagytömegű szolgáltatásra közvetlenül alkalmas; minden más célra elviselhető költségen alkalmassá tehető; tehát ez a minőség a használatban való korlátozást nem von maga után. A fennmaradó 10 százalék fele-fele arányban I. és III. osztályba sorolódik, vagyis az átlagosnál kisebb, illetve azt meghaladó költséggel tehető a különféle célokra alkalmassá. A Duna felső szakaszán az utóbbi években a korábban tapasztaltakkal szemben jól érzékelhető javulási irány jelentkezett. Ennek .hatására 1985-ben az év kilenc hónapjában a vízminőség már I. osztályú volt. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Vili. ötéves (1986 —90.) tervének irányelvei szerint az érintett vízgyűjtő területen az állami ökológiai program keretében 25, 1995- ig további 95 szennyvíztisztítótelep kiépítése a cél. Itthon az MSZMP Központi Bizottsága XIII. kongresszusának irányelvei, és a vízminőségvédelmi VII. (1986—90.) ötéves tervi koncepció alapján 40 szennyvíztisztítótelep, 1995- további 43 szennyvíztisztítótelep építését és rekonstrukcióját tervezzük. ÖSSZEFOGÁS A CSEHSZLOVÁKOKKAL A két országban tervezett szennyvíztisztító-berendezések üzembe helyezéséve[valamennyi koncentrált települési és ipari szennyezőforrást megfelelő tisztítóberendezéssel látunk el, így a befogadókba, végső soron a Dunába tisztított szennyvizek kerülnek, s ezáltal a szennyezési terhelés 1/7—1/9- ére csökken a magyar—csehszlovák szakaszon — és ez az eddigi eredményekhez hozzávetve rendkívül jelentős. Ezt követően Budapest és a Séd—Nádor—Kapos—Sió vízrendszer terhelő hatására a Duna II. osztályúra változik. Mindezek alapján úgy tűnik, mintha a Duna vízminőségét a magyarországi szeny- nyezések határoznák meg. Ez annak a következménye, hogy a felvízi országokban kihasználhatják az I. osztályú vízminőség és a természetes tisztaságú vízminőség közötti jelentős eltérést, azaz a hígítás által biztosított terhelhetőséget. Már az alsó szakaszon ebben a jelenlegi minőségi állapotban a terhelések és a Duna öntisztrtó-'képessége egyensúlyban van, tartós javulás a budapesti már megkezdett, de csak hosszabb idő alatt befejezhető szennyvíztisztítási program előrehaladásától függ. A Séd—Nádor—Kapos —Sió vízrendszer jelentős szennyezési teher hordozója, aminek hatására ebben a rendszerben a vizek minősége 111. osztályú, szennyezett. A rendszer vízfolyásainak képes ség ét a térség vegyipari üze mei és a kaposvári terhelé sék sokszorosan meghaladják Ebben a vízrendszerben a VII ötéves terv legelején üzembe lép a kaposvári szennyvíztisz títótelep, soron van a Péti Nitrogénművek, a balatonfűz- fői Nitrokémia Ipartelepek szenyvíztisztitó létesítményeinek jelentős bővítése. A tervidőszak végére a legkritikusabb vízminőségi gondok enyhülni fognak. GONDOK A TISZAVAL A Tisza vízrendszerét vizsgálva megállapítható, hogy a Szamos torkolata feletti szakasz vízminősége általában I. osztályú, de a romániai és szlovákiai mellékvízfolyások miatt — Szamos—Kraszna— Sajó—Maros — II. osztályúvá romlik, s a vízhozamok igen jelentős ingadorása miatt ez is csak nehezen stabilizálható. A Tisza—Szamos-tofkolat, és a déli határ közötti szakaszát vizsgálva arra az eredményre jutunk, hogy a víz minőségében a hazai vízszennyezésekhez képest a háttér — azaz a külföldről jövő — szennyezés a meghatározó. Úgy gondoljuk, hogy a felszíni vízkészletek minősége hazai területeinken csak a környező országokkal való szoros együttműködéssel, a tevékenységek összehangolásával javítható, illetve a kedvező tendenciák csak ezen az úton stabilizálhatok. Bonyhádi Péter Lesz-e új fővárosa Argentínának? Az argentin kormány terveiben szerepel egy új főváros létesítése a Rio Negro partján fekvő Viedma nevű városkában. Az új főváros neve, a tervek szerint Argentic del Mar lenne. A mostani főváros, Buenos Aires aránytalanul nagy szerepet játszik az ország életében. Buenos Aires Argentína kereskedelmi és pénzügyi központja, itt lakik az ország népességének 33 százaléka, ide települt az ország iparának 60 százaléka. A kormány terveit az ország lakossága vegyes véleménnyel fogadta, A vállalatok és az állami alkalmazottak sem szívesen hagynák el a fővárost, minden befolyásos cégnek és politikai csoportnak Buenos Airesben van a székhelye. Raul Alfonsin, argentin elnök ezeket a torzulásokat szeretné kiküszöbölni azzal, hogy áz új fővárost 800 kilométerre távolabb, a déli kihasználatlan területre építtetné. Az új főváros létesítésére már van példa Latin-Amerikában (Brazília új fővárosa Brasilia) és több országban (Mexikó, Peru) gondolkodnak úgy, hogy szükségszerű lenne az új főváros létesítése. — TERRA — Szeretetzauar A kábítószerről — őszintén Kétfajta kábítószerről szoktunk beszélni. • A „kemény drog"-okhoz, például a hasishoz hazánkban viszonylag kevesen jutnak hozzá. 'Néhány ezer fiatal rabja a „sárga szörnynek". Elsősorban a bűnüldöző szervek hatásos munkájának köszönhető, hogy nem terjedt el széles körben, és annak, 'hogy a kábítószer igen drága. A másik, az enyhébb változat a szipuzás — ragasztó- szerek párlatának belélegzése —, a gyógyszerek alkohollal erősített hatása, gyógyszerkészítmények intravénás befecskendezése a hazai „drogosok" többségének kábítószere. Harmincezer fiatalról hiszen majd kizárólag ők az áldozatok — tudunk. A holdudvarokba tartozók — akik alkalomszerűen csapódnak hozzájuk, vagy akik nem kerülnek az egészségügyi intézmények látómezejébe — azonban sokkal többen vannak. Ha van „jó recepfed../ A kábítószeresek közül kettő vállalta a beszélgetést az egyik budapesti kórház „De- tox” osztályán. A csoportterápia célját szolgáló helyiségben szűrt fény. A folyosón még tart a gyógyszerosztás. Igyekszem elfelejteni azt, amit a pszichiáter mondott a gyerekekről. Punkos frizura, ártatlan — őszinte kamaszszemek. A kislány — húszon innen — szívja az egyik cigarettát a másik után. — Milyen érzés „belőve" lenni? — Akadozik a szavuk, de mégis kibukik belőlük a mon: danivaló. — Tudod, a „szert" egyre nehezebb beszerezni. Ha van „jó recepted", akkor is előfordul, hogy hígítják. Vagy vizet adnak. A vénáidat jobban ismered, mint az orvosok. Kristályosán kemények már a „sok belövéstől". Egy barátomnak már csak a talpába lehet szúrni a tűt. Aztán ahogy ürül a fecskendő, úgy érzel valami különöset. Iszonyú . . . Rázkó- , dől, a bőröd vörös lesz. Aztán megnyugszol. Amit eddig szemellenzősen láttál, az most kitágul. (Ezt többször elmondják, kivörösödnek, nevetünk.) Hogy mi ez? Hát érdekes lesz minden ember. Akit csak látsz. Szereted őket. Ök is szeretnek. Órákig hallgattam egyszer egy toprongyos embert egy pályaudvaron. Azt mondta, hogy én jó vagyok. Olyankor tudom, hogy tényleg igaz. Most nincs bennünk semmi „anyag". Reggel bejövünk ide, estig itt vagyunk, s indulás haza. Fülembe cseng az osztály pszichiáterének a szava: „Most kezdjük megteremteni a kórházi és az egészségügyi ellátás intézményes kereteit. Ágyhiánnyal küzdünk, ambulánsán, járóbetegként kezelünk itt fiatalokat. Ezekben a faházakban". Megelőzni Faházak a város másik végén. Apró iroda. Az Országos Alkohológiai Intézet központja. Dr. Takách Gáspár főorvos: — Több minisztéVium bevonásával az egészségügy koordinálja — országosan — a munkát. Minisztertanácsi döntés alapján. Dr. Csehák Judit miniszterelnök-helyettes irányítja az intézményes küzdelmet. A hangsúlyt a megelőzésre helyezzük. Ma már különválasztjuk a kóiházi kezelést — a megvonást - és a megelőzést. Éppen ezért hozunk létre egy szanatóriumot, amely munkás- szállás-szerűen működik majd, természetesen keményebb feltételekkel. Ide az . otthon nélküli, csövező fiatalok kerülnek. A szigorú klinikai elvonásra három fővárosi kórház szakosodik, s néhány vidéki, elsősorban azokban a városokban, ahol a legtöbb kábítószeres fiatal él. Ezen túl minden megyei székhelyen az önálló al- káhológiai szakorvos feladata lesz a „drogosok” figyelemmel kísérése is. Szegeden, Győrött, Pécsett van szükség az egészségügyi hálózat továbbfejlesztésére. Hangsúlyozom, legfontosabb feladatunk a megelőzés. Létre kel! hozni — az antialkoholista mozgalomhoz hasonlóan — a klubhálózatot. Komoly feladat előtt állnak a szociális gondozók, s a család- védelmi központokat is ki kell építenünk. Szüleikkel, házastárre nehezebb megszerezni, mert átvernek a patikában, mert rendőrségi ügy lesz belőle: bejössz ide a kórházba. Az itt kezelt alkoholbetegek lenéznek, kiszúrnak veled, persze te is különbnek tartod magad a „zacskósoknál" — a ragasztósoknál ... Anyád otthon nem vár, mert vagy leírt vagy nincs. Ezért itt vagy és álmodsz egy szebb világról, ahol talán egy kicsi kábítószer is van ... Megkeresni az okokati — A kábítószerélvezet társadalmi tünet, lelki baj. Szándékosan nem mondom azt, hogy .Persze félsz is" — Beszélgetőpartnerünk (Fotó: KS) sóikkal együtt kell kezelnünk a bajba jutottakat. Ezen a nyáron — másodízben — ja Velencei-tó partján egy nyaralóban háromszor három hétig ädül- tetünk volt narkósokat,* családjukkal együtt. Ez már nem egészségügyi ellátás, hanem nyaraltatás. Láncszeme annak, amit így hívunk: társadalmi összefogás. A kábítószer elleni harc frontvonala az iskolákban és a körzeti orvosi rendelőkben húzódik. Nagyon fontos, hogy a pedagógus megfelelő tapintattal és határozottan tudjon cselekedni, ha az iskolában olyan gyerekeket lát, akik kipróbálják a narkózás bármely formáját. Fontos a körzeti orvosok továbbképzése, hiszen ők ismerhetik fel az árulkodó jeleket már korai stádiumban. Égetően szükség van a tanácsadó hálózat kiépítésére — elsősorban a városokban. Az előbb említett városokban és Szolnokon már eredményesen működik ez a szolgálat. Okosan és nagy tűrőképességgel kell oldanunk a szülők és az egész társadalom közömbösségét, félelmét. „Anyád oH-hon nem vár..." A félelemről beszél a punkos hajú fiú és a szelíd szemű lány -is a kórházi osztályon. — Azt kérdeződ, hogy milyen világot szeretnénk magunk körül? Hát olyat, ahol mindenki ismerné a másikat. Ahol szeretnének téged, s te is az embereket. Azért ma még nem tudjuk elképzelni egy kis kábítószer nélkül. Később talán . . . Most viszont ha ide tennéd elém a „hidrát”, és a fecskendőt, nem volnék képes ellenállni. Akkor minden kitágul . . . Persze félsz is. Sokszor azt hiszed, hogy sötét alakok követnek. Nem tudsz egyedül lenni egy lakásban. Nemrég, amikor fürdőkádban ültem és mostam a hajam, a hab elborította az arcomat, jaj..,, nem tudok róla beszélni. Mintha megfojtanának . . . Megyünk gyalog Pécsre vagy Szegedre. Autók suhannak el melletted, néha meg is. állnak, de - te csak mész. Egészen addig, ameddig rá nem döbbensz arra, hogy fogytán a „szer”. És mert egybetegség — magyarázza a megszállottak szelídségével dr. Kós T. Márta pszichiáter, aki Fráter Judit és Juhász Sándor pszichológussal együtt végzi a narkósok kezelését. — A csapat új elméleti és gyakorlati megközelítéssel indul .harcba. A lényeg így foglalható össze: a tüneti kezelésen túl felvállalni a fiatalokat, tetten- émi kapcsolataikat, amelyek befolyásolják őket. Másként fogalmazva: nemcsak az a narkós, aki már rabja valamilyen ,,szer"-nek, tehát azt kell vizsgálnunk, hogyan válik valaki kábítószerélvezővé. A hajlam egy- és hatéves kor között már a korai én-fejlődéskor kialakul. A társadalmi zavarok a gyermekekben is lecsapódnak, s az eredmény a^szeretethiány és a beilleszkédési zavar. Éppen azt kutatjuk, hogy miért lesz egyikükből „csak" ideges, másikukból lelki beteg, és megint egy csoportból kábítószerélvező. Elméletünk már van, most vizsgáljuk - itt és majd Gárdonyban —, hogy a gyakorlat igazolja-e azt. Ruttkay Levente Az első emberek nyomai Afrikában A kelet-afrikai szurdokokban talált, durván megmunkált eszközök a legújabb nyomok, melyeket az ember kezdeti fejlődésének hiányzó láncszemei után kutatva találtak. Tudósok nemrég bejelentették, hogy Ke- let-Zaire-ben közel 300 kőeszközt ástak ki egy szurdokban, melyek közel 2,5 millió évesek. Ez a felfedezés új bizonyíték arra, hogy a kezdetleges ember abban tért el a korai főemlősöktől, hogy az evolúciós létrán felfelé haladva eszközöket készített. A durván kialakított kövek „határozottan emberi kéztől szármáznák", mondja John W. K. Harris, a Wisconsin!' egyetem (Milwaukee) antropológia professzora. A tárgyakat a Virginiai Természetrajzi Múzeumban (Martinsville) tanulmányozzák. A tudósokat évtizedek óta izgatta a Nyugati-szurdokvölgy - őzt gyanítják, itt következett be az első elkülönülés a majom és az ember között. A kezdetleges eszközöket talán ehető növények kiásására vagy zsákmányállatok elejtésére és feldolgozására használták. Ú] eljárás műemlékek védelmére Svédországban kidolgoztak egy teflonon alapuló új eljárást, amely megvédi a műemlékekét és más történelmi tárgyakat a korróziótól. A védőanyag teflon-fiour- és szénvegyületből áll. Taszítja a vizet, ellenálló az ipari vegyi anyagokkal szemben, nem zárja el a levegőtől a tárgyak felületét, és megvédi a műemlékeket a fagykároktól. Az új védőréteg fatárgyak védelmére is alkalmas, csak akkor a tárgyra először egy speciális átlátszó lakkréteget kell alapként felvinni. Az új eljárást már bronzszobroknál és régi fegyvereknél alkalmazták a műemlékek és a műtárgyak gondozói Svédországban és Dániában. SZÜLETÉSNAPI AJÁNDÉK Nem tudom ér-e 150 forintot a barátnőm. Vagy elég lesz neki egy 40 forintos könyv is? J Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy a MAGÉV pécsi egysége •1986. október 1 -töl leltározást végez A leltározás ideje alatt az értékesítési ügyintézés szünetel.
