Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-24 / 263. szám

a Dunántúli napló 1986. szeptember 24., szerda Sevardnadze beszéde az ENSZ-közgyűlés ülésszakán (Folytatás az 1. oldalról) tudja, mikor jár le ez az idő­szak. Sevardnadze szólt arról, hogy Mihail Gorbacsov az év ©lején valamennyi nukleáris fegyver felszámolását javasol­ta. Rámutatott: a fegyverkísér­letekkel kapcsolatos magatar­tás különösen élesen mutatja meg a kétfajta megközelítési módot korunk e súlyos prob­lémájának megoldásában. „Más tényezők is megmu­tatják ezt. Nézzük meg, mi történt a SALT I. és a SALT II. szerződéssel. Ezeket apró darabokra tépik, mert nem engedélyezik a robotrepülő­gépekkel felszerelt 131. bom­bázó átalakítását — 1500 ilyen robotrepülő úgy látszik nem elegendő, ezért még húszat akarnak" — mondotta Sevard­nadze. A szovjet külügyminiszter aláhúzta: a nukleáris fegyver- kísérletek eltiltásával kapcso­latban tanúsított magatartás próbaköve a különböző meg­nyilatkozások őszinte ség ének. Eduard Sevardnadze utalt Reagan amerikai elnök hétfői beszédére. „Sajnálatos, hogy az ENSZ közgyűlésének szó­székét ilyen célokra használ-' tők fel" — jelentette ki, hang­súlyozva, hogy a szovjet fél nem kíván polémiába kevered­ni, de alapvető fontosságúnak tartja egy kulcsfontosságú pont tisztázását. „Arra a kí­sérletre gondolok, hogy filo­zófiai alátámasztást adjanak annak az állításnak, amely szerint a bonyolult háborús technológia képes reálisan biztosítani a biztonságot. Ép­pen ez a „filozófia" váltotta ki a fegyverkezés árhullámát, amely évről évre növekszik és most elnyeléssel fenyegeti már Földünket. „Felhatalmazásom van arra, hogy kijelentsem: a Szovjet­unió kész arra, hogy bármikor, bárhol aláírja a szerződést a nukleáris fegyverkísérletek teljes eltiltásáról" — mondot­ta. — Felszólítjuk azokat, akik szavakban a nukleáris fegyve­rek felszámolását támogatják, •hogy gyakorlati tettekkel tá­masszák alá szavaikat. Ezzel •kapcsolatban részletesen szólt az ellenőrzés kérdéséről, le­szögezve: ma már nem léte­zik e t’éren probléma. A világűr militarizálásának veszélyéről szólva a szovjet kül­ügyminiszter leszögezte: orszá­ga folytatja erőfeszítéseit ennek megakadályozására. „A nemzetközi biztonság át­fogó rendszere azonban több, mint annak nukleáris, űrbéli, vagy vegyi összetevője. A biz­tonság magában foglalja, hogy semmiféle erőt se alkalmazza­nak, Így hagyományos fegyve­reket, fegyveres erőket sem. A Szovjetunió arra szólit fel, hogy jelentős mértékben csökkentsék a katonai konfrontáció szintjét, mindenekelőtt a katonai-politi­kai tömbök között. A Varsói Szerződés tagállamai megtették erre vonatkozó javaslatukat, amely az ésszerű hatékonyság­ra alapul. Én azonban ennél többet is kijelenthetek: általá­ban nem kívánjuk, hogy csapa­taink bárhol is országhatárain­kon kívül állomásozzanak. Ez a kérdés is nyitva áll a vita előtt és megoldható azzal összefüg­gően, ahogy növekszik a biza­lom és megvalósítják a katonai enyhülés lépéseit. Ez már meg is kezdődött a stockholmi fórumon. Nem csu­pán az európaiak, - valameny- nyien gratulálhatunk egymás­nak és magunknak ahhoz, hogy diadalmaskodott a józan ész és a jóakarat. A Szovjetunió külügyminisz­tere hangsúlyozta, hogy az ázsiai és csendes-óceátni tér­ségnek is biztosítani kell a nyugodt, békés légkört. Utalt a Szovjetunió erre vonatkozó javaslataira, állást foglalt Ko­rea békés egyesítése, a dél­kelet-ázsiai problémák rende­zése mellett. A közel-keleti kérdésről szól­va a szovjet külügyminiszter javasolta: a Biztonsági Tanács keretei között hozzanak létre előkészítő bizottságot nemzet­közi konferencia összehívására a probléma rendezéséről. El­ítélte a Líbia ellen intézett barbár és kegyetlen támadást, sürgette Irak és Irán háború­jának megszüntetését, a cip­rusi probléma megoldását. A miniszter az átfogó nem­zetközi biztonsági rendszer megteremtése követelményé­nek nevezte a terrorizmus el­leni küzdelmet is, hangsúlyoz­va, a Szovjetunió kész hozzá­járulni s jelenleg is hozzájárul ennek a rákfenének a felszá­molásához. Eduard Sevardnadze beszé­de befejező részében foglalko­zott a szovjet-amerikai kapcso­latok kérdéseivel. „Távol áll tőlünk, hogy kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal ne tartsuk ígéreteseknek. Az utóbbi időben kialakultak jelentős egyezmé­nyek biztató körvonalai. Reális lehetőség nyílik egy csúcstalál­kozóra is. Viszonylag simán to­vábbléphetünk, ha az amerikai fél is ezt akarja” — mondotta a szovjet külügyminiszter, aki leszögezete: a szocializmus el­lenzi a konfrontációt, szemben áll az emberiség legfontosabb célja, a tartós és biztosított bé­ke rendszerének megteremtél- se iránt tanúsított közömbös­séggel. A prioritásoknak ezt a rendszerét valósítjuk meg az Egyesült Államokkal kialakított kapcsolatainkban — hangoz­tatta Eduard Sevardnadze az ENSZ közgyűlésének üléssza­kán. Minden felszólaló kiemelte a nukleáris leszerelés fontosságát A nemzetközi szervezeteknek elő kell segíteniök a béke megszilárdítását, erősíteniök kell a népek közötti baráti kapcsolatokat — jelentette ki Corazon Aquino, a Fülöp-szige- tek elnöke, aki hétfőn délután szólalt fel az Eqyesült Nemze­tek közgyűlésének 41. üléssza­kán. Aquino asszony, akit a több mint 150 tagállam kép­viselői meleg szeretettel fogad­tak, elsősorban azokról a ta­nulságokról szólt, amelyeket az ország függetlenségéért és szabadságáért, a népellenes, elnyomó rendszer elleni küzde­lemben szereztek. Valamennyi felszólaló el­ítélte az apartheid politikáját, a fejlődő országok képviselői pedig a leghatározottabb fel­lépést követelték a világszerve­zettől és annak tagjaitól az elnyomó rendszerrel szemben. Atsu-Koffi Amega togói kül­ügyminiszter megállapította: a pretoriai rezsim kíméletlen erőszakot alkalmaz az ország lakossága ellen. Badruddin Ahmed Sziddiki bangladesi külügyminiszter kijelentette: a világszervezet tagjainak konk­rét eszközökkel kell rábírniok Dél-Afrikát az apartheid rend­szerének felszámolására. A nemzetközi élet sok más kérdése közül több felszólalás foglalkozott a palesztin nép sorsával, a közel-keleti prob­lémával. A közel-keleti térség kérdése egyébként a Biztonsági Tanács ülésén is szerepelt: a tanács folytatta vitáját az Egyesült Nemzetek libanoni békefenn­tartó erőinek helyzetéről, amelyről a főtitkár terjesztett elő jelentést. Rasid Fakhuri li­banoni delegátus Izraelt tette felelőssé a kialakult helyzetért, a békefenntartó erők katonái életének veszélyeztetéséért. Nagy hangsúlyt kaptak a közgyűlési vitában a közép­amerikai problémák. 'Minden felszólaló kiemelte a nukleáris leszerelés fontossá­gát, új leszerelési megállapo­dások megkötését kérte az ér­dekelt országoktól. Több fel­szólaló méltatta azt a megálla­podást, amely az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencia résztvevőinek stock­holmi tanácskozásán jött létre a katonai bizalomnövelő intéz­kedésekről, A vitában jelentős teret kaptak a világgazdaság kérdései, különösen a fejlődő országok problémái. Számos felszólaló követelte a nemzet­közi kereskedelemben a pro­tekcionizmus felszámolását, a fejlődő országok gazdasági fejlesztési programjainak meg­segítését, egyenlőbb feltételek megteremtését. 1987. január 31. XI. országos békekonferencia A XI. országos békekonfe­renciát 1987. január 31-én tart­ják - jelentették be az Orszá­gos Béketanács ülésén, kedden délelőtt, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében. A testület Sztanyik B. László­nak, az OBT elnökhelyettesének vezetésével az országos konfe­rencia összehívásának, előkészí­tésének, megrendezésének fel­adatait vitatta meg. Az írásbeli előterjesztéshez Barabás Mik­lós, az OBT főtitkára adott szó­beli kiegészítést. A konferenciát megelőzően a hazai békeközösségekre, béke­klubokra, a békemozgalomban tevékenykedő intézményekre, társadalmi szervekre nagy fel­adatok várnak. Novemberben tájértekezleteken értékelik két­éves munkájukat és tagokat de­legálnak az OBT-be. A tájérte­kezletek, s még az év végéig tartandó békegyűlések előkészí­tését is a mostani ülésen vitat­ják meg az OBT tagjai. Az Országos Társadalom- biztosítási Tanács ülése Kedden ülést tartott az Or­szágos Társadalombiztosítási Tanács. Az ülésen részt vett Csehák Judit miniszterelnök-he­lyettes is. A kormány tanácsadó testületé megvitatta a szociális támogatásra szoruló, alacsony jövedelmű időskorúak helyzeté­nek javítására vonatkozó társa­dalombiztosítási feladatok vég­rehajtásáról készült tájékozta­tót. A kormány tavaly áprilisban hozott határozatot a magukra maradt, alacsony jövedelmű idős emberek helyzetének javí­tására. Azóta — a helyi taná­csok javaslatára — a megyei társadalombiztosítási tanácsok csaknem 8 ezer idős ember nyugdíját emelték fel néhány- száz forinttal. A leginkább rá­szorulók jövedelmének növelé­sére az idén összesen 60 millió forint áll a társadalombiztosítá­si szervek rendelkezésére, 40 millió forinttal több, mint ta­valy. Az Országos Társadalombiz­tosítási Tanács értékelte a két évvel ezelőtt, megalakult me­gyei társadalombiztosítási ta­nácsok eddigi munkáját és megtárgyalta a tevékenységük továbbfejlesztéséről készült elő­terjesztést. NAGYVILÁGBAN Igor Andropov, a szovjet és Warren Zimmermann, az amerikai küldöttség vezetője üdvözli egymást a novemberi Európa-talál- kozót előkészítő tanácskozáson, Bécsben. (Telefoto—AP—MTI—KS—DN) + KAIRÓ: Súlyos harcok dúlnak Szudán déli részén, Dzsuba tartományi központtól keletre. A szembenálló felek, a kormónycsapatok és az ország déli részének elszakadásáért küzdő felkelők egyaránt saját sikereikről számolnak be, egy­másnak ellentmondó jelenté­sekben. Az állami rádió katonai forrásokra hivatkozva azt jelen­tette, hogy a kormányerők visz- szaverték a lázadók támadásait Kapoeta városánál. + BEJRÚT: Újabb támadás érte kedden a Libanonban ál-' lomásozó ENSZ-erők francia alakulatait. Ismeretlen támadók két rakétát lőttek ki a iraqcip csapatok állásaira Tyr közelé­ben. A támadás nyomán tete­mes anyagi kár keletkezett, de senki sem sérült meg - közöl­te egy ENSZ-szóvivő. + PÁRIZS: Szokatlanul hosz- szú, 90 perces megbeszélést folytatott hétfőn a Matignon- palotában lévő rezidenciáján Chirac francia kormányfő jor- dániai vendégével Zaid ar-Rifai miniszterelnökkel. A jordániai politikus és francia kollégája egyebek között az izraeli- egyiptomi csúcstalálkozóról, va­lamint a közel-keleti kérdés megoldására hivatott nemzet­közi konferencia összehívásá­nak lehetőségéről tanácskozott. A jordániai álláspont szerint a közel-keleti konfliktust csak egy ilyen, minden érintett, fél be­vonásával tartott nemzetközi ér­tekezlet összehívásával lehet megszüntetni. GENF: Az atom- és űr­fegyverzettel kapcsolatos szov­jet-amerikai tárgyalások kere­tében kedden Géniben ülést tartott az űrfegyverzettel fog­lalkozó munkacsoport. + JERUZSÁLEM: Mohamed Bászjuni, Egyiptom új izraeli nagykövete kedden Jeruzsálem­ben átadta megbízólevelét Há- jim Herzog izraeli államfőnek, s ezzel az arab ország négy év után ismét nagyköveti szinten képviselteti magát Izraelben. LAPZÁRTA A hollandok elleni Európa*bajno- ki selejtezőre készülő magyar lab­darúgó-válogatott kedden az auszt­riai Hartbergben előkészületi mérkő­zést. játszott. Az ellenfél a helyi, a városka nevét viselő, s a tartományi bajnokságban szereplő együttes volt, amellyel szemben az első félidőben így állt fel a válogatott: Szendrei — Farkas, Pintér, Kardos, Péter — Balog, Fitos, Détári — Haj­szán (Kvaszta), Boda, Szekeres. Az első játékrészben egy sajnála­tos esemény történt, Hajszán a bo­káján megsérült, ölben vitték le a pályáról. A magyar csapat nem vil­logott, csak Kardos fejesgólja és Fi­tos találata volt elismerésre méltó, a hazaiaktól Wagenhoffer vette be Szendrei hálóját, s így alakult ki az első 45 perc után a 2-1-es magyar ve­zetés. A második félidőben Komora Imre szövetségi kapitány újabb cseréket határozott el: Hegedűs, Keller^ Koz­ma, Vincze és Vadász is szóhoz ju­tott. Ez sem sokat segített a válo­gatott játékán, amelynek a védelme sokat bizonytalankodott, s az össze­szokottság hiánya rendszeresen meg­mutatkozott. A 3. osztályú osztrák csapat Wag­ner II. révén egyenlített, utána a magyaroknak nem sikerült kivívni a győzelmet. A végeredmény: Magyar váloga­tott—Hartberg 2-2 (2-1). Góllövők: Kardos, Fitos, illetve Wagenhoffer, Wagner II. Negyven éve indult a falujaró mozgalom C5 % Ajándékboltunkba új fazonú indiai táskák érkeztek, többféle méretben. Kapható még ólom és Moser kristály, iparművészeti kerámiák, márkás órák, vörösréz dísztárgyak és bizsuk. Nyitva: hétfőtől péntekig, 8.30—12.30 óráig, délután 13—18 óráig, szombaton 9—13 áráig. Nagy Jenő u. 4. V^Pécs, JÓL BEVEZETETT divatáruüzlet ÁTADÓ Érdeklődni: 22-921-es telefonon, 18—20 óráig. Kontállux barna kapcsolók, dugaljak, minden típus kapható. ÚJDONSÁG! Egységcsomag 1 és 2 szobás lakáshoz. CSILLÁRSZALON, Pécs, Sallai u. 38. „A falujárásnak az egész magyar vidéket átfogó mozga­lommá kell fejlődnie!" — hang­zott a Magyar Kommunista Párt felhívása 1946. szeptember 20-án. A kommunisták tudták, hogy a falujárásnak gyökerei vannak. A népi írók mozgalma a felszabadulás előtt ugyan- ' úgy a vidéki gyökerekből táp­lálkozott, mint az egyetemista ifjúság falukutatása. A Magyar Kommunista Pártnak jelentős erői voltak falun, s ezekre építve országos mozgalommá kívánta fejleszteni a falujárást, szorosabbá téve a munkás­paraszt szövetséget. A felhívás nyomán vonatra és teherautóra ültek munká­sok és értelmiségiek, hogy min­den ellenszolgáltatás nélkül a gépszerelők ekéket javítsanak, építőmunkások utakat egyen­gessenek, cipészek lábbeliket talpaljanak, orvosok fbgat húzzanak és orvosságot írjanak fel, ügyvédek jogi tanáccsal szolgáljanak. „Templomokat, Magvetés iskolákat, utat, hidat, kutakat, kultúrházakat javítanak, meg gépeket, szerszámokat, edé­nyeket, szegényparasztok laká­sait hozzák rendbe ... a telek­könyvi szakemberek az új gaz­dáknak beadványokat, kérvé­nyeket fogalmaznak, eljárnak az ügyekben a jogászok a ha­tóságoknál" — összegzi az •MKP a falujárás első tapasz­talatait. A falujárás a községi pártszervezetek erősödését •hozta magával, olyan tekin­télynövekedést, amely bizalmat szült. összegezve a fenti vázlatos felsorolást, mai szóhasználat­tal így fejezhetnénk ki: a szö­vetségi politika magvetése a falujárás volt a felszabadulást követő esztendőkben. Ugyan­akkor a türelmes szövetségi politika évei is voltak ezek. A Magyar Kommunista Párt így utasítja a falura utazókat: „Ne avatkozzanak be az elv­társi szérvezeti kérdésekbe, személyi viszályokba, hanem ilyen tapasztalataikról azonnal tegyenek jelentést a felettes járási vagy megyei vezetőség­nek. Általában viselkedjenek a városi elvtársak pártszerűen, óvakodjanak minden fölényes­kedéstől. A falulátogatásokat ne használják fel sem bevá­sárlásokra, sem ivásra". Ma is megszívlelendő útmutatás ez — még akkor is, ha az a sza­kadék, amely 1946-ban a vá­ros és a falu között tátongott, ma már nem olyan széles. A számos tanulság mellett még kettőt. A falura érkező munkások magától értetődő­nek tartották azt, hogy a se­gítségnyújtás mellett még kul- túrelőadásokat is tartsanak. Ez még nem a „csasztuska kor­szak", Bartókot és Kodályt énekeltek, József Attilát sza­valtak. Nemcsak kultúrát vittek a falukba, hanem tanultak is a magyar vidéken élőktől. Hi­szen ezek a munkások részben falun születtek, apjuk vagy nagyapjuk még zsellér és nincstelen volt. Tanultak tehát, hiszen a falunak mindig volt mondanivalója. Negyven év múltán csak akkor tudjuk meg­érteni, hogy miért sikerült az 1956-os fegyveres ellenforra­dalom leverése után egy-két esztendővel a mezőgazdaság szocialista átszervezését meg­valósítani, ha ismerjük az „előtörténetet". Az a mag, amelyet 1946-ban elvetettek, megfogant és szár­ba szökkent. Tudjuk, hogy volt jégverés is, tudjuk, hogy voltgk olyan esztendők, amikor tragi­kus torzulások szikkasztották a vetést, mégis, ma ennek a magvetésnek a gyümölcseit tesszük gyermekeink elé. Ruttkay Levente

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom