Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-23 / 262. szám

2 Dunántúli napló 1986. szeptember 23., kedd Befejeződött a bizalom- erősítő konferencia (Folytatás az 1. oldalról) plenáris ülésen szeptember 19-i keltezéssel fogadták el, miután pénteken a konferencián „meg­állították az órákat'', hogy a munkacsoportok befejezhessék az okmány és a hozzá tartozó nyilatkozatok szövegezését. Az európai biztonság erősíté­se és a nagyobb bizalom meg­teremtése felé mutat a stock­holmi résztvevők azon megálla­podása — s ennek a záróok­mányba történt foglalása -, hogy a részes államok kötele­zettséget vállalnak az erőszak alkalmazásától való tartózko­dásra az államközi kapcsolatok­ban. A TASZSZ értékelése sze­rint ez további fontos lépést je­lent afelé, hogy az erőszakkal való fenyegetéstől és alkalma­zásától való tartózkodásra vál­lalt nemzetközi kötelezettség a nemzetközi élet hatékony és ténylegesen működő törvényévé váljék. Politikailag kötelező érvé­nyűek azok az egymást köl­csönösen kiegészítő katonai bi­zalom- és biztonságerősítő in­tézkedések, amelyek célja a ka­tonai szembenállás veszélyé­nek mérséklése és az európai leszerelési feladatok megoldá­sának elősegítése. Ezek az in­tézkedések olyan kulcsfontos­ságú területeket ölelnek fel, mint a hadgyakorlatok, a csa­patmozgások és összevonások előzetes bejelentése, a bejelen­tésköteles katonai tevékenység­re vonatkozó éves tervek cseré­je, megfigyelők meghívása és a katonai tevékenység korlátozá­sa az európai földrészen. Ez­által az európai biztonság po­litikai vonatkozásai szilárd ka­tonai biztonsági alapokkal egé­szülnek ki — mutat rá a TASZSZ stockholmi jelentésében. Külön jelentőséggel bír az, hogy sike­rült megállapodni az említett intézkedések tiszteletben tartá­sának hatékony és megfelelő ellenőrzési módozataiban, egye­bek között - első alkalommal •— a helyszíni ellenőrzés elfoga­dásában. A stockholmi okmány tehát a helsinki ajánlások gyakorlati továbbfejlesztésének tekinthető. Olyan új és fontos rendelke­zésekkel gyarapította azokat, amelyek figyelembe veszik a jelenlegi európai politikai és katonai realitásokat — jegy­zi meg a TASZSZ. A konferencia munkáját ösz- szegezve Oleg Grinyevszkij, a szovjet küldöttség vezetője hét­főn kijelentette: a stockholmi eredmények bizonyítják, hogy------------------------ » --------------------­„ az enyhülés politikája nagy tartalékokkal rendelkezik, a szembenállás logikája elavult, a béke megszilárdításának irányzata mély gyökereket eresz­tett és elvileg visszafordíthatat­lan". A stockholmi fórum ked­vező feltételeket teremt a Hel­sinkiben elindított európai fo­lyamat fellendítését célzó ha­tékony és konkrét intézkedések szakaszos megvalósításához, így a bécsi utóértekezlet eredmé­nyességéhez — mondotta. Robert Barry, az amerikai küldöttség vezetője is méltatta a határozatot, és azt „az ellen­őrzés területén elért történelmi előrelépésnek" nevezte. A stockholmi siker „kedvező poli­tikai lökést ad majd a többi fegyverzetkorlátozási és bizton­sági tárgyalásnak is" — mon­dotta. Ugyanakkor az amerikai küldöttségvezető annak a néze­tének adott hangot: hogy a ke­leti országok a vártnál kisebb együttműködési készséget tanú­sítottak az állandó katonai egységekkel kapcsolatos infor­mációcsere kérdésében. Nyugati hírügynökségek ki­emelték Grinyevszkij azon meg­állapítását, amely szerint a stockholmi eredmények a „je­lenleg elérhető maximumot” tükrözik. Mit tartalmaz a stockholmi okmány? Az európai bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia okmá­nya bevezetőből, a nemzetközi erőszak elvetését megerősítő nyilatkozati részből, az intézke­dések fejezetenkénti ismerteté­séből, ezekhez fűződő megjegy­zésekből és szervezeti rendsza­bályokból, végül úgynevezett elnöki nyilatkozatokból áll. A bevezető, felsorolva a 35 részes államot, emlékeztet arra, hogy a stockholmi konferencia — a madridi utótalálkozó záró­okmányában foglaltakkal össz­hangban — 1984. január 17. és 1986. szeptember 19. között ülé­sezett. Utal arra, hogy felszó­laltak olyan nem-részes föld­közi-tengeri országok képvise­lői, mint Algéria, Egyiptom, Iz­rael, Libanon, Líbia, Marokkó, Szíria és Tunézia. A részes államok megerősítik azt a kötelezettségüket, hogy egymáshoz való viszonyukban, valamint általában nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől vagy az erő alkalmazásától bármely állam területi integri- ritása vagy politikai független­sége ellen, vagy bármely más olyan módon, amely össze­egyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek céljaival. A részes államok tartózkod­nak bármilyen erődemonstrá­ciótól, nem ismerik el törvényes­nek idegen területek elfogla­lását vagy megszerzését erő alkalmazásával vagy erőszak­kal való fenyegetéssel. Megerő­sítik a béke és a biztonság melletti elkötelezettségüket, s azt, hogy az erővel való fenye­getés elvetését és az erő alkal­mazásának elvetését magában foglaló kötelezettség nem telje­sítése a nemzetközi jog meg­sértése. Állást foglalnak a viták békés rendezése, az államközi kap­csolatokat szabályozó elvek be­tartása mellett. Hangsúlyozzák elkötelezettségüket olyan alap­elvek mellett, mint az államok szuverén egyenlősége, az em­beri jogok és az alapvető sza­badságjogok betartása. Szerepel a stockholmi ok­mányban az európai biztonság és a földközi-tengeri térség biztonságának szoros összefüg­gése, a terrorizmus megelőzé­sének és leküzdésének szüksé­gessége, beleértve a nemzetkö­zi viszonyokban jelentkező ter­rorizmusét is, a nemzetközi jo­gi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése. Az elhatározott bizalom- és biztonságerősítő intézkedések ismertetése meghatározott ka­tonai tevékenységek előrejelzé­sének témájával kezdődik az okmányban. E szerint a részes államok a bejelentés-köteles katonai tevékenységről azok megkezdése előtt legalább 42 nappal írásban, diplomáciai úton tájékoztatják a többi ré­szes államot. Az előrejelzést az az állam adja, amelynek terü­letén a szóban forgó katonai tevékenységet tervezik, még ak­kor is, ha az illető ország nem vesz részt, vagy a meghatáro­zottnál alacsonyabb szinten vesz részt abban. Az ilyen ka­tonai tevékenységet akkor kell előrejelezni, ha a benne részt vevő csapatok létszáma meg­haladja a 13 ezer főt, a be­vont harckocsik száma a 300-at, ha azok hadosztály-struktúrá­ban vannak szervezve. A részes államok légierejét akkor vonják be. az előrejelzésbe, ha leg­alább 200 bevetésre kerül sor, nem számítva a helikopterek alkalmazását. Az okmány részletezi ezután a partraszáilítási- és légide- szant-gyakorlatok előrejelzésé­nek feltételeit (itt a létszám­küszöb 3000 fő), a bizalom-és biztonságerősítő intézkedések alkalmazási övezetének határát átlépő, vagy az övezeten belül lezajló jelentősebb csapatmoz­gások, illetve csapatösszevoná­sok előzetes bejelentésének feltételeit, a bejelentés tartalmi elemeit. Az okmány ezután a meghatározott katonai tevé­kenységek megfigyelésével fog­lalkozik. E szerint a részes álla­mok megfigyelőket hívnak meg az összes többi részes állam­ból a következő bejelentés-kö­teles katonai tevékenységekre:- szárazföldi (beleértve a -kétéltű, illetve légiszállítású) alakulatok egységes operatív parancsnokság alatt végrehaj­tott gyakorlataira, akár önál­lóak ezek, akár légi- és hadi­tengerészeti összetevővel ke­rülnek megrendezésre, ha a részvevők létszáma meghaladja a 17 ezer főt; — katonai erők partra szállá­si és légideszant gyakorlataira a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalmazási öve­zetében, ha ezeken a gyakorla­tokon több mint 5000 katona vesz részt; Minden állam két megfigye­lőt küldhet a megfigyelendő katonai tevékenységekre. Ezek lehetnek polgári vagy katonai személyek. A megfigyelőket küldetésük teljesítésének ideje alatt a szo­kásos diplomáciai mentességek és előjogok illetik meg. A fo­gadó államtól nem követelik meg, hogy engedélyezze tiltott térségek, berendezések és vé­delmi objektumok megfigyelé­sét. A részes államok minden év november 15-ig tájékoztatják á többi részes államot a követ­kező évben esedékes bejelen- lésköteles katonai tevékenysé­gekről. Az időrendi felsorolás­nak tartalmaznia kell a tevé­kenységek típusát, rendelteté­sét, jellemzőit, a részt vevő álla­mok - felsorolását, a földrajsi térséget, a katonai tevékenység tervezett időtartamát és -r- két­hetes pontossággal — megkez­désük időpontját, valamint a bevont csapatok létszámát, tí­pusát, a parancsnoki szintet, a hadosztályok számát és típusát. Ha valamely részes állam 40 ezer főnél nagyobb élő erővel kíván bejelentésköteles katonai tevékenységet végezni, ezt nem az előző, hanem az azt meg­előző év november 15-ig kell közölni. A stockholmi okmány leszögezi, hogy bármely részes állam jogosult ellenőrzést vé­gezni az európai övezetben bár­mely más részes állam terüle­tén, de egyetlen állam sem kö­teles egy éven belül háromnál több ellenőrzést elfogadni, ezen belül ugyanattól a részes államtól — egynél többet. Az ellenőrzést kérő államnak meg kell indokolnia kérését. Az indokolásban fel kell tüntetni az ellenőrizendő térséget, az odajutás és a távozás módját, az ellenőrzés jellegét (száraz­földi, légi vagy mindkettő), el­kezdésének körülményeit, az igénybe veendő jármű hova­tartozását. A kérésre a legrövi­debb időn, de nem több mint 24 órán belül válaszolni kell. A megjelölt térségben a foga­dó állam képviselői által kísért ellenőröknek biztosítani kell a bejutást mindenüvé, kivéve a tiltott területeket, a katonai és egyéb védelmi berendezéseket, hadihajókat és repülőgépeket. Az ellenőrzés történhet földi járműről és repülőgépről vagy mindkettőről. Időtartama nem haladhatja meg a 48 órát, az ellenőrző csoport létszáma a néay főt. Az ellenőrök diplomá­ciai mentességére és előjogai­ra ugyanaz vonatkozik, mint a megfigyelők esetében. Az el­lenőrzőiről készített jelentést az ellenőrző állam az összes többi részes államnak megküldi. A stockholmi okmány befeje­ző részében a 35 állam megál­lapítja, hogy ezek az intézke­dések a fegyveres konfliktus veszélyét, a katonai tevékeny­ségek téves értelmezésének ve­szélyét hivatottak csökkenteni. Politikailag kötelezőek lesznek és 1987. január 1-jén lépnek hatályba. A véres merényletek után Párizsban megerősített biztonsági erők cirkálnak az utcákon -— ---------------------------------------------------- * -----------------------------------------------------­+ BERLIN: Hétfőn Berlinben befejeződött a XI. szakszerve­zeti világkongresszus. A Szak- szervezeti Világszövetség elnö­kévé ismét Gáspár Sándort vá­lasztották, aki 1978 óta tölti be ezt a tisztséget. Az eddigi leg­átfogóbb szakszervezeti világ­fórum, amelyen 154 országból 432 szervezet delegációja vett részt. ♦ KAIRÓ: Az €NSZ-szervek vasárnap este közölték, hogy a kormányfői figyelmeztetés el­lenére szerdán a tervek szerint légihídon megkezdik az éle­lem és gyógyszer szállítását Malakaiba. Közben a szudáni fővárosból fegyveres összecsa­pás hírét jelentették. Egy cso­port rátámadt a miniszterel­nöki hivatal őrségére, amely viszonozta a tüzet. A támadó­kat visszaverték, és nyolc em­bert elvezettek a helyszínről. + BECS: Kedden kezdődik az osztrák fővárosban az euró­pai biztonság és együttműkö­dés kérdéseivel foglalkozó kon­ferencia előkészítő tanácskozá­sa. Az előkészítő üléseken a november 4-től összeülő utó­konferencia napi- és ügyrend­iében kell megegyeznie 35 or­szág képviselőinek: (Albánia kivételével) valamennyi európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezető diplomatáinak.-f ÚJ-DELHI: Feszült állapo­tok uralkodnak Sri Lanka ke­leti részében. A szingaléz kor­mányerők a hét végén kijárási tilalmat vezettek be Batticaloa városban, miközben a tamil fegyveres csoportok felhívására hatnapos sztrájk kezdődött a vidéken. Helyszíni jelentések szerint vasárnap hat pokolgép robbant a negyvenezer lakosú városban, a robbantásokban azonban senki sem sérült meg. A SZENTLŐRINCI ÚTTÖRŐ MGTSZ árverés útján eladásra kínál 1 db 120—45 ZETOR CRYSTAL ERŐGÉPET. Árverés ideje: 1986. szeptember 29., délelőtt 9 óra. Árverés helye: Királyegyháza, gépjavító műhely. Budapestre érkezett Mihail Szolomencev Az MSZMP Központi Bizott­ságának és Központi Ellenőrző Bizottságának meghívására hétfőn küldöttség élén hazánk­ba érkezett Mihail Szolomen­cev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, a KB mellett működő Pártellenőr­zési Bizottság elnöke. Kíséreté­ben van Jonas Lukauszkasz, a Litván KP KB Pártellenőrzési Bizottságának elnöke, valamint Mihail Zsergev, a kujbisevi megyei pártbizottság pártellen­őrzési bizottságának elnöke. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak elnöke és Somogyi Imre, a KEB titkára. Jelen volt Borisz Sztukalin, a . Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. A dél­utáni órákban megkezdődtek a tárgyalások az MSZMP szék­házában. f MÜNCHEN: Tizenhatodik alkalommal rendezték meg Münchenben az IKOFA ’86 ne- vő nemzetközi élelmiszeripari kiállítást, amely szeptember 24-ig tart nyitva. A bajor fő­városban ezúttal 28 ország 1387 kiállítója mutatkozott be 70 ezer négyzetméteres alap­területen. Magyarországot az NSZK-ban szervezett élelmi­szerkampányban részt vevő 18 vállalat képviselte, melyek a „Gutes aus Ungarn" társaság tagjaiként állították ki termé­keiket. II r/RAm Piramis „SOS gyorsszolgálat a lakosság és közületek részére: ▼ vízvezeték-szerelés, ▼ villanyszerelés, ▼ központifűtés-szerelés és javítás, Y szobafestés és mázolás munkákban. Bejelentés személyesen: PÉCS, MEGYERI ÚT 3. TELEFON: 12-521 TELEX: 12-619 + BUDAPEST: A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására szeptember 16— 21. között Magyarországon tar­tózkodott a Portugál Demokra­tikus Mozgatom küldöttsége, Jósé Manuel Tengarrinha, a mozgalom elnöke vezetésével. A delegáció megbeszéléseket folytatott Ribánszki Róberttel, a HNF OT titkárával és a HNF OT több vezető munka­társával.-f PÁRIZS: Francois Mitter­rand francia elnök üdvözölte a stockholmi konferencia befeje­ződését. „Ez hosszú idő óta az első eredmény, s ebben á fran­cia diplomácia, az utóbbi években, a legtevékenyebben közreműködött. Stockholm azt bizonyítja, hogy kellő állhata­tosság esetén a bizalom dia­dalmaskodhat a bizalmatlan­ságon” — hangzik a francia államfő nyilatkozata. IJIIiZÁRTA Sikertelen géprablás A szovjet állambiztonsági szervek és a belügyminisztéri­um alakulatainak határozott fellépése géprablási kísérletet hiúsított meg az Aeroflot szov­jet légitársaság egyik belföldi járatán — jelentette hétfőn a TASZSZ hírügynökség. A jelentés szerint szeptember 20-án éjjel Ufa városban két, a rendőrség elől menekülő bű­nöző egy taxisofőrt fegyverrel arra kényszerített, hogy szál­lítsa őket a város repülőterére. A banditák menekülés közben halálosan megsebesítettek két rendőrt. A repülőtéren a bűnözőknek sikerült feljutniuk egy Tu-134-es típusú repülőgép fedélzetére. A gép 76 utasával Kijevből szállt fel és uticélja, Ufa érintésével Nyizsnyevartovszk volt. A gép elfoglalása közben a két fegy­veres tüzet nyitott és két utast agyonlőtt. Mint később megál­lapították, a bűnözők kábítószer hatása alatt álltak. Az utasok megmentésére be­vetett alakulatok határozott fel­lépése meghiúsította a géprab­lást. A két géprablót megsem­misítették. A kiszabadítási ak­ció során a személyzet tagjai és az utasok közül senkinek sem esett bántódása. * Hétfőn délelőtt a Népstadion Press-termében ülést tartott a Ma­gyar Olimpiai Bizottság, amelyen Buda István, a testület eddigi elnöke köszöntötte a megjelente­ket, köztük Deák Gábor államtit­kárt, az AISH elnökét, Szombathelyi Ferencet, az MSZMP KB osztály­vezető helyettesét, valamint Pong- rácz Antalt és Tibor Tamást, az AISH elnökhelyetteseit. Az új MOB-tagok kooptálása után kerülhetett sor a Magyar Olimpiai Bizottság vezető testületé­nek átalakítására. A MOB egv tar­tózkodással az elnökség tagjának, egyben a MOB elnökének válasz­totta meg Deák Gábor államtitkárt, az AISH elnökét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom