Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-22 / 261. szám
1986. szeptember 22., hétfő Dunántúli napló 3 Megújul a pécsi „Istiian tér** Az egykori vízesés helyén jelenleg a Kertészeti Vállalat dolgozik, a Borkombinát előtt az útépítők dolgoznak. A BNV-ről jelentjük Qiao Mu-Rong úr jázminteája A Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállító szocialista országok közül az egyik legszebb pavilonnal a Kínai Népköztársaság mutatkozott be idén. Az 500 négyzetméteres területen 5 kínai külkereskedelmi vállalat vonultatta fel a távoli országban készült fogyasztási cikkeket: selymeket, zománcozott edényeket, ruhákat, sportcipőket, bundákat, színes televíziókat, rádiókat, rádiósmagnókat. A legszebbek mégis talán a különféle gyapjúból készült szőnyegek. A pavilon közepén elhelyezett és a Kínai Nagyfalat ábrázoló remekmű nyolc mester egyévi munkája. A látnivalókról egy magyarul kitűnően beszélő fiatalember tájékoztatta a látogatókat. Segítségével könnyű volt a megismerkedés a pavilon igazgatójával is. Qiao Mu-Rong amikor megtudja, hogy az újságíró Pécsről, abból a vidéki városból érkezett, ahol hazája nyelvét is tanítják, szívesen válaszol a kérdésekre. — Kínában 1980. és 1985. között a társadalmi össztermék több mint 10 százalékkal gyarapodott, a lakosság átlagos fogyasztási színvonala pedig 11 százalékkal növekedett. A magyarországi VII. ötéves tervidőszakkal egyidőben nálunk is megkezdték a VII. ötéves terv végrehajtását. — Hogyan alakultak kap- csolataik?_ — Az elmúlt öt esztendő alatt a két ország közötti kereskedelmi forgalom megnyolcszorozódott. Kína • és Magyarország között a múlt év májusában megkötött és az 1986-1990-es évekre szóló hosszú távú kereskedelmi megállapodás értelmében öt év alatt a kétoldalú árucsereforgalom eléri a 3 milliárd svájci frankot, vagyis több mint kétszer annyi lesz, mint korábban. Qiao Mu-Rong egyébként kellemes élményekkel, jó benyomásokkal tér majd haza országunkból. Miközben felszolgálta a finom jázminteát, elmesélte, hogy az első napokban a vásárba igyekezve eltévedtek. Akadt azonban egy vendégszerető honfitársunk, aki időt és fáradságot nem kímélve, egészen a vásárváros kapujáig kísérte őket. Ferenci Demeter Reprezentatív városi park - gyerekek nélkül Dáfszótörek tömbbelsőkben —Varga Imre a Kodály-szoborról A műember hőmérsékletét számítógép méri A pécsi sétatér — István tér?, István király tér?, Szent István tér? — el kellene már dönteni: kinek a tere — a feldúltság állapotában van. Tegyük hozzá: végre! Mert ez azt jelenti, hogy mindaz, ami az elmúlt tíz esztendő alatt itt tönkrement, végre rendbe lesz hozva. (Csak halkan jegyezzük meg: folyamatos karbantartás esetén a mostani munkák — és a költségeik — egy részét meg lehetett volna takarítani.) Jelentős erőkkel van jelen a téren a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat, elkészült és használatba is adták a Pan- nonvin előtti, hosszú évekig lezárt útszakaszt, megélénkült a munka az ókeresztény mau- 1 zóleum körül, „eltakarították" / a Gosztonyi-féle kaszkád mo's radványait, a tér egyéb részeit ' j pedig ugyanakkor az eredeti, ) Gosztonyi Gyula tervezte álla* / pótnak megfelelően újítják fel. ( Vagyis: felszámolják az utóbb létesített (és évtizedek óta nagyon népszerű) gyermekjátszóteret. A koncepció ugyanis az, hegy egy reprezentatív városi közparkot hozzanak létre itt a székesegyház előtt, ahol — építészszakemberek nézete szerint — nincs helye a játszótérnek. Van olyan érv is e terv mellett, miszerint a téren az éjszakai órákban áthaladó, borközi állapotukban erős emberek tönkreteszik a játszószereket. Az ellenérv: ugyanígy a reprezentatív tér egyéb berendezéseit is tönkretehetik. A városi építési osztály a játszótér pótlására két közeli, a forgalomtól elzárt, tehát biztonságos helyet javasolt. Az egyik a tér alján nemrég épült PÉTÁV-társasház mögötti elég nagy kiterjedésű belsőség, ami a városfalon át megnyitható (a kapu helye már ott van!) a Landler Jenő utcára. A másik a Káptalan utcában a Vasarely- múzeum melletti, kerítéssel elzárt terület. Kétségtelen, hogy mindkettő alkalmas a játszótéri funkcióra (bár kérdéses, hogy éppen az elzártságuk miatt pótolnák-e a téren „kézügyben” levő játszóteret). Maga az alsó sétatér a Gosz- tonyi utáni alacsony támfalak kiiktatása és a mostani lépcsőzetes térforma felszámolása után visszaállhat az eredeti lejtős terepformára, amit díszburkolatú gyalogutak szelnek át, érintve a központban levő kis szökőkutat. Szó van még egy vizes-objektum elhelyezéséről. Egykorú adatok'szerint valaha volt e területen egy ún. Klimókút; ennek az újbóli megjelenítésére az ókeresztény mauzóleum délnyugati előtere látszik alkalmasnak. Nem tudjuk, hogy emiatt-e, de felmerült az említett osztályon a gondolat, hogy a Ko- dály-szóbrot át kellene helyezni innen Lvov-Kertvárosba a Nevelési Központ környékére. (Igaz, hogy oda sokkal inkább kívánkozna Apáczai Csere- János portrészobra.) A gondolattal kapcsolatban megkérdeztük a Kodály-szobor alkotójának, Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművésznek a véleményét, íme: — Eredetileg Kodály—Bartók szoborpárnak terveztem ezt, Pécsett azonban sajnos nem valósulhatott meg így. De ide terveztem, a sétatérre, gyermekjátszótér közelébe, a közismert Kodály—gyermek kapcsolat kifejezéseként. A magam részéről azzal sem értek egyet, hogy megszüntetik itt a játszóteret, a szoboráthelyezéseknek pedig kifejezetten ellene vagyok. De ha annyira el akarják helyezni innen, legalább addig várjanak vele, amíg meghalok, s amíg még léteznek azok, akik a szobor idehelyezése mellett döntöttek. Hársfai István Az elegáns, sötétruhás, nyakkendős, őszhajú, szemüveges úr mozdulatlanul ül, és szó nélkül tűri, hogy az őt csodáló hölgyek megsimogassák a kezét. Hogy szótlan ugyan, de nem érzéketlen, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a rákötött számítógép képernyőjén a mind magasabb testhőmérsékletet mutató számoszlopok. Az úr neve: ÉTI-MAN. Különleges ismertetőjele: ilyen második generációs műember talán 5—6 van az egész világon. Szülőatyja: az Építéstudományi Intézet (ÉTI) szentendrei mikroklíma laboratóriumának konstruktőrgárdája és Farkas Péter esztergályos, de megszületésénél bábáskodott a svéd testvérintézmény (SIB), a Magyar Műanyagipari Kutatóintézet, sőt a Ganz-MAVAG hid gyáregysége is. Születési ideje: 1985 tavasza. A többi adatáról Fabó László okleveles villamosmérnök, az egyik konstruktőr számol be: — Minden olyan mérés elvégezhető vele, ahol szó lehet a környezet emberre gyakorolt hatásáról, így tesztelhető általa bármilyen helyiség (lakás, iroda, üzem), vezérlőkabin, jármű vezetőfülkéje vagy utastere, de ruha is, aztán kórház vagy műtő mikroklímája stb. — sorolja Fabó László. A műembert az ÉTI mikrolkí- ma laboratóriumában folyó mérési munkák kiegészítő méréseihez hozták valójában létre, a svéd testvérintézmény- nyel együttműködve. A laborban már több mint 8 éve foglalkoznak közérzet-kutatásokkal, hogy megállapíthassák, hogyan hat az emberek fizikai (klíma) paraméterek együttese, a levegő hőmérséklete, a légáramlás, a páratartalom, a környező falak hőmérséklete, a levegő ion tartalma. Az ember komfortérzetét mindez nagyon is befolyásol(hat)ja, akár csak a test hővesztesége. De hogyan lehet mindezt a szubjektív érzetet hitelt érdemlően mérni? Élő emberrel semmiképp se, mert nem tűrné el magán azt a kismillió érzékelő műszert. Csak műszerekkel sem menne sokra a kívánApa lesz az # ETIMAN esi szakember. Egyetlen, ám nagyon is nehezen kivitelezhető megoldás jelenthette a kivezető utat: a műember. Mégpedig élethű méretben. Jelenleg Május 1. Ruhagyári termékben üldögél az ÉTI- MAN. De beöltöztették már szudáni népi ruházatba is, hogy megmérjék annak hőtechnikai tulajdonságait. A Volvo cég is műemberrel, a Voltman-nal minősiti járművei klímáját — ez is hozzájárul a piaci sikereikhez. A mikroklíma laboratórium vezetője, Bánhidi László kezdeményezésére a Budapesti Műszaki Egyetem Hő- és Rendszertechnikai Intézetével közösen már megkezdték a több éves munkát, amitől azt várják, hogy megszülessék a verejtékező, tehát az izzadó ÉTI-MAN is. Azzal már komplexebb vizsgálatokat is végezhetnek a mélybányászatban, vagy trópusi, akár sarki viszonyok között is. A Medicor cég máris ÉTI-csecsemőt szeretne, amivel bemérhetnék az inkubátoraikat és újraélesztő berendezéseiket. M. L. Várostűrő szökőkutak vagy szökőkút tűrő városlakók kellenek? A Jókai téren nem működött a szökőkút. . . Fotó: Läufer László Az el hallgattatott vízcsobogás A nyári kánikulában — mint amilyen az idei is volt — a pécsiek is szívesen elfogadnának egy Tisza vagy Rába nagyságú folyót a város határában, vagy éppen a kellős közepén. De ez 'lehetetlen kívánság. A szökőkutak, csobogók hiányát azonban méltán kifogásoljuk. Ha a krónikusan nem üzemeltetett balokányit leszámítjuk — a perifériára szorult, a stranddal közös kútja van, működése drágá — Pécsett 22 kisebb, illetve közepes szökőkút és csobogó található. Nem sok, több is lehetne. Meg kellene azonban becsülni a keveset, ami van. Éppen azért nagyon bosszantó, amikor a nem túl sok szökőkút és csobogó közül néhány a legforróbb napokban nem működik, vagy éppen már évek óta nem. Ha az okokat keresgéljük, majd mindegyik kútnak külön története van, ugyanakkor mégis egyetlen mondatban megfogalmazható az általános ok és a megoldás követelménye: vagy várostűrő szökőkutak kellenek, vagy szökőkutakat tűrő városlakók, s méginkább mindkettő. Az újabb pécsi szökőkutak építésénél mindenekfö- lött a képzőművészeti szempontok domináltak, a megrongálódás lehetőségének kivédése, az üzemeltetés, javítás célszerűsége alig. Sok a le- és összetörhető tartozék, a javítást nehezítő megoldás. A legkirívóbb példa- a Jókai téri díszkút. Több mint két éve nem működik, mert megrongálódott benne egy cső. Mivel kifelejtették alóla a szerelőaknát, a csőhöz csak úgy lehetne hozzáférni, ha a szép kút java részét szétbontanák. Egyébként a díszkút mostani helye ideiglenes: mielőtt a Jókai tér végleges burkolatot kap, lebontják és máshol állítják fel. Az április elejétől november elejéig tartó idényben minden héten szerdán délutántól péntekig tisztítják a pécsi szökőkutakat. Tulajdonképpen háromhetente is elég volna, a szivattyúknak pedig egész idényt is ki kellene bír- i niuk, ha nem szórnának any- nyi Szemetet a városlakók a szökőkutak medencéjébe: rossz cipőt, . törött üveget, kavicsot, papírzsebkendőt. Amikor az Irgalmasok templomát tatarozták, akadt olyan kőműves, aki a Zsolnay-kútban mosta a malterosvödröt. A kertvárosi szökőkutakban a fertőzésveszély ellenére előszeretettel Fürödnek a gyerekek. A szö- kő kúttű rés hiánya másban is megmutatkozik. Furcsa eset: a Berek utcai szökőkút másfél hete azért nem üzemei, mert a környéken lakó uránbányászok kérték erre a városi tanácsot. A vízcsobogás zavarja őket az alvásban. Mondhatni, elátkozott ez a szökőkút: néhány éve a környékbeli üzletek dolgozói kérték az elhallgattatását, mert a vízcsobogás állandó vizelési ingert váltott ki bennük. A szökőkutak üzemeltetője, a Kertészeti és Parképitő Vállalat évről évre javítja, tökéletesíti a kutak berendezését: automata vízszintszabályozó- kat, nyomáskiegyenlítőket szerelnek be, levegő adagolásával látványosabbá habosítják a vizet, nagyobb felújításhoz azonban évente csak egy kútra telik. A Köztársaság téri szökőkút 120 000 forintba került, felújítása a napokban készült el. A következő a tety- tyei szökőkút lesz, amelyet a május 1-i népünnepélyen megrongáltak. D. I.
