Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-21 / 260. szám
Hawaii rózsafa Pécsett Tímár Béla vendégrendező A hír hamar ismertté vált a színházbarátok között: Tímár Béla három évvel ezelőtt újra diákká vált, beiratkozott a Színház- és Filmművészeti Főiskola zenés rendezői szakára, nappali tagozatra. —' Már úgy unom magam, mert mindenki olyan értetlenül néz rám: négy gyerekkel, tizenvalahányéves színészi múlttal miért változtatok szakterületet? Úgy érzem, ez egyáltalán nem törés a pályámon, mert mindig elemi erővel vonzódtam az operához és minden más zenés műfajhoz. — Tímár Béla most a Pécsi Nemzeti Színházban rendezi a Hawaii rózsája című Ábrahám Pál nagyoperettet. A próbák már augusztus húszadika után el-' kezdődtek és október 24-én mutatják be. Tímár Béla első rendezése a nagysikerű Ágacska gyerekdarab volt a Játékszínben. Kétszáz előadást tartottak, lemez- és tévéfelvétel is készült Csukás István művéből. Tímár Béla nemcsak zenés játékokban, de gyermekeknek szóló előadásokban is szívesen szerepel és örömmel vállalja a rendezést. — A gyermekszínház kedvenc „tyúkszemem". Elég rossz tapasztalatokat szereztem a gyerekdarabok megtekintésekor. A gyerekeket többen egészen furcsa, testidegen lényeknek képzelik és ezért a sok értelmetlen gügyögés és erőltetett didaxis. Ezzel nem lehet felkelteni a gyerekek érdeklődését a színházi előadások iránt, és nem hiszem, hogy kialakul bennük a kedv a színházba járásra. A természetesség kiölése az egyik legnagyobb vétek, ami a gyerekekkel szemben elkövethető. A pécsi rendezés milyen élményeket, tapasztalatokat nyújt önnek? — Eddig kellemeseket. Érzékeny, tehetséges társulatnak ismertem meg a pécsieket, okik hajlandók velem együttműködni. — Milyenek a rendezői koncepciói? — Nem tartom extra dolognak a rendezést, de van néhány fontos funkciója. Megérteni és megértetni, érezni és éreztetni a darabot. Helyesen összefogni az előadást, megbízható ízléssel sűríteni a hatáselemeket, rendelkezni színházismerettel, a színészvezetésre és a ritmusra ügyelni; és nem árt, ha értjük, miről szól a zene. Mindezeket szeretném a Hawaii rózsájában is megvalósítani, azonkívül, hogy a számos szövegkönyv közül az eredetiből dolgozzunk. — Kedvence az opera. Nem látja úgy, hogy a színpadokon csökkent a népszerűsége? — Az operát tartom a legteljesebb színpadi műfajnak. Esztétikai megújulásra szüksége van, hiszen manapság a nézők gyakran összetévesztik a műfajt a színpadi megjelenéssel, a sablonos, maníros előadások sorozata miatt. Vannak kezdeményezések újfajta előadásokra, ilyen például Békés András Sevillai borbély rendezése az Erkel Színházban és Szokolai Sándor Ecce homoja, amelyet Mikó András rendez most az Operában. — A jövőt illetően milyen tervei, elképzelései vannak? — Szeretnék sokat és folyamatosan rendezni, de a színészettől sem kívánok búcsúzni. Nem érzem, hogy korábbi munkám egy rakás csőd lett volna és a kapott feladatok nagy részét is kedvemre valónak találtam. Karinthyval együtt vallom, hogy ha egy láncnak bármelyik szemét megmozgatom, úgy az egész lánc is mozdul vele együtt. . . Barlahidai A. Balatoni évforduló Képünkön: A Kisfaludy első ismert ábrázolása Caray János „Balatoni kagylók” című kötetének címlapján, 1848-ból. 140 éve indult első útjára a Kisfaludy „...ha fogadalmam megszegem, örökké csak vizet igyák'1 Dr. Németh Ottó borászati üzemvezető, dr. Komlósi Mária pincészetvezetö és Pohankovics János, a hajósi Szent Orbán borrend nagymestere lovaggá ütik a legújabb kiválasztottat. Fotó: Läufer László John Paget, aki 1835-06” járt Magyarországon, az angol ember gyakorlatiasságával csóválta fejét, mikor a Balaton széles vizein széttekintett. Nehéz volt elképzelnie, hogy . . . „egy ilyen szép tó teljesen kihasználatlan legyen a kereskedelem és szórakozás számára. Egyetlen vitorlást, kereskedőbárkát sem látni rajta. A magyaroknak nincs érzékük a hajózás iránt. Folyóik, tavaik olyanok, mintha befagytak volna." Am Kossuth Lajos, aki Ba- latonfüreden nyaralt, a Pesti Napló 1842. augusztus 7-i számában közzétette híres für- dölevelét. A Balaton szépsége holt szépség — írta, mikor a Holt tengerhez hasonlította a hajók által nem járt víztükröt - s nem kevés pátosz- szál kérdezi: „Mi Isten átka van e nemzeten?", hogy ennek így kell lennie . .. A fürdőlevél és Kossuth politikai tekintélye megtette hatását: a Balaton melléki föld-, birtokosok egyre inkább fontosnak tartották a gőzhajózás ügyét. Törekvésük találkozott Széchenyi István szervező és alkotózsenijével, aki szívügyének tekintette a balatoni gőz- hajózás megindítását. Röpira- ta nyomán megalakult a Balatoni Gőzhajózási Részvény- társaság, alapszabályát a Helytartótanács 1846. július 7-én véleményezte, s ekkor kezdődhettek meg a tényleges munkálatok. Közben a londoni Perm gyárban már elkészült az első magyar balatoni gőzhajó, a Kisfaludy gőzgépe. A hajó fatestét az Óbudai Hajógyár készítette el, s a Kisfaludy! Balatonfü reden szerelték össze. Vízre bocsátásának időpontját szeptember 21-re, Széchenyi születésnapjára tűzték ki, az ünnepségen a reformkor sok nagy személyisége köszöntötte Széchenyit és a meginduló balatoni hajózást. A hajóépítési munkálatokat már a vízen fejezték be, s október 18. és 21. között indultak az első próbautak. A Kisfaludy első útjai — a Pesti Divatlap munkatársának korabeli tudósításai alapján — egy nagy diadalmenetté olvadtak össze. 1846 telére leállt a Kisfaludy, de 1847-től már rendszeres hajójáratok szelték a Balaton vizét. S így van ez ma is: a balatoni hajópark évente kétmillió hazai és külföldi vendéggel ismerteti meg a hajózás örömét. Ma a balatoni hajósok is emlékeznek: küldöttségük Nagycenken, a legnagyobb magyar mauzóleumában rója le tiszteletét Széchenyi István emléke előtt. A lelkész korán tért aznap este nyugovóra. Bekapcsolta a magnót, s a halk zeneszó álomba ringatta. Éjfél előtti mély álmát hirtelen reccsenés zavarta. Felriadt, valami nagyot roppant. - Talán beteghez, vagy halotthoz hívnak, zörgetnek fel? — tűnődött. Az ablakhoz sietett. Kitekintett, az utca csendes, sehol egy lélek. Fordult is vissza az ágyhoz, s ekkor kivágódott a szobaajtó, és egy atlétatermetű férfi állt ott! - Hol van az aranyad? - sziszegte. — Ha nem adod megfojtalak! — s egy reszelőt szegezett a lelkész torkának. — Nincs semmim — mondta a pap. Támadója ekkor a földre lökte, az ütéstől az idős ember szája vérezni kezdett. — Mosd meg! - parancsolt rá a tetovált kezű férfi, és elkísérte a fürdőszobába. Avaskúti borrend lovagjai Játék felnőtteknek A próbatétel nehéznek tűnik. A kiválasztottnak cserépedényekbe töltött vörös borok közül kell eldönteni, melyik a Vaskúti kadarka. Ha sikerült, odatérdelhet a vörös bársonypárnára az ünnepélyes vöröstaláros lovagok elé és el kell mondania a fogadalmi szöveget: „Fogadom, hogy hűséges tagja leszek a Pax Corporis borbaráti körnek. Borrendünk alapszabályait betartom, a Vaskúti kadarka hírét az egész világon öregbítem. Ezentúl csak kadarka bort iszom, ha fogadalmamat megszegem, arra ítéltessek, hogy örökké csak vizet igyák". A fogadalomtétel után Neptun-villával lovaggá ütik és a Pax Corporis borrend lovagjává fogadják. A felavató szertartás csak kedélyes játék, mégis komolyan veszik azok, akik avatnak és az is, akit avatnak. Mert borrend lovagjául felavatódni nem is akármilyen kitüntetés, azt ki kell érdemelni. De mi is ez a borreőd? Erről dr. Németh Ottó, a Hosszúhegyi és a Bajai Mezőgazdasági Kombinát közös Borászati üzemének vezetője a következőket meséli.- Ezután felszólított, hogy pakoljam ki a szekrényt — vallotta a pap a rendőrségen. — A vitrines szekrény alján, piros vászonzacskóban tartottam az ezüst evőeszközt. Amikor kiborítottam, ő félredobta, ezek „csak kanalak"! Éremgyűjteményem sem érdekelte, — vacakok — mondta és félredobta. Már kezdtem megnyugodni, hogy semmit sem fog elvinni. S ekkor megtalálta a vaskazettában az aranyékszereket és a betétkönyvemet. — Ezt meghagyom neked! — mutatott a tetemes összeget tartalmazó betétkönyvre, az ékszereket pedig — A borrendeket a franciák alapították az 1930-as években, részben hagyományőrzésből, részben hogy a kisebb, de arra a vidékre jellemző bort termő és ősi múlttal rendelkező borvidékek jellegzetességét megvédjék. Az egyes borrendek kölcsönös érdekvédelmet biztosítottak egymásnak és egyúttal a bortermelők az egymás közötti barátságot tették színesebbé. A bortermesztőkön kívül csak azokat vették fel soraikba, akik a bortermesztést és -kereskedést valamilyen módon pártfogolták — vendéglő- és szállodatulajdonosokat, polgármestereket. A franciáknak ezt a szép szokását később átvették a svájciak és az olaszok. kétszázezer forint értékű — szatyorba pakolta. A betörő a „nagy munkában" megéhezett. Enni kért. Leültek c konyhába, s a lelkész megvendégelte. Elrágcsált egy főtt disznófejet, megivott két üveg sört. Elbeszélgettek. - Elmebeteg vagyok! — mondotta. Ezután kinyittatta a kaput, s így szólt búcsúzóul: — ha bárkinek szólsz, megöllek! Mint a nyomozás során kiderült, a betörő igazat mondott, valóban elmebeteg. Tizennégy éves korában koponyasérülést szenvedett. Három ízben kezelték a budapesti János Kórház elmeosztályán. A szakértő vizsgálat anyagából megállaAz első magyar, akit a franciák felavattak borrendlovag- gá, Tessár József bormester volt. Neki engedélyezték azt is, hogy szigorú kritériumok mellett Magyarországon is alakíthat borrendeket. Az ő választása elsőként Vaskútra esett és az e vidék jellegzetes borára, a kadarkára. Írásos dokumentumok bizonyítják, hogy Vaskúton már 600 év óta termesztenek bort. 1376-ból őriznek egy levelet, mely szerint az akkori egyházfőnek Vaskút- ról az illetményt borban kellett megadni. Az első magyar- országi borrend 1976-ban Vaskúton jött létre és a Pax Corporis (test békéje) nevet kapta és 1980-ig ők voltak az egyetpítható, hogy 1969-ben szellemi fejlődésében visszamaradást állapítottak meg. 1970-ben az összefoglaló zárójelentés ezt tartalmazta: gyengeelméjűség, izgatott epileptoid reakciókra hajlamos kóros személyiség- s.zerkezet. 1972-ben, az akkor eljáró orvosszakértők a gyengeelméjűséget kétségtelennek tartották, de nem zárták ki az elmebetegség lehetőségét. Ezután öt alkalommal került felvételre — mindig büntetőügyek során — a budapesti Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe. Itt kisebb-nagyobb megszakításokkal éveket töltött. Egyik esetben három, másszor több mint négy lenek. Azóta öt magyarországi borrend alakult. Ez elismerést, hírnevet ad az adott vidék bortermesztőinek, a borrendek egymás közötti szakmai összefogását jó hangulatú, társasági együttléteit biztosítja? Országunk vezetői és külföldi vendégek távoztak már innen a lovaggá fogadást bizonyító relikviákkal és maradandóan szép emlékekkel. A borrendek tagjai azt is célul tűzték, hogy szakmai tanácsot adnak — akár a továbbképzés keretében is — minden vendéglátósnak ahhoz, miként kell kulturáltan felszolgálni az étkezésekhez a bort és azt, hogy mikor, mihez, mit és hogyan illik kínálni.' Sarok Zsuzsa évet. Legutóbb áprilisban bocsátották el, s ekkor jött haza Pécsre a szüleihez. A szülők vallomásából: — Sokszor hetekig nem láttuk, éjszakára is kimaradt. Dolgozni nem akart, és mindig pénzt követelt. Ki tudná megszámolni, hányszor fogott kést ránk? A július 17-én éjszaka elkövetett bűncselekmény: jelentős értékrp elkövetett rablás. Az elkövető, a korábbi és a jelenlegi megfigyelési adatok alapján elmebetegségben, gyengeelméjűség talaján létrejött hasadá- sos elmezavarban szenved. A kóros elmeállapot pedig — mint a Büntető Törvénykönyv tartalmazza — büntethetőséget kizáró ok . . ., de a bíróság a beteg kényszergyógykezelését rendelheti el . . . Marton Gyöngyi Verebics János Az elmebeteg rabló vasárnapi Add az aranyad, vagy megfojtalak!
