Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-16 / 255. szám

6 Dunántúli napló 1986. szeptember 16., kedd Lángoló gépkocsi — valahol Baszkföldön Támadásban ax ETA Baszkföldi bombák Temetik az ETA-bombák áldozatait (Fotók: U. S. News and World Report—KS) A spanyol kisváros főterén ál­mos augusztusi csendesség ho­nolt, csupán a térre néző ven­déglőben volt forgalom. Két fiatalember a pultra támasz­kodva üdítőt ivott, fizetett, majd nyugodtan kisétált. Előzőleg egy katonatiszt kerekedett fel családjával, s a közelben par­koló kocsijához indult. A fiúk, akik egy pincérnő későbbi val­lomása szerint „jóképűek vol­tak, s egyáltalán nem tűntek gyanúsnak", hirtelen pisztolyt rántottak és tüzeltek. A tüzér­ezredesnek két golyó a hátába, egy harmadik a nyakába fúró­dott. A tettesek beültek egy vö­rös Ford Fiestába, és elhajtot­tak. A helyszínen talált töltény­hüvelyek 9 milliméteres Para- bellumból származtak — ez az ETA egyik leggyakrabban hasz­nált fegyvere. Az ezredes volt a hatodik magas rangú tiszt egy eszten­dő alatt, akivel a baszk terror­szervezet végzett. Az elmúlt év­tizedben az ETA több mint 450 emberéletet oltott ki. (A „Baszkföld és Szpbadság" el­nevezésű szervezet a hatvanas évek elején a francoizmus, a baszk nemzetiség jogait tipró fasizmus ellen kezdte a harcot. A spanvol polgári demokrácia helyreállítása, Baszkföld auto­nómiájának visszaadása után fokozatosan vált világossá: a talajt veszített terrorszervezet provokációi éppen a demokra­tikus kibontakozást veszélyezte­tik Spanyolországban.) Forró volt az idei nyárutó Spanyolországban, s nem utol­sósorban az ETA robbantásai, merényletei, az ETA körüli poli­tikai alkudozások tették azzá. Az ismét sűrűsödő detonációk jelzik: Baszkföld helyzetének és a baszk terrorizmusnak problé­mája változatlanul a spanyol szocialista kormányzat egyik legégetőbb gondja. A legnagyobb idei bomba, fizikai valóiában és képletesen is július közepén robbant — méghozzá nem Baszkföldön, ha­nem a fővárosban, Madridban. Ez pedig önmagában is jelzés- értékű volt: a baszk terrorszer­vezet figyelmeztetett, bárhol képes nagyszabású akcióra. A professzionalista tökéletes­séggel megszervezett akció li­banoni példát követett: géoko- csiba rejtett ookolgép robbant fel, éppen akkor, amikor ott haladt el a csendőrség egyik tömött autóbusza. Hatalmas mennyiségű, mintegy 50 kilo­gramm robbanóanyogot hal­moztak fel az autó csomagtar­tójában. Kilenc csendőr halt meg, 56 ember — közöttük szá­mos arra járó civil is — meg­sebesült. Ilyen súlyos merényle­tet utolióra 1973-ban követett el az ETA. amikor az úttest alá- rejtett pokolgéD több emelet magasságra röpítette fel Car- rero Blanco tengernagy gépko­csiiát. A robbantás egvébként sen­kit nem ért váratlanul, miután egy nappal azután következett be. hogv Franciaorszán Ga- bonba toloncolta az ETA első számúnak tartott vezetőiét, Txo- min lturbe Abasolót. Előre ki­számítható bosszúról volt tehát szó. A spanyol kormányzat ter­roristaellenes fellépésének ed­digi egyetlen kézzelfogható eredménye a szomszédos Fran­ciaországgal még a szocialisták kormányzása idején kialakított rendőri együttműködés. Ez a je­lek szerint a francia kormány- váltás után a Chirac-kabinet közreműködésével is folytató­dik. Ennek értelmében Francia- ország, amely korábban többé- kevésbé biztos hátországul szolgált a baszk terroristáknak, immár nem hajlandó menedé­ket adni nekik. Párizs ezen a nyáron féltucatnyi baszk politi­kai menekültet adott ki Spa­nyolországnak. Közülük egy be is vallotta, hogy az ETA tagja. Sokan azonban a hazatolonco- lást elkerülendő, inkább vállal­ják a száműzetést valamelyik távoli dél-amerikai, vagy afri­kai országban. A spanyol szocialista kor­mányzat hatalomra kerülésekor egyáltalán nem a rendőri mód­szerekre helyezte a hangsúlyt, hanem a párbeszéd mellett kardoskodott. A szocialista kormányzat a fegyverletételért cserében am­nesztiát, a zavartalan társadal­mi beilleszkedés lehetőségét kínálta az etarróknak. Bár so­kan éltek is ezzel a lehetőség­gel, a megállapodás egészét azonban az ETA elutasította. Tárgyalási feltételeket szabott, amelyek egyebek között ma­gukban foglalták Baszkföld ön- rendelkezését, és az önálló ál­lamalapítás jogát. Ezt viszont a szocialista kormányzat nem fo­gadhatta el. A társadalmi feszültségektől, gazdasági gondoktól, magas munkanélküliségtől sújtott Baszkföld nyugtalanságát, a frontvonalak összekuszálódását jelezték az idei előrehozott vá­lasztások eredményei is. A spa­nyol parlamentben megerősítet­ték helyüket a baszk pártok. A megbékélés, a központi kor­mánnyal való kiegyezés, az au­tonómia erősítésének, útját ke­reső- konzervatív beállítottságú Baszk Nacionalista Pórt mel­lett viszont előretört a Herri Batasuna. Ezt a kis pártot so­kan az ETA politikai szárnyának tekintik. A baszk nacionalisták ugyan­akkor a hírek szerint megpró­báltak nyomást gyakorolni a González-kormányra, hogy ve­gye végre fel a párbeszéd fo­nalát. Gonzálezék azonban immár hallani sem akarnak er­ről. Álláspontját a szocialista kormányfő több beszédben is megerősítette nemrégiben, s cá­folta egyben azokat a sajtóér­tesüléseket, amelyek szerint spanyol kormánytisztviselők Franciaországban igenis foly­tattak puhatolódzó tárgyaláso­kat az etarrákkal. A spanyol szocialista kor­mányzat is tisztában van azzal, hogy Baszkföld bajaira a meg­oldást az autonómia kiteljese­désében, a gazdasági-társadal­mi feszültségek enyhítésében kellene keresni. A jelek szerint azonban a közeljövőben na­gyobb szerephez jutnak a terro­ristaellenes harcban a terror­szervezetnek amúgy is első szá­mú célpontjai, a katonák és csendőrök. Ez a fejlemény vél­hetően egybevág a támadásba lendült szélsőbaloldali jelsza­vakat hangoztató terrorszerve­zet céljaival, a feszültség foko­zásával. Pedig a provokációk ürügyet kínálnak akár a szélső- jobboldal beavatkozásához is. Elekes Éva Nyugatnémet körkép Taktika csak... Elképzelhető-e, hogy egy párt, amely nemrég emelte ne­ves politikusát kancellárjelölt- jévé, most cserben, igazi támo­gatás nélkül hagyná őt? 'Egyes — felületes — lapok szerint így tettek a nyugatnémet szociál­demokraták Johannes Rauval, akinek képe az 1987. január 25-i parlamenti választások előtt a plakátokra kerül: fő je­löltjük lesz. Legalábbis gyana­kodva kell fogadni az ilyen ál­lításokat. Mi történt, miből von­tak le eavesek ilyen következ­tetést? Willy Brandt, a párt elnöke és vitathatatlanul leg­tekintélyesebb vezetője kijelen­tette mostani kongresszusuk kapcsán: jó esetben 42 száza­lékra számíthatnak maid ia- nuárban. Rau viszont úgy in­dul a küzdelembe, hogy nem hajlandó szövetkezni az egyet­len lehetséges jövendő part­nerrel. a tőlük balra álló Zöl­dekkel, méa akkor sem, ha csak az ő támogatásukkal tud­nának kormányt alakítani. Te­hát: vagy abszolút többséget szereznek a szociáldemokraták (ami pillanatnyilag elég ne­héznek látszik), vagy marad­nak ellenzékben. Brandt még a propaganda kedvéért sem áltatia Raut és a pártot az abszolút többséa (50 százalék és valamennyi) megszerzésének a lehetőségé­vel. Tehát ellentét lenne köz­tük? Erre a kérdésre két vá­lasz képzelhető el. Semmikép­pen nem hagyják magára kan­cellárjelöltjüket, de Brandt vagy a Zöldekkel kötendő szö­vetség irányába próbálja te­relni Johannes Raut (elképzel­hető, hogy a két párt együtte­sen többséget tud majd alkot­ni a január utáni új parla­mentben), vagy más, taktikai megfontolásai vannak. Ki nem Modern kalóz­kodás A bűnözés nemcsak a szárazföldön, hanem a vi­zen is növekszik. A harma­dik világ sok országában uralkodó gazdasági nehéz­ségek és a kikötővárosok szociális körülményeinek ezzel járó romlása miatt növekszik a nemzetközi ha­józási vállalatok jelentése szerint a kikötőkben és a partok mentén a hajók el­leni támadások száma. Az elsősorban kikötői gé­pi berendezések megszer­zésére irányuló rablótáma­dások a leggyakrabban a nyugat-afrikai partok kikö­tőiben történnek. Azonkívül sok rablótámadást intéznek a Malaka-szorosban lassan haladó hajók ellen. Lagos- ban, a nigériai fővárosban, amely hosszú ideig a ka­lózkodás központja volt, a helyzet ezzel szemben eny­hült. Gondot okoznak a hajó­tulajdonosoknak a kereske­delmi hajók ellen az iraki­iráni háború során az Arab-öbölben intézett tá­madások is. Azonkívül ta­valy ősz óta az iráni és az iraki fegyveres erők semle­ges hajókat fognak el, ezeket kikötőikbe irányítják és rakományuk felülvizsgá­lása céljából ott tartják őket. Az ENSZ-hez intézett felhívások és más politikai lépések eddig eredményte­lenek voltak. A közel-keleti partvidékek a nemzetközi hajózásban továbbra a legveszélyesebb területek. mondja, de úgy véli, hogy a hiányzó 8-10 százalékot bizo­nyos középrétegek (kisvállal­kozók, tisztviselők, értelmisé­giek, parasztok), megnyerésé­vel lehetne megszerezni. Eh­hez azonban az kell, hogy Johannes Rau egy kissé úgy szerepeljen, mint pártok fölött álló személyiség, mint valami­lyen „Haza atyja", aki ugyan számíthat a szociáldemokraták Biandt és Rau az SPD nürnbergi kongresszusán — lesz-e ked­vük énekelni január 25-e után? 42 százalékára, de — miként hajdan Helmut Schmidt — szo­ciális és vallásos lényével más, polgári rétegek támogatására is érdemes. S most a másik oldal. Ott is akad min csodálkozni. Régen nem támadták egymást a kor­mányzó koalíció — tehát Kohl és Strauss kereszténypártjainak és Genscher szabaddemokra­táinak különböző szárnyai úgy, mint most. F. J. Strauss kemé­nyen bírálja Genscher külpoli­tikai lépéseit, s igényét arra, hogy a választások után is kül­ügyminiszter maradjon. Meglehetősen érdes szavak, sértegetések röpködnek Mün­chen és Bonn között, valamint madásait Genscher ellen — ta­lán személyes igényektől is fűt­ve — ez magyarázza. Ami pedig a jobboldal vá­lasztási reményeit illeti, ezek nem rosszak. A múlt esztendő­ben gazdasági sikereket tud­tak felmutatni. Külpolitikájuk ugyan nem túl látványos, de túlságosan is igazodik Wa­shingtonhoz, de kérdés, vajon a szociáldemokraták erőtelje­sebb Európa-központú szemlé­lete és belső távlati program­ja a jövedelmek igazságosabb elosztására, elég lesz-e a je­len erőviszonyok és parlamenti arányok megváltoztatására ja­nuár 25-én. Tatár Imre Új bankjegyek az Egyesült Államokban 1929 óta először akar az amerikai kormányzat új bank­jegyeket nyomtatni. Első látás­ra, persze, alig változik valami is. Csak néhány trükköt akar­nak beépíteni, hogy megfékez­zék a Xerox-gépes „alkalmi ha­misítókat.” A változtatások olyan mini­málisak lesznek, hogy csak na­gyító alatt, erős ráeső fényben lehet majd észrevenni őket. Mint a legtöbb európai pénz­nél szokásos, most már a dol­lárba is poliészterszálat fognak beleszőni. Azonfelül az elnök arcképe köré miniatűr betűkkel és többször ismételve odanyom­II TCAMS Piramis „SOS gyorsszolgálat a lakosság és közületek részére: ▼ vízvezeték-szerelés, ▼ villanyszerelés, ▼ központifűtés-szerelés és javítás, ▼ szobafestés és mázolás munkákban. Bejelentés személyesen: PÉCS, MEGYERI ÜT 3. TELEFON: 12-521 TELEX: 12-619 jók: United States of America. A kiválasztott betűméret olyan pici, hogy még a legjobb fotó- másoló-gépekkel sem lehet le­másolni. A kormány úgy véli, hogy ez­zel a lépéssel megelőzte a mai fotómásolótechnikát. Az új bankjegyek tervezésével 1979- ben kezdtek foglalkozni, amikor előreláthatóvá vált, hogy az újonnan kifejlesztett színes má­sológépek gyakorlatilag bárkit rávihetnek, hogy papírpénzt hamisítson. Az ezirányú tanul­mányok 7,5 millió dollárba ke­rültek. Fizetővendéglátás céljára szobákat, lakrészeket keresünk Harkányban garantált töltéssel. JELENTKEZNI LEHET: MECSEK-TOURIST, HARKÁNY, KOSSUTH U. 5. magában a fővárosban. Egy szó mint száz, alig öt hónap­pal a választások előtt teljes erővel dúl a kormányzó párt- szövetség kebelében a pozíció­harc: milyen arányban része­sedjen a hó.om szövetséges párt, a Kereszténydemokrata Unió, a Keresztényszociális Unió és a Szabaddemokrata Párt a hatalomból — újabb győzelem esetén. Strauss tó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom