Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-15 / 254. szám

1986. szeptember 15., hétfő Dunántúlt napló 3 ötszáz vadászház, tízezer magasles Megkezdődött aszarvasbegés Itt vannak az osztrák, olasz, német" vadászok Még leírni is sok, mennyi magasles van a régióban; a négy megyébén több mint tíz­ezer. Ebbői egyedül Zalában 3000-et tartanak számon és használnak is szeptember 8. és október 15. között, vagyis szarvasbőgés idején. A négy megyében mintegy fél ezer va­dászház várja a szeptemberi vendégeket. Baranyában a MAVOSZ-tár- saságok 360 000 hektárt kitevő vadászterületén 1962 magas­lest állítottak fel a nagyvadak­nak, és van 57 vadászházuk is, igaz, ezek legtöbbje nem kom­fortos, de az igényesebb kül­földieket szállodákban helyezik el. A társaságok területén 400 kilométer, jól karbantartott cserkészét vezet a leshelyekre. Idei kilövési tervük 2100 szarvas, ebből 620 darab bika, amiből 120-at a külföldiekkel lövetnek ki. Már az első héten 75 nyugati vendégük érkezett, s hajnalonként már itt is, ott is eldördülnek a vadászpuskák. Gondos Gyula megyei MA- VOSZ-titkár szerint az agancs- felrakás Baranyában jobb a vártnál, rosszabbra számítottak. A Mecseki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság 50 000 hek­táros vadászterületén 600 ma­gasles foglalt ilyentájt. Hat sa­ját vadásfházuk van, ezek kul­turált létesítmények. Szeptem­berben 80 szarvasbikát tervez­nek a külföldiekkel kilövetni, köztük számos aranyérmes pél­dányt. A külföldiek már hozzá­juk is megérkeztek. Rónaszékiné A legféltettebb dolgait" otthon őrzi Rég iség kereskedés A népi megfigyelés szerint iKisboldogasszony napján, szeptember 8-án bődül el a szarvasbika. S valóban, idén is ezen a napon kezdődött el az őszi vadászati szezon a bara­nyai, a somogyi, a zalai és a Tolna megyei erdőkben, vad- rezervátumokban. A hét köze­pén a külföidi vadászok is megérkeztek. Nyugatnémet, osztrák, olasz vendégekkel né­pesültek be a dél-dunántúli vadászházak. Kicsit kevesebben jöttek, mint máskor, jónéhány törzs­vendég visszamondta a jelent­kezését. Még leírni is megmo­solyogtató, Csernobil miatt. Ugyan, mi köze lehet a május­ban meghibásodott atomreak­tornak a szarvasbikák agan­csához? Túl sok nem, annyi bizonyos. A Dél-Dunántúl igazi va­dászparadicsom azoknak, akik a gímszarvas és a dám trófeái­ra vágyakoznak. Itt van a gyö­nyörűséges Gemenc, Tamási a dámvad hazája, itt a Dél-so­mogyi Erdő és Vadgazdaság, az erdős Zala, na és Baranya, Vajszló környéke, ahol a világ- rekorder szarvasagancsot lőt­ték. Óriási érték ez a nagy­vad-állomány, még okkor is, ha az idei aszályos időjárás a vadászok szerint kissé gyen­gébb kosztra fogta a szarvaso­kat. Kicsit könnyebbek az agancsok is, amit 12,5 kilósra vártak, az csak 10,5 kilós lett. No de 10 kiló felett így is aranyérmesnek számít a meg­felelően elágazott trófea. Nem könnyű beszélgetésre alkalmas perceket találni a pécsi Citrom utcai régi bútorok boltjában. Idős asszony fekete kendőjéből ezüst cigarettatár­cát varázsol elő. Férje hagya­tékából maradt, behozta bizo­mányba. Szecessziós tányérkák bűvölik a fiatal német házas­párt. Karcsú Iá bú asztalok után kutat a szőke férfi — mint hal­lom kastélyberendező; felesé­ge keze óarany bársonykana­pét simít, s alkudna az ökör­szemes empire tükörre —, ame­lyet az 1800-as évek elején ké­szített a mester. Itt minden tárgynak története van — mondja dr. Tóth Mária régiség­ke.eskedő. - Nemcsak túlélnek embereket, korokat, de ma is hajdani szépségükben pom­páznak. Mert mívesen vannak megcsinálva. Megőrizték az egykori asztalos, kárpitos rang­ját, rátartiságát. — Egyszobás lakásunkba egy régi íróasztalt vásároltam. Ez­zel kezdtem. Amint „beköltö­zött” a lakásba a biedermeier, intarziás Steindl-féle íróasztal, hát minden elszürkült mellette. Minden költözés, egy-egy újabb értékes szerzeménnyel járt, és sok-sok tanulsággal, ami nem kevés pénzbe került. Legféltettebb darabjait ott­hon őrzi. A gördesz imaszőnye­get, amit valamikor hűtőszek­rény helyett vett, és a büszke­sége a XVII. századbeli ladik imaszőnyeg, amit ezerkétszóz forintért szerzett huszonöt év­vel ezelőtt. Vásárlói többnyire gyűjtők — kevés pénzzel és nagy igény­nyel. Mint ő valamikor. Marton.Gy. Részösszegzés Pécsvárad jégkárairól Szennyvízcsatorna épül Házaszász váron Több mint hórom hét telt el a Pécsváradon, augusztus 19-én pusztító jégverés utón. összesen 802 épületkárt jelen­tettek a pécsváradi lakosok az Állami Biztosító szakemberei­nek, akik két hétig a Nagyköz­ségi Közös Tanács épületében fizették ki a gyorssegélyeket, összehasonlításul közöljük, hogy összesen 1256 lakás van Pécsváradon. Az ÁB gyorsse­gélyként 640 lakosnak fizetett összesen 2 780 000 forintot. Ez az összeg tovább fog növeked­ni a helyreállítási számlák be­nyújtásakor. A tanács által ke­zelt középületekben 4—4,5 mil­lió forintos kár esett. Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézetben például 150 000 forintba kerül a betört ablaküvegek helyreállí­tása. A háztetőkben esett súlyo­sabb károkat a tetőfedők nagy­részt kijavították. Ők, valamint az üvegezők tovább dolgoznak a kisebb javításokon. Az épület­károknak eddig mintegy három­negyed részét hozták helyre. A javításokban a pécsi és a pécs­váradi Építőipari Szövetkezetek, a KTSZ dolgozói továbbá ma­gán kisiparosok működnek köz­re. A Zengőalja Mgtsz kukorica- és napraforgóvetéseiben is megtörtént az előzetes kárfel­vétel. Ennek összegét a beta­karítás előtt véglegesíti az Ál­lami Biztosító. A végleges kár­összeg akkor válik majd ismert­té. G. O. A 4600 lakosú Mázaszász- vár közművesítése az 1970-es években kezdődött, s ma már a települések 70 százaléka vízvezetékkel ellátott. A 'kör­nyezetvédelmi szempontból égető fontosságú szennyvíz- csatorna megépítésére most, a hetedik ötéves terv kereté­ben nyílik lehetőség. A kivi­telezést a júliusi versenytár­gyaláson a Déldunántúli Víz­ügyi Építő Vállalat nyerte el, és a szakemberek a Baranya- terv tervei alapján a kitűzött határidő előtt egy hónappal, már augusztus 1-én megkezd­ték a munkát. Az I. ütemben a völgységi pataktól északra fekvő és a központi területeken vezetik át a csatornát, a hónap vé­gén pedig megkezdik a szennyvíztisztító építését. Az első gyorsított szakaszban az 1300 lakóházból 510-hez ve­zetik el a gyűjtőcsatornát, a második, illetve 'harmadik ütemben pedig az egész te­lepülésre kiterjesztik a háló zatot. A beruházó csatornamű társulat az 510 háztulajdonos­ból a 450 tanácsi érdekelt­ből és a 266 egyéb vállalati jogi személyből alakult. Az anyagi alaphoz támogatást nyújt a Baranya Megyei Ta­nács és a Vízügyi Igazgató­ság is. A mintegy 92 milliós beruházás befejezési 'határ­ideje 1989. május 31. N. A. Kevés a minőségi szén Brikett van elég Késik az importszén Új fűtőanyagok A hazai szénbányákból au­gusztus közepéig közel 120 000 tonnával kevesebb szenet szál­lítottak a Tüzép-telepekre. A szerződéshez képest jelentős a lemaradás a Mecseki, a Doro­gi, az Oroszlányi, a Tatabá­nyai és a Közép-dunántúli Szénbányáknál. A hiányzó mennyiséget elsősorban briket­tel pótolják, de import szén is érkezik az országba. Külföldi szenekből augusztus végéig 970 000 tonna jött meg a határra, tűzifából 514 000 tohnát szállítottak a tsz-ek és az erdőgazdaságok. Az utóbbi mennyisége mintegy 70 000 ton­nával több az előző évinél. Szakemberek szerint, ha a ma­gyar szénbányászat teljesíti az egy hónapra eső, szokatlanul nagy mennyiségű szállítást és ütemesen érkezik az import, ak­kor a kereskedelem szeptember végi szén- és brikettkészlete 400 000 tonna körül várható. Baranyában — ahol a vá­sárlók megszokták a minőségi szeneket — elsősorban a vá­lasztékkal van gond. A Tüzép- telepeken szinte mindenütt fo­lyamotosan Kapnato DriKeu es iszapszén, van elegendő tűzifa is, a mecseki durvaszenekből azonban nem tudják kielégíte­ni a keresletet. Nehezíti a kialakult helyze­tet, hogy a Dél-dunántúli Tüzép telepeire a várt barnaszenek sem érkeztek meg, sőt késnek az import szállítmányok is. A magas kalóriaértékű külföldi szenekből egyébként mintegy 80 000 tonnányira lehet számí­tani. A Tüzép Vállalat idén 300 000 tonna brikettet hoz forgalomba. A Mecseki Szén­bányák a havi kereten felül újabb 8000 tonnás mennyiséget ajánlott fel értékesítésre. A Tüzép Vállalat értékelése szerint a tavalyinál jobb a helyzet. Pécsett például a befi­zetés után 8—10 nappal Szál­lítják a tüzelőt. A pécsi 1-es telepen hétfőtől 2—2,5 órával növelik a nyitvatartási időt, ami azt jelenti, hogy mintegy 25— 30 százalékkal lesz több a ki­szállítás. Bár a szénhiányt nem ellen­súlyozza, a baranyai Tüzép-te- lepeken megjelent egy új típu­sú tüzelőanyag is. A MOFA által gyártott fabrikettet, vala­mint a Paksi Állami Gazdaság szalmabrikettjét, 25 kilós mű­anyag zsákokban hozzák for­galomba. Mindkét termék ára 130 forint körül van, ami a jó­val kalóriásabb import szenek­hez viszonyítva kicsit soknak tű­nik. Ferenci Demeter Tanácskozás a cukor- betegségről Győrött A cukorbetegséggel fog­lalkozó kétnapos országos konferencia szombaton be­fejeződött Győrött. A tu­dományos tanácskozáson, amelyet az egészségügyi ifjúsági napok keretében a KISZ KB, az Egészség- ügyi Minisztérium, vofa- mint a Magyar Orvostudo­mányi Társaságok és Egye­sületek Szövetsége rende­zett, a résztvevő fiatal szakemberek mintegy 30 előadást tartottak a cukor- betegség megelőzéséről és gyógyító sá ról. A konferencia második napján egyebek között szó volt a cukorbetegség sze­mészeti szövődményeiről. Mint elmondták, ezek a szemfenéki károsodások a cukorbetegek élettartamá­nak növekedésével egyre gyakoribbak, s ezért az ilyen szövődmények előbb­re rukkoltak a vakságot okozó tényezők statisztiká­jában is. E károsodások gyógyításához a szemé­szek, belgyógyászok és diétásnővérek szoros együttműködésére van szükség, hogy a diéta és a testmozgás megfelelő al­kalmazásával, az inzulin­igényt csökkentve biztosít­sák a beteg megfelelő vércukorszintjét. Szóltak a lézeres kezelésről, továbbá azokról a gyógyszeres el­járásokról, amelyek javít­ják a szemfenéki állapotot, illetve lassítják az elvál- tozási folyamatot. ' Uf helyre költözik a bölíesi Három műszakban dolgoznak Negyven fok az alsó hater Az idén a hosszantartó meleg kedvező mértékben megnövelte a gyümölcsök cukortartalmát. A szeszfőzdékbe került szilva mázsánként — a korábbi tíz-ti- zenkét liter helyett — várható­an tizenkettő—tizennégy liter kisüsti pálinkát ad, de nagyon jó a körte és a barackfélék cu­korfoka is. Baranyában, főleg itt Pécs és környékén viszony­lag kevés a cseresznye, ezért ezt inkább más gyümölcsökkel vegyítve főzetik ki a kerttulaj­donosok. Egy új rendelkezés szerint ez év július 1-től a szeszjövedéki forgalmi adóban változás tör­tént. Kun Sándor —- a pécsi, Bálicsi úti szeszfőzde vezetője — elmondotta, hogy 90 forint­ról 125 forintra emelkedett hek­toliter-fokonkénti ára a 2 li­ter 50 százalékos pálinkának. A 25 forintos bérfőzési díj, to­vábbá a 3,50 forint tüzelőtérí­tés nem változott. Tehát aki eddig 63 forintot fizetett a szeszfőzdének 1 liter pálinká­ért, most 80 forintot fizet. További változás: korábban minimum 50—55 fokos lehetett a kifőzött pálinka, most az 51 fokot nem haladhatja meg, de az alsó határt levitték 40 fokra. A megrendelő e két határ kö­zött választhat. Az üzem — amely a Borkombinát tulajdo­na — egy magánfuvarozóval kötött egyességet. Az ügyfelek az üzemben megrendelhetik a szállítást: a fuvaros szállítóedé­nyeket is visz magával a cefré­nek. A szállítási költség kilo­méterenként 10 forint. Rakodá­si és várakozási díjat nem szá­mít fel. A szeszfözés júliusban kez­dődött meg — akkor még egy >— szeptembertől már három műszakban végzik. Az üstök kapacitását következő év ja­nuár közepéig lekötötték, je­lentkezést már csak azutánra fo- gadnak el. A bálicsi szeszfőz­de eléggé elavult üzem, ezért 1987. május 31-én bezárják és új helyre költözik, Pécs terüle­tén. Tűzifa-aprítás a TÜZÉP pécsi, Megyeri úti telepén

Next

/
Oldalképek
Tartalom