Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-13 / 252. szám

Hazai erőforrásokra támaszkodva Szerkezetváltás Á mecseki bányászoknak nem kell félniük, hogy munka nélkül maradnak — Növekvő a jelentősége az ércbányászatnak A 36. bányásznap megyei ünnepségének Dániel Pál, az MSZMP Ipari Minisztériumi Bizottságának titkára volt a központi előadója, aki a kormány energiapolitikájával foglalkozott, kitérve a Mecsek jövőjének kérdéseire is. Az alábbiakban a bányásznapi tudósításainknál bővebb terjede­lemben ismertetjük beszédét. A minisztertanács nemrégi­ben Hozott határozatot a szén- bányászattal kapcsolatban. Hosszú és talán kétségektől sem mentes időszak vitatott kérdéseit rendezte a kormány, hogy megteremtse az elkövet­kező évtizedek széntermelési feladatainak alapjait. A hatá­rozat természetesen figyelembe vette azt is, hogy társadalmi fejlődésünk alapvető feltétele a gazdaság élénkítése, ezen belül a jövedelemtermelő ké­pesség radikális növelése. En­nek érdekében lényegesen fel kell gyorsítani az ipar termelé­si szerkezetének javítását, a társadalmi erőforrásoknak a gazdaságtalan területekről a hatékonyan működni képes te- rületekrevaló átcsoportosítását. Nagyobb hatékonysággal A népgazdaság termelési struktúrájának ilyen fejlesztésé­ben lényeges szerepe van az energetikának, amelyen belül ugyancsak a szerkezet folya­matos javítása a feladat. Erre irányulnak az energetika hosz- szú távú fejlesztésére a közel­múltban hozott kormányzati döntések, amelyek lényegében azt a fontos iparpolitikai célki­tűzést szolgálják, hogy fogyasz­tói oldalon tovább folytassuk az energiatakarékossági, éssze­rűsítési tevékenységet, a terme­lőszféra fajlagos energiaigé­nyességének csökkentését, for­rásoldalon pedig az energia­szektor-fejlesztését, annak ha­tékonysága növelésével együtt hajtsuk végre. Az elvégzett számítások ered­ményei nem változtattak azo­kon a célkitűzéseken, amelyek szerint energiaszükségletünk több mint felét hazai erőforrá­sokból Jtell gazdaságosan ki­elégítenünk, mégpedig úgy, hogy továbbra , is maximális mértékben igénybe vesszük a hazai kőolaj- és földgázterme­lés lehetőségeit, a gazdaságo­san kitermelhető hazai szénva- gyont és folytatjuk a hazai uránércvagyonra támaszkodó atomenergetikai fejlesztést. A forrásokra való támaszkodás energiaellátásunk biztonságát is növeli. Korszerűsítés Az energetikai feladatok kor­mányzati áttekintése során ter­mészetesen azt is meg kellett vizsgálni, hogy mit lehet és kell a szénbányászatban tennj en­nek az alapvető fontosságú szakágazatnak a szerkezeti és technikai korszerűsítése érde­kében, továbbá abból a cél­ból, hogy a megfelelő bányász­létszám ne csak biztosítható le­gyen a termelési feladatok megvalósításához, hanem hogy a bányászság munkakörülmé­nyei, életszínvonala is folyama­tosan javuljon. Mindezekre a kérdésekre a választ középtáv­ra vonatkozóan úgy lehetett megfogalmazni, hogy a szén- bányászatban ugyancsak lehet és kell is javítani az erőforrá­sok adott elosztását. A döntésnél abból indultunk ki, hogy a VII. ötéves tervidő­szakban évente előirányzott és gazdaságilag is indokolt 24 millió tonnás széntermelésen belül a nagy munkatermelé­kenységű, kis önköltségű külfej- téses lignittermelést az 1985. évi 6,5 millió tonnáról 1990-ig mintegy 8,7 millió tév-re, és ezt követően még nagyobb ter­melési szintre növeljük, ennek fogyasztói körét is bővítve. Az alapvetően föld alatti szénter­melést folytató vállalatok né­hány gazdaságtalan termelő- egységet folyamatosan felszá­moljuk. A szerkezetátalakítás nem­csak a létszámhiány abszolút mértékét csökkenti, hanem a jobb adottságú területekre koncentrált munkának a terme­lékenysége is növekszik, amit elősegít az, hogy egyidejűleg megfelelő műszaki fejlesztésre is mód van. A nagyobb munka­termelékenység biztosításával pedig nemcsak javítható a bá­nyák állapota, művelési egyen­súlya, hanem gyakorlatilag megszüntethető, illetve minimá­lisra csökkenthető a szabadna­pi termelés is. Szó sincs tehát arról, hogy a kormányzat a szerkezetváltás­sal „hűtlen lesz" a szénbányá­szokhoz! Sőt: akkor „lenne hűtlen", ha nem élne ezekkel a népgazdaság számára is és a bányászok számára — nem­csak, mint állampolgárok szá­mára— is előnyös lehetőségek­kel. A kormányzati döntések — melyek sorában ott áll a bá­nyászpreferenciák további biz­tosítása is'-— ezt a célt szol­gálják tehát. Racionálisabb felhasználás A szénbányászat szerkezeti átalakítását a szénfogyasztók igényeivel összhangban végez­zük. A csökkenő mélyműveléses széntermelésből is változatlan mennyiségben, évi 5 millió ton­na szenet és brikettet ad át a szénbányászat a lakosságnak. Ugyanakkor változik a szénfaj­ták szerinti összetétel, csökken a nyersszén mennyisége és nö­vekszik a brikett aránya. A változó szerkezeti összeté­tellel összhangban valósul meg a régi széntüzelésű erőművek rekonstrukciója, amelyek így hosszú távon gazdaságos felve­vői lesznek az energetikai sze­neknek. A növekvő lignitterme­lés felhasználását szolgálja a Gagarin Hőerőmű teljes rekon­strukciója, amelyet már meg- kezdtünk, továbbá a Tiszapal- konyai Hőerőmű lignittüzelésre történő átállása, amely már ugyancsak megkezdődött. Az energiatermelés fejleszté­sében viszont továbbra is az atomerőművek kapják a fő sze­repet. A tervek szerint 1994— 1995-re felépül egy 1000 mega­wattos blokk Pakson. Az atom­erőművek áramának önköltsége ugyanis körülbelül a hordón­ként 10 dolláros árral kalkulált olajból termelt áram önkölt­ségének. Fiatal ágazat Ez természetesen azt is jelen­ti, hogy a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat, amely az atom­energia alapvető nyersanyagát termeli, egyre növekvő mérték­ben járul hozzá az ország ener­giaellátásához. Ennek a vi­szonylag fiatal bányászati ága­zatnak a jelentőségét még nö­veli, hogy felfejlesztése egész ser technológiai módszer kidol­gozását, szellemi és technikai alapok megtermelését igényel­te, amellyel az egyetemes ma­gyar bányászat fejlődéséhez je­lentős mértékben hozzájárult. Kiemelkedőek azok a fejlesz­tési munkák, amelyek az urán­bányászat a bányaművelési technológiák folyamatos kor­szerűsítése érdekében végzett. Tervszerűen átgondolt fejlesz­tési tevékenység folyik a nehéz munkafolyamatok gépesítése, az automatizált irányítástechni­ka, valamint a számítógépek alkalmazása terén. Az új, kor­szerű, nagy mélységű bánya — az V. bányaüzem — beruházá­si, valamint az ércosztályozás és hidrometallurgiai feldolgo­zás rekontsrukciós munkáit is az éves ütemnek megfelelően végzik. Az eddig megkutatott ércva- gyon, valamint a jelenlegi érc­termelési és feldolgozási telje­sítmény alapján meggyőződés­sel mondhatjuk, hogy az üze­melő, a közeljövőben üzembe­lépő és a távlatban tervezett atomerőműblokkjaink fűtőanya­gának természetes uránszük­ségletét a hazai uránipar a századfordulóig, sőt a század- forduló utáni első évtizedekre is biztosítja. Liászprogram A minisztertanács határozata döntött a liászprogram sorsá­ról is. Ebben is állást kellett foglalni, hiszen sokan már „el­földelték" a Mecsekben olyan nagy reményekre alapot adó fejesztéseket. Szó sincs meg­szüntetésről, de azt is számí­tásba kellett venni — s talán ez lehetett az alapja a talál­gatásnak —, hogy a népgaz­daság jelenlegi teherbíróképes­sége az eredetileg tervezett ha­táridőre szóló befejezést nem teszi lehetővé. Nem kell tehát félniük az itteni bányászoknak, hogy munka nélkül maradnak. Rájuk továbbra is számít az ország. Olyan nagyhírű, a megye ha­tárain túl is a példa erejével ható brigádokra lenne minél többre szükség, mint a Mecse­ki Szénbányáknál a Bischof An­tal, a Baráti Árpád, a Bendek Miklós, a Vörös Gyöigy vezet­te kollektívák, az Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetében te­vékenykedő Brengyán Sándor, Sulyok Sándor, Fata Lajos ál­tal irányított brigádokra, vagy az Ércbányászati Vállalatnál a Deák László „Ágazat Kiváló", vagy a Turcsi István vezette „Népköztársaság Kiváló" bri­gádra. Oyan termelő közössé­gek ezek, amelyekre méltán le­hetnek büszkék a vállalati kol­lektívák, gkiknek összetartozá­sa, termelési eredményei húzó­erőt jelentenek a többi közös­ség számára. Az üzemcsarnokban egymás mellett készül a hagyományos- és a gyöngybeton. Családi Hazak gyöngy betonból Két tényező jutott nagy sze­rephez a magánerős építkezé­seknél az utóbbi időben. Az egyik a szállítási költségek nö­vekedése, a másik az ez évben életbe léptetett hőszabvány. Hogyan lehet a legegyszerűb­ben és aránylag a legolcsób­ban eleget tenni a hőszab­ványnak úgy, hogy a kiválasz­tott építőanyagokat se kelljen nagy távolságból, tehát túlon­túl drágán az építkezéshez szál­lítani? o „Tájékoztatom, hogy a Kolos Réka féle — Dunaszekcsőn gyártott — gyöngybeton mini­váz építési technológiával már két ház felépült, most épül a harmadik is házilagos kivi­telezésben . . . A telexüzenet feladója, Hu­ba Gyula, a Bólyi Költségvetési üzem vezetője bizakodó, hisz nem kevés pénzt áldoztak ed­dig, hogy hasznosíthassák a 21. számú ÁÉV szolgálati sza­badalmát. — Bízunk benne, hogy a gyöngybeton a minivázas tech­nológiával csatát nyer, széle­síti az építőanyagkínálatot, és a gyártása nekünk is megéri — — összegez Huba Gyula. — Számításaink szerint évente 40—50 családi ház építését se­gíthetjük. Reméljük, hogy fel­fedezik az építkezők és nem bánják meg, ha a GYB mellett döntenek . . . Még idén Mohá­cson, a Liget utcában saját ki­vitelezésben szeretnénk egy ilyen családi házat építeni, és a tervek szerint jövőre Bolyban 6 lakásos GYB-sorház építését is elkezdhetjük. e Lánycsókon, a Dózsa György u. 67. szám alatti telken maga­sodnak a gyöngybeton falazó­blokkokból a külső falak, pót­kocsis traktor a belső válaszfa­lakat hozta. Horváth Antal épít­kező miért éppen a GYB mel­lett döntött? — Gondban voltam a hő­szabvánnyal. Azt be kell tarta­ni, de nem mindegy, hogy mi­lyen anyaggal és mennyi pénzből. Hallottam a GYB- ről. Kiszámítottuk, hogy ol­csóbb, mint más anyagból megépíteni a külső falszerke­zetet. Guszmann György kőműves: — Nem nehezebb vele épít­kezni, mint a hagyományos anyaggal. Igaz, gépesíteni is kell, vágógépet szereztem be, azzal gyorsabb a blokkok elvá­gása. A vasszerelést viszont meg kell tanulni. o Mohácson délidőben semmi mozgás a Korsós utca 31. szám alatti még vakolatlan szürke színű GYB-háznál. Meg­nézem kívülről, belülről. Az el­ső szint majdnem teljesen kész. Jól mutatnak a GYB-ből meg­oldott bejárati és abláknyílás boltívek. Olcsóbb, jobb, szaporább építő­anyag — A hőszabvány követelményeit teljes mértékben kielégíti A GYB-elemek jellegzetes szürke színűek. Cementtel és némi homokkal dolgozzák ösz- sze a duzzasztott (gyöngyösi- tett) polisztirol granulátumot. Ettől könnyű, jó hőszigetelő és jó hőálló tulajdonságú. Igaz, a teherbírása nem veheti fel a versenyt a hagyományos építő­anyagokkal, de ezt pótolja a miniváz teherhordó szerkezet. A lényege: bizonyos távolságon­ként a GYB kézi falazó ele­mekbe az alapjától függőlege­sen egymásra kerülő monolit vasbeton teherhordó-pillér ge­rendaváz zsaluüregeibe —• a falazat elkészülte után — he­lyezik be a betonacél arma­túrát, majd kibetonozzák az egészet. Ez adja a falszerkezet teherhordó vázát. Ez a művelet szokatlan a hagyományos anyagú építkezésnél . . . o Wenhardt Lászlónak is fej­töréstokozott, hogy milyen épí­tőanyagot válasszon. Hallott már a Rastréról, de azt még nem gyártják Baranyában. Az­hettünk volna, sokkal több ha­barcsot kellett volna kevernünk, ha hagyományos építőanyag­gal dolgozunk. így a falazás nem csak egyszerűbb és ol­csóbb, de szaporább is. Segít­séggel három nap alatt felhúz­tam a falakat. Ennél új dolog a pillérezés, és a hagyományos­nál is bonyolultabb a koszorúva­salás. Ki kell tanulni, de meg­éri. A szerelvényezésnél viszont könyű faragni a GYB elemeket. o A GYB elemeknél érdemes egy kételkedésre okot adható tulajdonságot is megemlíteni: a gyártásból frissen kikerült elemek felületét kézzel lehet morzsolni. „Ebből akarnak há­zat építeni?" — csodálkoztak a hitetlenkedők. Wolfart Ferenc kőműves — akinek annyira megtetszett a GYB, hogy magának is ilyen­ből szeretne építeni — ezzel a véleménnyel nem ért egyet. — Az elemek kötőanyagának, Targoncára rakodják az elszállítandó gyöngybeton-elemeket Fotó: Läufer László tán az új Poroton foglalkoztat­ta egy ideig, de attól a fuvar- költség térítette el. Ivándórdán épülő új házá­nak lábazati anyagát Duna- szekcsőről szerezte be még az év elején. Ott látták meg a GYB-t. — Érdeklődtünk, hogy mi ez, mit tud és mennyibe kerül. A kőművessel közösen döntöttünk a GYB mellett. Már áll az egyszintes, teljes padlástér-beépítéses ház, rajta van a betoncserép is. Wollart Ferenc kőműves kis­iparos mutatja, hogy az összes főfal és a padlás falai is GYB-ből épültek. — Hatvannyolcezerből. Más anyagból lényegesen többe ke­rült volna. Kellett volna zsalu­anyag a koszorúelemek elké­szítéséhez, áthidalókat is ve­a cementnek érnie kell. S, ahogy telnek a napok, úgy ke- ményedik, érik az anyag. Néz­ze meg, most is már milyen kemény. A habarcs és a külső vakolat is csak tovább szilárdít­ja. A 21. sz. ÁÉV garantálja a Dunaszekcsőn gyártott elemek minőségét — miután tüzetesen megvizsgálták az ott készített GYB-termékeket. Mellette fog­lalt állást az ÉMI szakvélemé­nye is. Az új építőanyag, a gyöngy- béton megkezdte terjeszkedését Baranyában. Murányi László HÉTVÉGE 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom