Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-02 / 211. szám

1990-re lesz Valami mozdult a pécsi sétatéren A kihagyott tíz esztendő — Gyerekek nélkül? Jó pór hete eltűnt a székes- egyház elő! a hatalmas sárga sátor. Alatta építészetileg el­készült a korsós sírkamra ele­gáns védőépülete, fent a hely­reállított térburkolatban pedig vörös homokkő lapokkal rajzol­ták meg a római kori építmény körvonalait. Ettől lejjebb Szepessy még mindig boldogtalanul tekint maga elé: az 1975-ben meg­talált, azóta védőépület oltal­ma alá került ókeresztény mau­zóleum körül — a közelmúltbeli bírósági döntés ellenére is — nem mozdult még semmi. Ta­lán a közeli napokban ... A felbecsülhetetlen értékű — res­taurált — falfestményekkel dí­szített sírépítményt idén ősszel át kell adni a város közönsé­gének. Ez is szükségessé teszi, hogy valamelyest javuljon vég­re a Szent István tér leromlott állapota. Valami el is kezdődött. Az alsó-sétateret sekély áfkok hálózzák be — a Pécsi Kerté­szeti és PdTképítő Vállalat mun­kásai hozzákezdtek a tér lo­csolóvíz-hálózatának a kiépíté­séhez. No meg tőből elvágták a játszóterek csőlábait — a játszótér „megszűnt”. A pécsi sétatérről, a jövőjé­ről nem először és — gyanít­juk — nem utoljára írunk. Em­lékezetes vitát váltott ki lapunk hasábjain 1974 tavaszán a döntés a tér tervezett rekonst­rukciója kapcsán az akkor már évek óta nem működő, a 30-as években Gosztonyi Gyula által tervezett vízlépcső likvidálásá­ról. A kaszkád helyreállítására társadalmi munkát, pénzt aján­lottak fel (külföldről is!), de nem volt, aki fogadja. A vitára pontot tett, hogy amikor mégis hozzákezdtek a vízlépcső bon­tásához, a legfelső tálca alatt nyomban belebotlottak a mau­zóleumba. Mi történik most az alsó­sétatéren? Kérdésünkre W. Solt Évától, a Városi Tanács építési és közlekedési osztályának a munkatársától azt a választ kaptuk, hogy az eredeti álla­pot helyreállításáról van szó új térburkolat elhelyezésével. A szóbajöhető burkolóanyagokat a közeljövőben a helyszínen mutatják be lakossági véle­ményeztetés végett. Az egészet 1990-ig szeretnék befejezni, idén a rendelkezésre álló 4 mil­lió forintból a locsolóvíz-háló­zatot, a csapadékcsatornát épí­tenék meg, a déli támfalat ál­lítanák helyre. Ha futja, sor kerül a közvilágításra is, és a Pannonvin előtti utat odébb­helyezik. A mauzóleum védő­épülete ugyanis benyúlik az eredeti útpályába, emiatt szük­séges a korrekció. Egyes rész­letek tervei most készülnek a DTV-nél, de máris bizonyosra vehető a vízlépcső megmaradt részeinek a bontása, ennek a helyén a tér többi részénél egy­befüggő zöldterületet terveznek, de nincs szó új szobor felállí­tásáról, mint azt valaha tervbe vették. A vízlépcső helyén a víz újbóli megjelentetése kér­déses, viszont a tér közepén lévő szökőkút ismét működni fog. Az évtizedek óta megszo­kott és a térhez tartozónak hitt játszóteret felszámolják, hogy a sétatér pihenőpark legyen az idősebb korosztályok számára, s új játszóteret építenek a vá­Fohivatasban rosfal mentén kialakítandó bel­ső sétánynál. A mauzóleum környezetét az ősszel esedékes avatásig min­denképpen rendbe teszik, ennek a tervezés folyamatban van. A fentiekben hallottak a kö­vetkező gondolatokat ébresztik az emberben: » © Az említett 1990-es ha­táridőhöz emlékeztetnénk az olvasót az 1975. március 27-i tanácsülési határozatra, amely az év december 11-ét jelölte meg az alsó-sétatéri rekonstruk­ció határidejéül. Közbe jött a mauzóleum, később emiatt a rekonstrukció előírásait az épí­tési osztály javaslatára vissza­vonta a végrehajtó bizottság azzal, hogy a munka folytatá­sára tíz évnél hamarabb nem kerülhet sor. Nos, ez be is jött. Csakhogy e tíz év alatt az egész alsó-sétatér állapota ro­hamléptekkel romlott: leomlott a déli támfal nagy része, a Leöweyvel szemközti lépcső ve­szélyesen tönkrement, a szökő­kút megszűnt működni stb. Csak a játszótér élt megrendít- hetetlenül! És most, a tíz év el­teltével nagyrészt azokat a munkákat végzik el, amelyeket korábban is lehetett volna, megelőzendő a pusztulást. © A vízlépcső elbontásának az egyik fő érve az volt annak idején, hogy működése esetén beáznak az alatta lévő pezs- gőspincék. Mi a biztosíték arra, hogy ha s:sak simán föld (eset­leg egy döngölt anyagréteg is) lesz a pincék fölött, egy-egy nagyobb eső esetén nem áz­nak-e be? Annak idején szinte az első kapavágásra „belebot­lottak" a mauzóleumba. Van-e biztosíték arra, hogy a bontás folytatásakor nem ismétlődik meg 1975? Akkor újabb 10—15 évig csend lesz a téren? © Játszótér. Valamikor nem von itt játszótér, ám évtizedek óta van. És szerették! Gyermek- korosztályok nőttek fel Pécsett úgy, hogy élménytadó emlékük maradt a sétatéri hintázás, ho­mokozás. Ilyen előzmény után nehéz elképzelni ezt a teret gyerekek nélkül! S hibás az az elgondolás, amely egy közteret egy bizonyos generáció tartóz­kodási helyéül ír elő. Hallottuk: Kodályt, amikor Pécsett járt, itt a sétatéren mindig gyerekhad vette kerül. Most a Kodály-szo- bor környezetéből száműznénk a gyermekeket? Hársfai István Cseri László felvételei- Panni vagyok - mutatko­zik be a sportvölgyi barakk­város szobakonyhás lakásá­ban a háziasszony, önkénye­sen foglalták el ezt a lakást, amikor a tél hidege kiűzte őket a 900 forintért bérelt fás­kamrából. Talán már az önké­nyesen foglalt lakás biztonsá­gában fogant gyermeke, aki talán rrfár meg is született azóta, hogy a fénykép készült. Panni gyerek még szinte, pe­dig harmadszor szül, volt anyósánál, Kisvaszaron az el­ső két gyereke. Új férje még csak természet szerint az, nemsokára betölti a tizennyol­cat, akkor talán, a gyerek szü­letése után anyakönyvvezető elé is állnak. Komló, Sportvölgy. A barak­kok egy fokkal jobb körülményt biztosítanak, mint a putrik az erdőben, s százszor jobbat, mint a mások szerencsétlensé­gével, tájékozatlanságával, nyomorával, kiszolgáltatottsá­gával visszaélő „jótevők” suf­nijai. Megtanulni élni akkor is ne­héz, ha szülői gondoskodás, kényszer mosat kezet, csináltat leckét, járat iskolába - farag embert a gyerekből, példát, jót, követhetőt is adva. Más­képp roppant nehéz. Nehéz telet hagytak maguk mögött Orsós Annáék. Most büszkén mutatja a gyerek- ágyat, kezét kicsit eltartja, a mosóvíz húzta ráncok lassan elsimulnak. S mosolyog is a fiatalasszony, a várandós anyák, bizakodó emberek mo­solyával, bútort szeretnének venni, félretenni a segédmun­kási fizetésből, s elköltözni, egyszer, ha lehet a Sportvölgy­ből. Gulyásáé Forgó Marianna bizakodó ez esetben. Máshol kételkedőbb, reménykedőbb, s Az ügyrendet a hivatalos lapban közzé kell tenni- — ez­zel a zárórendelkezéssel fo­gadta el legutóbbi ülésén az Országgyűlés működésének módosított ügyrendi szabályait, azóta a paragrafusok napvi­lágot láttak a Magyar Köz­lönyben. Új pontként került a sza­bályok közé a képyiselők es­kütétele. Az eskü szövegének aláírásával minden képviselő a haza, a nép iránti hűség­re, érdekeinek képviseletére, az alkotmány és az alkotmá­nyos jokszabályok megtartá­sára, az állami és a szolgá­lati titkok megőrzésére tesz fogadalmat. Több kérdéskör­ben az elfogadott ügyrend az egyébként már korábban ki­alakult parlamenti gyakorlatot emelte szabállyá. így például rendelkezik a kormány megvá­lasztásáról, az Országos Lis­tán megüresedett képviselői helyek betöltéséről, s árrá', hogy egyes beszámolók vitá­ja nyomán az Országgyűlés ér­tékelést tartalmazó, illetőleg feladatot megállapító határo­zatot, állásfoglalást fogadhat el. Ugyancsak a már kialakult gyakorlatot szentesíti legfőbb népképviseleti szervünk belső törvényének az az új rendel­kezése, amely előírja, hogy a olykor lemondóbb - s nemcsak hivatalból, hiszen ő a megye első hivatásos cigánycsalád­gondozója. — Volt olyan fiatalember, akit kézenfogtam, vittem az egyik vállalattól a másikig, míg munkát nem találtunk számá­ra. Panninek a bútorbeszerzés­ben segítek felhajtani olcsó, s használható régi bútort. Van, akinek a pénzbeosztásra kell tanácsot adni, van, akit arról kell meggyőzni, hogy hiába megy segélyért, a másikat pe­dig, hogy hová forduljon a se­gélyért, mert megérdemelné, de annyira nyomorúságos hely­zetben van, hogy arról sém tud - mondja a hivatásos gon­dozónő. — Szólok a gyámügy­nek, a munkaügynek, utána­nézek, mire költötték a segélyt, javaslatot adok, hogy ruhában, tanszerben adjuk, ahol így biz- tosítottabb a támogatás ered­ménye. Nagy munka folyik most Komlón, tájékoztat dr. Somo­gyi Károly, a városi tanács vb- titkára. Tavaly felszámolták Komló utolsó cigánytelepét, a Kossuth-aknait. A város 200- 250 családnyira tehető cigány­lakosságának többsége be is illeszkedett, még a legkésőbb áttelepítettek is, pedig ők ra­gaszkodtak leginkább ahhoz az életformához, ami több sza­badságot, kötetlenebb életet jelentett számukra. A kisebb­ség nem tudott, vagy nem akart beilleszkedni - nem akart, mert nem tudott: a te­lepi élet kevés példát ad egy kulturáltabb életvitelre. S ta­nulva a korábbi évek vissza­ütő példáiból, igyekeznek fo­kozatosabban átvezetni új kö­rülmények közé ezeket az em­bereket — ezért kell még meg­tartani a sportvölgyi barakko­kat is, lakóházak életét kese­rítheti meg, ha túlságo'san parlamenti állandó bizottsá­gok javaslataival az érintett ál­lami szervek kötelesek érdem­ben foglalkozni, és vizsgála­tuk eredményéről tájékoztatni az indítványozó bizottságot. Új rendelkezés az is, hogy u képviselő önálló indítványáról, törvénymádosító javaslatáról, annak az ülésszakon történő tárgyalása előtt az illetékes bi­zottság állást foglal. Bevezette az ügyrend — a megalapozottabb véleményal­kotás elősegítése érdekében - egy-egy jelentősebb döntés meghozatala során a kétlép­csős tárgyalás lehetőségét, így például célszerű két fordu­lóban megtárgyalni a kiemel­ten fontos gazdasági terveket és koncepciókat. Az első for­dulóban aí általános vitát foly­tatja le az Országgyűlés — a koncepció irányelveit, terveze­tét véleményezi —, a második­ban pedig már a vita alapján véglegesített tervről, illetőleg koncepcióról dönt. Az újjáformált ügyrend az interpelláció rangját növeli az­zal, hogy különbséget tesz a képviselők interpellációként benyújtható, valamint egyszerű, tájékozódó jellegű kérdései kö­zött. Interpellációval akkor él­jen a képviselő, ha azt akarja szóvá tenni, hogy valamely ái­nagy változásra kényszerít csa­ládokat a rosszul felismert ér­dek. S a rosszul felismert ön­érdek is. Most sorra felkeresik a fő­hivatású és a társadalmi gon­dozók a cigánylakosokat, ada­tokat vesznek fel, kérdeznek, tájékozódnak: hova kell, hová érdemes adni a segítséget leginkább:- Van, ahol szívesen fogad­nak és látom, hogy nincs rám szükség. Látom a szép laká­son, bútoron, öltözködésen — mondja Gulyásné. — Van, ahol zavarban vagyok, mert azt mondják, itt nem laknak cigá­nyok, s a szó rossz értelmében valóban ném, gondoskodásra sem szorulnak, csak éppen le­tagadnák bőrük színét is, mert cigánynak lenni azt jelenti, megjelzettnek lenni, hogy mert cigány vagy, munkakerülő vagy, tolvaj, részeges. S ő nem az. Mint ahogy a többség nem az, s mint ahogy a munkakerülők, a tolvajok, a részegesek több­sége sem cigány. Januártól van főállású gon­dozója Komlónak, s jövőre mindegyik városnak lesz a tisz­teletdíjasok mellett. Mert kelle­nek olyan emberek, akik máso­kat tanítanak élni — türelem­mel, szeretettel, szigorral: gye­rekfelnőtteknek segítségére lenni. Nem egyszemélyes feladat ez, szükséges hozzá a tanácsi szervek összehangoltabb mun­kája, ezért a főhivatású gon­dozó koordinátor is, szükséges hozzá a rászoruló cigányság körében végzett tanitómunka, ezért a gondozó szervező is — a művelődési központtal szep­tembertől népfőiskolát indíta­nak —, de főképpen szükség van ehhez a munkához a más ember iránt érzett felelősségre. B. L. lami, kormányzati intézkedés nem felel meg a törvényes elő­írásoknak, vagy törvényes ugyan, de hatása nem kielé­gítő, esetleg hatástalan. Ilyen­kor az Országgyűlés dönt ar­ról, hogy. elfogadja-e a mi­niszter, az országos hatáskörű szerv vezetőiének a válaszát, hiszen az általa hozott törvé­nyek, határozatok megvalósí­tását is ellenőrzi e módon. A kérdés feltevésének lehetősé­ge viszont azt szolgálja, hogy a képviselő ezen az úton is megszerezhesse o munkájához szükséges információkat. Az ülésszak nyilvánossága egyben lehetővé teszi azt is, hogy a képviselőtársak és a választópolgárok is megismer­jék a kérdésben megfogalma­zott gondokat, a Válaszban vá­zolt megoldási lehetőségeket. Az eddig mindenkor nyílt sza • vazás gyakorlatának általános megtartása mellett az új „hóí- szabály” két esetre bevezette a titkos, szavazólapos válasz­tást: az Országgyűlés tisztség- viselőire, illetve az Országos Listán megüresedett helyek be­töltésére történő szavazásnál. Ez utóbbi’esetben a választási törvény előírásaihoz való iga­zodás is indokolja az új ren­delkezést. Új szabályok a parlamenti munkához

Next

/
Oldalképek
Tartalom