Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-11 / 220. szám

2 Dunántúli napló 1986. augusztus 11., hétfő Becs az európai biztonsági és együttműködési konferenciára készül NAGYVILÁGBAN Az amerikai atomtámadás évfordulóján megemlékezést tartottak Hirosima szovjet testvérvárosában, Volgográdban. A japán vendégek emlék harangot hoztak az ünnep­ségre.--------------------------------------------------------------------------------— ¥ -------------------­B rown az űrfegyverkezésről Vagy hat hét múlva, szep­tember 23-án a bécsi Hofburg- ban megkezdődnek az európai biztonsági és együttműködési utókonferencia előkészítő ta­nácskozásai - november 4-én pedig maga a tanácskozás. Az elmúlt évek feszült nemzet­közi légkörében a 35 résztvevő ország népei érthető várako­zással tekintenek a tanácsko­zás elé, amely kettős szerepet játszhat: „hőmérője" lesz a kelet-nyugati kapcsolatoknak, a szovjet—amerikai viszony ala­kulásának - egyúttal pedig, e kapcsolatok alakulásától s a többi európai ország állásfog­lalásától függően módot ad­hat haladásra az európai po­litikai, gazdasági, kulturális és emberi kapcsolatok fejlesztésé­ben. A bécsi Hofburg egy pati­nás szárnyát állították helyre a konferenciát előkészítő oszt­rák diplomáciai apparátus ré­szére. Történetesen a „Stall- burgban", az egykori császári istállók felett, - ahol ma a táncoló lipicai mének tanyáz­nak - s a redut-terem közvet­len szomszédságában, ahol 13 éve folynak a haderőcsökken­tési tárgyalások. Az EBK végrehajtó titkársá­gának barokk szobáiban kom­puter-terminálok - és általá­ban bizakodó hangulat. A tit­kárság vezetője, Helmut Lei­dermann nagykövet, valameny- nyi európai konferencián részt vett s legutóbb hazája moszk­vai nagykövete volt. Mind ő, mind munkatársai az elmúlt hetekben-hónapokban sokat utaztak: szinte mindegyik résztvevő ország fővárosában tanácskoztak a konferencia előkészítéséről — és pozitív be­nyomásokkal tértek haza. Mint mondják, Keleten és Nyu­gaton, a katonai-politikai szö­vetségekben és a semleges, el nem kötelezett országokban egyaránt nagy figyelemmel és várakozásokkal készülnek Bécs- re. A már bejelentett delegá­cióvezetők általában elsőran­gú, tapasztalt diplomaták, ami ugyancsak híven jelzi, hogy komoly, érdemi tárgya­lásokra készülnek fel a részt­vevők. A semleges vendéglá­tók — érthetően — gondosan kerülik a politikai állásfogla­lást, de érezhető elégtétellel közlik: jóllehet ezt hivatalosan még senki nem jelentette be, bizonyosak abban, hogy a no­vemberi megnyitó ülésen a 35 állam — amint a Varsói Szer­ződés országai Budapesten in­dítványozták — külügyminiszteri szinten képviselteti magát. Az előkészítő tanácskozás politikai szempontból aligha lesz kisebb jelentőségű, mint maga a konferencia, hiszen már itt érdemi döntéseket kell hozni. A kéthetesre tervezett, zárt ajtók mögött folyó tárgya­lásokon már a delegációveze­tők vesznek részt, hogy kidol­gozzák a tanácskozás napi­rendjét, ügyrendjét. Az előkészítő tárgyalások si­kere esetén (amiben a házi­gazdák nem kételkednek) az október közepétől hátramara­dó idő a további gondos elő­készületeké. A Hofburg kong­resszusi központját hétmillió schillinges költséggel máris korszerűsítik. Azzal számolnak, hogy a 35 küldöttség átlag 5- 6 delegátussal érkezik, hiszen szakbizottságokban folyik majd a munka nagyobbik ré­sze. Ez egyébként azt is jelen­ti, hogy vagy száz elsőosztályú szinkrontolmácsra, fordítóra van szükség, akik a tanácsko­zás hivatalos nyelvein dolgoz­nak. Érthetően nem közölnek számot a rendőri személyzet­ről, amely a küldöttek bizton­ságán őrködik majd — csak annyit mondanak, hogy ez lesz oz egyik legnagyobb kiadási tétel. (Már ami az osztrák ál­lamot terheli, mert a konferen­cia költségeit a még Helsinki­ben kidolgozott kulcs alapján, a résztvevő államok közösen vi­selik.) Az előzetes elgondolások szerint a bécsi konferencia első szakasza 1987 áprilisáig tart. A húsvéti szünet azután lehe­tőséget ad a házigazdáknak arra, hogy két hét alatt átköl­töztessék a tanácskozást a Duna-parton, az ENSZ-köz- pont mellett évek óta épülő új konferencia-központba, amely a 35 ország képviselőit fo­gadja először falai közév A „Vienna-center" hasonlíthatat­lanul korszerűbb, tágasabb munkalehetőségeket kínál — ami azért is kárpótol,, hogy a résztvevők Bécs szívéből a vá­ros szélére utaznak majd ki tárgyalni. A kérdésre, meddig tarthat a bécsi konferencia, a házigaz­dák diplomatikus mosollyal vá­laszolnak. Vagy 1987 őszéig — vagy 1988-ig . . . Annyi tény, hogy egy sor küldöttség a drá­ga szállodák helyett lakásokat bérelt küldöttei részére az osztrák fővárosban. Heltai András Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke az Ecuadori köz­társaság nemzeti ünnepe alkal­mából táviratban üdvözölte Leon Febres Cordero elnököt. • Amerikai küldöttség Moszkvában Amerikai leszerelési szakér­tői küldöttség érkezett vasár­nap Moszkvába, hogy a nukle­áris- és az űrfegyverekről kezd­jen konzultációkat. A delegá­ciót Paul Nitze, az amerikai el­nök leszerelési főtanácsadója vezeti. A küldöttség tagjai kö­zött van Richard Perle hadügyi államtitkár is. A delegáció hétfőn kezdi meg a szakértői szintű megbe­széléseket az atom- és űrfegy­verzetekkel kapcsolatos kérdé­sekről. A szovjet tárgyalókül­döttség élén Viktor Karpov, a külügyminisztérium fegyverzet- korlátozási és leszerelési fő­osztályának vezetője áll. A megbeszéléseken a szep­temberre kitűzött külügyminisz­teri találkozót készítik elő. • ♦ MOSZKVA: Nyikolaj Rizs- kov szovjet miniszterelnök és Viktor Csebrikov, a Szovjetunió államvédelmi bizottságának el­nöke, az SZKP KB PB tagjai befejezték a csernobili atom­erőmű térségében, a kijevi és a gomeli területen tett két­napos látogatásukat, ahol a fo­lyamatban levő munkálatokat tekintették meg. Az Egyesült Államoknak nem származna kára abból, ha haj­landó lenne elfogadni a Szov­jetunió javaslatát és kötelezett­séget vállalna a SALT-I. szer­ződés érvényének tiszteletben tartására huzamosabb időtar­tamra szólóan — állapítja meg Harold Brown, Carter volt el­nök egykori hadügyminisztere a tekintélyes amerikai folyóirat, a Foreign Affairs számára írt cikkében. A cikket vasárnap a The Washington Post ismer­tette. Brown ugyanakkor azt han­goztatja, hogy a Reagan elnök által állítólag felajánlott hét és fél éves hosszabbítási idő­szak gyakorlatilag semmiféle engedményt nem jelent, mivel az „űrvédelmi" rendszer egyet­len eszköze sem lenne még al­kalmazható ennek az időszak­nak lejártáig. Még a legegy­szerűbb védelmi rendszer, a földi indítású és csupán az amerikai hadászati rakéták in­dítóállásainak védelmére szol­gáló rakétarendszer kifejlesz­tése is legalább a kilencvenes évek közepéig várat magára, a bonyolultabb rendszerek ki- fejlesztése pedig a kilencvenes évek vége, vagy az ezredfor­duló utón kezdődhet meg. Brown részletesen elemzi az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezés keretei között megtervezett programokat és arra a következtetésre jut, hogy a hét és fél éves időszak semmiképpen sem akadályoz­ná meg a fejlesztési tervek végrehajtását, mert addig az ilyen fegyverek még az érdemi kipróbálás állapotába sem jut­nak el. így a korlátozások leg­feljebb a legkevésbé ígéretes, rövid távú programokat érin­tenék, de azokat is csupán korlátozott mértékben. Még a fegyverek kifejlesztése esetén is további évekre van szükség azok sorozatos gyártásához és telepítéséhez, a tervezett rend­szerek közül a legbonyolultab­bak csupán 2010 után lehet­nének telepíthetőek, ha meg­felelő működésük bizonyított. 9 ♦ TRIPOLI: Mohammad Sza­dik al-Mahdi szudáni miniszter- elnök Tripoliban tárgyalt Moa- mer el-Kadhalival, a libiai for­radalom vezetőjével jelen­tette a 1ANA hivatalos libiai hírügynökség. A szudáni kor­mányfő pénteken érkezett hi­vatalos látogatásra a libiai fő­városba. O JOHANNESBURG: Johan­nesburg egyik fekete lakossá­gú elővárosában, Kathlehong- ban megtalálták egy meggyil­kolt fekete férfi holttestét. Ez­zel a hivatalos adatok szerint 222-re emelkedett o rendkívü­li áilapot bevezetése, június 12-e óta tartó zavargások ál­dozatainak a száma. Szomba­ton a rendőrség könnygázzal oszlatta! szét azt a kétezer fős tömeget, amely három meg­gyilkolt fiatal sowetoi temeté­sén jelent meg. A Dél-Afriká- ban tevékenykedő amerikai üz­letemberek felhívásban sürget­ték az apartheid rendszer fel­számolását. A 305 amerikai érdekeltséget képviselő keres­kedelmi kamara fizetett hirde­tésként tette közzé a felhívást a legnagyobb példányszámú angol és afrikaans nyelvű va­sárnapi lapokban. ♦ LUSAKA: Kenneth Kaun- da zambiai elnök kijelentette, hogy Reagan amerikai elnök, Thatcher brit kormányfő és más nyugati vezetők az apartheid támogatósával kiélezik a fe­szültséget Afrika déli részén. Vasárnapi nyilatkozatában Kounda egyúttal hangsúlyozta, hogy Dél-Afrika csak a nyugati támogatásnak köszönhetően gyakorolhat gazdasági nyo­mást a szomszédos frontálla­mokra. A zambiai elnök elve­tette azokat a javaslatokat, hogy a fekete-afrikai országok hozzanak létre közös hadsere­get a pretoriai rendszer meg­döntésére. Azzal érvelt, hogy lehetetlen lenne egy hatékony pánafrikai hadsereg felállítása, már csak az utánpótlási és ki­képzési nehézségek miatt is. Bejelentette, hogy a legbefo­lyásosabb dél-afrikai ellenzéki szervezet, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke, Oliver Tambo kész találkozni Shultz amerikai külügyminisz­terrel. Olcsó hordók vására a KERTBARÁTOK BOLTJÁBAN. Pécs, Béri Balogh A. u. 1. Szakácsnőt vezető beosztásba, gyakorlattal felveszünk szeptemberi belépéssel, egyműszakos, nagy létszámú konyhára. Bérezés megegyezés szerint. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. „LEINFORMÁLHATÓ” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe kérünk megkeresést. Piramis „SOS” gyorsszolgálat a lakosság és közületek részére: 9 vízvezeték-szerelés, 9 villanyszerelés, 9 központifütés-szerelés és -javítás, 9 továbbá szobafestés, mázolás, lakás- és épületfelújitás minden szakmában komplett vállalással. Bejelentés személyesen: Pécs, Megyeri u. 3. Telefonon: 12-521, telexen: 12-609. Á felkelés múzeuma Besztercebányán A Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma egyike azoknak a helyeknek, ahol az ember eszé­vel és szívével a múltat idézi. A Szlovákia szívében fekvő Besztercebánya 1944 végén a szlovák nép felszabadító har­cainak középpontjává vált. A múzeum már három évtizede működik a városban. A mau­zóleum monumentális épülete az egykori városfal helyén épült, ott, chol a múlt és a jelen adott kezet egymásnak. S ahogy a közelben folyó Go­rám vize, úgy folyik itt a múlt és a jelen a jövőbe. A mú­zeum évente sokezer külföldi látogatót és hazai vendéget fogad. Az érdekes, modern épületben a látogatót az em­lékterem fogadja, az ismeretlen harcos szimbolikus sírjával és az öröktűzzel. Innen a látoga­tók a legádázabb harcok szín­helyéről származó földdarabot tartalmazó urnákat tekintik meg — kilencven felégetett szlovák falu és település, s több mint kétszáz tömegsír földjét hozták el ide. A vitrinekben és a paneleken látszólag halott tárgyak van­nak elhelyezve, amelyek azon­ban beszédesen vallanak azok életéről, sorsáról, akik hasz­nálták azokat. Ott van Alexan­der Markus kommunista harcos rabruhája, sűrűn „teleírva" öl­tésekkel, amelyekkel az ilavai börtönben naplóját jegyezte fel. Jozef Adamov viseltes be­kecse és báránybőr süvege a fasiszták által felégetett Klak községből. Egy gyermekcipőcs- ke a kremnickai tömegsírból, ahol a nácik több mint hét­száz embert gyilkoltak meg, kö­zülük kétszáztíz nőt és ötven­nyolc gyermeket. Amikor 1944 augusztusában kirobbant az országos felke­lés, nem csupán a felkelő had­sereg tagjai és a szlovák par­tizánok harcoltak, hanem há­romezer szovjet állampolgár, a baráti cseh nemzet kétezer kép­viselője, s csatlakozott a felke­léshez négyszáz francia, jugo­szláv, bolgár, lengyel, német és magyar antifasiszta is. A múzeum egyik vitrinében a lá­togatók megtekinthetik például egy fiatal francia parti­zánlány, Madeleine Petit ruháját. Szerepelnek itt do­kumentumok csehszlovák ha­zafiak külföldi fasisztaellenes harcokban való részvételé­ről is. Hiszen csupán 1944. március végéig több mint háromezer szlovák katona állt be a szovjet hadseregbe. Tő­lük származik például az odesszai katakombák tervrajzát őrző kőtábla, s számos szovjet kitüntetés is, amelyeket a nagy honvédő háborúban tanúsított vitézségükért kaptak. Az érde­kes dokumentumok közé tartoz­nak azok a kitüntetések is. amelyekkel Josef Stehlik fő­hadnagyot, a Franciaország­ban és Angliában harcoló cseh­szlovák repülőegység tagját tüntette ki a francia és az an­gol kormány a hitleri fasizmus elleni harcokban szerzett ér­demeiért. Harminc év alatt majdnem 140 ezer tárgy és dokumentum­anyag gyűit itt össze. Sokat közülük ajándékoztak, másokat fel kellett kutatni. „Nemrégi­ben" — mesélik a múzeumban — „kaptuk meg Stefan Kristóf hagyatékát. Ez a fiatal parti­zán a fasiszta bestialitás áldo­zata lett. 1945. január 19-én végezték ki, két nappal tizen­kilencedik születésnapja előtt. Kitüntetéseit, s szüleihez írt utolsó levelét anyja, a több mint nyolcvanéves Zuzana Kristofová asszony nemrégiben ajándékozta a múzeumnak." Gabriela Chmelikovó (ORBIS-KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom