Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-10 / 219. szám
Jeney István Athénban rendez Jeney István két nap gondolkodási időt kapott: vállalja-e Csehov Sirályának szín- padraállítását Athénban, egy nemzetközi stábbal, az angol -görög igazgatású European Theatre Co-ordinate első és egyben évadnyitó előadásán. A Pécsi Nemzeti Színház rendező-színésze, aki tizennégy éve kapta meg színész diplomáját, a két nap után igent mondott a felkérésre. Az elmúlt heteket Athénban töltötte a produkció előkészí- tésévele. A próbákat szeptember 1-én kezdik, s a premier november elején lesz a 600 személyes athéni Veati Színházban. Vajon hogyan esett az ETC választása a fiatal pécsi rendezőre? — Tudták, hogy pályakezdésem, a Huszonötödik Színház óta mindig olyan helyeken dolgoztam, ahol valami újra törekedtek. Ismerték kaposvári, szolnoki működésemet, a Pisti a vérzivatarban itteni rendezését, ismerték pécsi egy évemet, s amikor Athénba érkeztem, asztalukon ott volt a rólam írt ösz- szes kritika és ismertetés.- Mi ez az európai színházi egyesülés, az ETC?- Színházi vállalkozás, amely nemzetközi stábokkal kíván görög nyelvű előadásokat létrehozni Athénban, ahol egyébként 90 színház van, s ahol a közönség ki van éhezve az újszerű előadásokra. Szovjet grúz rendező Hamletje, angol Szo- foklész-rendezés is szerepel az idei programban. Jövőre, Epidauroszba hívnak az Oidi- pusz király megrendezésére, és várják további javaslataimat. Calderón: Az élet álom című darabjára gondoltam. — És hogyan képzeli el a Sirályt az athéni színpadon? t — Jó pár Csehov-darabban játszottam, sokat láttam, s korábban elolvastam mind az 5500 oldal Csehovot, ami magyarul megjelent. Biztos vagyok benne, hogy Csehov nem olyan finom és tapintatos, mint amilyennek látszik. A Sirály maga is brutális harcok sora. Az első három felvonás számomra egy rémálom, ezt a szereplők is szüntelenül ismételgetik, az utolsó pedig az álomból való ébredés, ami az álomnál is gyötrelmesebb. Mindez nem zárja ki a humort a produkcióból.' Ugyanakkor nyilvánvaló Csehov szexuális beállítottsága. A Sirályban szexuális tabuk sorát dönti le. A Veati Színház nézőterén fogjuk kialakítani a darabban emlegetett színházat, s abba helyezzük a cselekményt . .. — Sikerült-e elfogadtatni az elképzeléseit? — Kétszáz színész közül válogattunk, s nekem a felkért színészeket, nagy görög sztárokat, köztük a Ciprusi Nemzeti Színház igazgatóját kellett meghódítanom ennek az elképzelésnek, melynek hallatán vállalták a munkát. Válla ta David Mishra, a Royal Shakespeare Company Fidzsi-szigeti komponistája; az RSC-től jön az előadás világosító mérnöke is. Wagner Tamás díszlettervezőt, akivel minden rendezésemben dolgoztam, az ETC választotta. Egyedül a női főszereplő, Nyina alakítója nem biztos még. Több jelölt közül fogjuk kiválasztani. — És a Pécsi Nemzeti Színház?- örültek athéni meghívásomnak, és igen nagyvonalúan tették lehetővé, hogy november végéig ott dolgozhassam. Kis szomorúsággal megyek el, mivel a Lear király Bolondját játszottam volna Pécsett az ősszel, de talán még találkozhatom • ezzel a szereppel. Gállos Orsolya Postatörténeti kiállítás Balatonszemesen Szemesen, a műút mellett könnyű megtalálni a Postamúzeumot: magas talapzaton álló régi postáskocsi mutatja, hol kell befordulnunk a szép környezetben álló épülethez. A közelmúltban nyílott itt meg a honi postaforgalom történetével foglalkozó rendkívül érdekes kiállítás, mely a postai szolgáltatások történetét mutatja be — a lovas futárok idejétől a vas- és közúti járművek koráig. A magyarországi posta történetében hosszú időn keresztül a dzseliszánsz, a gyorskocsi játszott főszerepet. Egy ilyen járművet — restaurálva — láthatunk is a kiállításon. A posta történetének ezt a szakaszát számos írásos és tárgyi dokumentum mutatja be: térképek, úti okmányok, használati tárgyak, de még régi fegyverek is idézik a hajdanvolt utasok és kocsisok emlékét. A kocsihajtók és -kísérők „munkaköréhez” nemcsak a lovakkal való foglalkozás tartozott hozzá, hanem esetenként a rablók, betyárok elleni fegyveres harc is. A kiállításnak otthont adó épület már 1767-től lóváltó-ál- lomásként szolgálta a somogyi postaforgalmat. így nem véletlen, hogy a dél-balatoni postatörténet nagyobb súlyt kapott: nagy, színes tablókon láthatjuk a pihenő- és megállóhelyeket, bepillanthatunk az utazási szokásokba és az utazás mindennapjaiba. A vasúti forgalom beindulása fordulatot hozott a posta történetében is: gyorsabb, pontosabb továbbítási módnak bizonyult a gyorskocsinál. Vasúti kocsikban mozgó postahivatalok járták az ország vidékeit. A lóvontatású kocsik azonban még sokáig tartották helyüket: még 1968-ban is tényleges szolgálatban volt egy, a kiállításon bemutatotthoz hasonló, úgynevezett carriol, azaz levélhordókocsi. A szép és érdekes kiállítást a Magyar Postamúzeum rendezte. Verebics János Telt ház a sikondai kempingben Akef Megahed Kairóból érkezett Mondják: japánrfk mérték a levegő minőségét, s a legtöbb negatív töltésű ionra, a sikondai vülgyben akadtak. Persze a kairói Akel Megahed, aki itt kempingezett mit sem tudott erről, s feltételezhetően az évről évre visszatérő szépszámú külföldi és hazai természetimádő sem. Egyszerűen csak jól érezték magukat. Erről tanúsít a kemping vendégkönyve. — Majdnem telt ház van — mondja Engler Jánosné, vezetőnő. — Hollandok, belgák, németek, franciák, osztrákok . . . Köztük sok régi ismerős. Érdemes e kies, 400 férőhelyes, háromcsillagos kempingben körülnézni. Szolgáltatásait tekintve első osztályú — és olcsó. Hogy ne volna az, hiszen egy háromtagú család 125 forintért ellehet naponta. Van 16 faház, 49 férőhelyes turistahúz, megannyi sátorhely, s már 21 helyi villatulajdonost is beszerveztek a fizetővendég-szolgálat keretében. Tavaly volt tízeszendős a létesítmény. Akad sportpályájuk, lehet biciklit kölcsönözni, közel a strand, s a horgásztavon napi pecaenge- délyt lehet váltani. És persze van egy Keszi Pista bácsi, a gondnok. Talán nem sértem meg, de éppen olyan nélkülözhetetlen „tartozéka” Sikondának, mint mondjuk a manapság gyengén csordogáló gyógyvíz. Derül a hasonlaton. — Segítek mindenkinek — mondja. — Ha idejön valaki a világ másik végéről, szeretne ismerkedni a vidékkel, kíváncsi a lehetőségekre. Most délelőtt egy osztrá.k házaspárnak magyaráztam el, hogyan lehet az erdőn át gyalogszerrel átmenni Orfűre. Megrögzött erdei turisták; hát adtam térképet, elmagyaráztam az útvonalat. Visszatérő vendég érkezik az NSZK-bál, Pista bácsit keresik. Kiint nekik a recepció ablakán, s mielőtt kimenne, odasúgja: „Ha jól látom, új feleséggel jött a Willi . . ." T.öbb csoport érkezését várják Hollandiából; kerékpáros turistákat; a sátraik már itt vannak, egy gépkocsi lehozta. Ha a kemping szemszögéből nézzük: idetartozó létesítmény a fürdő, a horgásztó, de még a Vadásztanya is. E vendéglő bérlője, Molnár Ernőné speciális ételekkel szolgál a kempinglakóknak, a Tourist 30 forintos ebédbónjait is elfogadja. — Sikonda vonzza a külföldieket — mondja. — Hogy honnan találnak ide . . .? Tegnap 150 adagot adtam ki, csak turistabónra. Legkedveltebb a vadásztál: natúrszelet, párizsi, gomba és körítés .. . Sikonda szép hely; a legszebbek közül való. Sok helybeli jegyzi meg maliciózusan: ha nem Baranyábjn lenne, talán még szebbé lehetne tenni. De Harkány és társai mellett mindig árnyékba szorul. Ilyenkor, idényben egy ABC is elkelne, sűrűbben mehetne a busz, egyéb szolgáltatások is megélnének . . . K. F. Panoráma Bronzremekek A washingtoni National Galeryben szeptemberben kiállítás nyílik A reneszánsz legszebb bronzszobrai címmel. Az egész világ- ’ ról kölcsönkért műalkotásokat mutatnak be. Decemberben Los Angelesbe, márciusban pedig Chicagóba viszik a hatalmas tárlatot. A basszista rendező Theo Adam, a nemzetközi operaélet egyik legrangosabb basszistája, aki első sikerét 1952-ben Bay- reuthban aretta, múlt héten betöltötte 60-ik életévét, s most operarendezőként szeretne tovább dolgozni. A főnök után a zongorista Augusztus 1-én Benny Goodman egykori zenekarának zongoristája, Teddy Wilson követte nemrég meghalt főnökét: 73 éves korában elhunyt. Wilson a Goodman-zenekar első színesbőrű muzsikusa volt és a világ egyik legbrilián- sabb szwingzenésze. Salzburgi siker Javában tart Európa legrangosabb nyári fesztivál- I ja, a Salzburgi ünnepi Já- I tékok. Eddig Anna Tomo- va Szintov aratta a legnagyobb sikert Richard I Strauss: Capriccio című I művében, a grófnő szere- I pében. (Képünkön: Anna I Tomova Szintov.) Az elő- I adást október 5-én 19..05- kor a bécsi rádió egyes programja felvételről teljes egészében közvetíti. A vékony, gyerekarcú, göndörhajú fiatalember utcai ruhában, gumipapucsban érkezik a cellából. Zavara szembetűnő, nehezen találja helyét a széken. Két hete még postásként kézbesített leveleket, küldeményeket, pénzt — a középiskolás fiú nyárra helyezkedett el a postánál —, s most itt ül a megyei rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályának egyik szobájában. — Az elmúlt napokban volt időm gondolkodni, s egyszerűen nem akarom elhinni, hogy mindez velem történik, hogy előzetes letartóztatásban vagyok — mondja a 17 éves P. Zs., aki szeptemberben kezdte volna az építőipari szakközép- iskolában a negyedik osztályt. - Az eszem sokáig azt diktálta, hogy ne tegyem, aztán mégis . . . Mindig könnyen befolyásolható voltam, s személyiségem még kiforratlan, többnyire azt csináltam, amit mások mondtak. Beszélgetés közben végig a szemembe néz, a kérdésekre azonnal válaszol. Mrablas Pécsett Az alkalmi postás és két haverja — Azt hittem, miután a két haverom unszolására belementem a dologba, ez önbizalmat ad. Hát hülyék voltunk . . . P. Zs., mint alkalmi postás pénzkézbesítésre is megbízást kapott. Az egyik júliusj. estén haverjaival — a 16 éves N. L. tanulóval és a 18 éves Zsivanov József munkanélkülivel — a pécsi Rózsakertben beszélgettek. Szóba került- a munkája, s az is, hogy mennyi pénzt visz a pcstástáskában, s felvetette, mi lenne, ha őt kirabolnák. A megjegyzés nem suhant el nyomtalanul a másik két fiatalember füle mellett - s bár P. Zs. viccnek szánta, ők komolyan vették. Zsivanov néhány nap múlva megkereste P. Zs.-t a lakásán, s előállt az ötlettel, csinálják meg a balhét, úgy mintha ő és N. L. kirabolná. P. Zs. ebbe nem ment bele, de abban maradtak, hogy a témára visszatérnek. Később Zsivanov és N. L. részletes tervvel állt elő, de P. Zs. még ekkor is húzázkodott. Július 31-én reggel a két fiatalember megvárta P. Zs.-t Pécsett, a posta előtt, az „álruha” — svájcisapka, használt vászonnadrágok, ingek — már náluk volt, s ekkor meggyőzték P. Zs.-t, hogy csinálják meg ma. P. Zs. ekkor már igent mondott, de kikötötte, neki a pénzből nem kell. Egy darabig együtt mentek, majd elváltak útjaik — Zsivanov és N. L. átöltöztek -, s találkoztak a Ka- linyin úton. A tervet megbeszélték, kezdődhetett az „akció". A Kalinyin út 42. szám alatti épüler lépcsőházában a két „rabló” — Zsivanov és N. L. — megvárta P. Zs.-t, aki átadta nekik a táskát. Pofonról is szó volt az előzetes tervben, de annyira biztosak voltak a dolgukban, hogy végül az erőszakosságot elvetették. A két fiatalember elrohant a táskával — amelyben jelentős ösz- szegű pénz volt —, néhány perc múlva átöltöztek, a pénzt kivették, a táskát, a ruhákat eldugták, s hazamentek. P. Zs. a megbeszéltek szerint becsöngetett az egyik lakásba, s telefonon bejelentette a postának, hogy kirabolták, majd lesétált a munkahelyére. Nem sokkal később a rendőrségen megkezdődött P. Zs. kihallgatása: először a letómadásos történetet adta elő — erre utaló nyomot azonban nem találtak rajta —, ellentmondásba került önmagával, végül beismerő vallomást tett, s elmesélte hogyan is történt a „rablás". A nyomozás nagy erőkkel folytatódott, a . rendőrség felderítette, hogy a két fiú Budapestre. utazott. Zsivanovot és N. L.-t Kelenföldön fogták el, az ellopott pénzt szinte hiánytalanul megtalálták — nem sok idejük volt elkölteni —, csupán néhány ruhát vettek még Pécsett. A Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság mindhárom elkövetőt előzetes letartóztatásba helyezte, s bűnszövetségben elkövetett lopás alapos gyanúja miatt eljárást folytat ellenük. Végül egy megjegyzés: azé^t elgondolkodtató, hogy a posta jelentős összegű pénz kézbesítésével bíz meg kiskorú, csupán *a nyári szünidőben dolgozó tanulót. . . Roszprim Nándor Móllá Naszreddin Miért fizessek? Azerbajdzsám török anekdota A móllá megalkudott valahogy a vásárban egy nadrágra 15 rubel ben. Még nem is fizetett, amikor meggondolta magát: ,,Nem is hordtam el olyan nagyon a nadrágomat, mint a köntösömet. Jobb lesz, ha nadrág helyett azt veszek." — Testvér — mondta a móllá az árusnak —, nem kérem a nadrágot, ledd vissza helyére és adjál nekem egy köntöst, ugyanannyiért. Az eladó adott neki egy köntöst. A móllá felvette és fizetés nélkül máris távozott volna. — Mollal — szolt utána a kereskedő. — Még nem adtad ide a pénzt. — Milyen pénzt2 — kérdezte a móllá. — Hiszen itthagytam neked a köntösért a nadrágot. — De hát a nadrágot sem fizet- • ted ki ... I — dühöngött a boltos. — Szörnyű egy ember vagy — mondta móllá —, hát elviszem én azt a nadrágot? Miért fizessek érte?! (dr. Mándoki László fordítása) vasárnapi ?ldvxnl<t t ^ ,J *</«*/ /I . m /» Ä /a>* /r
