Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-09 / 218. szám

12 Dunántúli napló 1986. augusztus 9., szombat II szocialista országok eleteböl Kulturális ajanlo Rózsaszüret Bulgáriában Június egyik vasárnapján, a rózsaszüret idején minden év­ben megválasztják Bulgáriá­ban a rózsakirálynőt. A szín­pompás ünnepségnek mindig sok a bel- és külföldi látogató­ja. A ceremónia szereplői és vendégei az idén a kazanla- ki rózscintézetnél találkoztak. A reggeli napfény körülölelte a népviseletbe öltözött és ró­zsakoszol úkkal ékesített lá­nyok tarkaságát. Vidám ének közepette megérkeztek a felvi­rágzott kocsik, lovaik ugyan­csak rózsa koszorúval díszítve. Jöttek a tánccsoportok: lá­nyok és gyermekek, ruhájukon, hajukban, kezükben mind­mind rózsa. Végül feltűnt, ter­mészetesen rózsákat hintve a legszebb lány — a rózsakirály­nő. Fiatal fiúk rózsavizet szór­tak a vendégekre, körtánc kez­dődött, majd meglódult a tö­meg és énekelve vonult végig a város utcáin. Szinte az egész Kazanlak részt vett ezen a hagyományos bolgár ünne­pen. Csudomir bolgár író így ír a virágok királynőjéről: „Majd minden szerző Kis-Ázsiát ne­vezi őshazájának. Az olajró­zsa tudományos neve Rosa Damascena, azaz damaszkuszi rózsa. Talán nem a legszebb a rózsák között, virágjai nem tündökölnek, de a csodás hangú fülemüle sem a legszí­nesebb madár." Az olajrózsa a 17. század­ban került Bulgáriába és Ka­zanlak és Karlovo völgyeiben találta meg a legkedvezőbb fejlődési feltételeket. Azóta Ró­A Koreai NDK területének 75 százaléka hegyvidék. Igen ke­vés a mezőgazdasági művelés­re alkalmas, jó termőtalajjal borított, síkság. Ezek kiterje­dése alig haladja meg az or­szág egynegyedét. A legjelen­tősebb alföld nyugaton a Sár­ga-tengerbe ömlő Tedong folyó alsó folyása mentén húzódó phenjani síkság, illetve észak­keleten, a Japán-tenger part­ján Hamhüng vidéke. Mivel az ország szűkölködik szántó- és vetésterületben, a gazdaságok minden talpalatnyi földet kihasználnak. A meredek hegyoldalakon szíjparcellákat hasítanak, sziklátlanítják és feljavítják a földet. Teraszos művelést folytatnak, gondosan óvják a talaj termőerejét és meliorációs munkálatokat vé­geznek. A termőterület növelésére azonban a legtöbb lehetőséget a tenger kínálja. Az ország nyugati partvidékével határos Sárga-tenger rendkívül sekély. Átlagos mélysége 44 méter, de zsavölgynek nevezik ezt a vi­déket. A Balkán-hegység hegyláncai a hideg északi sze­lektől, a Szredna Gora hegyei a dél forrósága ellen védi a tájat. Az Európában évente előállitott 1650 kg rózsaolaj több mint a fele, 850 kg Ka- zanlakból származik. Kazan- lakot ezért nevezik „európai Kasmirnak", a „Rózsák hazá­jának”. Blanqui francia termé­szettudós és publicista, aki 1841-ben járt Bulgáriában, igy jellemezte a rózsaszüretet: „Rózsaolaj-készítéskor a falva­kat valósággal elárasztják a rózsalevelek, a lovak mintha parfűmös szőnyegen szaladná­nak". Egy május végi reggelen szédítő rózsaillattal köszönt bennünket a Kazanlaktól 10 km-re fekvő Milevo falu, tisz­ta a levegő, könnyű szellő len­gedez. Rózsalevelekkel szinül- tig rakott kocsik jönnek velünk szembe. Sürget a munka — a Rózsa-völgyben 20 nap alatt le kell szedni, összegyűjteni és a közeli olajlepárlóba szállíta­ni a szil mókát. A faluban figyelmeztettek: „Keljetek fel a szedőkkel együtt 4 órakor, nehogy elmu­lasszátok a harmatot!" A rózsa- földek a falutól délre feksze­nek. A nap első sugarai már a virágmezőkön találnak ben­nünket. A látvánnyal egyszerű­en nem lehet betelni — rózsa- tenger, sehol egy tenyérnyi zöld, a harmatcseppek kristály­ként csillognak, az ember meg- részegül az illattól. A levegő tiszta és átlátszó: tisztán kive­hetők a távoli Balkán-hegység fenyvesei. Milevo a Szredna néhol az 5—6 métert is ép­pen csak eléri. Ráadásul a partvonal közeliében szigetek sokasága csipkézi a vizet. A Ko­reához tdrlozó 3500 apróbb- nagyobb sziget zöme a Sárga­tengerben helyezkedik el, több­ségük a demokratikus ország­részhez tartozik. Ezért a legké­zenfekvőbb módszer a szigetek és a szárazföld közötti terüle­tek feltöltése. Bár az eljárás fáradságos, idővel kifizetődik. Az elmúlt években több mint 50 ezer hektár termőföldet nyertek a tengertől. Hosszú tá­von mintegy 300 ezer hektár feltöltését tervezik mezőgazda­sági célokra. A kínai—koreai határfolyó, az Amnok (Jalu) torkolatától o Rjeszong folyó torkolatáig több száz kilomé­teres partszakaszon hajtottak végre lecsapolási és terület- rendezési munkálatokat. Több mint száz szigetet csatoltak a szárazföldhöz, s sok kis ten­geröböl feltöltésével 520 kilo­méterrel csökkentették a part hosszát. Ezzel együtt járt a Gora hegység lábánál fekszik. A szedőknek azonban nincs idejük a táj szépségében gyönyörködni: napkeltig min­dent le kell szedniök. A 80 éves Sijka Mravova így indokolja a sietséget: „Mi­ért ilyen korán kell ezt a mun­kát elvégezni? Hát azért, mert ilyenkor a legfrissebb és leg- aromásabb a rózsa, s ha har­matos, vagy megázott, még in­kább! Ebből lesz a legjobb ró­zsaolaj. Az én időmben az em­berek mindig egyet kortyoltak a friss rózsalajból. Én magam is, ha nyugtalan vagyok, iszom egy kevés rózsavizet— ez min­dig megnyugtat!” Késő délután kerülünk a Milevotó! 5 km-re fekvő olaj­gyárba. Itt átható még csak az illet! Egész nap ömlik ide a rózsafolyam. A tartályok színükig megtelnek. Derekas munka folyik: reggelig az egész napi termést fel kell dolgozni illatos arannyá, ró­zsaolajjá. Miso Manev, a Parfüm- és Illóolaj Intézet technológusa, aki a szállítmányokat ellenőrzi, elmondja, hogy a bolgár ró­zsaolajat a világ valamennyi illatszel gyára kiváló minőségű­nek ismeri el. Kis részéből il- lóolai készül, a nagyobb rész valamennyi parfümféleség alapanyaga. Legnagyobb elő­nye, hogy tartós illatot kölcsö­nöz a parfümnek, ezért rendkí­vül keresett. Legfőbb vásárlói Franciaország, Japán, az NSZK, az Egyesült Államok és Kanada illatszergyárai. A ró­zsa nemcsak a szerelem virá­ga, de fontos valutaszerző for­rása is Bulgáriának. kikötők átrendezése is. A föld­munkákat a kikötők rekonst­rukciójával párhuzamosan vé­gezték. A nagyobb nyugati partvidéki kikötőket bővítették, korszerűsítették, ezzel a kiseb­bek egy részét felszámolhatták, s így a munkálatok sem a ten­geri közlekedésben, sem az áruszállításban, sem a háló­szobán nem okoztak fennaka­dást. A tengertől elhódított termő­földeken öntözőcsatorna-háló­zatot és növénytermesztő gaz­daságokat hoztak létre. Meg­kezdték az új községek kiépí­tését is. Az új földeken 5—6, sőt 7 tonnás 'hektáronkénti át­lagtermést is betakarítottak már a félsziget alapnövényébő!, a rizsből. De a terület kiváló­an alkalmas sólepárlók, hal­gazdaságok létesítésére, nád­ültetvények telepítésére is. A feltöltött földeket, más néven poldereket, gátak védik a víztől. Ezek állapotát rend­szeresen ellenőrzik, s qmikor szükséges, felújítják őket. Gyorsuló termék­váltás az NDK-ban CAD, CAM — e betűszókat ismételgetik az NDK-ban ma világszerte. A hazai újságolva­sók számára feltehetőleg ke­vésbé közkeletű hatbetűs rövi­dítést az NDK-ban az ango­loktól kölcsönzték, a CAD a műszaki tervezés, a CAM pe­dig a gyártás számítógépesíté­sét jelentő szavak kezdőbetűi­ből származik. A szakemberek úgy érvelnek, hogy miközben az évszázad eleiétől magának a gyártásnak a termelékenysége mintegy ezer százalékkal növekedett — a szellemi munkáé jó, ha hússzal. A CAD, CAM beveze­tésétől az elkövetkező években e téren is a termelékenység mintegy háromszáz százalékos növekedését remélik. Ami pedig a kézzelfogható eredményeket illeti, ezekkel leginkább minden bizonnyal a Fritz Heckert Kombinátban büszkélkedhetnek. A 27 ezer dolgozót foglalkoztató óriás­kombinátból származik az NDK szerszámgépgyártásának csaknem fele, termékeik 80 százalékát a világ több mint 50 országába exportálják. A kombinátban nem keve­sebb, mint nyolc nagy és kö­zépszámítógép, illetve húsznál több kis kompjúter teljesít szol­gálatot, s az összes gépóra- kapacitás felét fordítják tudo­mányos számításokra. A törzs­gyárban a számítógéppel mű­ködtetett impozáns magasrak- tá-, vagy a padlóba rejtett ve­zérlő fémszálak nyomát kísér­letként követő, vezető nélküli anyag szállítójárművek pedig mór a 90-es éveket idézik. A CAD, CAM fejlesztéséről a gyárban elmondták, hogy eddig — egyetemi segédlettel — hengeres testek, tengelyek automatizált tervezésére szol­gáló programcsomag készült el. Számításaik szerint 25—30 százalékkal növeli majd a konstrukciók biztonságát és évente 40 ezer tervezői órát takaríthatnak meg általa. A tervezés, az anyagtárolás és -szállítás, a gyártáselőkészítés valamennyi fázisának komplex számítógépesítésével — mint arról néhány termékük eseté­ben már megbizonyosodtak — 20—30 százalékkal csökkent­hető az előkészületi idő. Ha a termelékenység növe­lésének kapcsán a legtöbbször a CAD, CAM is hangzik el az elkövetkező években — termé­szetesen — az NDK-ban sem csupán ennek a központi prog­ramnak szánnak prioritást. To­vább folytatják például a ro­botok alkalmazására tett erő­feszítéseket. Ami ezek számát illeti, valóban meg lehetnek elégedve. Az elmúlt öt évben 45 ezer ipari robot előállítá­sát tűzték célul, végül 46 500 le>t belőle. Ám a kitűzött célt, hogy egy-egy robot üzembe állításával 2,5 munkaerőt meg­takarítanak, egyelőre még nem sikerült elérniük. Kiemelt fontosságot tulaj­donítanak a termékek megújí­tásának is. Nem utolsósorban a szocialista piac korábbi igénytelenségével, elkényelme- sítő hatásával magyarázzák, hogy a gyártmányok egy része ma már elavult. Ebben az év­ben a termékek 28 százaléka új köntösben jelenik majd rneg. (Fogyasztási cikkek ese­tében ennél is nagyobb, 40 százalékos lesz a termékvál­tós). Egyebek között erre a célra is az idén rekordmennyi­ségű, 11,6 milliárd márkát ki­tevő K4-F (kutatási és fejlesz­tési) forrásokat szánnak. A szocialista országokkal együtt kívánják továbbfejlesz­teni az ugyancsak kulcságazat­ként számon tartott számítás­technikát és a biotechnológiát, s központi programot dolgoz­lak ki az anyag- és energia­takarékosságra is. Tengertől elhódított földek Film... Film... Film... Japán és amerikai krimit mutatnak be csütörtökön a pécsi mozikban. Az első ja­vítóintézeti fiatalok sorsába enged bepillantást, míg a második, lélektani krimi ré­vén, különös fordulatokban bővelkedik. A LÖVÖLDÖZÉS című színes japán krimit Mu- rakawa Torul rendezte, fősze­replője egy Hideo nevű fia­talember, aki barátaival szó­rakozni indul. Mindhárman javítóintézetben voltak, így eleve gyanúsak. Amikor egy ellopott autóban elfogják őket, tudják, nincs mentség számukra. Ráadásul az egyik rendőr durván ütlegelni kezdi őket, mire egyikük elveszti a fejét, és megtámadja a rend­őrt. Menekülniük kell. Hideo túszszedéssel próbálkozik, hogy fogságba esett barátait ki­szabadítsa, de becsapják, majd lelövik. A lélektani krimi kedvelői­nek kínál csemegét Anthony Harvey rendező filmje, A VÉGSŐ MEGOLDÁS, melyben Hollywood idős sztárja, Katherine Hepburn játssza a főszerepet. Nick Nolte és Kit Le Fever a part­nerei. A filmbéli idős asz- szony megismerkedik egy hi­vatásos bérgyilkossal, és mi­vel megelégelte a szenvedést, arra kéri, végezzen vele. Mi­közben a férfi tétovázik, a nő rájön, hány kortársa vágyódik a fájdalommentes halálra. Átsegítésük üzletnek sem rossz, így a bérgyilkos és az öregasszony speciális szolgál­tatóvállalatot alapít. . . Speciális szolgáltató vállalat idős hölgyeknek — A végső meg­oldás című amerikai filmben Gyertyafényes reneszánsz vacsoraest A zenét a belgrádi Reneszánsz Együttes szolgáltatja A remélhetőleg kellemes nyári estén, augusztus 11-én, hétfőn 20 órai kezdettel gyer­tyafényes reneszánsz vacsora­estre hívja a közönséget a Minaret-udvarba a pécsi If­júsági Ház. A korabeli étkekben bő­velkedő vacsorához korhű ze­nét szolgáltat a Belgrádból érkező Renaissance Ensemble. Tagjai megszólaltatják a XV—XVII. századi balkán his­torikus zenét, a török hódolt­ság énekmondóinak dalait. De játszanak dalokat Sha­kespeare Angliájából, műsor­Rádió A mai Jó pihenést magazin szerkesztője Somogyvári Valéria mondja a műsorról. ,,Május kö­zepén megjelentek Pécsett a Bem utcában az Építő és Tata- rozóvá.Ualat szakmunkásai, hogy megkezdjék az utca kele­ti házsorának tatarozását. Mindössze négy hónapra ren­dezkedtek be, amit akkor én nem hittem. De nem lehettem ezzel a kétkedéssel egyedül, hi­szen a lassú, vontatott, határ­idő lemaradásos munkák lát­ványán felnőtt lakosság így fo­gad minden ígéretet az építők­től. A vállalat vezetői állítot­ták, hogy a határidő napján biztosan találkozunk. Vigyek magnót, mikrofonnal. A jelzés csodálkozásomra még koráb­ban is érkezett két héttel. Ott voltam, és megismerkedhetnek hallgatóink többekkel, akik e látványos feladaton fáradoztak. Természetesen más témák is szerepelnek a kétórás össze­állításban. Jelentkezik ismét a Kíváncsi magazin. Olyan kérdé­sekre keresünk választ, mint: mitől forog a napraforgó? Mi­ért nem tudunk állva aludni? Miért jó a henger alakú szal­mabála? Növényvédelmi taná­csokat adunk, kapcsoljuk a jégesőelhárító szolgálatot, el­mondjuk az utak tudnivalóit. Hétvégi programokat ismerte­tünk. A műsor vendége Eszter­gályos Cecília, aki Pécsett járt. A Vasárnapi magazinban a szerkesztő Nógrádi Erzsébet há­rom év műsoraiból válogat. Olyan perceket idéz vissza, amelyeket bizonyára most is ra tűznek francia és bur- gundiai udvari táncmuzsikát. Az étlap reneszánsz menü­ajánlatában fokhagymás csir­kecombot találunk zöldborsós körettel, bőrös malacsültet párolt káposztával, sós burgo­nyával. Sokféle ízes sajt, to­vábbá gyümölcs kerül végül az asztalokra, s mindehhez vörös, valamint fehér bort kí­nálnak a Minaret-udvarban. Jegyek iránt az Ifjúsági Ház­ban, továbbá a helyszínen lehet érdeklődni. Ha az idő­járás rosszra fordul, a va­csoraestet a Pannónia étte­remben rendezik meg. sokan szívesen hallgatnak. így például egy két évvel ezelőtti beszélgetést, Sass Józseffel, aki­nek éppen akkor jelent meg önálló nagylemeze, a Sass- taps. Hallhatják azt a felvételt, mely Gázon Gyula utolsó fel­lépésén készült, s ahol a mű­vész a Vén cigányt énekelte — meghatóan és felejthetetlenül. Az összeállításban örökzöld me­lódiák szólnak majd ismert és kedvelt színművészek tolmácso­lásában. Koncertek, előadói estek Baranya-szerte A Collegium Musicum kamara­együttese ad hangversenyt augusz­tus 10-én, vasárnap délután 5 óra­kor a mánfai müemléktemplomban, ahol szeptember 30-ig Nemcsics An­tal kiállítása is látható. Hétfőn este 8 órakor a rockzene rajongói Harkányban, a Művelő­dési Házban hallgathatják meg az Edda koncertjét. Nemrégiben meg­jelent lemezüket is szerették volna ez alkalommal dedikálni, a lemez azonban teljesen elfogyott a bara­nyai üzletekből. Sikondán, a szanatórium parkjá­ban fúvós térzenét hallgathatnak az üdülők kedden délelőtt 11 és 12 óra között. A klasszikus és modern szerzők müveit Händel Vizizenéjétől Carl Orff Carmina Buranájáig a komlói Bányász Koncert-fúvószenekar szolgáltatja, karnagyuk, Szabó Fe renc vezényletével. A nyaralók kérték Harkány 14-i, csütörtök esti programját: Nagy Bandó András humorista szerepel 20.30-kor kezdődő önálló estjén a harkányi Művelődési Házban. A Bem utcai tatarozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom