Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-08 / 217. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dun cmtuli napló XLIII. évf. 217. szám 1986. augusztus 8., péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Megifjodott városok és falvak (3. oldal) A Zsolnay edényégető jé ben (5. oldal) Nem hivatalos edzésnap a Forma—1 Magyar Nagydíjon. (Tudósítás a 2. oldalon.) A tanácsi önállóság vizsgája I dén, január 1-jétől új gazdálkodási rend lépett életbe hazánkbana tanácsoknál, ami legmélyebb tartalmában a nagyobb önállóságot, a rugalmasabb döntést, a nagyobb felelősséget jelenti. Olyan generális változás történt a tanácsok gazdálkodási rendjében január 1-jén, amely újfajta gondolkodást, nagyobb felkészültséget és állandó elszámolási kötelezettséget jelent a tanácsok és az állampolgárok között. De lehet-e hat-hét hónap után mérleget vonni egy olyan új rendszerről, amelynek alapvető feladata hosz- szú távon szervezni és biztosítani településeink, körzeteink fejlődését? Nos, ha a mérlegkészítés még • korai is lenne, feltétlenül szükséges egy olyan áttekintés, amely összehasonlítja az eddig elért eredményeket, az eddigi tapasztalatokat, hiszen bármilyen megfontolt és jól előkészített is a rendszer, vizsgája mindenképpen a hétköznapok gyakorlata lehet. Talán a rendszer újszerűségéből adódik, hogy szükségesnek tűnik egyfajta összefoglalás, mit is jelent az új gazdálkodási rend tanácsainknál? Iskolás „okításnak" tűnhet, de azt mindenképpen le kell írnunk; valamikor, még a járási rendszer idején a tanácsok úgy gazdálkodtak, hogy nem vagy alig kellett csak gazdálkodniuk, hiszen minden föntről kapott pénz jelképesen „pántlikázva” volt, vagyis minden, a tanácshoz befolyó összegnek már eleve meghatározott helye, felhasználási lehetősége volt. Az új rendszer tulajdonképpen ezeket a pántlikákat oldja le, vagyis a, tanács minden évben és minden tervciklusban már előre tudja, hogy milyen forrásokból, milyen pénzösz- szegekkel számolhat, s miután a fenntartási, működési költségek adottak, a fennmaradó. összegekből saját maga döntheti el, mikor, milyen fejlesztési célokat valósít meg, illetve a rendelkezésre álló forintokat mily módon hasznosítja- vagy gyarapítja. Le kell szögeznünk, hogy bár abszolút számokban növekedés tapasztalható, országosan nem nőtt a tanácsok működésére, fenntartására és fejlesztésére fordítható összeg reálértéke. Hogy a rendszer révén mégis sokkal több cél valósítható meg, mint korábban, az éppen a korábban jelzett önállóságból, rugalmasságból, a valódi gazdálkodás lehetőségéből adódik. A tanácsok új gazdálkodási rendjének haszna, bár minden területen jelentkezik, elsősorban a fejlesztésben érhet el szembetűnően gyors eredményeket. Nézzük hát meg, hogy a helyi tanácsoknak milyen fejlesztési lehetőségeik vannak. Közismert az úgynevezett fejkvótarendszer, amely az ország e célra rendelkezésre álló pénzeit a települések lélekszámú alapján osztja el. A fejkvóta országosan olyan kétezer forint körüli összeget jelent évente állampolgáronként. A megyei tanácsok, a megyei lakosok száma szerint kapják meg ezt az ösz- szeget, s utána a megyei tanács testületé dönt arról, hogy a különböző településeken mekkora az egy főre jutó fejlesztési összeg. Hazánkban ez általában évi 400 és 2600 forint között mozog. Érthető ez a differenciáfás, hiszen nyilvánvaló, hogy a városok, a nagyobb települések ellátnak olyan feladatokat, amelyek a környező települések lakosainak javát is szolgálják. Elég itt talán az egészségügyre, kereskedelemre, középfokú oktatásra utalni. A másik forrás az ország településeinek túlnyomó többségében elfogadott és megszavazott településfejlesztési hozzájárulás, míg harmadik lehetőség a fejlesztésre a megyei tanácsok által nyújtott úgynevezett céltámogatás, amely egyfajta módpsított pályázati rendszer alapján bármely tanács által elnyerhető. Tehát visszatérve a korábbiakra, minden tanácselnök és minden tanácstestület 1986-ban tudja, hogy az elkövetkező öt évben mennyi pénze lesz, milyen lehetőségei vannak, .s miután a helyi fejlesztésig célok ismertek, a kettő összevetéséből pontosan tervezhető az adott település jövője. Tehát azt mondtuk, hogy az új gazdálkodási rend próbája és vizsgája a mindennapok gyakorlata. Nos, fél év tapasztalatai azt igazolják, hogy ha óvatosan is, de tanácsaink megpróbálnak élni az új gazdálkodási rendszer kínálta lehetőségekkel. Példaként csupán egy-két „minta": az önálló gazdálkodás jogát és rangját nem sértve egyes területeken a helyi tanácsok összefognak, nemcsak az elvek egyeztetésével, de anyagiakban is: közös pénzalapot hoznak létre, s így tulajdonképpen a fejlesztési pénzeket egymásnak felváltva kölcsönadva többet tudnak megvalósítani céljaikból. De az önálló gazdálkodás változatos útjaira jellemző a fejkvóta elosztásának különböző módja is, hiszen míg az ország nagy részében a korábban már említett módszer szerint, tehát a nagyobb települések elsőbbsége alapján osztották szét a fejkvótát, Vas megyében, ebben a tervciklusban a legkisebb települések kapták — éppen elmaradottságuk okán — relatíve a legnagyobb ösz- szeget. Az előbb a felelősségről is szóltunk. S a fentiekből talán egyértelműen kiderül, hogy itt egyaránt szó van az egyéni és a 'kollektív felelősségről, hiszen a tanács vezetői éppen az önálló gazdálkodás lehetősége miatt minden egyes döntésükkel felelősséggel tartoznak a tettekért és a forintokért, s a kollektív felelősség is 'helyben jelentkezik, akár a tanácstestületek felelősségéről szólunk, akár pedig a választópolgárok, a lakosság felelősségéről, j n <mj~ gazdálkodási rend lé- pett életbe 1986. ja- nuár 1-jén tanácsainknál. Az új gazdálkodási rend a demokrácia egy újabb megnyilvánulása, amely feltételezi azt, hogy mind a tanácsi vezetők, mind a tanácsi testületek — s velük együtt a lakosság — felnőtt ehhez az önállósághoz, s képes maga tervezni és alakítani a rendelkezésre álló eszközök szerint saját jövőjét. Az eddigiek alapján úgy tűnik, e képességek birtokában vagyunk. S. B. A. Adelman a szovjet— amerikai tárgyalások esélyeiről Kenneth Adelman, az amerikai fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatója csütörtökön derűlátóan nyilatkozott g szovjet—amerikai tárgyalások esélyeiről és a kétoldalú csúcstalálkozó kilátásairól. A pekingi és tokiói tárgyalásait követően Hongkongon átutazó Adelman újságírók előtt üdvözölte azt a szovjet" javaslatot, hogy a jövő héten látogasson amerikai tárgyalóküldöttség Moszkvába. Reményének adott hangot, hogy a tárgyalások lehetővé teszik olyan megállapodás megkötését, amely kiküszöbölné a közepes ható- távolságú rakétákat, ám nem akadályozná az amerikai űrfegyverkezési kutatásokat. Újabb megmozdulás a Renault-nál A CGT szakszervezet pénteken nagyszabású megmozdulást tart a Renault billancourt-i gyárában tiltakozásul, mert az üzem vezetősége elbocsátotta .a szakszervezet tizenkét helyi vezetőjét. A felhívást a CGT országos tanácsa, a Fémipari Dolgozók Szakszervezetével és az üzemi bizottsággal együtt a L’Humanitéban csütörtökön tette közzé. A konfliktust az idézte elő, hogy a Renault igazgatósága szerdán a sajtó útján bejelentette: szeptemberrel elbocsát tizenkét szakszervezeti bizalmit. Miért kell felújítani? Dolgoznak a Tüzér utcai felüljárón A Pécsi KÉV egy hónapos határidővel vállalta a munkát E héten hétfőn lezárták a pécsi Tüzér úti felüljárót, hogy elkezdődhessen a felújítása. Kétségtelen, szükség van erre a munkára, bisz a burkolat oiyan mértékben károsodott, hogy minden erőfeszítés, javítgatás ellenére a közúti közlekedést veszélyeztették a mély kátyúk, a repedések. Az más kérdés, hogy vajon miért csak alig öt évig „tartott ki" a felüljáró? Ennek okáról dr. Somfai Csaba, a városi tanács építési és közlekedési osztályvezetője a következőket mondta. — Biztosat egyelőre nem tudunk, a szakvélemény megállapítása szerint a szerkezet nem károsodott, de a burkolat igen. Ez két okra vezethető^ vissza: anyaghibára, illetve hogy nem volt megfelelő a technológia. Valószínű, hogy ez utóbbi lesz a hiba alapja, 'hisz hasonló eset fordult elő a szolnoki, a szegedi Tisza-hidaknál, illetve a komáromi Duna-hídnál. ’Ez utóbbinál például az átadás után egy évre kellett a burkolatot helyreállítani. Amikor a Tüzér úti felüljáró készült, akkor más technológiát még nem alkalmaztak Magyarországon, így most miután lehetőség lesz a felbontott anyag vizsgálatára, arra vagyunk kíváncsiak, hogy azt a technológiát vajon jól alkalmazták-e? Elképzelhető, hogy Még az idén megkezdődik a termelés a pécsi panelüzem új létesítményében a csaknem 30 millió forintért készült fal- és tetőelemgyártó kisüzemben, ahol jelenleg a gépi, technológiai szerelés folyik. (Fotó: Lauer Györgyi) szakszerűtlen munkavégzés történt. . . — Amennyiben így van, lesz felelősségrevonás? — Ha az akkori technológián belül durva hibát követtek el, akkor igen. — Mennyibe kerül a tanácsnak az a felújítás? — 3,2 millió forintba. Arra a kérdésre, hogy miért most augusztusban történik a felújítás, azt a választ kaptuk, hogy elsősorban a nyári iskolai szünet, másrészt a kisebb forgalom — augusztus a. szabadságok hónapja — miatt időzítették mostanra a felüljáró teljes felújítását. A munkára a Pécsi Közúti Építő Vállalat kapott megbízást, amely vállalta, hogy kevesebb mint egy hónap alatt végez, s ismét átadják a forgalomnak a felüljárót. Karo- liny Márton, a KÉV igazgató- helyettese a helyszínen mutatja mi mindent csinálnak. — Hétfőn vonultunk fel, éjszakai műszakban, hétvégén is dolgozunk: eddig eltávolí- tottuk a hídról a régi burkolatot, a szigetelésvédő betont és a szigetelést. A pálya- 'betonon lévő hibákat műgyanta alapú betonnal kijavítottuk. Ezután folyamatosan lekenjük a pályabetont Bo- nobitlal, erre kerül a Masztix szigetelőréteg, a szegély mellett pedig Akvabit szigetelő lemezeket helyezünk el. (A munka során megoldjuk a pályaburkolaton belüli vízelvezetést, hogy a leszívó rgó víz főleg télen ne tehessen kárt.) Végül erre kerül két réteg aszfalt. A munka precizitását jelzi, hogy bolti mérlegen mérik a 'különböző anyagokat, amiket aztán speciális berendezéssel kevernek össze. A régi burkolatnak már nyoma sincs, szinte hihetetlen, hogy két nap és éjszaka alatt végeztek a bontással, s már az újat készítik. Roszprim Nándor
