Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-06 / 215. szám
e Dunántúli napló 1986. augusztus 6., szerda Gyümölcstermesztés — korszerűen Öntözzünk? Az eredményes 'gyümölcstermeléshez szükséges feltételek közül az öntözéssel szabályozni tudjuk a fáink tápanyaggal és vízzel való ellátását. S bár állíthatjuk, hogy hazánkban öntözés nélkül igazán intenzív gyümölcs-kultusz elképzelhetetlen, tudnunk kell azt is, hogy alkalmazásával a termelés- technológiánkban alapvető változást hozunk létre. Ha öntözünk, lényegesen körültekintőbben kell eljárni a tápanyag visszapótlásánál, gondosabbaknak kell lennünk a talajművelésnél, módosítanunk kell növényvédelmi technológiánkat, illetve mindezeknek egy új, pontosabban végrehajtott, összehangolt kertművelésben (kell jelentkeznie. Gyümölcsfáink vízigényéről már szóltam. Emlékeztetőül rövid felsorolás az öntözés szempontjából kritikus fenofózisok- ról: virágzás, hajtásnövekedés. rügydifferenciálódás, a gyümölcs fejlődése. Az öntözés igénye ezekben a fenofázisok- ban nagyon eltérő módon jelentkezik. A virágzás ideje alatt rendszerint még elegendő a talaj vízkészlete, és általában nincs szükség öntözésre. Kivételesen nagyon csapadékszegény tél után elképzelhető — és elsősorban homoktalajokon —, hogy ekkor is kell vízpótlásról gondoskodni, ez azonban ritkán fordul elő. Ebben az időszakban még egy esetben lehet indokolt az öntözés: ha ez a szakasz csapadékmentes, és ezért növelni akarjuk a kijuttatott felszívódó hatású gyomirtó szer hatékonyságát. A hajtásnövekedés — az őszibarack és a kajszi kivételével — június közepéig-végéig befejeződik, tehát vízellátási és öntözési szempontból kritikus ez az időszak sem lehet, az esetlegesen fellépő vízhiány eseti öntözéssel pótolható. A nagy termés eléréséhez, a kiegyenlített terméshez megfelelő számú virágrügyre — majd virágra — van szükség. A virágrügyek kialakulásának egyik feltétele a rügydilferenciálódás ideje alatti vízkészlet, amely ebben az időszakban hazánkban természetes csapadékkal már nem elegendő rendszerint. Ez a szakasz nem nélkülözi a vízpótlást. A gyümölcs fejlődésének utolsó szakaszában öntözéssel igen jó hatást érhetünk el főként kereskedelmi szempontból. De óvatosan kell adagolnunk az öntözővizet, mert legtöbb gyümölcsünknél a bőséges víz a gyümölcs felrepedéséhez vezethet, ami annak értékét nagyban rontja. Tudnunk kell még, hogy a levegő páratartalma és hőmérséklete befolyásolja öntözésünket, nem kevésbé kell figyelembe vennünk a talajuk szerkezetét, víztartóképességét, a gyökérzet elhelyezkedését. A talajunk levegő-, víz- és hőgazdálkodásától függően eltérő a gyökérzet elhelyezkedése. Általánosságban kötött talajon sekélyebben, homoktalajon mélyebben találjuk a gyökereket. Nyilvánvaló, hogy különbség van a sekély gyökérzet, de sokat párologtató szamóca és a mélyen gyökeresedő, közepes törzsű, pl. cseresznye vízellátása között. Előbbit gyakrabban és kisebb vízadaggal, utóbbit ritkábban, de bőségesebben célszerű öntözni. Helyes, ha számolunk öntözésünkkor a párolgási veszteséggel, ami főleg akkor lehet számottevő, ha nappal és esőz- tető öntözést végzünk. Veszteségnek kell tekintenünk a felső, kiszáradt talajréteg vízpótlásához szükséges vízmennyiséget is. Figyelembe kell vennünk, hogy nyáron gyümölcsfáink a nagy lombfelület és magas hőmérséklet miatt nagyobb víz- igényűek, míg hűvösebb időjárás esetén kevesebb öntözővíz is elegendő vízháztartásuk egyensúlyához. Buzássy Lajos További ötven hektáron telepítenek szőlőt Villányban Nagyüzem, családi műveléssel Biztatónak ígérkezik a termés a Teleki Zsigmond szakcsoport szőlőjében. Növényvédelem Káposztafélék védelme A káposztát, karfiolt a bagolylepkék hernyói, valamint a földibolhák ellen kell védenünk. A növényvédőszerek közül azonban csak azok * alkalmazhatók, amelyek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje rövid, illetve a fejeskáposztánál a levelek közt nem raktározódhat. A hernyók ellen elsősorban az Unifosz 50 EC használható, melynek várakozási ideje 7 nap. A Decis 2,5 EC szintén jó hatású, az élelmezésegészségügyi várakozási ideje 8 nap. A földibolhák, vagy más néven levélbolhák ellen az Unifosz 50 EC, valamint a Decis 2,5 EC hatása csak nagyon rövid ideig tart, ezért az Unitron 40 EC használatát javasoljuk a késői káposzta- és karfioltermesztőknek. Az Unitron 40 EC várakozási ideje 14 nap. A szeptemberben betakarításra kerülő alma, körte, őszibarack védelméhez a gyümölcsmolyok ellen a Chinetrin 25 EC vagy a Decis 2,5 EC használható. Amennyiben a meleg, száraz időjárás tovább tart, más betegségek és kártevők ellen a védekezés nem szükséges. Csapadékos időjárás esetén a burgonyát a burgonyavész ellen réztartalmú szerrel ajánlatos védelemben részesíteni. A másodvetésű uborkát eső után azonnal Rézoxiklorid vagy Dithane M—45 szerrel permetezzük, mert később ezek a szerek már nem alkalmazhatók. Dr. Frank József Fajtiszta törzsültetvények Garantált átvétel — A villányiak a szőlőtőke tövében születnek — idéz egy régi mondást Heiner László, a Pannonvin Borgazdasági Kombinát ágazatvezetője. — Itt majd mindenki szőlőt művel. Érthető, hogy tudják is, mit kell vele csinálni. — Aki pedig nem tudja, annak Fekete Károly, a villányi szőlészeti üzem igazgatója elméleti és gyakorlati eligazítást ad - tájékoztat Virág György, a szőlészeti üzem párttitkára. Virág György szakcsoporti tag, tehát tapasztalatai alapján tud informálni a szőlészeti szakcsoport munkájáról. Kimegyünk a szakcsoport újtelepítésű szőlőjébe. Egy idősebb férfi meg a lánya dolgozik a tőkék közt. Azt mondja, jó termés ígérkezik. Az ár iránt érdeklődik. — Még nem tudom a leendő napi árat — mondja Virág György. - Szeptember végén dől el, mennyiért veszik át a szőlőt. Két évvel ezelőtt a kombinát 14 hektár területet adott ki 48 családnak telepítésre. S a közelmúltban még 50 hektár telepítését határozták el. Erre már 60 jelentkező van. Az ültetvény létesítéséhez az OTP ötvenezer forintot ad a gazdának, az állami támogatás 100 000 forint. A megállapodás alapján a gazdaság igényli és bonyolítja le az állami támogatást, szerzi meg a telepítéshez az engedélyt, adja szaktanácsát. A tőkék közt több mint három méter a távolság, tehát gépi művelésre alkalmas. A gazdaság végzi el szervesés műtrágyával a készlettrágyázást, elülteti a szőlőoltványt, megépíti a támberendezést. Tehát kész szőlőrészt kapnak a gazdák. — Nem volt vita, hogy kü melyik földet kapja? — Nem. A szakcsoport elnöksége úgy döntött, hogy kisorsoljuk, kié melyik földterület legyen. A gazdaság géppel elvégzi a sorközi munkákat, nagyüzemi módon a növényvédelmet, öt évig, a termőre-fordulásig az OTP-nek nem kell törleszteni. A gazdaság a termést napi áron átveszi. A termés 80 százalékára tart igényt. Természetesen a gépi művelés költségét levonják. A szüretet a szakcsoport vezetősége szervezi meg. — ön a feleségével együtt szintén vállalt szőlőt. Mennyit dolgoznak benne?- A metszéssel két napig foglalkoztam egyedül. A zöldmunkával a feleségemmel együtt három napot. Ketten kapáltunk egy napig. Sajátossága a villányi szakcsoporti szőlőnek, hogy a szőlészeti üzem a szakcsoporti tagoktól is vehet szaporító anyagot. Ezek a szőlők fajtiszta, üzemi törzsültetvények. — Annak, aki Villányban, vagy a környéken családi alapon szőlőt szeretne művelni, mit kell tennie?- Vajkai Andrásáénál, a szakcsoport ügyvezető elnökénél kell jelentkeznie. Ő tárgyal az OTP-vel, neki csak alá kell írnia a papirokat. Bódi Ágnes Szaporító anyag Komlóról A Komlói Kertbarát Klub októberi elvitelre felajánlja a kistermelőknek a következő növények szaporítóanyagát, illetve termését: csicsókagumó cukorbetegeknek, szójavetőmag, fekete ribizli gyökeres dugvány — ez a növény háromszor annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom, paszternákmagot - helyettesíti a petrezselymet és sárgarépát és minden talajon megterem, nagylevelű mángold spenótmag — két négyzetméteren egy nagy család egész évi spenótszükségletét megtermeli, rebarbaramag — levélszára különösen tavasszal kompótként fogyasztható. Érdeklődőknek felülbélyegzett válaszlevélben szívesen adnak felvilágosítást e növényekkel kapcsolatban. A komlói gazdatanfolyamra lehet még jelentkezni — levelezőlapon is — a HNF Komló Városi Bizottságánál. Szeptember 19—20. között pécsi vásárcsarnoki termékbemutatóra is elfogad még jelentkezést a komlói Áfész (Paskó Csaba). Zöldség a kiskertekben Mikor szedjük ki a hagymát? A legkisebb kertben is megtalálható a vöröshagyma. Táplálkozás-élettani szempontból fontos vegyületei közismertek. Viszonylag nagymennyiségű fehérjét, pektint és C-vitamint tartalmaz. Gyógyászati vonatkozásban a gomba- és baktériumölő hatásáról régi megfigyelések számolnak be. A biológiai művelésű kertekben jó védő növénye a sárgarépának, paradicsomnak, paszternáknak. Nagyon jó a szamócasorok és a gyümölcsfák között is. Különleges jelentőségét azonban fűszerértékének köszönheti. A duqhagymáról termelt hagyma általában július végéig, augusztus elejéig foglalja el a helyet, aztán kiszedjük. A magról vetett szedésére ennél 2—3 héttel később kerül sor. A vöröshagyma tápanyagfelhalmozásával, érésével számos szakember foglalkozott, mivel a megfelelő érettségű hagyma tárolható a legkisebb veszteséggel. Milyen változásokat is figyelhetünk meg a hagymán? A hő- és fényviszonyok, valamint a talaj csökkenő vízkészletének együttes hatására a hagyma lassan beszünteti a vegetációs életműködését. Ezt jelzi azzal, hogy a hagymafej feletti szárrész megpuhul, emiatt nem tudja a lombot tovább tartani, ez súlyánál fogva a földre fekszik, megdől. E megdőléssel automatikusan elzárja a hagyma nyaki részét. Ezt követően a gyökerek és a levelek is fokozatosan elhalnak, elszáradnak. Egyidőben a hagymatestet alkotó húsos levelek külső 2—3 rétege „kiürül", elvékonyodik és felveszi a fajtára jellemző elszíneződést, kialakul a héj, a páncélzat. A szárdűlés kezdete egyúttal a biológiai érés kezdete is. A szárdűlés természetes körülmények között törvényszerűen bekövetkezik. Találkozhatunk azonban olyan esettel is, hogy az elmarad. Ez rendszerint akkor következik be, ha a pero- noszpóra a levélzetet részben vagy egészben elpusztította, így nincs lombsúly, amely a megdőlést kiválthatná. Előfordulhat hosszú tenyészidejű fajtával akkor, ha az érés időszakában túlságosan nedves a talaj, de kiválthatja a tenyészidő második felében végzett túlzott öntözés is. A szárdőlés elmaradásával a már említett nyaki rész nem záródik. Ez pedig megkönnyíti a kórokozók behatolását a hagymába, a tárolási veszteségek emiatt igen jelentősek lehetnek. Ilyenkor mesterségesen kell a szárat meg- dönteni. A szárdöntést az érés gyorsítására is szokták alkalmazni, amit tárolásra szánt hagymánál nem javaslok. Nagy hibának számít, ha úgy tapossuk le a szárat, hogy közben a hagymafejre is rálépünk. Ekkor roncsolódik a hagyma nyaki része s emiatt tárolásra alkalmatlanná válik. Az optimális betakarítási időpont megállapítására tárolási kísérleteket végeztek. Megállapították, hogy a szárdőlés kezdetén felszedett hagymáknál volt legkisebb a tárolási veszteség. Ha a hagymaszárak 70—80 százaléka megdőlt, szedjük ki a hagymát. Ne ijedjünk meg azonban attól, ha tovább marad a földben, mert ekkor sem romlik lényegesen a tárolhatóság, feltéve, hogy ilyenkor száraz a talaj. Az eső hatására hagymánk visszagyökerezhet, megifjul, amit mindenképpen igyekezzünk elkerülni, mert nagymértékben rontja a tárolás hatékonyságát. Tóth Attila Toliseprű Dohogás Az idők sodrában megjelent helyesírási szabályok többsége ma is zsinórmértékül szolgál minden író emberszámára. A tárgy rövid -t -ragját vagy a múlt idő -t, -tt jelét nem valószínű, hogy valaha is megváltoztatják. De vannak olyan, az Akadémia által felállított tilalomfák, melyeknek fontosságát és pontosságát eddigi írásainkban többször is megkérdőjeleztük. E cikkek olvastán egyesek megjegyezhették, mit akar a Toliseprű elérni, hisz a helyesírási szabályokat a tudós szakemberekből álló Helfesírási Bizottság évek nehéz munkájával hozta létre. Válaszul megjegyezzük, hogy a Helyesírási Bizottság sem tévedhetetlen, s bárkinek jogában áll helyesbítő, könnyítő javaslataival előállni. Országgyűlésre sem volna szükség, -ha nem kellene az élettől elvadult, lejárt törvények helyett másokat alkotni. A magyar helyesírás szabályainak előszava is megjegyzi: „A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, ha szünet nélkül gondozzák.” Bár e rovat címében viseli feladatát, mégis 27 év alatt nemcsak számos vétségre, nyelvi, helyesírási hibára hívta fel a figyelmet, nemcsak jobbítást, finomítást sürgetett, de néha, módjával dicsért és helyeselt olyan intézkedéseket, megállapításokat, amelyek erre méltóak voltak. Mindazonáltal nem hiszem, hogy a rovatvezető fejére lehetne olvasni a „fejbólintó János” díszítő jelzőt. Annál is kevésbé, mert epés, de ártani sohasem akaró megjegyzéseink nyomán számos sikeres változtatás történt. A klasszikus közmondás szerint a tévedésekből lehet csak igazán tanulni. E gondolatok után az eléggé ismert helyésírási szabályok közül az elválasztást tűztük tollvégre. Az új helyesírás gyakran hangoztatott vívmánya, hogy a dz és a dzs teljes jogú betűvé lépett elő, és elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket, mint más többjegyű betűinket. A 11. kiadás szerint tehát a maharadzsa szót így kell elválasztani: ma-ha-ra- dzsa. Érdekes a sor végére kerülő toldalékos betűszók esete. Ilyenkor a betűszónak kötőjellel kapcsolt toldalékét kell a következő sorba átvinni. Például: ENSZ-ért, ELTE-re. Álljunk meg néhány pillanatra az „ELTE-re" szónál! Ki mondja ekként: az ELTE-re siettem, az ELTE-ről jövök? Senki. Miért nem lehetne ekként írni: az ELTÉ-n dolgozom, felvettek az ELTÉ-re? Cicero rövid o-s nevét raggal ellátva így írjuk: Ciceróval, Cicerót stb. Az ALITALIA szó- összevonáshoz ragasztott toldalékot így írjuk: Alitaliánál, Alitaliától, vagy: Hungexpo, Hungexpónál. Méltán tesszük fel a kérdést, miért nem lehet a való életet követve az ELTE-re helyett ÉLTÉ -rét írni? Még valamit! Szabály az, hogy ha szó- összevonásokat választunk el, mind alap-, mind toldalékos alakjukban szótagolás alapján szakítjuk meg: A-li-ta-li- á-nál. A Szabályzat 232. b. pontja szerint az Ofotért csak így szabad elválasztani: Ofotért. Az O-fo-tért elválasztás ezek szerint tilos. Vagy talán kissé elaludt itt a jó Homérosz? Tóth István dr.
