Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-01 / 210. szám

1986. augusztus 1., péntek Dunántúli napló 5 A1/t tud és alkot a magyar tudós ? Csütörtökön, a Magyar Saj­tó Házában sajtótájékoztatón ismertették az augusztus 4. és 9. között, a Budapesti Műszaki Egyetemen megrendezendő „Magyarok szerepe a világ természettudományos és mű­szaki haladásában'’ című ren­dezvény programját. A hatna­pos tudományos konferenciát a Magyar Tudományos Akadé­mia, a Magyarok Világszövet­sége, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövet­sége, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem rendezi. Pungor Ernő akadémikus és Konkoly Tibor, a BME egyete­mi tanára a sajtótájékoztatón elmondta: az első alkalommal megszervezett tanácskozás cél­ja az, hogy szorosabbra fűzzék a hazai és a külföldön élő magyar származású tudomá­nyos és műszaki szakemberek kapcsolatát. A találkozóra mintegy 600 magyar, illetve magyar szár­mazású tudós és mérnök je­lentette be részvételét. A húsz országból érkező 250 külföldi szakember többsége a mű­egyetem hallgatója volt. Leg­többen az Egyesült Államok egyetemeiről és kutató intéze­teiből jöttek, de jelen lesznek európai országokban tevé­kenykedő magyar származású neves műszakiqk is. Csaknem 200 előadás hangzik el a fizi­ka, a kémia, a biokémia, az elektronika, az építészet, a gépészet és kohászat, a bá­nyászát és energiaipar, vala­mint más természettudományos és műszaki témakörökben. Az augusztus 4-i megnyitón a Budapesti Műszaki Egyete­men tiszteletbeli doktori címe­ket. vesznek át a legkiemelke­dőbb eredményt elért tudósok, kutatók, mérnökök. Bay Zol­tán, az Egyesült Államokban élő professzor, itt adja át Neumann János matematikus levelezését, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia könyv­tárának ajándékoz. A plenáris ülések előadásain kívül a kü­lönböző tudományágak képvi­selői tíz szekcióban cserélik ki tapasztalataikat. A konferenciához kapcsoló­dóan a Műszaki Egyetem könyvtárának előcsarnokában kiállításon mutatják be, hogy milyen szerepet játszottak a magyar, illetve magyar szár­mazású tudósok, kutatók, mér­nökök és feltalálók a világ tu­dományos és műszaki életében. A találkozó alkalmából az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár kiadja az első hazai természettudomá­nyos és műszaki Ki-kicsoda? című kötetet, amelyben csak­nem háromezer hazai és a kül­földön élő magyar származású *udós szakmai-tudományos és életrajzi adata szerepel. Ugyancsak a konferencia idején jelenik meg a Magya­rok a természettudomány és a technika történetében című életrajzi lexikon. Sorozatot in­dítanak a kiemelkedő hazai tudományos szakemberek pá­lyafutásáról: az első kötet „Mérnök vagyok" címmel ugyancsak a tanácskozás al­kalmából jélenik meg. Pellérden a kastély parkjá­ban található a pécsi és kör­nyéki iskolák egyik napközis tábora. 1982 óta működik. Ha jó az idő, 500—600 gye­rek is vakációzhat Pellérden. Jelenleg 260, elsősorban alsó tagozatos gyerek' érkezik reg­gelenként különbusszal a nap­közibe. Napi 5—21 forintért három­szori étkezést és különféle programokat, játéklehetőséget kapnak. Van, akinek a szü­lei befizették előre a napközit, Fizetővé alakítják a posta előtti parkírozót Lehet, hogy a parkolóőr újítása, de így valóban több autó fér el Pécsett, a Széchenyi téren. Fotó: Läufer László Jó és rossz A Balaton-parti ellátásról A főszezoni ellátási hely­zettel foglalkozott Szőlőskisla­kon tartott csütörtöki ülésén a somogyi Balaton-part ta­nácsi idegenforgalmi koordi­nációs bizottsága. Mint el­mondták, a szezon eleji csen­desebb időszak után július közepétől megindult az üdü­lők áradata a Balatonhoz, s ettől kezdve újból jelentkez­tek a korábbról ismert ellá­tási gondok. Annyi üdülőt, mint ahá­nyon ezekben a napokban pihennek a Balaton partján, semmilyen tekintetben nem tudnak tisztességesen ellátni. A Balaton-parti települések tanácsainak képviselői egy­hangúlag arról számoltak be, hogy az élelmiszerüzletek előtt hosszú sorokban állnak a vá­sárlók. A boltokban általában van kellő mennyiségű áru, de kevés a személyzet, és ezért csigalassúsággal megy a ki­szolgálás. Főként szakképzett eladókban és pénztárosokban van hiány. Némelyik ABC-áru- házban feleannyian dolgoznak, mint ahány emberre szükség lenne. A legrosszabb a helyzet a partvidék nyugati végén, ahol a gondokat még az is szapo­rítja, hogy néha napokig kép­telenek árut rendelni telefo­non, mert egyszerűen n-incs szabad vonal. A déli parton még legalább tízezer négyzet- méternyi üzlet, és a hozzá va­ló rutinos eladói gárda kelle­ne ahhoz, hogy többé-kevésbé normalizálódjanak a vásárlási lehetőségek. Kevés a hely Parkoló épül a megyei tanács mellett — Igénybe veszik a vállalatok által használt területeket Liszt Ferenc- emlékkiállítás Így nyáridon, az idegenforgal­mi csúcsszezonban .autók ezrei­vel fordulnak meg turisták Pé­csett, s a városnézés, vagy a bevásárlás ideje alatt azt va­lahol hagyniuk is kell. — Az az általános tapaszta­latom,- hogy nem tudunk min­den igényt kielégíteni, kevés a hely — mondja Mártiy Mihály, a parkolóőrök művezetője. — A fizető parkolónak viszont épp az a célja, hogy csak a szük­séges ideig-óráig vegye igény­be a tulajdonos a parkolót, aztán adjon helyet másoknak is. A Citrom utca talán a leg­problémásabb terület, ugyanis ez nem fizető. Mindenki össze­vissza áll meg tekintet nélkül másokra, így sok a forgalmi dugó. Rengetegen állnak be a mozgássérülteknek fenntartott helyekre.- Valóban elkeserítő az em­berek viselkedése, legtöbbször csak durvaságot, szemtelensé­get kapok tőlük, panaszolja Wi/t Ferenc, aki tíz éve parko­lóőr. — Volt már olyan eset, hogy fel kellett jelentenem az illetőt, s így a 4 forint helyett ezret fizetett a végén. A leg­több baj, viszont a külföldiek­kel van. Befizetnek egyetlen órát, aztán egész nap foglal­ják a helyet. A város parkolói a vásár- csarnok kivételével a mi keze­lésünkben vannak mondja Kovács lózsel, a Pécsi Köztisz­tasági és Útkarbantartó Válla­lat köztisztasági üzemének ve­Cukorbeteg gyerekeknek nyílt csütörtökön tábor Boglár- lellén, a Szent István utca 14. szám alatti SZOT-üdülőben. Szegedről és Pécsről érkezett zetője. — Ezek közül hét, a tör­ténelmi belvárosban lévő fizető, parkoló, a többi mind zúzalék­kal felszórt ideiglenes parkoló­hely. A 168 kocsihelyre 24 par­kolóőr vigyáz. Felelősséget nem vállalnak ugyan az autó­kért — az óránként fizetett 4 forint csak a parkolás díja —, de munkájukkal együtt jár, hogy odafigyelnek. A most fél­évre tervezett bevételünk 800 000 forint. — Nem látom megoldottnak Pécsett a parkoló helyzetet, — mondja Kemenes László, a Pé­csi Városi Tanács építési és közlekedési osztályának főelő­adója. — Szándékunk, hogy a belvárosban minél több már meglévő, ideiglenes parkolót, fizető parkolóvá alakítsunk. Az igények kielégítéséhez szükség van minden közterületre, így a vállalatok által használt eddigi területeket is fokozatosan fize­tő parkolóvá alakítjuk. Első­ként kerül sor a nagyposta előtti részre, ahol a Jókai utca egyirányúsításával egyidőben húsz fizető helyet alakítunk ki. Parkoló építése kezdődik a Megyei Tanács épülete mellett is, melyet zöld terület „-és gya­logos sétányok öveznek majd. Idővel sor kerülhet rá, hogy fi­zető, aszfaltozott parkírozóvá alakítsuk- Ezen kívül a közeljö­vőben nem kezdünk parkoló építésébe,, inkább a meglévők állapotát javítjuk. százhuszonnyolc kisgyerekre öt orvos és tizenkét nővér fel­ügyel majd. Augusztus 14-től Budapestről fogadnak hasonló létszámú gyerekcsoportot a bog Iá rlellei üdülőbe. A zeneértő és zeneszerető emberek ebben az évben vi­lágszerte megemlékeznek nagy komponistánkról, Liszt Ferenc­ről, aki idén 175 éve született és csütörtökön volt 100 éve, hogy meghalt. A tiszteletére meghirdetett Liszt-év rendez­vényeinek sorában tegnap em­lékkiállítás. nyílt a pécsi Ja­nus Pannonius Múzeum hely- történeti osztályán. A kiállítás aktualitását adja az is, hogy a zeneszerző 140 évvel ezelőtt járt Pécsett. Liszt, bár nem Magyarországon élt, örömben és gondban együtt érzett a nemzettel. Számos ün­nepi, művészeti és egyházi eseményen megjelent és köz­reműködött. Nem véletlenül ér­kezett Pécsre sem. A városban akkor már élénk zenei élet volt. Liszt jelentőségét isme ­ve, rangjához méltóan fogad­ták és ünnepelték. Az elődökhöz csatlakozva g mai pécsi emberek is hason­lóan ünnepük Liszt Ferencet, csakúgy, ahogy a Felsőmalom utca 9. alatti kiállítás emléke­zik a zeneszerzőről. A tárlaton a már említett három évfor­duló dokumentumai között te­kinthető meg Liszt pécsi hang­versenyének magyar nyelvű meghívója és a két koncertnek otthont adó első pécsi kőszín­ház, valamint a Hattyú fogadó fotója. A teremben áll az a Bösendorfer zongora, amin a művész annak idején játszott, együtt láthatók a Liszt-díjas pécsi művészek. Az emlékkiállítás anyagát többek között a Janus Panno­nius Múzeum, a Levéltár és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola könyvtára adta össze, de a rendezők közzé tették a ne­ves Liszt-kutató, Csekey István professzor által gyűjtött doku­mentumokat is. A tárlatot Antal György Liszt-díjas karnagy, főiskolai tanár nyitotta meg. Hangula­tos aláfestést a Mecsek Fúvós­ötös zenélése adott. A Felső­malom utcában október 31-ig lesz megtekinthető a Liszt Fe- renc-emlékkiállítás. Később a zeneszerző nevét viselő zene- művészeti főiskola pécsi tago­zatának állandó kiállítása lesz. K. É. Nem megnyugtató a szol­gáltatások állapota sem. Szin­te reménytelen például, hogy a turista elromlott autóját megfelelően, és az elvégzen­dő munkával arányban álló idő alatt megjavítsák. A tanácskozáson több ja­vaslatot fogalmaztak meg, amelyeket az illetékeseknek is eljuttatnak. Egyebek között nyomatékosan javasolták a MÁV-nak, hogy az állomások és a vasútvonal melletti terü­leteken szüntesse meg a szin­te tűrhetetlen állapotokat, tá­volítsák el a szemétkupaco­kat, hozzák helyre a kidőlt- bedőlt kerítéseket. Minthogy a déli parton még mindig ke­vés a táborhely, a szükség­kempingek pedig olyan he­lyeken vannak, ahol a madár sem jár, szükségesnek tarta­nák minél több magánkem­ping létesítését. Több olcsóbb vendéglátó- helyre lenne szükség, mert alig vannak harmadosztályú étkezőhelyek, a drága ven­déglők pedig az idén szinte konganak az ürességtől, mert a nyugati vendégek is sokkal takarékosabbak, mint koráb­ban. Javasolták, hogy a ta­nácsok hatósági jogkörben intézkedjenek az üzleteknek a szükséges időpontig tartó nyitvatartása felől, ugyanis a szerződéses üzletvezetőknél már kialakult gyakorlat, hogy augusztus 20., után csökken­tik a készleteket, szeptember 1-jével pedig lehúzzák a re­dőnyt, holott még ekkor is ér­keznek vendégek. Jövőre, vagy legkésőbb a rákövetkező évben, változást remélnek attól, hogy a buda­pesti Belvárosi Vendéglátó Có Ila lat City Grill rendszerű gyorsétkezőhelyeket kíván lé­tesíteni a Balatonnál. Ez nem­csak az étkezési lehetősége­ket javítaná, hanem hozzájá­rulna az élelmiszerboltok te­hermentesítéséhez is. Szövetkezeti étteremlánc Egyéves fennállása óta ötbb mint húsz százalékkal nőtt az országos Gasztro-Coop ven­déglátó hálózathoz tartozó szö­vetkezeti éttermek száma. Az étteremláncot az elmúlt év nyarán huszonhat vendéglő részvételével alapították meg, s azóta hat újabb taggal gya­rapodott. A G-betűs, kerek, barna-sárga emblémával meg­különböztetett Gasztro-Coop vendéglők ma már az ország szinte minden táján, megtalál­hatók. A hazai vendéglátás új háló­zata egy év alatt kialakította egységes arculatát. A pécsi Konzum Szövetkezeti Közös Vál­lalat közreműködésével- össze­hangoltan tevékenykedő étter­mekben fényképpel illusztrált egységes étlapon kínálják a tizennégy ételből álló törzsvá­lasztékot, amelyet a magyar konyha roles ételeiből állítottak össze. Különbusszal a napközibe de valbmilyen oknál fogva nem jön, s van, aki jár, de nem fi­zette be a díjat. Körülbelül 20 fős csoportokban játszanak, báboznak. Tegnap egészség- ügyi vetélkedőt is rendeztek. Délutánonként csónakázni le­het, a nagyobbak az evezést is megpróbálhatják. A nagy me­legben jól esik a tó partján lévő zuhanyozórózsák alá állni. Forgó Katalin egyhetes meg­szakítással június 23-a, a nyitás óta napközis táborban tölti a szünidőt. Idén fejezte be a nyolcadik osztályt, s ősztől az 508-as szakmunkásképző tanu­lója. — A jövő héten 10 napra Zánkára megyek, a volt isko­lám, a Jókai úti Általános Is­kola csapata első lett a me­gyei vöröskeresztes versenyen, s most Zánkán tartják az or­szágos vetélkedőt. A húgom­mal együtt vagyok. Egy darabig az öcsém is itt volt, de ő most Szentendrén nyaral ismerősök­nél. — Hol sezretnél nyaralni? — Egyszer a tengerparton. Az osztálytársaim közel fele már üdült a tengerparton. Tanárnője mondta, szívesen foglalkozik a kisebbekkel, és apróbb munkákban segít. Van, aki csak a napokban érkezett. A negyedikes Haisinger Péter is. — Idén Csokonyavisontán voltam a nagymamámnál, Bu­dapesten is a másiknál, és Ba- latonfüreden egy táborban, de az nem tetszett. Ez a tábor jobb, itt nem unatkozom. Na­gyokat lehet járkálni, csóna­kázni és fára mászni. P. E. Németh A. Tábor cukorbeteg gyermekeknek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom