Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-27 / 235. szám

1986. augusitus 27., szerda Dunántúlt napló 3 fi Tettyeftol az Uranuarosig Pécsi játszóterek Üde színfolt a panelházak tövében a kertvárosi szabadidő park tettrf beszélgetések Újrakezdés A gyerekek többségének a játszótér jelenti az iskola, óvoda utáni szabad levegőt. A kisma­mák, egyedülálló nyugdíjasok, a munkából hazatérő szülők is szí­vesen beszélgetnek a ház előtti padokon. Pécsnek 302 játszótere van. Ezek 95 százalékban lakótelepe­ken egymást érő kisjátszóterek. Előnyük, hogy a gyerek a ház körül marad, a szülő szemmel tarthatja. Szükség van azonban olyan nagyobb területű játszó­terekre is, ahol a megszokott három hinta helyett 20-25 várja a gyerekeket, és ahol egy egész óvoda vagy több napközis cso­port is kényelmesen együtt le­het. A - legelső - sokáig a leg­nagyobb - ilyen játszótér volt Pécsett a Tettye. Helyén már a századforduló idején park volt, melyet az 1930-as években ala­kítottak át. A játszótér valami­kor a 60-as években született. Ma 36 ezer négyzetmétert ölel fel. Országszerte egyedülálló, sajátos teraszos elrendezésével, különleges botanikai növényei­vel. Nagy játszótereink közül leg­újabb és legmodernebb (mely­re a vidéki szakemberek is pél­daként tekintenek) az 1981 óta működő Melinda utcai Pihenő­park. A tervező (Dél-dunántúli Tervező Vállalat) és a kivitelező (Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat) szinte „bedolgozta" a jótékparkot adott környezetébe. Lankás, dombos területe ugyan­is azelőtt katonai kiképző és gyakorló pálya volt. Nem veszik el a panelrengetegben, de szer­vesen kapcsolódik a városhoz és a siklósi városrész legtávolabbi pontjáról 35 perc alatt gyalogo­san is megközelíthető. Apraja- nagyja egyaránt megtalálja itt szórakozását, mert a korosztá­lyok szerint van elkülönítve az iskolásoknak való csúszda, a kicsik homokozója, a hintapark. A sportpályákon nemcsak isko­lák csapatai hívják ki egymást, hanem rendszeresen járnak ki felnőttek, lakótelepi egyesületek is. Férfi—női öltöző, külön szo­ciális blokk tenné lehetővé akár nagyobb sportrendezvények megrendezését. A salakos pá­lyát — tavaly kivételével - min­den télen vízzel öntötték fel és a fiatalság legnagyobb örömé­re ingyenes jégpályaként üze­melt. Az egész éves játékköl­csönzés mellett a korcsolyázás idejére zenével lepi meg kö­zönségét a Kertészeti és Park­építő Vállalat. A központi játszóterek sorá- ben különleges helyzetű a „Nagy játszótér” néven nép­szerű uránvárosi Ho Si Minh park, melynek egy része elvi­leg már nem játszótér, gya­korlatilag még igen. Mai te­rületén a 60-as években tég­lagyári gödör volt, amelyet széles körű társadalmi munká­ban alakítottak parkká és ját­szótérré a környék lakói. Ami­kor a MÉV akkori sportpályá­ja, a mai PMSC-pálya meg­épült, a játszótér beszorult, de még éveken át megőrizte népszerűségén Látogatták is­kolák, óvodák is. Csak az utóbb' tíz évben kezdett el­hanyagolttá válni, mivel sor­sát a szomszédos sportlétesít­mény technikai igénye tette függővé. Tanácsi tervek sze­rint a közeljövőben ezen igé­nyeknek engedve sor kerülhet a játszótér egy részének kisa­játítására. — Nem hozott még végleges döntést a Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága, de egy olyan füvesített sportpályát szeretnénk kialakítani a mór meglevő mellett, amelyet ed­zőpályaként nemcsak a lab­darúgók használhatnának, ha­nem bármilyen versenyek al­kalmával egyéb egyesületek, iskolák is igénybe vehetnének - mondja Lőcsei Attila, a Pécsi Városi Tanács Sportfelügyelő­ségének vezetője. - A játszó­tér másik része viszont tovább­ra is megmarad. Elképzelhető, A hangulatos tettyei játszótér hogy a feleslegessé vált ját­szószereket hasznosítva áthe­lyezzük az uránvárosi új sport- komplexumba, a régi grund területére. A város parkjainak, játszó­tereinek rendjéről, tisztaságá­ról a Kertészeti és Parképítő Vállalat gondoskodik. A tönk­rement játszószereket nap mint nap folyamatosan javít­ják, lehetőség szerint a hely­színen. Télen viszont a közpon­ti, karbantartó műhelybe be­gyűjtve, újra festik, megerősí­tik őket. A homokozók homok­ját évente frissítik fel. A terek ennek ellenére elhanyagoltak, szemetesek.- A város zöldterülete az utóbbi tíz évben a duplájára növekedett, anyagi kereteink viszont igen szűkösek - mond­ja Kalla Gábor, a Kertészeti és Parképítő Vállalat igazga­tóhelyettese. — Ahhoz, hogy munkánk eredményes legyen, a lakosság megfelelő maga­tartására is szükség volna. El kéne gondolkodniuk azoknak, akik tönkreteszik a parkok fel­szereléseit, hogy egy szökőkút rendbehozása 30 000, a legol­csóbb pad 10 000 forintba ke­rül... Évente több ezer köb­méter homokot cserélünk ki a játszótereken . Két-három hét múlva újra tele van szeméttel, kutyaürülékkel. A Közterület Felügyelet ez évi statisztikája szerint január­tól júniusig 700 főt összesen 21 000 forintra büntettek meg parkrongálás miatt. A szabály- sértő kutyatulajdonosokra ki­szabott bírság szintén január­tól júniusig terjedő időszakban 75 000 forint. A rossz tapasz­talatokból levonva a tanulsá­got új állattartási rendelet van készülőben, amely nem­csak a szájkosár és póráz vi­seletét szigorítja majd meg. Németh Anita Nem könnyű hosszú távon is jó légkörű, tartalmas csa­ládi életet megvalósítani. Már a pórválasztástól elkezdve különféle érzelmi csapdákkal kerülnek szembe a partnerek, és sok házasság zátonyra fut, válásra kerül sor. Minthogy erről a rendkívül bonyolult problémakörről a közelmúlt­ban végre magyarul is meg­jelent egy igen alapos, kitű­nő munka (Bognár Gábor — Telkes József: A válás lélek­tana), most az újrakezdést gondolnánk át részletesebben. Sajnos, a válás során ö i- értékelésükben, önbecsülé­sükben megtépázott emberek közül sokan döntenek úgy, hogy inkább egyedül élik to­vább az életüket, míg mások jócskán „alulválasztanak”, hogy ezzel próbálják biztosí­tani az új partner hosszabb távú megbecsülését. Ezek szo­morú fejlemények. Tapasztalataim azt sugall­ják, hogy a felbomló házas­ságok jelentős részét helyre lehetne állítani, ha a felek idejében szakemberhez for­dulnának. Az újrakezdés leg­szerencsésebb módja tehát gyakran az, hogy ugyanazzal a partnerrel, de más módon. Az is igaz persze, hogy né­mely esetben a válás a leg­jobb megoldás. Ezután az új­rakezdés kétségkívül bonyo­dalmasabb, mint az első há­zasság létesítése, mégis fel­tétlenül érdemes megkísérel­ni, lehetőleg nagyobb körül­tekintéssel. Az igazi újrakezdés csak az érzelmi válás bekövetkezte után lehetséges. Melyek azok a szempontok, amelyekre ér­demes odafigyelni az újrakez­désnél? Ha valóban válás mellett döntöttek a felek, nem célszerű várni vele, „míg a gyerekek nagyok lesznek”. Tudni kell, hogy legnehezebb a válás a serdülő korú gye­rekekkel. A párválasztást nem taná­csos elsietni. Ha az új part­ner gyanúsan hasonlónak kezd mutatkozni, mint amilyen a volt házastárs volt, érdemes elgondolkozni, mi lehetett az a házassági játszma, amihez most új „játszótársat” talált az illető. Az emberek sokszor jó apát vagy anyát keresnek csupán gyermeküknek, ahelyett, hogy egészséges önzéssel saját szempontjaik szerint vólaszti- nának. Egy igazán meleg, szeretni tudó társ előbb- utóbb meg fogja nyerni a gyermeket is. Vannak kevéssé nyilvánva­ló nehézségek is. A mostohák­ról szóló mítoszok, mesék (Hamupipőke, Hófehérke stb.) sok irracionális félelmet vihet­nek be — tudattalanul — az induló kapcsolatokba az új szülőtárs és a gyermek között. Lényeges, hogy a felnőtt pár képes legyen kellő türelem­mel és megértéssel szembe­nézni a gyermek bármilyen érzelmével, indulatával. Az el­távozott szülőhöz való kötő­dés sok feszültséget hordoz­hat, pláne ha ezt a szülők közötti versengés is tetézi az apróság szeretetéért, birtok­lásáért. Jócskán megkönnyít­hető az újrakezdés a gyermek számára, ha az elvált szülők konfliktusaikat megbeszélve, ellenségeskedés, gyűlölködés nélkül, korrekt megegyezései­ket betartva szervezik a lát­hatásokat. (Lehetőleg minéf rugalmasabban.) Az új családi élet kialakí­tásakor gyakori csapda, hogy a korábbi küzdelmekben meg­fáradt családtagok minden áron nyugalmat akarnak, va­lamiféle álbékesség, álkölcsö­nösség látszatát fenntartva, holott nagyon sok, előzetesen nem is sejthető problémát kell megoldaniuk. Ne feled­jük, hogy pl. két „fél” csa­lád összekerülésekor egészen külöTiös feszültségek várhatók, ilyenek pl., ki lesz ezután a családfő? Az asszony, akié a lakás, vagy a férfi, aki hatá­rozottabb, talpraesettebb? Új szerepek lesznek, megváltozik esetleg a testvérsor, a na­gyobb gyerekből középső lesz. Ki az „igazi" családtag. Ki nem? Hogyan oszoljék meg a tér a lakásban? Jut-e minden­kinek egy kis zúg, vagy sa­rok, ami felett kizárólagosan rendelkezhet? (Kialakulhatnak szövetségek is az új csalód bizonyos tagjai között Ki ";it fegyelmez? Ki dönt a pénz­ügyekben? Ezek mind nehéz kérdések, nem lehet róluk hallgatni. A korábbi tapasz­talatokat (kudarcokat és si­kereket egyaránt) felhasznál­va meg kell ezeket vitatni, és együttműködőén, kompromisz- szumokkal és eredeti megol­dásokkal megegyezésre jutni. Célszerű megbeszélni az el­térő szokásokat is, átvenni egymástól a hasznosakat. Egymás emlékeinek, tapaszta­latainak ismereteinek meg­osztásával ténylegesen tartal­masabbá, gazdagabbá válhat az új család élete. 50—60 év felett az emberek zöme feladja a reményt, hogy élete megváltozhat. Megözve­gyülve, házastársuktól (néha gyermekeiktől is) elhagyva, megkeseredve, magányosan élik az életüket, várva a ha­lált. Ez borzasztó dolog. So­kakat egyébként éppen gye­rekeik akadályoznak a pár­keresésben, az örökséget félt ve. Pedig hetvenévesen is lehet újrakezdeni. Tanácsadói munkám legmegindítóbb per­cei voltak, amikor idős ko­rukban egymásra találó párok megelevenedve, megfiatalod­va, kedvesen, serdülősen pi­rulva számoltak be szerelmük alig remélt beteljesüléséről. Rácz Lajos Läufer László felvételei Kulturális es baráti kapcsolat más országok nepeiuel A bozsokiak a mecheleni városháza előtt lfakacío külföldön A bozsokiak Hollandiában A baharciak az NSZK-ban Nemrég érkezett haza bel­giumi vendégszerepléséről a palotabozsok—mohácsi út­törő-fúvószenekar. A Kempisch Jeugdfanfare Orkest tavalyi baranyai bemutatkozását vi­szonozták. Együttesünk, amely részt vett Antwerpen város nyári fesztiválján, minden fellépésén sikert aratott. A herenthouti önálló esten egyenesen tom­boló volt a siker, felejthetet­len a hangulat. Ugyanígy felejthetetlen az a gazdag program, amit szer­veztek számunkra. Megtekin­tettünk jó néhány híres törté­nelmi és művészeti neveze­tességet, és mert végig jó időnk volt, nagyot játszottunk és fürödtünk Ostendénél az Északi-tengerben. A „csúcs" Bbbejaanland. Ottan fellépésünkön részt vett hazánk belgiumi nagykövete is. A búcsúestre az egész program fővédnöke, Jós de Seranno szenátor kertjében került sor. Házigazdánk, aki a parlament Belga—Magyar Baráti Társaságának alelnö.te, méltatta zenekarunk kitűnő teljesítményét, csoportunk fe­gyelmét, rokonszenves maga­tartását. Hangsúlyozta, milyen nagy fontossága van a béke megőrzésében az európai kultúra népeket összekötő erejének, a rájuk épülő kul­turális és baráti kapcsolatok­nak. Javasolta a kölcsönös vendégszereplések tervszerű folytatását. Simonyi Zsolt — Piroska és a farkas c. Grimm-mese főszereplője ezen a tájon élt — állítja a zij- genhaini múzeum vezetője a kíváncsian figyelő magyaror­szági látogatóknak, a babar- ci német nemzetiségi tánc- együttes és fúvószenekar tag­jainak. Az idős Grimm testvér, ide a Schalm folyó völgyében fekvő Ziegenhainba sokat járt egy híres mesemondó idős asszonyhoz. Tőle jegyezte le ezt a világszerte ismert me­sét is. Ide látogattak el a babar- ciak, teljesítve a loshauseni néptánccsoport meghívását. A tizenegy fellépést mintegy hatezer néző látta. A meghí­vó együttessel közös szerep­lések a baranyai német nem­zetiségi kultúra látványos si­kerét jelentették. A ludwig- steini várban rendezett 30. nemzetközi ifjúsági hét zá* rónapján három színpadon hét nemzet együttese tartott bemutatót. Minden résztvevő és néző számára emlékezetes volt a babarci és a pilisvö- rösvári nemzetiségi együttes közös tánca, amelyhez Ah- mann György 17 tagú fúvós­zenekara játszotta a polká­kat. A közel kéthetes NSZK-beü látogatást a vendéglátó los­hauseni néptáncegyüttes ez év októberében viszonozza. E. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom