Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-26 / 234. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunanti li napló XLIII. évfolyam, 234. szám 1986. augusztus 26., kedd Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Baranyai nyereségkörkép (3. oldal) Mit mond a jogszabály? (6. oldal) Bemutatkoznak a legújabb cipőmodellek (5. oldal) Aszály után kiadós eső Baranyában Vagonokba rakják a vetőbúzát a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vetőmagüzemében Küszöbön az őszi munkák Több hetes aszály után va­sárnapról hétfőre virradóra végre kiadós eső áztatta meg c helyenként mór erősen repe­dezett, ekevas szaggató bara­nyai földeket. Ha ez két-há- rom héttel korábban jön, re­kord kukoricatermés lehetett volna a megyében. Fő növé­nyünknél kicsit már elkésett a csapadék — így mondják a gyakorlati szakemberek. A leg­későbben érő kukoricafajták még valamit profitálhatnak be­lőle a humuszföldeken, de ko­molyan már nem tud beleszól­ni az idei terméskilátásokba. Jellemző a talajok vízhiányá­ra, hogy az egy éjszaka lezú­dult 40-—60 milliméter esőt azonnal elnyelte a föld. Csak fél napra álltak le a gépek, tegnap délután má többfelé folytatni tudták a silózást. A szederkényi Karasica Gyöngye Tsz-ben, ahol 50 milliméter eső esett, hétfőn délután már újra silózták a kukoricát. Folytató­dott a szőlőszüret is. A szőlőt az idén a tsz a tagoknak adta ki részművelésre. A termés 70 százaléka a tsz-é, 30 százalék a tagoké, de ezt is felvásárol­ja' tőlük a tsz. így most nincs gondjuk a szüretre, a családta­gok szedik a szőlőt. Már ed­dig 600 mázsa Csabagyöngyét és Irsai Olivért szüreteltek le. Ulbert Ádám tsz-elnök szerint a mostani eső a kései szőlők­nek még jót tett, kitelnek tő­le az aszálytól betöppedt sze­mek. Kicsit magához tér a cu­korrépa is, a maradék levélze- tével még megszívhatia ma­gát. Az idén is 200 hektáron termelik jugoszláv exportra. Egyedül a napraforgónak nem használt az eső, mert már egy hete lereglonozták, s ilyenkor a gombabetegségek megtá­madhatják a termést. Egyébként az idén minden őszi munka előrejött. Bicsérden a Szentlőrinci Állami Gazdasáa kísérleti telepén - ha újabb eső nem jön közbe — ma megkezdik a burgonya szedé­sét. Jövő hét elején pedig már a nagyüzemi táblákon is sze­dik a burgonyát. Cserepes László termelési igazgatóhe­lyettes jó közepes burgonya- termést vár. Majláthpusztán, ahol öntözik, kicsit jobb, Szent- lőrincen, ahol nincs ilyen lehe­tőség, valamivel gyengébb a kilátás. A 450 hektár betakarí­tásával október közepéig akar­Szőlőnek, répának még jól jött Könnyebb lett a magágy készítés Húszezer tonna búzavetőmag a Bólyi Kombinátból nak végezni. Szeptember 9— 10 körül Szabolcsból 15—20 szedőmunkást és 40 katonát várnak. Októberben 90 „ven­dégmunkás” dolgozik majd a burgonyatáblákon és az osztá- lyozóban. Jelenleg ők is silóz­nak, illetve ma várják a repü­lőgépet a napraforgóreglono- záshoz. Ezen a héten már meg­kezdik az őszi vetést is, 200 hektár repcéhez készítik elő a magágyat, ami a 46 milliméter eső után sokkal könnyebben megy, mint az elmúlt napok­ban. A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binátban a hibridkukorica-be­takarítást és a komlószüretet szakította meg kis időre az eső. Sziebertpusztán 51, Sátorhe­lyen 64 milliméter eső esett. Komlóból az idén nem számít­hatnak rekordtermésre, bár a kései fajták még hasznosíthat­ják kissé a mostani csaoadé­kot. Ugyanez vonatkozik a ké­sei kukoricákra is. A kombinát vetőmagüzemé­ben tegnap is teljes kapacitás­sal ment a magfeldolgozás. A borsóval már végeztek, szep­tember elején kezdik exportál­ni. Jól halad a búzavetőmag feldolgozása is. Az idén rekord mennyiséget, 20 000 tonnát ál­lítanak elő a különböző fajták­ból, s mint azt Thury János ve­zérigazgató-helyettes elmon­dotta, kiváló minőségben. A búza, mint rendesen, most is belföldi termelésre megy, ki­sebb mennyiséget Romániába exportál a kombinát. A szokott­nál korábban, már augusztus közepén megkezdődött a hib­ridkukorica-vetőmag feldolgo­zása is. Erre sem volt még pél­da. Ilyen korán már rég nem köszöntött be, az ősz a megye mezőgazdaságába. — Rné — Budapesten lesz a Pugwash kongresszusa A Pugwash elnevezésű, az atomfegyverek ellen küzdő atomfizikusok, tár­sadalom- és hadtudományi szakemberek nemzetközi mozgalma szeptember 1. és 6. között Budapesten tartja 36. kongresszusát — jelentették be azon a saj­tótájékoztatón, amelyet Valki László egyetemi ta­nár, a Pugwash magyaror­szági bizottságának titká­ra tartott az Eötvös Loránd tudományegyetemen. Az 1957-ben a Kanadai Pugwash halászfaluban létrehozott szervezet tag­jai szorgalmazzák, hogy a kormányok és a világ né­pei ismerjék fel és nyilvá­nosan erősítsék meg: cél­jaikat nem mozdíthatja elő világháború. A mozgalom arra ösztönzi őket, hogy találjanak békés megol­dást a közöttük felmerülő valamennyi vitás kérdés rendezésére — mondotta a profeszsor. A Pugwash minden év­ben megrendezi kong­resszusát. s emellett több olyan állandó munkacso- oortot is működtet, amely­ben a szakemberek folya­matosan tanulmányoznak eaves, a leszereléssel fog­lalkozó kérdéseket. A budapesti kongresz- szusról szólva a tájékozta­tón elmondták: a tanács­kozás megrendezését a mozgalom 1982-es varsói tanácskozásán kezdemé­nyezte a Pugwash vezető­sége. Budapesten, szep­tember eleién öt szekció­ban tanácskoznak a szak­emberek: foglalkoznak a nukleáris feqyverkezési verseny helyzetével, az európai biztonsáa problé­máival, az atomfegyverrel nem rendelkező államok szerepével, a nukleáris há­ború veszélyének csökken­tésében. Nemzetközi rákkongresszus Felújítják a szovjet-amerikai együttműködést a rákkutatásban Hétfőn délelőtt plenáris üléssel folytatódott a XIV. nemzetközi rákkongresszus: a rákbetegségek terápiájának legújabb eredményeiről Enri­co Mihich egyesült államok­beli kutató számolt be. Az ezt követő szimpóziumo­kon kórbonctani kérdésekről, az antionkogéneknek a rák kifejlődésében betöltött szere­péről beszéltek. Szóltak a da­ganatos megbetegedések, o tumorok genetikai jellemzői ről. E témakörön belül külön előadáson foglalkoztak az ikrek öröklődési tényezőivel. Szekcióülésen vitatták meg a belső elválasztású miVigyek- kel összefüggő daganatos megbetegedések kezelésének módszereit. Ugyancsak délelőtt Hevesi György magyar professzorról, a nulkeáris medicina alkal­mazásának magyar úttörőjéről tartott emlékelőadást Lajtha László magyar származású angliai professzor, aki mél­tatta a világhírű tudós mun­kásságát. A tudományos program mr- lett a nemzetközi rókkongresz- szus résztvevői a vásárváros­ban sajtótájékoztatókon ad­tak információt tevékenysé­gükről az újságíróknak. Elsőként dr. Jakó Géza, az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Tanácsadó Testüle­tének tagja, a bostoni egye­tem magyar származású pro­fesszora számolt be a daga­natsebészet helyzetéről. El­mondta: a rák sebészeti ke­zelésében úttörőszerepet tölt be a lézersebészet, amelyről a Nemzetközi Rákellenes Szö­vetség kongresszusainak tör­ténetében első ÍTben tartanak önálló kerekasztal-konferenci- át. A rákkutatás és -gyógyítás kérdéseiről szólva a professzor rámutatott, a sebészet a hat­vanas évek végén indult erő­teljes fejlődésnek. Míg koráb­ban a tumor radikális eltávo­lítása volt a cél, ma — amel- let, hogy igyekeznek minél több ráksejtet kioperálni — a 77 millió forint értékben nagyszabású rekonstrukció tart a Pé esi Bőrgyárban. Lebontják és újjáépítik az 50 éves meszesüzem épületét, felújítják a nyersbőrraktárt. A munkák befejeztével jelentősen csökkenni fog a bűz es javulnak az itt dolgozok munkakörülményei. A teljes felújítás 1987 végére várható. Ké pünkön kibontakozóban a felújított nyersborraktar, amit meg ebben az évben átadnak az építők. ProltsIa La$ll° ,elvelele megtámadott szervnek és funkciójának megőrzése a cél. A lézer alkalmazása különö­sen sikeres a kevésbé előre­haladott rákbetegség gyógyí­tásában, s előnyös azért is, mivel a műtét nem jár nagy­arányú vérzéssel. Saját munkájáról szólva a tudós elmondta, az elmúlt 7—8 évben csaknem 750 be­teg hangszálairól távolított el daganatokat, s ezek a be­avatkozások sikeresek voltak. Az ugyancsak amerikai George Weber professzor a vakcinakutatásfbon elért leg­frissebb eredményeket ismer­tette, s beszámolt a még kí­sérleti stádiumban lévő leg­újabb amerikai rákellenes gyógyszerekről. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb, a há­rom leggyakoribb ráktípus — a végbél-, az emlő- és a tü­dőrák — elleni küzdelem. Kije lentette: a tudomány jelenlegi állása szerint a rákos daga­natok jelentős többségét vegyszerek okozhatják. John H. Weisburger egye­sült államokbeli professzor a táplálkozás és a rák keletke­zésének összefüggéseiről töl­tött előadásában ugyancsak arra mutatott rá, hogy a rá­kos sejtek 80 százaléka kü­lönböző vegyszerek hatására alakul ki. Bebizonyosodott, hogy azokban .az országok­ban, ahol oliva olajat hasz­nálnak a főzéshez, szintén alacsonyabb a daganatos megbetegedések száma. Azt is kimutatták, hogy egészsé­gesebb fehér kenyér helyett rostosabb, barna kenyeret fo­gyasztani. A nemzetközi rákkongresz- szus délutáni programja lan Burn brit sebészprofesszor plenáris előadásával folytató dott. A neves tudós a rák­sebészet legújabb eredmé­nyeiről számolt be, különös tekintettel az emlőrák eltávo­lításának problémáira. Az elő­adást követő kerekasztal-kon- ferenciákon többek között a prosztatarák szövettani jel­lemzőiről, a rosszindulatú da­ganatok diagnosztikai problé­máiról, a besugárzás mennyi­ségének megtervezéséről cse­réltek véleményt o kutatók. Kü­lön tanácskozást szenteltek a rákos betegek pszicholófliui és pszichoszociális kezelésé­nek, kiemelten foglalkoztak az agytumoros páciensek túlélé­si problémáival. Megvitatták az Interferon elnevezésű gyógyszer molekulárgenetikai jellemzőjét, az onkogének és e gyógyszer kölcsönhatását. A Nemzetközi Rákkongresz- szuson délután megtartott saj­tótájékoztatón dr. Sztanyik B. László, az Országos Frederic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató In­tézetének főigazgatója a cser­nobili katasztrófa magyaror­szági tapasztalatait összegezte. Kitért arra, hogy a széljárás következtében csak az ország egyes területein emelkedett a radio'aktivitás szintje, de ez sem olyan mértékben; amely az egészségre ártalmas lenne. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom