Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-23 / 231. szám
Hild-ermes ivarosok Mezőhegyes ,,A Magyar Urbanisztikai Társaság a település harmonikus fejlesztéséért Mezőhegyes Nagyközség Tanácsának és társadalmának a Hild János Emlékérmet adományozta. 1984. december." Nézem az oklevelet és a díszes plakettot. S az jut eszembe, hogy pár éve még, amikor a kisajátított kertek és lebontott épületek helyén kinőttek az első ötszintes „lakódobozok", bizony aligha mertem volna gondolni is erre. Spányelné dr. Molnár Katalin vb-titkár és Kassai Béla tanácselnök rábólintanak: bizony ők se. Még a fejlesztési koncepció teljes ismeretében sem. Hogyan alakult mégis, hogy az utóbbi 5—6 év során — országos szervek bíztatására — megpályázhatták a Hild-érmet? Mezőhegyest császári és királyi ménesintézetként I!. Jósági Kombinát igazgatósága), az ún. reprezentatív központot eredeti szépségében restaurálták a helység 200 éves jubileumára. Innen végigsétálva a község mai centruma felé, a XVIII. század végétől szinte valamennyi építészeti stílussal, találkozhatunk, a későbarokktól az eklektikáig. Ez utóbbi motívumait több századeleji épület is átvette, de megtalálhatók nemrég fölépült új emeletes házakon is. * A történelmi környezet tehát adott. Az is, hogy az emberek modern lakásban, házban szeretnének lakni. A kettő összehangolása lett az egyik legfontosabb feladat. (Ismerve, hogy 1977. elején 675 család még földes (!) lakásban élt itt). Az iparszerű mezőgazdaság vonzásköre megnövekedett. Sokan ideköltöztek. Lakás kellett, így épült föl a három lakótelep. 1977—1985. között összesen 570 lakás. És mit láthatunk ma? felnőtt látogatja naponta. A kabinetrendszerű tantermekben és a — 24x46-os (kettéosztható) — tornacsarnokban délutánonként különböző szakköri foglalkozások, iskolai edzések, sportkörök, zeneiskolai órák, stb. sora zajlik. Hollós László közművelődési igazgatóhelyettes ottjártamkor, (még a tanév idején), délután egy kis körsétára invitál. Ilyenkor már szállingóznak az intézmény felnőtt látogatói is. Tanfolyamok, jogi, logopédiai stb. tanácsadás, klubrendezvények színhelye a ház ilyenkor, ahová bárki, bármikor bejöhet, s keres magának „valamit”. Az oktató-nevelő munka helyiségrendszere, tehát — itt is, mint Pécsett, a Nevelési Központban — összefonódik a közművelődés „övezetével”. Azaz, mindenki mindent használhat, megfelelő céllai és szervezettséggel. A klubövezettel például az „iskolai” aula kitágítható. Magyarán: a paraDiadalív az egykori ménesintézet főbejáratánál. Épült a 18. század végén, empire stílusban, Hild János tervei szerint. (Háttérben a késő-barokk kaszárnyaépület, amely ma Békés megye legszebb és legmodernebb szállodája, a Hotel Nonius). Sorozatunk rendhagyóan kezdődik. Mezőhegyes ugyanis nem város. Majdnem az lett nemrég, de ennek nincs különösebb jelentősége. Nyolcezer lakosú nagyközség a román határ mellett, nagyjából a Szegedet Gyulával összekötő műút felezőpontján. Nem város, de nem is falu. S nem is „község”, a szó hagyományos tartalmában. Sok minden — együttvéve. Sajátos arculatú település, amely a műemlékápolással egybehangolt városiasodás példamutató eredményei okán méltán vehette át az odaítélt legmagasabb kitüntetést. zsef alapította 1784. decemberében. Ez volt Magyarország, s egyben a Habsburg birodalom első lótenyésztési központja. Ily módon voltaképp egy lótenyésztési és mezőgazdasági műemlékegyüttes ez a helység, mintegy 60 megóvásra érdemes épülettel. Közülük a lótenyésztés hajdani centrumát, (jelenleg a Mezőhegyesi MezőgazdaAz 1896-ban alpesi favázas, ún. „fachwerk”-es stílusban épült Központi Szálloda és étterem. Az épület frissen restaurált innenső szárnya már üzemel. (1943 januárjában.ebben az épületben állapodott meg Horthy kormányzó von Papén német birodalmi miniszterrel és von Ribbentropp-pal, Hitler külügyminiszterével, a magyarországi Volksbundnak tett újabb engedményekről és egy újabb önkéntes SS-toborzás lehetőségéről). Az ún. „mezőhegyesi stílus”. A századelőn épült ménesi nőtlen tisztilak (népszerű nevén: „Kan-tár”), jelenleg a nagyközségi tanács épülete, amelynek stíluselemeit fölhasználták a sarkon fölépült modern OTP-lakótömb és sok más új épület tervezésekor. A kezdetben pucéran álló „dobozházakat” a sarkokon, tereken lassan eltakarják az új OTP-háztömbök, amelyek barna és okker színeikkel, stilizált műemléki vonásaikkal szépen belesimulnak a történelmi környezetbe. Feloldva ugyanakkor a többszintes panelépületek egyhangúságát. Terveik szerint házgyári lakást többet nem építenek. Ellenben szorgalmazzák, elsősorban a műemléki környezetbe illő többszintes, egyedi tervezésű családi házak építését. Ahol csak lehet, a kislakásépítőket is törekszenek meggyőzni a környezeti harmóniáról. Szeretnék, ha az 1990-ig fölépülő 60—80 családi ház jelentős része magán viselné ennek a bizonyos „mezőhegyesi stílusnak” a formajegyeit. Hogy arculatában később is méltó lehessen ez a hely a nagy előd nevéhez. (1795-től Hild Jánost bízta meg a császári Helytartó- tanács az építkezések irányításával itt. Több épület az ő tervei szerint készült.) Mezőhegyes nagyközség egy másik nevezetessége a mintegy hatezer- négyzetméter alapterületű József Attila Általános Művelődési Központ. „Nyitott iskolaiként is emlegetik, ami pontosan jelzi a hatalmas (egyébként lapos, többirányban szétterülő) épülettömb tartalmát, funkcióját. Reggeltől estig szinte valamennyi zegét-zúgát, helyiségét, tantermét használják valamire. Mintegy 800 iskolás és átlag 150 vánszerű mobil falak segítségével akár egy időszakban is találkozhatnak egymással a különböző — célhoz, alkalomhoz „kreált” — helyiségekben a „tinik”, a nyugdíjasok vagy éppen a huszonéves rétegek csoportjai, hiszen az épület minden eleme többfunkciós, célszerű, mozgatható és — hozzá kell tennem: nagyon esztétikus. A teljes épületegyüttes minden pontját azonos szép, modern kék, barna, narancssárga és fehér színek váltakozása teszi hangulatossá. Egyre több felnőtt siet a folyosón, kezében reklámszatyrokkal, a hatalmas tornacsarnok felé. Űk — kocogok —, mondja kísérőm. A „kocogó” itt gyűjtőnév. Spontán közösséget jelent. Azokból, akik valamikor sportoltak, s most lehetőségük nyílt teremfoci-, kosaras vagy teremkézilabda csoportokba betársulni. Hetente kétszer, programszerűen — de a maguk örömére. Évente 200 Ft-ot fizetnek érte. Ebből egy százas visszatérül a közösség vagy csoport évadzáró birkavacsorás családi ösz- szejövetelén, hozzájárulásképp. A kitágítható aula „iskolai” részén haladunk kifelé az épületből. Itt egy építészeti különlegesség („trükk"?, látvány?) ragad meg. Balról a szabadpolcos könyvtár üvegfalai, fönt a galérián a kabinetrendszerü termek. A mennyezeti természetes fény egy háromkörlépcsős, tágas^ medenceszerű bemélyedésre hull alá, ahol most éppen évődő tinik egy csoportja ücsörög a lépcsőkön valamilyen foglalkozásra várva. Ücsörgő... Az általános művelődési központ padlószőnyeg bevonatú zsibongója Fotók: Fazekas László így is hívják: „ücsörgő". Irodalmi esteken, pódiumműsorok alatt is ott csüccsen le mindenki a dohánybarna padlószőnyeggel, bevont lépcsőkön vagy a „mélyben” — ahol jólesik. Délelőtt viszont valamelyik szünetben 6—8 éves napköziseket láttam hemperegni önfeledten az ücsörgő lépcsőin le s fel, mozgásigényük maximális „bedobásával” . . . A fejlődés számos egyéb velejárója is, úgy tűnik, egyenesbe került. Befejeződött a szennyvízcsatornázás I. üteme (8,9 km hálózat), s 1977 óta 25 km gázvezetéket építettek ki. Gyakorlatilag nyár végéig a belterület gázprogramja (valamennyi utcában) teljesül. További terveik: öregek napközi otthona; óvodai és bölcsődei bővítések; gyógyszertár, Gelka és Patyolatüzletek. Mindez a legszélesebb körű társadalmi megmozdulások, akciók nélkül aligha valósulhatott volna meg ilyen lendülettel. Adatok szerint Mezőhegyes nyolcezernyi lakossága oktatásinevelési célok érdekében; út- járdaépítés, fenntartás; villamosítás, parkosítás, környezet- védelem s a szennyvíz- és gázprogram ügyében elvégzett társadalmi munkájának forintértéke az elmúlt öt év alatt meghaladja a 20 milliót. Pénzbeli hozzájárulása pedig (nevelési központ, vízmű, gázvezeték, bölcsőde és útépítésre) megközelíti a hétmillió forintot. E kettő együttvéve aligha kíván kommentárt. S talán az sem, ahogyan a zöldövezeteket gondozzák. A Népfront hagyományosan évente környezetszépítő akciót hirdet: ki-ki a maga környékén . . . De különös gondot fordítanak újabban a történelmi parkok* növényzetére is. összesen hat ligetet és parkot örökölt Mezőhegyes a XIX. század elejéről. És sétányokat, nyárfasoros sugárutakat, évszázados platánokat. Az építkezések parkot nem szűntettek meg. Fákat se . . . Több évtizedes elhanyagoltság után a .parkok, ligetek már ismét frissen, gondozotton zöldellnek. Részei- és részeseiként egy 200 éves település megújulásának, ahol egy új ágazat is most lépi első lépéseit: az idegenforgalom. Egyelőre főképp külföldi vadászok özönlenek idényben őzekre, apróvadakra. Meg az állattenyésztő szakma nézegeti sűrűn a kombinát országos hírű telepeit, méneseit. Ám értékei s lehetőségei révén Mezőhegyes előbb-utóbb a Dél-Alföld egyedi látnivalókat kínáló turistahelyévé válhat. Wallinger Endre Cigány mártírok Tanulmánykötet a cigány- kérdésről A Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karáa működik dr. Várnagy Elemér irányításával a cigány gyerekekkel foglalkozó munkacsoport, amely saját és vidéki munkatársai tollából bizonyos időközökben tanulmány- köteteket jelentet meg. A legújabb, kilencedik kötetből kiemelkedik dr. Vár nagy Elemér: Cigányüldözések a náci Németországban című munkája. A szerző gazdag hazai és külföldi irodalom felhasználásával állít emléket a mártírhalált halt cigánylakosságnak. A tanulmány számos eddig nem ismert adatával méltó arra, hogy részletesebben foglalkozzunk a kérdéssel. Ismeretes, hogy a hitleri fajelmélet annak ellenére, hogy a cigányok árja eredetűek, mégis úgy tekintette őket, mint idegen testet a nagy német népközösségben. Ezért Hitler hatalomra jutásával 1933-ban kitelepítették azokat a cigányokat, akik nem tudták igazolni német nemzeti származásukat. Csakhamar megkezdődött Dachauba való deportálásuk. Az 1936-ban meghirdetett jelszó szerint ugyanis „a zsidók és a cigányok Európában idegen vér”. Ezért úgy kell kezel- ■ ni őket, mint a csavargókat, az alkoholistákat vagy a prostituáltakat. Ez az oka annak, hogy a legtöbb koncentrációs tábor halállistáján cigányok neve is található. De speciális cigánytáborokat is létrehoztak, pl. a Düsseldorf melletti Lachenbachban, Ra- kensbrückben. E lágerek szörnyűségeit szemtanúk közlései alapján ismerteti a szerző. Amikor Himmler 1938- ban a Cigány ügyek Irodáját Münchenből Berlinbe helyezte át, rövidesen megkezdte a cigányság teljes felszámolását, csupán szerinte két „tiszta” cigánytörzsnek kegyelmezett, a színüknek és a la- leriseknek1 Rendelete értelmében a 12 éven felüli cigányokat sterilizálni, az ezeknél fiatalabbakat pedig Buchenwaldban megsemmisítene! kellett. Később Heydrich utasítására véglegesen meg akarták oldani a cigány- kérdést. Ezért csakhamar megindultak a deportált cigányokkal teli vcnptok Lengyelországba. A Jodzi gettóban az 5000 cigányból 2689 avermekkorúj volt, ezekből néhány hét i alatt mintegy hatszáz meghjalt — elsősorban tífusz következtében. Joggal veti fel Várnagv Elemér a kérdést: mi történt a Magyarországról elhurcolt cigányokkal? A tanulmányíró szerint erre vonatkozóan hivatalos adataink nincsenek. De hozzávetőleges becslések szerint a Magyarországról deportált cigányok száma a 25 000-30 000 fő között mozog. A deportálások ideológiai megalapozására számos hazai „cigány-rende- letet adtak ki, s ezek között a cigányok munkatáborba szállítása, internálás, botbüntetés és a kasztrálás is szerepelt. A náciknak azonban csak a Dunántúlon maradt idejük a cigányság egy részének likvidálására. Erre emlékeztet bennünket az a Torony községben 1984 augusztusában emelt emléktábla, amely 13 ondódi— toronyi elhurcolt cigány emlékét idézi. Tóth István Az űn. központi magtár. Épült a 18 19. század fordulóján, Hild János tervei szerint, copf stílusban. Az épületet 1986-ban restaurálták; földszintjén mezőgazdasági múzeumot, emeletén turis taszáIlót alakítanak ki.
