Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-23 / 231. szám
Hlöuekifö iskolai, nevelői önállóság es felelősség Hz oktatási törneny szellemében Közeleg a vakáció vége, s a. megszólaló csengők iskolába szólítják a tanulóifjúságot és a pedagógusokat. Az új tanév •alapvető jellemzője, hogy folytatódik oktatási rendszerünk korszerűsítése, hatályba lép az oktatásról szóló törvény. Ez eredményesebb nevelő és oktató munkát tesz lehetővé, megújulást, útkeresést, néhány területen átmeneti megoldásokat igényel. Az új törvény tartalmazza a korábbi - 1961 óta érvényben lévő — törvény ma is időtálló elemeit. Figyelembe veszi o társadalomban, a gazdaságban végbemenő változásokat, a fejlődés felgyorsításának a XIII. kongresszuson elhatározott programiját. Ennek alapján szem előtt tartja a gazdasági növekedést elősegítő műszaki fejlesztést, a szocialista demokratizmus kiteljesedését, a társadalom szocialista vonásainak erősítését. Ezek alapján jelöli meg a nevelési-oktatási rendszerünk tartalmi, szervezeti korszerűsítésének irányait, tennivalóit. Pótolja a korábbi törvényből hiányzó szabályozásokat a pedagógusok, a tanulók, a szülők jogait és kötelességeit, az oktatásügy irányításának elveit. Az új törvény és a végrehajtási utasítások megszületését indokolttá tette az is, hogy eddig túl sok jogszabály volt érvényben, s ezek nem mindig voltak szinkronban az alapél- vekkel, nehezítették az áttekinthetőséget, az egységes értelmezést. Az életbelépő törvény azt tűzte ki célul, hogy az iskola ne csak ismereteket adjon, hanem az eddigieknél jobban járuljon hozzá az ember szellemi, testi és erkölcsi fejlődéséhez. Előírja, hogy ,,az oktatás az általános műveltség és a szakmai ismeretek megszerzését és bővítését, az ifjúságnak, valamint a tanuló felnőtteknek szocialista, humanista szellemű, az igaz hazafiság és a nemzetköziség eszméit érvényesítő nevelését szolgálja." A törvény abból indul ki, hogy „a nevelés-oktatás fejlesztése, anyagi, erkölcsi támogatása az egész társadalom ügye, hiszen a művelt, szakképzett, tudatos ember hazánk legfőbb értéke.” A törvény kiterjed az egész magyar oktatási rendszerre, az óvodától az egyetemig és szól a felnőttek iskolarendszerű tanulásának sajátosságairól is. Továbbiakban a törvény óvodákba, általános- és középfokú oktatási intézményekre vonatkozó néhpny területére térek kh Jog és feltétel A törvény kimondja, hogy az óvodai nevelésre — általában 3—6 éves korig — minden gyermek jogosult. Ennek feltétele: országosan és megyénkben is nagy többségében — fejlődésünk eredményeként — már biztosítottak. Baranyában a most véget ért tanévben az óvodáskorúak 86 százaléka íjárt óvodába.' Igaz, mindenütt még nincsenek meg a jog gyakorlásának feltételei, de néhány éven belül megteremtődnek, mert a tanácsok terveiben mintegy 600 óvodai férőhely létesítése szerepel. Mint köztudott, hazánkban minden gyermek 6—16 éves korig tanköteles. Az általános iskola elvégzéséhez az alapvető feltételek adottak, de sajnos több gyermek nem él velük. A tankötelezettség érvényesítésében o rendelkezések a korábbinál nagyobb mozgásteret biztosítanak, lehetővé teszik a gyermekek fejlődésének és egyéni körülményeinek differenciáltabb elbírálását. A rugalmasság mellett viszont nagy hangsúlyt kap a szülői felelősség mind az iskolába való behatásban, mind az iskolába járás és a tanulmányi kötele- telezettség teljesítésének tenni- telezettség felépítésének tennivalóit jelzi, hogy Baranyában évente közel 400 gyermek marad ki az iskolából a nyolc osztály elvégzése nélkül. Különösen sok" feladat vár a pedagógusokra és a szülőkre azért, hogy gyermekeink képességeiknek megfelelő tanulmányi eredményt érjenek el. Közös erővel' azon munkálkodjunk, hogy a tanulóknak természetes legyen a tudás megszerzéséért való erőkifejtés és akarjanak eredményesebben dolgozni. Tehetséggondozás Megerősítést nyert azon oktatáspolitikai elvünk, hogy a nevelési-oktatási rendszerben az egységesség mellett érvényesüljön a differenciáltság elve is. Egyrészt — a mai kezdetleges és reménytkeltő lépéseket továbbfejlesztve, kiszélesítve — nagyobb mértékben érvényesüljön a kiemelkedő tehetségű fiatalok képességeinek fejlesztése. Napjainkban különösen a természettudományos ismeretekhez kapcsolódó műszaki, gyakorlati képességek felismerésére és fejlesztésére szükséges nagyobb figyelmet fordítani. A másik feladat o társadalmi esélyegyenlőség érvényesítésének elősegítése érdekében — a különböző okok miatti — hátrányos helyzetben lévők támogatása. Ide tartoznak azon — sajnos növekvő számban lévő — gyermekek, akik családi körülményeik miatt nem tudnak, vagy nem akarnak eleget'tenni az iskolai kötelezettségeiknek. Ennek több esetben — ma már — nem anyagi, hanem morális okai vannak. Úgy vélem, itt az ideje, hogy az emberek megítélésében nagyobb hangsúlyt kapjon a szülői kötelesség teljesítésének elbírálása. Ugyanis, csak ezzel párhuzamosan válhat eredményesebbé a gyermeki kötelesség teljesítésének számonkérése is. Csak e két pólussal kapcsolatos erkölcsi értékek együttes erősítése hozhat társadalmi eredményt és mérsékelheti a mai feszültségeket. A demokratizmus jegyében Az egész társadalmunkat átható decentralizálás részeként növekszik az intézményi önállóság és vele párhuzamosan a felelősség is. Az általános és középfokú iskolai intézmények nevelési-oktatási feladatait a jogszabályok, a központi programok, nevelési és oktatási tervek, tantervi, irányelvek erőteljesen behatárolják, de a tervezésben figyelembe vehetik a helyi szükségleteket, a tanulók fejlettségét, érdeklődését, kiegészítő tananyagokat dolgozhatnak ki és önmaguk választhatják meg a fakultációs irályokat is. Az igényeknek megfelelően a pedagógusok nagy önállóságot kapnak a tananyag és az alkalmazott módszerek megválasztásában, aktívan részt vehetnek az intézményi oktató- nevelő munka feladatainak meghatározásában, ügyeinek intézésében, a tisztségviselők választásában. Ezek érvényesítésében növekszik az egész tantestület, a tantárgyi, vagy tantárgycsoporti munkaközösségek szerepe és az egyéni alkotóképesség kibontakozásának lehetősége. Az iskolaigazgatókat a. jövőben •— a párt káderpolitikai elveivel összhangban — pályázat alapján, legfeljebb öt évre bízzák meg, de a megbízás többször is meghosszabbítható. A kiválasztásban viszont megnő a pedagógusok szerepe, felelőssége, ugyanis a kinevezéshez a tantestület többségének titkosan leadott igenlő szavazata szükséges. Az új eljárás még körültekintőbb előkészítő munkát igényel a párt-, állami és társadalmi szervektől. Mindez bizonyára kedvezően hat az igazgatók munkájára és magatartására is. Szakképzett pedagógusokat A törvény előírja, hogy a nevelési, oktatási intézményekben az lehet pedagógus, aki meghatározott képesítéssel rendelkezik, a szakmai, pedagógiai és erkölcsi követelményeknek megfelel, alkalmas arra, hogy a tanulókat „szocialista, humanista szellemben nevélje és a jövendő hivatásukra felkészítse". Napjainkban, sajnos, különböző okok miatt az iskolák egy része szakképzetlen munkaerőt is kénytelen foglalkoztatni. Ezért a törvény ezen követelménye csak folyamatosan valósulhat meg. A pedagógus-ellátottság javítása érdekében viszont eddig sem várhatunk csak a központi szervek intézkedéseire, hanem a lehetőségek alapján is elő kell segíteni a pályán maradást, az új szakképzett munkaerő biztosítását. A megváltozott és magasabb követelmények támasztása tükrözi az irányítás bizalmát. Joggal, hiszen megyénk pedagógusainak nagy többsége is rászolgált erre, amit munkájával, magatartásával bizonyít. Ugyanakkor nyíltan kell szólni arról, hogy a jövőben még inkább szükség lesz azok táborának gyarapítására, akik magasfokú szakmai képzettséggel és eszmei-politikai elkötelezettséggel rendelkeznek. Nagyobb szükség lesz a folyamatos önképzésre, a szervezett, magasfokú továbbképzéseken való részvételre, a munkahelyi alkotó légkörre, demokratikus viszonyokra. Ezekre a jogszabályok a lehetőséget megteremtik, de azok valóra váltásához nélkülözhetetlen a pedagógus társadalom erőfeszítése, nem egyszer harca. Változó irányítás A központi irányítást továbbra is a Művelődési Minisztérium látja el. Alapvető feladata, hogy biztosítsa az oktatás- politikai elvek egységes érvényesítését. A középfokú oktatási intézményekben folyó szakmai képzésben együttműködik a szakirány szerinti illetékes minisztériummal. Az óvodákban, az általános és középfokú iskolákban folyó nevelő-oktató munka irányítását a tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szervei látják el úgy, hogy az intézmények fenntartását a helyi tanácsok biztosítják, míg az általános felügyeletet a városi, illetve megyei tanácsok szakigazgatási szervei gyakorolják. A fenntartó tanácsokra nagy felelősséget ró a törvény azon mondata, mely szerint „a nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel.” — Ez nem zárja ki, hogy egy ideig működjenek azok az intézmények is, amelyek bizonyos feltételekkel nem, vagy nem kielégítő mértékben rendelkeznek. A korszerű munkához hiányzó feltételek pótlása komoly feladat. Ezt hivatott szolgálni a Minisztertanács és a megyei tanács VII. ötéves tervciklusra szóló társadalmi programja. Ennek alapján a megyei tanács 180 általános iskolai, 79 középfokú tanterem építéséhez ad támogatást a helyi tanácsoknak. A feltételgyarapodást jelzi,'hogy folytatódik — a középiskolák után — a szakmunkásképzők és általános iskolák számítógéppel való ellátása és több szakmai program megvalósítása. Az iskolai önállóság növekedése Változtatást tesz szükségessé a tanácsi irányításban is. Ennek részeként már megtörtént a szakfelügyelet szak- tanácsadói testületté való átszervezése és folyamatos a munkájuk tartalmi korszerűsítése. A jövőben az értékelés tárgya az iskolák munkájának eredményessége lesz, összhangban a növekvő intézményi önállósággal. Vállalati érdek A törvény alapján a Minisztertanács külön szabályozta a szakmai jellegű gyakorlati képzésben az intézmények és a vállalatok együttműködését. Az iskolák és a tanulók gyakorlati oktatásban részt vevő vállalatok, szövetkezetek együttműködésének kettős célja: a tantervi gyakorlati oktatás segítése és a vállalatok számára a munkaerő utánpótlás maga • műszaki színvonalon való biztosítása. A határozat a jogok és kötelezettségek kölcsönös érvényesítésével erősíti az iskolák és a vállalatok, szövetkezetek partneri viszonyát. Ezt bizonyítja, hogy a vállalatoknál folyó gyakorlati oktatás rendjét és tanmenetét az iskola a szerződő féllel — a központi tantervi előírásokat figyelembe véve — közösen határozza meg. Az új szabályozás előírja, hogy a gyakorlati oktatással összefüggő jogokat és kötelezettségeket az iskolák és a vállalatok, szövetkezetek szerződésben rögzítsék. A gyakorlati képzésben részt vállaló gazdasági szervek anyagi érdekeltségét központilag külön jogszabályban rögzítik. A jó szakemberképzés érdekében a vállalatoknak, szövetkezeteknek olyan gyakorlati oktatást vezetőket kell biztosítani, akik rendelkeznek a meghatározott szakképesítéssel és megfelelnek az erkölcsi, politikai követelményeknek. Ezen túl helyes, ha a vállalati jó szakemberek minél nagyobb számban részt vesznek a szakmai tárgyak elméleti oktatásában. A tanulókért A törvény nem hagyja figyelmen kívül azokat sem, akikért megszülettek az oktatási intézmények. A tanulóknál is egységet alkotnak a jogok és kötelességek. Bizonyos jogokat közvetlenül,, másokat megbízottaik útján, .illetve az úttörőszövetség, vagy a KISZ helyi szervein keresztül érvényesíthetnek. A jövőben különösen a középfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalok életre való felkészítése igényel céltudatosabb munkát. Tudjuk, hogy az iskolát befejezve csak az a fiatal tud a munkahelyi, a lakó helyi közéletben önállóan, felelősségteljesen gondolkodni, véleményt nyilvánítani és cselekedni, aki ifjú korban átéli a közéletiség örömeit és harcainak kínjait. Ennek érdekében az iskolákban újra kell gondolni a KISZ szervezeti felépítését és tartalmi munkáját. Számba kell venni a különböző szakmai köröket, az öntevékeny művelődési és sportegyesületek tevékenységi körét. Ezeket olyanná kell szervezni, fejleszteni, hogy tartalmasabbá váljon a tanórákon kívüli diákélet. Biztosítani kell, hogy a fiataloknak gyarapodjanak politikai ismereteik, fejlődjön köz- éJetiségük, gazdagodjon demokratikus élményük. A szellemi fejlődés mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a fizikai teljesítőképesség növelésére, a harmonikus fejlődés biztosítására. Céltudatosabb munkát igényel az egészséges életmód követelményei szerinti élés szokásainak kialakítása. Közös erővel A megfogalmazott célok és feladatok a korábbinál is jobban igénylik az iskolák nyitottabbá tételét, a társadalmi szükségletek figyelembevételét. Ezeknek a nevelő-oktató munkában való kamatoztatása mellett ki kell terjedni olyan részkérdésekre is, mint a szülőket érintő rendezvények időpontjának — munkaidőt nem zavaró — meghatározása. Az eredményes munkához nélkülözhetetlen a szülői munkaközösség nevelésben való szerepének erősítése, fejlesztése. Sokat tehetnek az iskola és a család kapcsolatának ápolásáért, az esetleges feszültségek levezetéséért és egyes nevelési probiémák megoldásáért. Újként — fokozatosan - kerül sor az iskolatanácsok létrehozására. Alapvető feladatuk lesz az iskolát segítő társadalmi erők összefogása. Tagjai az érdekelt állami és társadalmi szervek, a pedagógusok, a tanulók és a szülők képviselőiből kerülnek ki. Az iskolatanácsok társadalmi irányítását a Hazafias Népfront helyi bizottságai látják el. Tudjuk, hogy az új dolgok bevezetése nem megy önmagától, erős elhatározást, akaratot igényel. A megszokottól való eltérés feszültségekkel is jár, ez pedig türelmet igényel a vezetőktől és beosztottaktól egyaránt. A megfontoltan haladás viszont nem jelentheti a megoldható dolgok elodázását, a következetesség hiányát. Nélkülözhetetlen az irányításban, a vezetésben dolgozóknál és a pedagógusoknál a törvény és a végrehajtási utasítások megismerése, az egységes értelmezés biztosítása. Nem kevésbé szükséges, hogy a fő célokat és a sajátos feladatokat megismertessük az iskolával kapcsolatot tartó szervekkel és a szülőkkel. A pártszervezetek segítsék elő az oktatási törvény megvalósításához szükséges jó politikai légkör, a személyi és anyagi feltételek megteremtését. Támogassák a jó kezdeményezéseket, a rendet, fegyelmet, a jó munkahelyi légkört biztosító vezetőket, kollektívákat. Biztosítsák, hogy a kommunisták járjanak élen az iskolai célok, feladatok megoldásában, az eredményesebb iskolai és mozgalmi munkához szükséges közfelfogás formálásában. Csak közös erővel valósítható meg — a társadalmunk jövőjét hordozó - gyermekein* korszerű ismeretekkel való fel - vértezése, a társadalmi együttélés alapvető szabályainak átvétele, a szocialista emberre jellemző értékrend, erkölcsi tulajdonságok kialakítása. Ehhez kérjük a társadalmi megértést és cselekvő támogatást. Kiss György, a Baranya Megyei Pártbizottság osztályvezetője HÉTVÉGE 3. A pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban .. . A pécsi 508-as számú szakmunkásképző intézet egykori barakképületében a tanulók közreműködésével alakítják ki a tanműhelyt Fotó: Läufer László