Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-22 / 230. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncroio XLIII. évfolyam, 230. szám 1986. augusztus 22., péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A villánykövesd elöljáró (3. oldal) Évadnyitó társulati ülés a színházban (5. oldal) Divatos és egészséges cipőmodellek (5. oldal) Acxél György Pécsett Tegnap délután Pécsre ér­kezett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Baranya megye 1. sz. választókerületének ország- gyűlési képviselője. A vendéget a Megyei Párt- bizottság székházában Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, Bara­nya Megye Tanácsának elnö­ke, Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottsá­gának első titkára, Piti Zoltán, Pécs Város Tanácsának elnö­ke, Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese fo­gadta. Aczél György vendéglátói kíséretében felkereste a Me- csek-oldalban levő Mogyorócs- ka-közben közelmúltban át­adott művészlakásokat. A ta­lálkozás keretében J. Móker Zsuzsanna keramikusművész és Lantos Ferenc festőművész mutatta be a vendégnek mű­termét, az ott levő alkotásai­kat, ismertették munkájukat, terveiket. Megkezdődött a nemzetközi rákkongresszus Losonczi Pál üdvözölte a Budapestre érkezett rákkutatókat ünnepélyes külsőségek között csütörtökön megkezdődött Bu­dapesten a XIV. nemzetközi rákkongresszus.- A nemzetközi rákellenes szövetség világtalál­kozóját dr. Lapis Károly, a kongresszus elnöke nyitotta meg a Budapest Sportcsarnok­ban, majd Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, a konferencia fővédnö­ke üdvözölte az Elnöki Tanács és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében a rákkutatás és -gyógyítás 82 országból ér­kezett csaknem 8 ezer tudósát. Losonczi Pál a rák elleni küz­delem hazai eredményeiről szólva kiemelte: a Magyar Nép- köztársaság, az egészségügyi tárca különös gondot fordít e küzdelem sikerét előmozdító in­tézkedésekre. Fontos elhatáro­zások születtek a kutatás támo­gatására, a szűrés hatékonysá­gának növelésére, korszerű su­gárforrások beszerzésére, de egyre szélesedő társadalmi megmozdulások is jelzik a ma­gyar nép azon törekvését, hogy a kormány programját minden eszközzel támogassa. Bár Ma­gyarország méreteinél fogva nem tartozik a nagy országok sorába, kutatási és gyógyítói tevékenysége alapján számon tartja a tudományos világ. Je­lentős kutatási eredmények fű­ződnek külföldön élő magyar rákkutatók nevéhez is; örö­münkre szolgál, hogy közülük többen is részt vesznek a kongresszuson. — Ez a találkozó várhatóan a tudósok és orvosok tapasz­talatcseréje lesz. s mint ilyen, nem ismer határokat, felül­emelkedik világnézeten és az emberek, illetve népek közötti békés együttműködést is szol­gálja. Budapest az utóbbi évek­ben több ízben szolgált nem­zetközi rendezvények vendéglá­tójaként. Mindig örömmel te­szünk eleget azoknak a meg­tisztelő felkéréseknek, omelyek ilyen tekintetben hozzánk ér­keznek — mondotta az Elnöki Tanács elnöke, kijelentve: a XIV. nemzetközi rákkongres?- szus házigazda szerepét is szí­vesen vállaljuk. Végül kifejezte reményét, hogy a találkozó si­keres lesz és eredményeként több rákos beteg nyerheti visz- sza az egyén, illetve a társada­lom számára is legnagyobb em­beri értéket, az egészséget. ' A megnyitó ünnepségen dr. Antonio Junquiera, a nemzet­közi rákellenes szövetség — tisztségétől most búcsúzó —el­nöke üdvözlő beszédében kö­szönetét fejezte ki a magyar nép vezetőinek, a magyar or­vosoknak a kongresszus meg­rendezéséért. Nagy fontos­ságúak az ilyen rendezvények — mondotta — mivel módot nyújtanak arra, hogy a legkü­lönbözőbb orvosi területek kép­viselői találkozzanak, s tapasz­talatot cseréljenek egymással. Hozzájárulnak a rákellenes küz­delemhez, amely ma már mind szervezettebben folyik a világ­ban. Ezután dr. Nyikolaj Blohin, a Szovjet Orvostudományi Aka­démia elnöke méltatta a több mint 100 évé alapított nemzet­közi rákellenes szövetség tevé­kenységét, majd dr. James Wyngaarden, az Amerikai Egye­sült Államok nemzeti egészség- ügyi intézetének igazgatója isr mertette a születésének az idén 100. évfordulóját ünneplő in­tézmény tevékenységét. Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a hazai tu­dóstársadalom nevében üdvö­zölte a kongresszus résztvevőit. Nagy megtiszteltetés, hogy Bu­dapestet választották a világ- találkozó színhelyéül — mon­dotta, majd így folytatta. Az ilyen kongresszus jelentős mér­földkő a tudományos kutatás­ban, hiszen az ismeretek, az új módszerek átadására ad le­hetőséget, elősegítve az egész­ségügyi ellátás színvonalának növelését. Most az egész em­beriség a magyar fővárosra fi­gyel, hiszen a tudományos ta­nácskozások eredményei nyo­mán előbbre léphetünk az egyik legjobban félt betegség, a rák gyógyításában. A kongresszus -- mondotta — összekötő ka­pocs a tudósok, az orvosok, a népek között. Az ünnepi eseményen részt vett Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Medve László egészségügyi miniszter és Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke. A XIV. nemzetközi rákkong­resszus résztvevői péntektől a Budapesti Nemzetközi Vásár területén plenáris üléseken, szimpóziumokon, kerekasztal- konferenciákon, szekcióüléseken vitatják meg a daganatos meg­betegedések felismerésének és kezelésének legújabb tapasz­talatait. Alkotmányunk napja Baranyában Az új kenyeret Ribónszki Róbert vágta meg a szentlőrinci ün népségén Läufer László felvétele Nagygyűlés SzentlSrincen Megnyílt a Pannónia '86 szövetkezeti találkozó. Az első előadást Szlameniczky István tartotta. (Tudósítás az 5. oldalon.) (Fotó: Läufer László) csak az országnak, hanem az állampolgárainak is nehezebb a helyzete, mint azt szeretnénk: honfitársaink egy részének romlottak életkörülményei, a nyugdíjak és egyes- szociális juttatások reálértékét nem si­került megőrizni, ismerjük és számon tartjuk a fiatalok és o több gyermekes családok gondjait. De mindenkinek be kell látnia, bogy a jogos igé­nyek kielégítésében csak akkor haladhatunk előre, ha azok anyagi alapjait megteremtet­tük! Ma az ország fejlődése szempontjából nagy jelentő­sége van annak, hogy képesek legyünk önmagunkat megújí­tani, szellemi és anyagi erőin­ket mozgósítva megfelelni a kor kihívásainak. Nagy erőfor­rásunk a szocialista demokrá­cia helyes gyakorlása: tartsuk fenn, fejlesszük tovább azt az alkotó vitaszellemet, tettrekész- séget, demokratikus légkört, amely a kongresszus és a vá­lasztások idején országszerte megnyilvánult. Végezetül szólt Ribónszki Ró­bert a nemzetközi helyzet ala­(Folytatás a 3. oldalon) Az ünnepség szónoka Ribánszki Róbert volt Jelenkori történelmünkben augusztus 20-át a hármas kö­tődés jegyében emlegetjük: emlékezünk főt hajtva az ál­lamalapító István királyra, megszegjük az új kenyeret, ek­kor tartjuk népköztársaságunk alkotmányának ünnepét. Me­gyénk kiemelkedő rendezvényét e napon Szentlőrincen tartot­ták, ünnepi nagygyűlést ren­dezve a vásártéren, ahol Grál József, az MSZMP Szigetvári Városi Bizottságának első tit­kára köszöntötte -a Himnusz hangjai után a helybelieket és a megye különböző pontjairól érkezett vendégeket. A nagygyűlésen részt vett dr. Jerszi István, az MSZMP Ba­ranya Megyei Bizottságának titkára, Horváth Lajos, a Bara­nya Megyei Tanács elnöke, or­szággyűlési képviselő, M éréi Emil és Hódosi Jenöné ország- gyűlési képviselők, Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára, Piti Zoltán Pécs város Tanácsának elnöke, dr. Ádám Antal, a HNF Baranya Megyei Bizottságának elnöke, és Krasznai Antal, b HNF Baranya Megyei Bizottsá­gának titkára. Ribánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a nagygyűlés szónoka bevezetőjében augusztus 20-o jelentőségét méltatta. Mint mondotta, István királyunk ko­rának nagyjelentőségű európai politikusa volt, történelmi tette — szembefordult a régi renddel és beillesztette népünket az európai népek közösségébe — tiszteletet parancsol, mint aho- gyaii tisztelettel kell megemlé­keznünk mindazokról* a neves és' névtelen forradalmárokról, akik nemzeti létünk megőrzé­séért, országunk függetlensé­gének megvédéséért valamit is tettek. A Magyar Népköztársaság alkotmánya kifejezi az évezre­des magyar állam és társada­lom történelmi folyamatossá­gát, megtestesíti a magyar nép hatalmát. Tükrözi, hogy a fel- szabadulással kezdődött új honfoglalás eredményeként lét­rejött a szociafizmus és a ma­gyar államiság egysége: prog­ramként tartalmazza á szocia­lizmus felépítését. Szentesítette azt a történelmi jelentőségű változást, hogy társadalmunk vezető ereje a munkásság, amely a hatalmát a termelő­szövetkezeti parasztsággal szö­vetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó ré­tegével együtt gyakorolja. Gya­korlati érvényesülésének leg­fontosabb garanciája az, hogy nemzeti közakaratot fejez ki. — A régi kalendáriumok sze­rint — mondotta Ribánszki Ró­bert — Szent István napja o nyári napforduló jeles ünnepe volt és maradt évszázadokon át. Számunkra természetes, hogy az új kenyér ünnepe ez a nap, a kenyéré, amit má is sokfelé életnek neveznek. Az élet pedig egyet jelent a mun­kával. Alkotmányunk ünnepe így válik teljessé, a hatalom, a jog és a munka egységének kifejezőjévé. Az ország közvéle­ménye a nagy munkának kijáró figyelemmel és megbecsüléssel követte nyomon most is az ara­tást. Sajnos a rendkívüli időjá­rás megtizedelte a termést, de az új kenyérből jut elég mind­annyiunk és vendégeink szá­mára. Ezen az ünnepen nem frázis kimondani: népünk önfeláldozó munkájának és erőfeszítései­nek nyomán nagyobb változá­sok zajlottak le hazánkban, mint korábban évszázadok alatt. Ma és most az a legfon­tosabb, hogy a XIII. kongresz- szus útmutatásait kövessük, a közösen kialakított politika va- lóraváltásáért egységesen cse­lekedjünk. Pártunk és kormá­nyunk a fő figyelmet az építő- munka feltételeinek megterem­tésére fordítja. Arra, hogy az országban jó politikai légkör, egészséges közszellem legyen, olyan, ami népünket egységbe fogja, jó minőségű munkára és alkotásra serkent. Sok törté­nelmi leckéből és keserves ta­pasztalatokból tanultuk meg, hogy úgy kell vigyázni a párt és a nép egységére, mint leg­féltettebb kincsünkre. Ma nem­

Next

/
Oldalképek
Tartalom