Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-20 / 229. szám
a Dunántúlt napló 1986. augusztus 20., szerda Ratkó József: Történelem Mindennap ünnep, forduló, születésnap, halálnap. Ünnepe lelket földúló születésnek, halálnak. Halálos centenárium a szita-szita péntek. Tüdőt, lelket .köptek falun tízezer jó cselédek. Hétfőn múlt ezer éve, hogy térdre esett az ország, siratni, elsiratni rossz papokra bízta sorsát. Szombaton másfélmillió koldus tengerre szállá. Fölbúgott, indult a hajó a Föld túloldalára. Csütörtökön, körülbelül hét-nyolcszáz éve ennek, mellének tatár-nyil szegült, s kihalt a fele nemzet. Csomagot lestünk, híreket; asszonynép várta jöttük. Óriás sirhantok, hegyek púpozódtak fölöttük. És hogy gazdátlan ne legyen király nélkül az árva, kiadta a történelem művelni — harmadába. S mindennap ezernyi halott, és tíz- és százezernyi, míg leltünk egy vasárnapot gyászolni, ünnepelni. S a halál ügyes gazda volt — megkoronázta Dózsát, munka közben himnuszt dalolt, taposott őszirózsát. De újra kezdődött a hét. Földet és pofont adtak, gázolták növekvő hitét a munkásnak, parasztnak.. Lépes György, rongy Szapolyai, Haynau, Tisza István, Horthy, pióca Prónay volt itt a botosispán. A földbe ember vettetett, vérben csávázott holt mag, — Szabadság, műveld földedet, s teremnek majd e holtak. Földvédelem, betörésmegelőzés, nemzetiségi tudat Elbírálták az OTKA-pályázatokat Több pécsi kutató is kapott támogatást Elbírálták az Országos Tudományos Kutatási Alap (OT- KA) pályázatára érkezett kutatási témákat. Az év elején életre hívott új alap a VII. ötéves terv időszakára mintegy 4 milliárd forinttal rendelkezik. (Ez az összeg 11 százaléka annak a pénznek, amelyet 1986— 90 között, költségvetési keretből kutatásra és fejlesztésre fordítanak hazánkban.) Az OTKÁ-hoz különböző kutatóhelyekről, az MTA-tól és felsőoktatási intézményekből összesen 1926 pályázat érkezett be. Négy fokozatban bírálták el, hogy kaphatnak-e kutatásaikhoz támogatást az egyének és csoportok, és, ha* igen, mekkora összeget. Első fokon felkért egyéni szakértők értékeltek, majd 83 szakzsűri ellenőrizte véleményüket, ezt követően saját szakterületein az akadémia 10 szakosztálya rangsorolt, végül három alelnöki bizottság mondta ki a döntő szót a három meghirdetett területről. Ennekértelmében összesen 761 pályázat kaphatott pénzügyi támogatást az elkövetkezendő 2—4 évre, a következő megosztásban: természettudományokra 49,6° o, az élettudo- nyokra 34,6n(>, társadalomtudományokra 15,8° A pontos névsor a Magyar Tudomány című folyóirat októberi számában jelenik meg. Az OTKA titkárságától any- nyit sikerült megtudnunk, hogy több pécsi kutató (kollektíva) is eredménnyel pályázott. Közülük szólaltatunk meg most hármat, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem három karáról. Dr. Horváth Zsuzsanna egyetemi adjunktus A földvédelem és a Föld környezetvédelme címmel nyújtott be sikeres pályázatot. A JPTE Állam- és Jog- tudományi Karának oktatója egyike azoknak a fiataloknak, akik komolyabb összeget kaptak az OTKÁ-tól. Dr. Horváth Zsuzsanna 1979 óta dolgozik óz egyetemen, kutatási témájával öt éve foglalkozik. Az utóbbi években végzett e témájú kutatásai azért is jelentősek, mert meglehetősen elavult már (1978-ban íródott) az az egyetemi jegyzet, amelyből a födjogi részt a hallgatók tanulhatják.- A földvédelem, a környezetvédelem részeként a földjog egyik legfontosabb szakterülete — mondta dr. Horváth Zsuzsa — Témavezetőként, kutatótársaim segítségével olyan lényeges területek tanulmányozására fordítom a kapott összeget, mint például a mezőgazdasági rendeltetésű területek esetlegesen más célokra való hasznosíthatósága vagy a parlagföldek megművelésének lehetőségei. A mezőgazdasági jellegű földek védelme, a lehető legnagyobb hasznosítható terület ésszerű használhatósága, a melioráció és a rekultiváció kapcsolata, az optimális termelési szerkezet kialakításának módozatai. A környezetvédelmi részben tanulmányozni fogjuk például a természeti erők kártételei elleni tennivalók lehe- tőségeit is. Dr. Körinek László, a JPTE Közgazdaságtudományi Karának docense, a Bűnözés struktúrája Pécsett címmel nyújtotta be pályázatát. A témavezető, hallgatók bevonásává1 is, tovább kívánja folytatni a rejtett (látens) bűnözésről a szocialista országok közül először a JPTE-n megkezdett vizsgálatokat. — Tíz éve szakadatlanul növekszik a bűnözés hazánkban, és ez a tendencia feltehetően a további években is megmarad. — mondta dr. Körinek László. — így egyre szükségesebbnek látszik a bűnüldözési eszközük kiszélesítése is. Ennek egyik fontos eleme, eszköze lehet az emberek önvédelmi képességeinek fokozása; az, hogy megtudják, megtudhassák, miként is előzhetik meg például a betöréseket és más vagyon elleni bűncselekményeket. Pécsett, Lvov-Kertvárosban tervezünk egy újabb, reprezentatív felmérést, kérdőívekkel, névtelenül. Ennek segítségével az állampolgár elmondhatja észrevételeit lakása biztonságáról. A kutatásom célja pedig egyebek közt annak felderítése, hogy milyen környezetben és miért lehet gyakoribb a bűncselekmények elkövetése. Végül is — nemzetközi tapasztalatokat is felhasználva — különféle tájékoztató füzeteket szeretnénk kiadni, hasznos tanácsokkal: a betörések ellen és más témákban, az ország más részein is, minden korosztálynak haszno- sithatóan. Dr. Polányi Imre, a JPTE Tanárképző Karának tanszék- vezető egyetemi docense is rendkívül időszerű egyes elemeiben a pécsi egyetemen kezdeményezett, majd országos sikert aratott kutatási témájára kapott támogatást. A pályázat címe hosszú, és sok mindent elárul: Nemzeti-nemzetiségi tudat és önismeret; a magyarság és a nemzetiségek ■együttélése és kölcsönhatások; magyarság és a szomszéd népek, Európa magyarságképe — a magyarság Európa Jképe. — Úgy gondolom, hogy a hagyományos nemzetiségtörténeti kutatások nem adnak választ számtalan alapvető kérdésre, ezért szükség van szinkron jellegű vizsgálódásokra is. Például: hogy érzik magukat a' nemzetiségek, milyen és történelmileg hogyan alakult jelenlegi tudatállapotuk, az „anyanemzettel" való kapcsolatuk, hogyan befolyásolták egymást az évszázados együttlét alatt — mondta dr. Polányi Imre. — Célunk — szociológiai módszerek felhasználásával is —, egyrészt a jelzett folyamatok napjainkra kialakult helyzetének feltárása és elemzése a hazai nemzetiségekre vonatkozóan, másrészt a magyarság középeurópai illetve európai helyének, szerepének pontosabb felmérése, a külföldi „véleménytükrök" felhasználásával is. Reálisabbá válhat ezzel a nemzeti és a nemzetiségi önismeret is. Bozsik László Szocialista kultúráért Májer Árpádné Hosszú úton kanyargott élete az újmohácsi általános iskoláig, s átellenben a családi házig, ahol immár jó 17 éve él, dolgozik Májer Árpádné tanítónő. Hosszú útja az öt bukovinai magyar falu egyikében, Istensegítsen kezdődött, ahol született. Kisgyerekként az áttelepülőkkel 1942-ben a Bácskába került. Onnan kit erre, kit arra dobált, őket Baja környékére vetette a bukoviai székelység — a madéfalvi veszedelemtől — szinte egyvég- tében mostoha, menekülő sorsa. A bajai képzőben képesítőzött, s Dunafalva közelében, egy „se víz — se villany" a — település osztatlan tanyai iskolájában kezdte a pályát. Azután Dunafalván, majd 1969- től Újmohácson dolgozott, illetve itt tanít ma is. Ez a generáció még természetes egységében tekintette az oktatást és a közművelődést. Ezt kapták útravalóul ott, ahol még néptanítókat neveltek a hazának. Eltelt azonban egy kis idő. Sok minden megváltozott a szigeten is. És akadt egy lehetőség, amivel még közelebb juthatott az emberekhez. Újmohácson 1970-ben fölépült a művelődés otthona. A klubkönyvtár. Valamilyen kis közösséget szerettek volna kialakítani. így született meg az asszonyklub (nők klubja) gondolata, amelyet Májer Árpádné toborzott össze elsősorban, a heti egyszeri foglalkozások középpontjában álló kézimunká- zás szakkörvezetőjeként. Kötö- gettek, hímeztek; megtanulták a magyar népművészet tájakra jellemző motívumait és technikáját. Hogy milyen a kevert stílus, és miért értékes a tiszta, eredeti sárközi, baranyai, ka- rádi stb. formakincs; mi az értékes és mi a giccs? .. . És még sok mindenről szó esett az összejöveteleken, öltözködés, divat, helyes táplálkozás, életmód, lakáskultúra . . . s megannyi más, a mindennapi életben, az egyéni ízlés fejlődésében oly fontos kérdésről folytak ismeretterjesztő beszélgetések, miközben sokan a hímzésüket is magukkal vitték. Otthon pedig folytatták, hiszen az újmohácsi asszonyok, lányok, miután különbséget is tudtak tenni, megszerették a szépet. Szívesen foglalkoztak kevés szabad idejükben, főleg a bu- zsáki, kalocsai térítők, párnahuzatok, miegyebek dí- szítőelemeivel. Gazdag és megkapó a színviláguk, s viszonylag könnyebb az öltéstechnikájuk. Ami a többségben fizikai dolgozó asszonyok elnehezült ujjai számára bizony nem mindegy... De vajon volt-e hatása az orvos, a kozmetikus, a zöldségtermesztő szakember-előadókkal való beszélgetéseknek? — Főképp családlátogatásokon, a szülőkkel való kapcsolatomban sikerült ezt is lemérnem. Jó érzés árrá gondolni, hogy mennyi minden kedvezően változott az emberek otthoni, környezetében. Természetesen az az anyagi jólét elsődleges itt. De, hogy milyen bútort vásárol, hogyan rendezi be és mivel díszíti a lakását, ebben igen jó irányú szemléletváltozás észlelhető. Sok helyütt ott vannak a hímzések; a falakon értékes grafikák, szép gobelinek. S a tudatosan vásárolt könyvek. A klubkönyvtár, ahol összejöttünk; sok szempontból kedvező hatást gyakorolt az asszonyokra. S voltaképp a gyerekekre is, akiknek külön díszítőművészeti szakkört vezettem az iskolában. Nem egy kislány akadt, aki iskolái után édesanyjával együtt járt a klubfoglalkozásokra . . . Tizenöt év alatt kb. 40 tagja volt ennek a szakkör-jellegű újmohácsi nők klubjának, az alig 4—500 lelkes helységben. A szakköri tagok szívesen találkoznak ma is egymással és a szakkörvezetővel, akinek megérdemelt az öröme, abban, ha látjat, érzékelheti, hogyan gyümölcsözik másfél évtizedes munkája. W. E. Tóth László felvétele Kiváló Együttes Á Pécsi KISZÖV Pannónia Táncegyüttese A tagok és a vezetők számára is régen áhított, felejthetetlen- évet produkált idén a pécsi KISZÖV Néptáncegyü(tes. Sokaknak nyújtott maradandó élményt a Pécsi Nemzeti Színházban bemutatott önálló estjük. Nem sokkal ezután Arany II. minősítést szereztek a Budai Vigadóban, néhány héttel később pedig a 12. Zalai Kamaratánc Fesztivál nagydí- jót hozták el. Rövid szünet következett, majd ismét a pécsi közönségnek ropták a táncot a Nyári Színház színpadán. A sikeres menetelés eddigi utolsó állomása a Szövetkezeti Néptáncosok 11. Országos Találkozója és Versenye volt, ahol az együttes a második helyezést érdemelte ki produkciójával. Ezek az eredmények hozták meg o csoport számára azt a címet, amire sem a tagok, sem a vezetők nem számítottak. Az Országos Közművelődési Központ pályázat nélkül minősítette Kiváló Együtessé a pécsi KISZOV-öt. A művészeti mozgalomban ez a cím, valamint a velejáró 20 000 forint díj, a legmagasabb, amit amatőr együttes elérhet hazánkban. Értékét növeli, hogy a 11 000 magyar amatőr együttes közül évente csak 20-25 érdemli ki. Baranyából idén a' KISZÖV az egyedüli díjazott.- Én már táncoltam a Kl- SZOV-ben, a Baranyában és a Mecsekben is — mondta beszélgetésünkkor Szabó Sándor, az együttes művészeti vezetője. - Nálunk mostanra nagyszerű társaság verődött össze, és hatalmas elhatározással vágtunk neki az idei esztendőnek. Érdemes volt. Ä KISZÖV mindig szép eredményeket ért el, de ilyet még soha. Az igazsághoz természetesen hozzátartozik az is, hogy a tagokén kívül még sok ember munkája benne van ebben a kiváló címben. Köszönettel tartozunk nekik, különös tekintettel azokra, akik a csoport szakmai előmenetelét segítették. A szép eredmények több változást is hoztak az együttes életében, Igyekeznek hatékonyabbá tenni a csoport menedzselését. Ezt szolgálja bizonyára a névváltozás is. Legközelebbi előadásuk alkalmával már mint a Pécsi KISZÖV Pannónia Táncegyüttese lépnek a színpadra. — A Pannónia nevet azért választottuk, mert véleményünk szerint mégiscsak többet mond majd rólunk, pécsiekről egy idegennek, az utazásaink során. Azonkívül nem titkolt vágyunk, hogy szeretnénk néhány hasonló nevet viselő vállalat támogatását megnyerni a jövőben — fűzte hozzá Szabó Sándor. A Fécsi KISZÖV Pannónia Táncegyüttese augusztus 19-én vette át a Kiváló Együttes címet a Budapesti Művelődési Központban. Most nyári szünet van a táncosoknak. Műsorukkal legközelebb szeptember elején Olaszországban lépnek fel, Firenzében és Velencében. Terveik között több új koreográfia kidolgozása szerepel, így ősszel valószínű a pécsi közönség is újra láthatja bemutatójukat. K. E.
