Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-20 / 229. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XLIII. évfolyam, 229. szám 1986. augusztus 20., szerda Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Alkotmány és demokrácia Ezer éve lesz immár, ihogy a magyarság alkotmányos rendben, állíam'i szervezet keretei 'között él a Duna— Tisza táján, a Kárpát-medencében. Mindössze Harminchét éve, hogy egy ezredév jogfolytonosságába bekapcsolódva új, a nép érdekében fogalmazott alkotmány szabályait követjük. A Magyar Népköztársaság 1949-ben elfogadott alkotmányát a magyar államiság fejlődésében történelmi korszakhatárként emlegetik. Érthető és szükségszerű volt, hogy a felszabadulás utáni éles osztó lylharco'k és a történelmi igazságtétel 'idején a választóvonalat húzták meg erősebben. Hangsúlyozták, hogy az új alaptörvény Magyarország első írott alkotmánya, amely olyan rend jogi kereteit teremti meg, ahol minden hatalom a dolgozó népé. Anélkül, hogy ezt az igazságot elhallgatnánk, ma nagyobb távlatból már a népi alkotmány nemzeti múltunkba visszanyúló előzményeit is látjuk. Sokan talán meglepődnek, amikor megtudják, hogy Engels milyen sokra tartotta nagy királyunk, I. István művét; a magyar alkotmányosságot, s államiságot. Ügy vélekedett, hogy alkotmányának és a belőle kifejlődött autonómiának ' köszönheti a magyarság azt a nagy államalkotó erőt, amely az elnyomás évszázadaiban is fennmaradt. Az idei alkotmányünnepen, az előzőekhez hasonlóan, nagy figyelmet fordítunk a szocialista demokrácia fejlesztésére. A történetiség elvét is figyelembe, vevő magyar népi alkotmányosságban a legnagyobb figyelem a demokrácia következetes alkalmazásának lehetőségeire irányul. A népben valóságos igény van a demokráciára, s társadalmunkban — keserves tapasztalatok árán — kialakult a meggyőződés, hogy hazánk nem csekély mértékű gond- jaina'k a megoldásában, az új fejlődési lehetőségek megteremtésében szükség van minden állampolgár felelős részvételére. Az állampolgár azonban csak ott viselkedik felelősen, ahol nem alattvalónak tekintik, hanem teljes értékű, szabad embernek, akinek része van a döntésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt, beleértve az állami tevékenység nyilvánosságát, ellenőrzését is. Csak így képzelhető el a törvények meggyőződésen alapuló betartása, a szabadság rendje. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa a politikai fejlődésnek ezt az irányát határozta meg. Ehhez a programhoz kapcsolódott o Hazafias Népfroii' Vili. kongresszusa, amikor állásfoglalásában kimondta: „A népi, nemzeti egység erősítésében, a szövetségi politika gyakorlásában meghatározó feltétel a politikai intézményrendszer oly irányú fejlesztése, amelyben Semmi sem korlátozza indokolatlanul az egyes politikai, társadalmi szervezetek és mozgalmak hivatott tevékenységét; nem szűkíti munkájukat csupán a végrehajtásra vagy mozgósításra, hanem lehetővé teszi a társadalmi szükségleteknek megfelelő tevékenységük kibontakoztatását, részvételüket a döntések előkészítésében, a határozatok meghozatalában és a végrehajtás ellenőrzésében. A Hazafias Népfront közjogi funkciója — benne sikeres választási munkája — politikai, érdemi részvételt jelent társadalmi életünk-minden területén. Nagy jelentőségű az a tény, hogy a mozgalom közreműködik a törvények kezdeményezéséiben, előkészítésében.” Ennek az állásfoglalásnak a szellemében, a szocialista demokrácia követelményei szerint a népfront szorgalmazza a jogalkotás olyan fejlesztését, 'amely megfelel a Magyar Népköztársaság alkotmányának, népünk - egy évezred alatt, benne az utóbbi négy évtizedben kialakult — jogérzékérvek és politikai érettségének, s az elmúlt harminc évben megszilárdult törvényességnek, amely megszabadította a törvénytisztelő embereket a félelemtől. A jövőben, ehhez a folyamathoz kapcsolódva, olyan jogalkotásra kell törekedni, amely segít megszabadítani az embereket a bürokrácia koloncától és arroganciájától; lehetővé teszi nemes célokra irányuló szabad egyesülésüket; kibontakoztatja önkormányzatra való képességüket. A legmagasabbrendű jogszabályokat, különösen az alkotmányokat gyakran fenyegeti az a veszély, hogy papíron maradnak. A népfront az Országgyűlés törvényhozói tevékenységétől azt kívánja, hogy az elmúlt három évtized nagy vívmányára, a törvényességre támaszkodva gondoskodjon hézagmentes jogrendről. Biztosítsa, hogy az alkotmány minden tételéhez olyan alacsonyabbrendű jogszabály (törvény, rendelet stb.) kapcsolódjon, amely köz- igazgatási intézkedésekben, végső esetben bírói ítéletben érvényesíthető. Csak egy ilyen következetesen kiépített jogrend veheti elejét az ola- csonyrendű jogszabályok inflálódásának, a hatalommal való visszaélésnek, az állampolgári fegyelem megsértésének. A jogrend demokratikus belső következetessége az önkéntes jogkövetés fontos feltétele, amelyben persze — éppen mert jog - fenn kell tartani a kikényszerítés lehetőségét is, de igazán építeni a demokrácia eredményein nevelődött felelős állampolgárra kefl. Az állam amikor büntet, defenzívában van. Minél kevesebbszer kénytelen az állam büntetni, minél inkább számíthat a törvénytisztelő állampolgár támogatására, annál inkába válhat a közjó intézményévé. A szocialista társadalom ilyen követelményeket támaszt államával szemben, ilyen szellemben fogalmazta meg alkotmányát, s ilyen alapon törekszik következetessé tenni jogrendjét. Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára Sátorhelyen ismét lesz oktatás ' A pécsi Ivov-kertvárosi iskola Cseri László felvétele Két új iskola tanévkezdésre Megkoszorúzták /. István szobrát Pécsvóradon megkoszorúzták államalapító királyunk, I. István szobrát. A nagy király által alapított kolostorra később vár épült, amelynek udvarán tegnap Radics Károly, a HNF községi bizottságának vezetőségi tagja mondott beszédet alkotmányunk ünnepe alkalmából. A községi népfront és tanács, valamint a Pégsváradi Várbaráti Kör képviselői helyeztek el koszorút Borsos Miklós I. István szobránál. Az ünnepséget a Komlói Munkóskórus rövid hangversenye zárta Tóth Ferenc vezényletével. Á Hegyei Párt-vb ülése Tegnap ülést tartott az MSZMP Baranya Megyei ját 1975-ben körzetesítették, helyén óvodát alakítottak ki, és az alsós gyerekek azóta átjártak Nagynyárádra. Most a régi épülethez, az óvodához kapcsolódik építészetileg is harmonikusan a négy új tanterem. Sátorhely Baranya egyik legfiatalabb községe, 1984-ben kapta meg ezt a címet, és most újra bizonyságot tett élni akarásáról. Ez a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Bolyon kívüli legnagyobb települése. Mikor elolvadt a hó idén tavasszal, a kombinát erőgépei nekiláttak az alapok kiásásának. Bolyban kevert betonnal dolgozott a nagynyárádi tanács hatfős építőbrigádja, ha kellett, 98 embert is mozgósítottak, és egy hétvégén felemelkedtek az új iskola falai. A sátorhelyiek és a bólyi szocialista brigádok egymillió forint értékű társadalmi munkája fekszik ezekben a falakban. A Megyei Tanács 3,6 millió forintos céltámogatásával, a bólyi kombinát egymilliójából és a nagynyárádi tanács 700 000 forintjából épült Sátorhely iskolája, amely Baranyában elsőként visszatért a faluba. Azokhoz, akik a mindennapi kenyerünket előteremtik, Gállos Orsolya párt-végrehajtóbizottsága. Elsőként Kápolnai Árpádnak, a Baranya Megyei Munkavédelmi Felügyelőség hivatalvezetőjének és Rickert Antalnak, a pécsi kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vezetőjének a munkavédelem helyzetéről készült jelentéseit vitatták meg. A vitában részt vett Répa Imre, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség helyettes vezetője és dr. Bodrogi Jenő, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökhelyettese. Ezt követően tájékoztatást kaptak a vb tagjai az iskolarendszerű felnőtt oktatásról. A végrehajtó bizottság napirendre tűzte és elfogadta a Mecseki Szénbányák helyzetéről, gazdálkodósa soron levő feladatairól készült állásfoglalást. Läufer László felvétele Kertvárosban enyhülnek a tanteremgondok K ét új iskolát avatnak rövidesen Baranya megyében: négy tanterem csatlakozik Sátorhelyen a már meglévő óvodához (az egykori major iskolájához), és tizenhárom tantermet adnak át az általános iskolai oktatásnak a BÉV kivitelezői a Siklósi úton, Lvov-Kertvárosban. Határidő előtt felépül A BÉV eredeti határideje 1987. augusztus 15. Ök azonban ismervén a lakótelepi iskolák zsúfoltságát, előbbre hozták a befejezési határidőt. Most 13 tantermet adnak át a Gettó József tervei alapján, az UNI- BER beruházásával készülő intézményben. A további 11 tanterem és a tornaterem ez év december 31-re lesz kész, jó fél évvel a kitűzött határidő előtt. Most ásták ki a konyha és az étterem alapjait — ez a rész épül fel jövő augusztus 15-re. A várhatóan 400—450 tanuló étkeztetésére ideiglenes melegítőkonyhát és étkezőt alakítanak ki, és az ételt a Nevelési Központból fogják szállítani. A majdani 24 tantermes új iskola a középfokú oktatás céljaira készül, és egyelőre átmeneti jelleggel enyhít a lakótelep, elsősorban a Testvérvárosok tere és a Nevelési Központ általános iskoláinak zsúfoltságán. Gettó József tág terekkel tervezte meg az új oktatási létesítményt, melynek tantermi blokkjait olyan folyósó-zsibongó részek gyűjtik maguk köré, ahol óraközi szünetben valóban elférnek a gyerekek. A földszinten szabadtéri átrium, az ugyancsak tágas előcsarnok, továbbá a könyvtár, illetve a keleti oldalon az étterem nyitható egy közösségi térré. Zártláncú televíziósrendszer, videoközpont elhelyezésére is gondolt a tervező. A tornaterem hétvégeken a lakosság számára is megnyitható, elkülönítve az oktatási szárnytól. Az iskola mellett tornapályák egészítik majd ki a sportlétesítményeket. A 24 tanteremből összesen 9 készül kifejezetten a napközis foglalkozások céljaira. Elkészült a nyugati szárnyban egy csoportszoba, amit a nyelvoktatásban lehet majd használni, és ahol megbeszélések, értekezletek tarthatók. Mint a BÉV képviselői elmondták, egy technológiai sorrenddel mindig előbbre jártak a most átadott nyugati szárny építésénél. Itt már csak a berendezés van hátra. A befeje-, ző szakipari munkáknál tartanak az újévre elkészülő keleti szárnyban, és hamarosan tető alá kerül a tornaterem. Biztos, hogy ilyen ütemben szinte egy új iskola sem készült el Pécsett a tanévkezdésre, mint most a BÉV dolgozói jóvoltából. Az iskola visszatér a faluba Sátorhely új iskolája most a kisközségek újraéledő oktatási intézményeinek jelképévé válik, hiszen ez az első olyan iskola Baranyában, amelyik visszatér a faluba a körzetesítés évei után. Az egykori major iskolaA sátorhelyi iskola épülete
