Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-19 / 228. szám

1986. augusztus 19., kedd Dunántúlt napló 3 Hogyan korszerűsíthető a beruházási folyamat? Tisztázzuk a minőséget! Hozzászólás (12.) Mikor tanulunk meg jól és gyorsan beruházni? Május 9-én megjelent Közgazdasági élet rova­tunkban ezzel indítottuk útjára Pécs város tanács­elnökével készített interjúnkat, vitára kérve és ösz­tönözve az érdekelteket. Folytatjuk a hozzászólá­sok közlését azzal, hogy készséggel adunk helyet minden, a beruházási és felújítási folyamatok korszerűsítésével kapcsolatos véleménynek, elgon­dolásnak. M. Z. A „Hogyan korszerűsíthető a beruházási folyamat?” témá­ban eddig megjelent hozzá­szólásokat figyelemmel kísér­tem, s az azokban foglaltak hozzászólásra ösztönöztek. Elő­re bocsátom, magát a beru­házást előkészítő folyamatot (például a versenytárgyalások feltételeit, annak menetét stb.) gokkal kevésbé ismerem, mint az eddigi hozzászólók. Munka­körömből adódóan a készülő és megvalósított létesítmény mi­nőségét, esetenként a megva­lósításra elfogadott terv minő­ségét van lehetőségem megis­merni. AGGÁLYOK ÉS KÉRDŐJELEK Az természetes és . érthető, hogy a beruházást finanszíro­zó a legkevesebb költségből, de jó minőségben megvalósítandó létesítményt szeretne kapni. Ez­zel kapcsolatosak az alábbi aggályok: • A beruházó meg tudja-e minden esetben fogalmazni megfelelőképpen a reálisan el­várható minőséget? Tud-e már előre bizonyos „engedményt" adni a tervező, majd • a kivite­lező részére, vagy ragaszkodik ahhoz, hogy minden anyag és szerkezet (munkanem) csak el­ső osztályú minőségben ké­szüljön? Az „engedmény” alatt például a következőt értem: a hazai gyártmányú mázas kerá­mia burkolólapok nagy részé­ből — méretpontatlanságuk, színárnyalati eltérésük miatt — csak nagyon gondos átváloga­tással '(esetenként még így sem) lehet a kivitelezési elő­írások szerinti I. osztályú bur­kolatot készíteni. Ezt és még sok ehhez hasonló problémát — például a nyílászárók minőségi problémáit — a tervezők, de különösen a kivitelezők jól is­merik. Felesleges és gazdaság­talan is megkövetelni az eszté­tikai szempontokat is figyelembe­vevő I. osztályú burkolat minő­séget mondjuk egy víz- (vagy más folyadék-) tároló meden­cében. • Attól való félelmében, hogy ezért a pályázatot nem ő nyeri el, be meri-e a tervező a másod-, harmadosztályt ter­vezni, vagy ugyanezt a pályá­zatában jelzi-e a kivitelező? • El tudja-e dönteni a beru­házó, hogy a tervezett anyag a célnak legjobban megfele­lő, különösen akkor, ha két pá­lyázatban más-más anyag sze­repel, és egyik olcsóbb, minta másik? (Melyik a tartósabb, a rendeletben előírt garanciális időn túl is, a drágább valóban többet „tud-e” és szükség van-e egyáltalán erre a többletre?) • A teljesítmény-követelmény elvet tudja-e és van-e lehető­sége alkalmazni a beruházó­nak? (Például ha a KÖJÁL egészségügyi szempontból köny- nyen tisztítható, mosható, bi­zonyos tisztító vegyszereknek el­lenálló, fehérszínű — ez a burkolattól elvárt „teljesít­mény" egy része — falburko­latot engedélyez, akkor egyál­talán nem biztos, hogy a fehér csempeburkolat az, ami ide a legmegfelelőbb, és leggazda­ságosabb. Jelenleg ez a leg­kézenfekvőbbnek látszik, de ugyanezt a követelményt és műszaki szempontból — kivite­lezhetőség, tartósság stb. — még célszerűbb, még olcsóbb anyaggal is ki lehet elégíteni. • Megnézi-e, ellenőrzi-e a beruházó a pályázatok végösz­szegének és határidejének rea­litását? Miből adódik a rövi- debb határidő: jobb munka- szervezésből, a szükséges keve­sebb élőmunka ráfordításból stb? Mitől olcsóbb: olcsóbb szerkezeti és más szükséges anyagokból készülne a létesít­mény, netán a kivitelező, vagy tervező kisebb rezsije miatt? (Ha szervezetenként más-más ráfordítás —■ rezsiköltségek je­lentkeznek, akkor az ár vonat­kozásában eleve nem egyfor­ma eséllyel indulnak a pályá­zók. Akkor a központi szabá­lyozó rendeletek nem egyfor­mán „sújtják" a pályázókat, például a kifizethető bért ille­tően.) • Vizsgálja-e a beruházó, hogy a pályázónak van-e és milyen referencia munkája (lé­tesítménye)? A referencia lé­tesítményt minősítették-e, ki és milyen minősítést adott erről? Az ott felhasznált új anyagok­nak, szerkezeteknek van-e mű­szaki alkalmassági bizonyítvá­nya? Volt-e határidőcsúszás, minőségi probléma, és kinek a hibájából? (Peres ügyek — bírósági döntések.) Milyen a pályázó műszaki-gazdasági helyzete (kondíció vizsgálat)? Tud-e a vállalkozó időben is megfelelő minőségű munkát véqző alvállalkozókat szerez­ni? Látszólag ezek a kérdések csak a vállalkozóra tartoznak, az ő problémái, de ha valóban verseny van, akkor a fentiek tisztázásával sok bonyodalom­ból mentesülhetnek a beruhá­zási folyamatban részt vevők. Ide kívánkozik egy példa: az egyik osztrák céq hézagmentes ipari padlóburkoló anyagot szállít Magyarországra. A kivi­telezésre vállalkozó eddiqi négy kisebb magyar kivitelező szer­vezet egyikének sem adta meg a jogot a szállító, mert az úgy­nevezett kondíció vizsgálata és a magyar szakemberek „levizs- aáztatása" után nem tartotta őket alkalmasnak a megfelelő minőségű munkák elvégzésére. SZAKÉRTŐ ZSŰRI KELL Végezetül a beruházó szem­szögéből téve fel a kérdést: • Kap-e a beruházó a pá­lyázatokban (tanulmánytervek­ben) elég adatot a fentebb taglalt kérdések tisztázására, a megvalósítandó létesítmény építészeti, funkcionális, gazda­sági és minőségi szempontok bírálatához, eldöntéséhez? Vé­leményem szerint a megfelelő döntéshez egy szakemberek­ből álló zsűri mindenképpen szükséges. Úgy érzem, az előttem hoz­zászólók nagyobb „fajsúlyú” problémáik felvetése mellett az általam említettek sem teljesen elhanyagolhatóak, ha az adott, a jelenlegi helyzetben reálisan mérlegelve akarunk a beruhá­zási folyamatok korszerűsitésé- ben előbbre lépni. Krappai Sándor, az Épitésügyi Minőségellenőrző Intézet Pécsi Minőségellenőrző Állomásának vezetője Az eddigi hozzászólók Kovács Lajos, a Baranya Me­gyei Tanács építési osztályá­nak vezetője: Hiányzik a komp­lex érdekeltségi rendszer. Vokó János, a Pécs-bara- nyai Beruházási Vállalat igaz­gatója: Egymástól élesen el­választott szakaszok — nyitni kell egymásra. Koncz István, az 5-ös ÉPFU igazgatója: Mikor tanulunk meg gazdaságosan szállítani? Nyakunkon a kihasználatlan járműpark, a pályamódosítás elkerülhetetlen. Dr. Németh Elemér, a Mo­hácsi Városi Tanács elnöke: Jó tapasztalatok Mohácson a ver­senytárgyalásos rendszerrel. Tíz—tizenöt százalékkal mérsék­lődtek az előirányzott költsé­gek. Erdélyi Zoltán, a Dél-dunán­túli Tervező Vállalat igazgató­ja: A versenyfeltételek megte­remtéséért naponta meg kell küzdeni. Solti Dezső, a Baranya Me­gyei Tanács tervosztályának helyettes vezetője: Menekülés a versenytárgyalás kötöttségei­től. Mischl Róbert, a Baranya Megyei Állami Épitőipari Vál­lalat vezérigazgatója: Az épí­tők jót, szépet és jól akarnak építeni. Dr. Bélyácz Iván, a pécsi Ja­nus Pannonius Tudományegye­tem rektorhelyettese: A beru­házás legyen üzleti vállalkozás! László Imre, a Pécsi Épitő­ipari Szövetkezet elnöke: Fe­gyelmezett és felelősségteljes munkára van szükség minden szinten. Bertram Jenő, a Baranya Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat igazgatója: Együttes versenyeztetésre van szükség. Habó József, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat igazgatója: Versenyhelyzetben a felújító szervezetek. Űj műszaki bolt nyílt tegnap Pécsett, a Lyceum utca 1. szám alatt. A Pécsi Híradástechnikai es Gépjavító Kisvállalat új műszaki boltjában híradástechnikai készülékeket, háztartási hűtőket, ház­tartási gépeket és ezek alkatrészeit árusítják. Ezen kívül forgalmaznak egyedi antennaszerel­vényeket és más műszaki árukat, és szaktanácsadással is segítik a vásárlókat. Az üzlet tegnap déli 1 órakor fogadta az első vevőket. Jo indulás a lencsetermesztésben Tavaly még csak 15 hektá­ron kísérletileg, idén már en­nek közel a százszorosán ter­mesztenek lencsét a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet koordinálásával, összesen 16 mezőgazdasági üzemben. A lencsearatás július utolsó és augusztus első napjaiban min­denhol befejeződött. Az 1500 hektárról begyűjtött termés az ország lencseigényének közel egyharmadát fedezi, így jóval kevesebbet kell importálnunk, mint a korábbi években, ami­kor is túlnyomórészt külföldről származó lencsét árultak a bol­tokban, hiszen csak kisüzemi szinten folyt hazánkban lencse­termesztés. * A Claas Dominátorok fele akkora sebességgel haladnak lencsearatáskor, mint kalászo­sok betakarításánál, mindössze 2-2,5 kilométeres óránkénti át­laggal. — Először aratunk lencsét — mondja Spengler Imre, a szaj- ki termelőszövetkezet traktoros brigádvezetője. — Nagyon ala­csonyan van, szinte fekszik a lencse. Dőléssel szemben vág­ható, egy irányban. A kombájnosoktól óriási fi­gyelmet követel az apró nö­vény termésének betakarítása. A földön maradt szemek nagy veszteséget jelentenek. Veszte­séget idézett elő a lánycsóki határban található táblában a permetező is. Aratás előtt vegyszeres lombtalanítást vé­geztek, s ahol a gép ment, ott szinte betaposta a földbe a növényt. Itt nem alkalmaztak művelőutas vetést a szajkiak, bár az összesen 86 hektáros lencseterület jelentősebb ré­szén azt tették. A vetés előtti alapayomirtás a lánycsóki táb­lában elegendőnek mutatko­zott, csak néhány libatop ma­gasodik nyárfaként a lencsé­ben. Tavaly még árpaföld volt a terület. Az amerikai Laird fajta, a nagyszemű, világos tányérlen­cse hektáronként 0,8 tonnát adott. * Az ez évi 90 hektáros lencse- területet jövőre 150-re szeret­nék növelni a majsiak. Kétféle lencsét termesztettek, a cseh­szlovák Lenkát és az amerikai Lairdot. Lenka a jégkár ellené­re is hektáronként 1,3 tonnát adott, a Laird 1 tonnát. — Aggályaink végül is szer­tefoszlottak. Sima, jól elmün­kéit talajba került a lencse, előtte búza volt, s utána is az 'lesz itt. A gombásodás elleni vetés utáni felülikezelés leper­zselte a növényt, mégis meg­maradt. Az aratást a vetés', vegyszerezési myomokra merő­legesen végeztük, ez a dőlés­nek is megfelelt. A kombájnok­ról a csúszátalpakat leszereltük — igy ismerteti első lencseter­mesztési tapasztalataikat Her- ger László, a majsi termelőszö­vetkezet elnöke. Nem lombtalanitottak aratás előtt, mert kitűnő takarmányt ad a növény, hektáronként 3-4 tonna szénaértéket. Ennyivel kevesebb lucernát kell termesz­teni. S a Claas Dominátorok és az E 512-esek egyszer sem kaptak a kombájnosok nyelvén szólva medvefogást, azaz du­gulást. Az előzetes számítások sze­rint a Lenka hektáronként hat­vanezer forint árbevételt bizto­sít, a költséghányad alig ötven százalékos, a nyereség tehát 20-30 ezer forint minden egyes hektáron. * Újpetrén a Laird 100 hektá­ron, a Tadzsikiszkaja 50-en ke­rült a földbe. A bolgár fajta igen alacsony növésű, s ezért nagy szemveszteséggel járt a betakarítás.- A lencse nem igénytelen növény. Nálunk az adott tech­nológia nem vált be mindenhol- tájékoztat Bohár Ernő, az újpetrei termelőszövetkezet el­nöke. — Kötöttebbek a tala­jaink, fele annyi aranykorona értékűek, mint a Mohács kör­nyékiek. Nagyobb adagé mű­trágyával kell ezt ellensúlyoz­nunk. A tanulóév tapasztalatokban gazdag volt. A dombos, egye­netlen területen nehéz volt a lencsearatás, jövőre már más­hová vetik. A gazdaságosság azonban nem kérdéses az új- petreiek szerint:- Féltonnás termésátlagnál már megéri a lencse, mi 0,8—1 tonnát értünk el. A nyereség 0,8 tonnánál tizenötezer forint hektó ronként. * A himesházi termelőszövet­kezet 89 hektáron termesztett lencséjéből az egyharmadot a Mohácsi Afész-szel kötött szer­ződés alapján tisztítva, kezelve szállítják, a kétharmad részt pedig az Új Barázdának. Az áfésznek Lenkát, a termelőszö­vetkezetnek Lairdot. A Lenka 1,368 tonnát adott, a Laird 0,8-at. — Március közepén kellett volna vetnünk, de a talajra csak április első napjaiban tudtunk rámenni — mondja Er­dős/ Gyula, a himesházi terme­lőszövetkezet növénytermeszté­si főágazatvezetője, magyará­zatként arra, hogy a termésát­lag lehetne akár több is. A technológia a himesháziak szerint finomításra szorul. Az egyenletes talajfelszín a betakarítás miatt a lencseter­mesztés kritériuma. Himeshá- zán a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Claas Dominátorai arattok, mert a termelőszövet­kezet E 514-esei alkalmatlan­nak bizonyultak a föld borot- válására. A lencse jó előveteménye a búzának. Már augusztus elején lekerül, igy októberig van ele­gendő idő a magágykészitésre. L. Cs. K. Az idén tizenhetedik alka­lommal rendezi meg a TIT Ba­ranya Megyei Szervezete, a TOT, az OKISZ, a SZOVOSZ, il­letve az OSZT támogatásával - augusztus 21-29. között Har­kányban a szövetkezeti szak­emberek országos találkozóját, amelyre már eddig több, mint száz szakember jelentette be részvételét. Az ünnepélyes megnyitó augusztus 21-én, csütörtökön 14 órakor lesz a harkányi mű­velődési házban. A találkozót dr. Dányi Pál, a Baranya Me­gyei Pártbizottság titkára nyit­ja meg. Ezt követően Szlame- niczky István, az MSZMP KB tagja, a SZOVOSZ elnöke, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöke tart nyitó elő­adást „Szövetkezetpolitikánk aktuális kérdései” címmel. A rendezvény, amely komoly rangot vívott ki az el­múlt majd két évtized során, az idén is gaz­dag programot kínál, aktuális Szövetkezeti szakember talälkoxö Harkányban témákkal, országos nevű elő­adókkal. Köveskúti Lajos, az MSZMP KB tagja, az OKISZ elnöke 22-én délelőtt tart elő­adást a műszaki fejlesztés szükségességéről és lehetősé­geiről a szövetkezetekben. Az­nap délután dr. Kurucz Béla, a Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság vezetője „Társadalom­biztosítós és szociálpolitika" címmel tart előadást és kon­zultációt. Ezúttal is nagy ér­deklődés előzi meg dr. Kostyál Rezsőnek, a Pénzügyminiszté­rium főosztályvezetőjének elő­adását a szövetkezetek közgaz­dasági szabályozásáról, amely augusztus 23-án, szombaton délelőtt hangzik el. Vasárnap a találkozó résztvevői egész napos tapasztalatcsere látoga­táson vesznek részt a SzajK- Mohács térség szövetkezetei­ben. A kiadott előzetes program­ban jövő hét hétfőjén változás várható, az eredetileg augusz­tus 28-ra tervezett programot hozzák előre. Ennek megfele­lően dr. Misi Sándornak, a MÉM főosztályvezetőjének, a mezőgazdasági szövetkezetek működésének és továbbfejlesz­tésének kérdéseiről szóló elő­adása hétfőn hangzik el. Ugyancsak hétfőn délután tart­ják meg a „Tanuljunk egymás­tól” című fórumot, amelynek vi­tavezetője Varjas Gyula, a szé­kesfehérvári Szabad Élet Ter­melőszövetkezet állami-díjas elnöke lesz. Augusztus 26-án, kedden a környezetvédelem időszerű kér­déseiről tart előadást Ábra­hám Pál államtitkár, oz OKTH elnöke. Augusztus 27-én szer­dán a szövetkezeti kereskedő­házak kerülnek napirendre, a témában Kralovits János, a RAMOVILL igazgatója tart előadást, meghívott vendégként kapnak szót a TSZKER és a Skála-COOP képviselői. Aznap délután dr. Nagy László, a Ma­gyar Jogász Szövetség főtitkára szól a szövetkezetek jogi sza­bályozásának aktualitásairól. A tagérdekeltség fokozásának lehetőségeiről Lendvai István, az OKISZ elnökhelyettese szól augusztus 28-án, csütörtökön. E napon hangzik el Petrovszky Istvánnak, az MSZMP KB osz­tályvezetőjének előadása a párt káderpolitikájának idősze­rű kérdéseiről. A zárónapon, augusztus 29-én délelőtt a szövetkezeti érdekképviselet időszerű feladatait dr. Poden Gyula, a TOT főtitkár-helyettese ismerteti. Az előadások helyszíne a harkányi művelődési ház nagy­terme. A rendezvények ezúttal is nyitottak, az előadásokat Baranya és a közeli megyék szakemberei bejelentkezés nél­kül szabadon látogathatják. — Rné — a* * ...........................^ imát amam am_____ A ugusztus 21-29.. Pannóma 86....

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom