Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-17 / 226. szám
Róth Mária 4136 ugrása ejtőernyővel Egy bátor hölgy az égből Egy arany- és egy ezüstérem az országos bajnokságon Ugyan kinek jutna eszébe felmenni a Kékestetőre és leugrani onnan a tengerszinten elhelyezett céltáblára úgy, hogy lábával érintse a 15 centiméteres kört? Márpedig távolság szerint ezt teszik az ejtőernyősök, persze, csak a legjobb cél- baugrók. Csakhogy az ejtőernyősök sebesen haladó repülőgépről ugranak és esés közben kell irányítani zuhanásukat, ihogv minél közelebb kerüljenek a célkör középpontjához. Róth Máriának, az MHSZ pécs: ejtőernyősének mindez úgy sikerült, hogy az országos bajnokság célbaugrás aranyérme mellé, az összetettben még egy ezüst is kijárt. — Az országos bajnokságig 4130 ugrása volt. Ez önmagában is tiszteletet parancsoló szám. Többször legyőzte a férfiakat is, s már két éve mégsem tagja a válogatottnak. — Három éve kerültem Budapestről Pécsre. A családalapítás, no és az, hogy elfoglaltam függetlenített ejtőernyős oktatói munkahelyemet, arra késztettek, hogy felmondjad válogatottságomat. — Vagyis lassan, de biztosan a visszavonulást választotta. — Bizonyítják az ugrásszamok is. Tavaly még nyolcvan fölött volt, az idén még csak a hatvannál tartok. — Csakhogy tavaly is ösz- szejött az MNK-ban, célba- és összetett-ugrásban is egy-egy 4. hely. Az idén pedig a Ó0 ugrásban benne van a célbaugrás aranya és az összetett ezüstérme. — Végül is ezt jelenti, hogy jócskán túl vagyok a 4000. ugrásomon. — Amelyek között azért akadtak világraszóló eredmények is. — Majdnem 13 évig voltam a válogatott tagja, velük különösen kétszer szerepeltünk jól. Az 1982. évi, Losoncon megrendezett világbajnokságon az egyéni célbaugrásban 5. lettem, míg csapatban a 4. helyen végeztünk. Ebben az időszakban bizony többször is megvertük a magyar férfi ugrókat. — Mi vonzotta e gyávákat nem csalogató sportághoz? — Tizenhat évesen két barátnőmmel jelentkeztem Csepelen. Kíváncsiak voltunk, ők hamarosan befejezték, én maradtam. Talán nem is az első ugrásokhoz kell a bátorság, hanem amikor már túl van az első izgalmakon a versenyző. Ezt mutatják a mostani jelentkezők lemorzsolódásai is. Ha túljutnak a 10—11. ugráson, akkor már „belekóstoltak" az élménybe, a testnek a levegőben való birtoklásába, az már megmarad közöttünk. Jómagam már nem vagyok válogatott, azért a pécsi klubban mégis rendelkezünk kerettaggal. Nagy József a legutóbbi országos bajnokságon a 8. lett. Kettői- kön kívül még két elsőosztályú versenyzőnk van: Aradi Csaba és Egervári József. Csapatban mindig a hazai mezőny első felében végzünk, persze az is igaz, hogy ha többen lennénk, mint a mostani 30-35 fő, io- gyobb volna a választás lehetősége is. A pécsi ejtőernyősöket legközelebb a bányásznap alkalmával láthatják az érdeklődők. Szeptember 6-án a PMSC stadionjában, 7-én pedig Sikon- dán mutatkoznak be a közönségnek. Kapu László Megszólal a futball- huligán Miközben Nagy-Britannia ismét döbbenten áll a fut- ballhuligán „jelenség" előtt, s egyes parlamenti képviselők már a botbüntetés felújítását javasolják, vannak azért, akik egyáltalán nincsenek meglepve. Például maguk a futball - huligánok. Egyikük, egy 26 éves West Ham „fan" — ez a szurkolók angol neve a fanatikus szó megrövidítéséből — elismeri, hogy számukra az ilyen viselkedés igazán mindennapos. A fiatalember a The London Standard című esti lap riporternőjének, Emma Lee-Potternak nyilatkozott, s az épületes beszélgetés közléséhez csak nevének titokban tartásával járult hozzá. „Az izgalom, a harc, az, hogy lehet másokat üldözni, ez az oka az egésznek" - magyarázta a fiatalember, aki a piaci szállítási szakmában dolgozik. Elmondta, hogy még 1975-ben „lépett be" az úgynevezett intercity firmbe, vagyis a „városközi cégbe". A West Ham szurkolótáborának több száz fős kemény magja nevezi magát „tréfásan" cégnek. A „városközi" elnevezés arra utal, hogy a banda fiatalabb tagjai, ahová csak lehet, követik a csapatot, s ha lehet, ha nem, botrányt rendeznek, verekednek, törnek-zúznak, programszerűen. A „városközi cég" 14 tagja ott volt a múlt heti verekedés „frontján" is, a Harwich és Hook van Holland között közlekedő kompon. A megszólaltatott huligán nem minden büszkeség nélkül ismerte el, hogy „cége” az ország egyik legrémesebb bandája, amely az összecsapások java részére előre felkészül, habár akkor sem jönnek zavarba, ha mások kezdik a verekedést. Smeetsnek csak az érkezése volt szenzáció Csak fél évet bírt ki nálunk a holland idegenlégiós Félig-meddig mesébe illő a történet. Tóth Gézának, a Haladás egykori súlyemelő világbajnokának Európa-szerte> nagy tisztelői vannak. Ilyenek a holland súlyemelők is, akikkel ugyan nem kellett szembenéznie, hiszen náluk — főleg abban az időben — gyerekcipőben járt az emelés. Fölnéztek rá, s ezért többször is meghívták néhány hétre, adjon szakmai tanácsokat a válogatottnak. Az már csak természetes, hogy ezt a szombathelyi súlyemelők maastrichti és az ottaniak Vas megyei látogatása 'követte. De ezzel még nem volt vége, hiszen a súlyemelés fociba csapott át. A holland öregfiúk meghívták a Haladást, s jött a viszontlá- togatás is. Az ottani, mérkőzésen — erősítésként — Jós Smeets is játszott a tulipánosoknál. Feltűnt, hogy gyorsabb a többieknél, hamar gólhelyzetbe kerül, erőszakos a kapu előtt. A találkozó után meglepő kéréssel ment a Haladás vezetőihez. Ha szerződtetik — mondta — elmegy Szombathelyre focizni. Ezzel vége is lett ekkor a dolognak, ám Smeets levelet írt, próbajátékra jelentkezett.- Hívjátok el, nézzük meg — mondta Rátkai László, a Haladás vezető edzője. — Azon az öregfiúk meccsen én is játszottam, emlékszem, állandóan lesen volt... Februárban, amikor a Haladás a Dinamó Berlin ellen játszott, szünetben érkezett meg Szombathelyre a holland. A Dinamó Kijev ellen viszont már játszott is, nem is rosszul. Aztán a Salzburg érkezett barátságos meccsre, ők viszont magukkal akarták vinni az új szerzeményt. Az események gyorsan pörögtek. Minden újság szenzációként közölte, hogy az első idegenlégióst a Haladás szerződtette Magyarországra. Méghozzá Hollandiából, ahol a foci nem is rossz. Igaz Smeets mindössze négy évig volt profi, akkor is NB ll-ben, a belga Lüttichben-ben. Aztán amatőr lett, ahol élt, Maastricht-ban. Az MLSZ áldását adta az ügyre, a Haladás — ingyen — leigazolta. Ugyanazt kapta, mint a többiek, a havi fizetést s a mérkőzések utáni prémiumot. A klub bérelt neki egy IBUSZ- lakást, ahová hazulról hozott barátnőjével költözött be . . . Bizalmat kapott, ám istenigazából nem vált be. Az egész tavaszi szezonban nem rúgott gólt, igaz, játéka sem nagyon illett bele a Haladás játékstílusába. A nyári szünetben hazament, s valamennyi szabadidő felszerelését magával vitte. A szertáros teljesen beijedt, mi lesz a teltárral, ha nem jön vissza. Smeets viszszajött, de rövid időre. Elutazott csapatával az NSZK- ba, s hazafelé játszott az ausztriai Salzburgban is. A szovjet túrára viszont már nem ment, mert oda nem vitték, Salzburgba viszont igen. A Casino Salzburg fél év eltelte után is szerelmes volt a fiúba, ezért szerződtette. A Haladásnak nem sok köze volt most már az ügyhöz, hiszen annak idején ingyen kapta, sőt a hollandok kikötötték, távozáskor ők rendelkeznek vele. Ezzel vége is lett az idegenlégiós tiszavirág életű szombathelyi fellépésének. Hegedűs Péter, a Haladás kapusa mesélte: — Nem buta gyerek ez a Jós. — Amatőrként ideszerxq- dött hozzánk, s magánbeszélgetésekben már akkor is Ausztriát emlegette. Nos, terve bejött, az osztrákok ráharaptak, s biztosan aránylag olcsón megvették a hollandoktól. Profi akart lenni élvonajbeli csapatban, s el is érte 27 éves korára . . . A Haladás tehát „Tulipánnal” — így nevezték a szurkolók — szenzációt szolgáltatott. De csak a leigazolásával, a játéka már korántsem volt szenzáció. Éppen ezért lett sokkal csöndesebb a távozása, mint az érkezése .. . Bodor Ferenc A Mecseki Szénbányák Külfejtési Üzeme (elvesz gépkocsivezetőket F—3, F—4-es jogosítvánnyal. Bérezés: gyakorlati időtől függően. Személyi besorolás + teljesítmény. Flüségjutalom, nyereségrészesedés, szénjuttatás. Komló vonzáskörzetéből is várjuk a jelentkezőket! Jelentkezés: MECSEKI SZÉNBÁNYÁK KÜLFEJTÉSI ÜZEM. PÉCS, SZÉCHENYI-AKNA, MUNKAÜGY. Telefon: 24-158. fi görög A szurkolók csak görögnek nevezték a komlói Bányász egykori hátvédjét a Lazari- disz Szokratiszt. így ugyanis jóval egyszerűbb volt megszólítani, mint teljes nevét kimondani. Nem haragudott arra, aki csak Görögnek szólította, hiszen annak idején Görögországból került politikai menekültként családja Magyarországra. Később ugyaúgy vallotta magát magyarnak is, mert itt barátokra talált, felesége is magyar. Aztán amikor hazájában megváltozott a politikai légkör, a menekültek szabadon hazatérhettek. Ö is élt ezzel a lehetőséggel és 1982-ben családostól visszatelepült Görögországba. Az elmúlt hetet Magyar- országon töltötte és több régi ismerősét felkereste. így találkozhattunk a napokban. A beszélgetést azzal kezdte, hogy egy időre hátat fordított a labdarúgásnak, vendéglőt nyitott Athén egyik kerületében, Halandriban. Természetesen a vendéglő neve Budapest és magyaros ételeket szolgálnak fel. Ezért is jött most „haza", hogy szakácsot szerződtessen, mert igazi magyaros ételeket csak magyar szakács főzhet. A focival történt szakítása csak annyit jelent, hogy nem edzőskodik, az érdekesebb mérkőzésekre azért kijár és az újságból minden eredményt ismer. Ha pedig magyar csapat lép pályára görög honban, akkor ő máris olt van és igyekszik segíteni. A beszélgetésünkkor természetesen szóba került a múlt is. 1964-ben lett a Komló játékosa és 8 éven keresztül szerepelt a kék-fehér színekben. Játszott a védelem mindkét oldalán és a határozott hátvéd a szurkolók egyik kedvence volt. Azokban az esztendőkben a Komlói Bányász — néhány rövid kitérőtől eltekintve, — NB l-es csapat volt és szép sikereket is elértek. 1970-ben eljutottak az MNK-döntőig, és mivel az Újpesti Dózsa a kupa mellett a bajnokságot is megnyerte, a komlóiak indulhattak 1971 őszén a KEK-ben. Felelevenítettük a Crvena Zvezda elleni KEK-mérkőzést is. Az első találkozón itthon egy rosszul sikerült tréfa miatt nem játszott. A mérkőzés előtt az öltöző folyosóján megveregette a portugál játékvezető vállát és megkérdezte tőle, hogy van szenyor? A bíró nem értett semmit az egészből Lantos Mihály, a komlóiak akkori mestere viszont úgy gondolta, hogy a játékvezető megsértődött és biztos ami biztos, Lazaridisz csak a kispadon kaphatott helyet. A visszavágón már ő játszott a jobbhátvéd posztján. Fél évvel később még részt vett a Komló dél-amerikai túráján, majd intéző lett a csapatnál. Ezután edzőskö- dött Siklóson és a Komlói Bányász serdülőknél. Később Bp. Honvédhoz került főállású edzőnek, és ott is a serdülőkkel foglalkozott. Mondja, nagyon örül annak, hogy az egykori komlói labdarúgók helyet kaptak a mostani csapat vezetésében. Mert ezt is tudja pontosan, hiszen igazi csapatának a Komlói Bányászt tekinti. És itt eljutottunk ismét a jelenhez. A fia 17 éves, és azt szeretné, ha jövőre Magyarországon folytatná tanulmányait. Titokban abban is bízik, hogy a srác majd egy magyar csapatban focizhat .. . A VDN totó- tippjeit a 34. játékhétre Hermész Tamás pécsi lakos, a Rákóczi úti totózó törzstagja állította össze. E heti tippelőnk 3 éve játszik rendszeresen kollektív szelvénnyel. Eddig egy 13-as találata volt. A 34. HÉT TIPPJEI 1. Mannheim—Dortmund. 2, x 2. Leverkusen—Düsseldorf. Tipp: 2,1 3. Bayern München—1. FC Köln. Tipp: 1, 2 4. Bochum—Hamburg. Tipp: 1, x 5. Uerdingen—VfB Stuttgart. Tipp: 2 6. Blau-Weiss 90—Mönchengladbach. Tipp: 1, x 7. Ulm—Karlsruhe. Tipp: 1 8. Oberhausen—Saarbrücken. Tipp: x 9. Stuttgarter Kickers—Salmrohr. Tipp: 1 10. Freiburg—Aschaffenburg. Tipp: 1 11. Kassel—Hannover. Tipp: 1 12. St. Pauli—Osnabrück. Tipp: 1 13. Newcastle—Liverpool. Tipp: 2, 1 + 1 14. Arsenal—Manchester United. Tipp: 2 A Baranya Megyei ZÖLDÉRT Vállalat kiskereskedelmi hálózatába — szakképzett bolti eladókat és pénztárosokat, — valamint képesítés nélküli dolgozókat is feluesz — Nyugdíjas dolgozók, valamint — pályakezdő fiatalok jelentkezését is várjuk. Jelentkezés: Pécs, Megyeri út 66. Kiskereskedelmi osztály. vasamapi 7
