Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-13 / 222. szám

S/ilég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIII. évfolyam, 222. szám 1986. augusztus 13., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Szovjet— amerikai konzultáció (2. oldal) Szajk termelési nagy díjas (3. oldal) Export szállítások a pécsi baromfifeldolgozóból (5. oldal) A szabadságolások idején sincs megállás A közelmúltban beindított szalagsoron angol exportra készülnek a férficsizmák. Läufer László felvétele Teljesülnek a komlói Carbon külpiaci előirányzatai Konfekció a nyugat­európai országokba Egymillió pár csizmát szállítanak a Szovjetunióba és Angliába Tanács# vb-ütós Sásdon A nagyközség lakosságának közétkeztetését a Tavasz étterem biztosítja, és a helyi üzemekbe is innen szállítják az ebédet. Vendéglátás, közétkeztetés Felújításra szorul a Tavasz étterem ABC-re lenne szükség az új telepen A férficsizma felsőrésze úgy néz ki. mint a rakott szoknya, sok-sok kis bőrcsikot kell csinesen összevarrni. A többi szalagon a varrónő egy mű­szakban 26—29 pár csizma­szárat is képes összevarrni, ellenben ezen a soron egy műszakban jó ha 9 párral végez. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat cipőgyá­rában vagyunk, ahol a három szalag közül az egyiket ép­pen most állították rá az an­gol exportmunkára. A vevő •kényes Ízlésére vall, hogy meglehetősen fáradságosan elkészíthető, nagy munkaigé­nyű lábbeliket kér. Bárdos Imre üzemvezető éppen a Tannimpex két üz­letkötőjével tárgyal az angliai szállítások ütemezéséről. Meg­üti fülünket, hogy férfi félci­pők rendeléséről is szó esik, amiben az a különös, hogy a 'komlóiak az utóbbi években csak kizárólag férficsizmákat készítettek.- Nem lelejtettek el c;pőt gyártani? — Nem vitás, másként kell készíteni a félcipőt, mint a csizmát, de azért az is men­ni fog. Ezt kérték az angolok, ez is kell nekik, hót ezt is gyártjuk majd. Az üzemben az idén is va­lamivel több mint 1 millió pár csizma kerül le a szalagok­ról, amiből 755 ezer párat szállítanak a Szovjetunióba, a többit régi vevőiknek Ang­liába. A pécsi és a simon- tornyai bőrgyárak alapanya­gaiból dolgoznak, tehát ma­gyar anyagos exportról van szó. A nagy nyári szabadsá­golások alatt sem álltak le a szalagok, úgy, hogy szépen jöttek és jönnek az év má­sodik felében is a termelési és export-előirányzatok. Ugyanez a helyzet a Car­bon konfekcióüzemeiben is, minden jel arra mutat, ös­szességében a termelési ér­tékben az idén is túlszár­nyalják az 1 milliárd forin­tot. Termékeik 90 százalékát a külpiacokra küldik, ennek háromnegyed része a szocia­lista országokba, főként a Szovjetunióba, a többi a nyu­gat-európai tőkés országokba jut. Sokfelé van vevőjük, teg­nap például a svájci vevő­nek — ez a piac egyébként felfutóban van — anorókokat, a franciáknak zekéket, az új partnerként jelentkező svéd megrendelőnek szoknyákat, nadrágokat és dzsekiket va.r- tak. Bár még az év vége mesz- sze van, a Carbon vezetői már messzebbre néznek és előre is gondolkodnak. Ami már bizonyos: jövő évi ex­portkapacitásaik 80-90 szá­zaléka lekötve. Ez öröm, mert a vállalatnak termelési biz­tonságot jelent, ámbár — fűzte mindehhez Szűcs István vezérigazgató — nem egyértel­műen szerencsés teljes egé­szében lekötni és elkötelez­niük magukat, mert mi van akkor, ha jönnek jobb ve­vők, s kínálnak jobb üzfe­Szocialista államok levele az ENSZ főtitkárához Magyarország állandó ENSZ-képviseletének veze­tője New Yorkban augusz­tus 11-én átadta azt az ENSZ főtitkárának címzett levelet, amelyben 10 szo­cialista ENSZ-tagállam kül­ügyminisztere kéri, hogy a világszervezet tűzze 41. közgyűlési ülésszakának napirendjére egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozásának a kérdését, és hozzon e cél érdekében megfelelő ha­tározatokat. A levél és a szocialista országok által javasolt ha­tározattervezet abból indul ki, hogy ma az emberiség fejlődésének új, rendkívül bonyolult szakaszát éli. A fegyverkezési verseny meg­fékezése, és a nukleáris háború megelőzése az ösz- szes állam részéről a biz­tonság kérdésének újsze­rű, átfogó, a nemzetközi kapcsolatok egészét felöle­lő megközelítését teszi szükségessé. A szocialista országok ebből kiindulva egy, a politikai, leszerelési, gazdasági és humanitárius területre egyaránt kiterje­dő, átfogó nemzetközi biz­tonsági rendszer létrehozá­sát kezdeményezik az ENSZ-ben, és szorgalmaz­zák, hogy mielőbb kezdőd­jön meg a rendszer alap­elveit rögzítő dokumentum kidolgozása. A levelet és a határozattervezetet a vi­lágszervezet a 41. közgyű­lési ülésszak hivatalos do­kumentumaként teszi köz­zé. Losonczi Pál találkozott Szilfán uvonggal Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden va­csorát adott Szufanuvong, a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság elnö­ke tiszteletére, aki ha­zánkban üdül. A vendéglátóipari szolgál­tatások, a közétkeztetés hely­zete, valamint a kereskedelmi ellátás színvonala került na­pirendre többek között teg­nap délután a Sásdi Nagy­községi Közös Tanács végre­hajtó bizottságának ülésén. A .nagyközség és hat társ­községe területén a vendég­látást alapvetően a „Hegy­háti" ÁFÉSZ egységei bonyo­lítják le. Az áfész Sásdon ét­termet, presszót, bolt-italbol­tot, valamint három italboltot tart fenn. Ezek alapvetően biz­tosítják a helyi ellátást, álla­guk azonban olyan, hogy rö­vid időn belül gondoskodni kell felújításukról. Legsürgő­sebben a Tavasz étteremről, ahonnan a helybeli lakosság, a Carbon, a Faipari Szövet­kezet és a Téglagyár dolgo­zóinak közétkeztetését bizto­sítja. Itt a legnagyobb az üzemeltető felelőssége, hiszen a nagyközség néhány éve még jelentős átmenő idegenforgal­ma megcsappant. Az áfész félmillió forintot tervez az ét­étterem mellékhelyiségeinek, valamint a tetőszerkezet fel­újítására és a presszó pado­zatcseréjére. Az idősek ellátása megol­dott, 22 személy kap kedvez­ményes ebédet a Tavasz ét­teremből. A rászorulóknak szociális gondozónők szállítják az ételt. A társközségek közül Vargán már két családi főző­hely működik, a következő Felsőegerszegen lesz. Közel 15 éve gondot jelent a most már másfélezer lako­sú sásdi újtelep kereskedelmi ellátása. A tegnapi vb-ülésen már néhány időpontot is meg­határoztak, és szó esett az anyagi lehetőségekről. Több mint hétmillió forintba kerül­ne egy kis ABC, ehhez a he­lyi tanács felajánlott egymil­lió forintot, valamint a tel­ket, az újtelepi kisiparosok jelentős társadalmi munkát és számítanak a Megyei Tanács támogatására is. A társközségekben a re­konstrukciós program kereté­ben három év alatt közel nyolcmillió forintot fordítottak a kisboltok felújítására. Pálé­ban a régebbi heti kétszeri hyitvatortás után most napon­ta üzemel a bolt, felújították a meződit, az oroszlóit és var­gáit, a felsőegerszegit ebben a tervidőszakban alakítják át és visszavon még a vázsnoki. M. Gy. Kétnaponként 12 homlokzati falelem készül el a pécsi panel üzemben. Képünkön Bogdán József és Miskolczi István panelsze­relők szállító járműre erősitik a daruval mozgatott elemeket. Fotó: Lauer Györgyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom