Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-17 / 195. szám
1986. július 17., csütörtök Dunántúlt napló 3 Képernyő eim Hét kívánság Jó véletlen, hogy Makay Ida új verseskötete, A hetedik szoba épp a napokban került a könyvesboltodba, egyszerre a pécsi körzeti stúdió portréfilmjének bemutatásával. Kemény, mór-mór az egyhangúságig, szinte a monomániáig homogén költészet Makay Idáé, abszolút líra, izzás, „sötét ragyogás". Képi világa, jelképrend- szere alig változó, vissza-vissza- térő helyszíneken, vershelyzetekben, nap- és életszakokban írja „egyetlen” versét a költő, fogalmazza, égeti ki ugyanazt: szerelmes, szenvedélyes önmagát. Mégsem és egyre kevésbé csak szerélmi költészet ez, de szerelmes költészet, a szerel- metes, intenzív létezésé, annak minden tragikumával, sérülésével, védtelenségével és takaréklángon fel sem fogható gyönyörűségeivel együtt. „Nem asszonyokra, csontra, kőre , hasonlítok én mindhalálig. / Nem nő vagyok. A szerelem. / Emelhetetlen tömb: az egység./ 'Nem osztható férfira, nőre” - írja az új kötet Nem hasonlítok című versében. Épp ez az egység, ami nehézzé tesz mindenféle szétbontást, csoportosítást, sem a tematika, sem a megformálás nem enged igazán a tagolásnak, „emelhetetlen tömb", ezüst, arany alkonyat, izzás, sötét ragyogás. Ugyanakkor Rilkén, a Nyugat nemzedékein, Pilinczkyn iskolázott és átszűrt költészet ez, művelt és kiművelt költészet, élettel- halállal, a végső dolgokkal - akár négy verssorban is — érzelmi viszont teremtő, de. nem csak érzelmi viszonyban álló. Hatása alá kerülni, hangulatát megérezni könnyű, rendjét, szerkezetét megérteni jóval nehezebb. Televíziós versműsorok rendezőjeként Sükkösdi László évek óta „kísérletezik” makacsul és konzekvensen a verset értelmező látvánnyal, azzal, hogy miként lehet közelhozni a nézőhöz a költészet hajdan populáris, mojd egyre arisztokrati- kusabbá váló „csodáját”. A Hét kívánság stábja kitelepült Véméndre, ahol Makay Ida lassan három évtizede él és tanít, így a versek valóban az ihlető helyszíneken, mindenekelőtt a természetben -szólalnak meg. A rendezői értelmezés az egészen finom utalásoktól a direkt, olykor túl direkt jelzésekig terjed. A Hét kívánság nem is portréfilm a szó szoros érteimében, irtkább televíziós kompozíció Makay Ida verseiből — és verseiről. A költő nem főszereplője a műsornak, „csupán” egyik résztvevője, aki szemtől szembe csak egy pontos, igen összefogott, már-már versértékű monológban szólal meg. így kerülhető el leginkább a hasonló portré-versműsorok örök buktatója, az egy vers, egy kis beszélgetés váltogatásából fakadó stílustörés és így válhatnak valóban főszereplővé a versek: a köznapi információ helyére végre nem szemérmes adagolásban, hanem ténylegesen a művek sűrített információja kerül — mint a legérvényesebb közlés, hiszen versmű- _ sorról van szó. Tömény információ, az kétségtelen, hiába oldja látvány, zene s bizony a néző olykor kikapcsol, csak néz, fát, dombot, hintát, macskát, temetőt. De a műsor teremtette hangulatból így sem esik ki, bármikor és bárhol visszakapcsolhat anélkül, hogy elveszítené a fonalat, mely fonal persze: van, az egységes hangulat mellett épp a kompozíció a Hét kívánság fő erénye (ezért kár a hatvanas évek-'béli gyönge és nagyon kilógó „fridzsider- szocializmus” versekért). ízlés dolga, hogy egy szövegcentri- kusaibib — például az énekelt versek érthetetlenségének kockázatát nem vállaló — felfogás mennyivel szolgálná jobban a megértést, de az bizonyosnak látszik, hogy a nagyközönség így nyert többet. Parti Nagy Lajos A közeli napokban kezdik meg az Egyetemi Könyvtár új szárnyának — a hajdani belvárosi Általános Iskola épületének - felújítását. Fotó: Proksza László Jelentős átalakítások a JPTE-n Az első az Egyetemi Könyvtár ffifefője a Hegyhát Rab-Kováts Éva kópéi eíó Épületeink ezer sebből vé- reznek — mondta Ormos Mária. a JPTE rektora egy nemlégiben megrendezett tanácskozáson. Az sem teheti jobbá a jelenlegi helyzetet, hogy ugyanilyen gondokkal küzd több fővárosi egyetem is. A pécsi felújításokról az 1984 nyarán hivatalba lépett új egyetemi vezetés azonnal átfogó koncepciót fogalmazott meg. Ez foglalkozott a Rákóczi úti központi épületekkel, a Tanárképző Kar két oktatási épületével, az Egyetemi Könyvtárral és a folyamatos átszervezések, új egységek miatt szükségessé vált kollégiumi felújításokkal is. A rekonstrukciós munkálatok azóta felgyorsultak. A központi, Rákóczi úti épület nyugati szárnyából — a Honvéd utcai egységek elkészültével — kiköltözött a PO- TE két intézete. A rendelkezésre álló 5,5 milliós költségből azonnal megkezdődtek a szükséges átalakítások. Várhatóan szeptemberre el is készülnek, és ezzel enyhülhet a zsúfoltság a központi épületben. Az átalakított szárnyba költözhet a JPTE nyomdája, a gazdasági igazgatósága, itt kaphatnak helyet a társadalmi szervek irodái is, és a Közgazdasági Kar oktatói és oktatási helyiségei. A központi épület fűtési rekonstrukciója befejeződött. A Tanárképző Kar két épületében, és az Ifjúság útján lesznek a legjelentősebb átalakítások, építkezések. Ezeket a munkálatokat csak az Egyetemi Könyvtár rekonstruciójának befejezése után, 1988—89-től kezdhetik meg. A tervek elkészültek. A Tanárképző udvarán új épületet emelnek. Ebben 1254 négyzet- méteres könyvtárrész, 944 négyzetméter aula és 464 négyzet- méteres étterem kap helyet. A Pacsirta utcai bejáratnál új portát és garázsokat is létesítenek, és nagyszabású emelet- ráépítés is szerepel a tervekben, amelyeket a Dél-dunnátúli Tervező Vállalat készített, felelős építész-tervező Soltész László. Ezenkívül a TK-n sor kerül az A és B épület teljes gépészeti felújítására és más, fontos, elodázhatatlan belső átalakításokra is. Az egyetemen rendelkezésre álló írásos anyagok közül egyik sem szól konkréton a telefonhelyzetről, a tervek között szerepel viszont a Tanárképző Kar mostani, katasztrofális állapotú, mindössze tíz fővonalas központjának cseréje is. Egyelőre nem valósulhat meg viszont az egyetem Ifjúság úti és Rákóczi úti két fő egységének közvetlen telefonösszeköttetése. Az Egyetemi Könyvtár rekonstrukciójának kiviteli tervei már a nyolcvanas évek elején készen voltak, majd 1984-ben módosították őket, ekkor pince- és alapmegerősítési munkálatokkal kezdtek. Az erre fordított költség 23 millió forint. A szomszédos, egykori Belvárosi Iskolában, amelyet a könyvtár megkapott, raktárként, és más célra való hasznosítása előtt nagy költségű, alapvető átalakításokra volt szükség. Kivitelezőt keresve, 1985-ben versenytárgyalást írtak ki. A döntés a napokban megszületett, a BÉV lesz a kivitelező. Vállalta, hogy 1988. december 31-re, kulcsra készen végez valameny- nyi átalakítási munkával. A határidő betartása azért is különösen fontos, mert csak ezután kezdődhet el a Tanárképző Kar nagyszabású rekonstrukciója. A Balokány-ligeti új kollégium elkészültével aktuálissá vált és nemrégiben elfogadták a JPTE többi diákotthonának más célú hasznosítására a terveket. A Madách utcai épületben vállalati bérlakások lesznek, ezeket elsősorban az egyetem fiatal oktatói kapják. Az első 15 lakás felújítási munkálatai megkezdődtek. A költségeket a lakók fizetik, így hosz- szú időre mentesülnek a lakbértől, és előbb költözhetnek. A következő 15 lakásba költözőket szeptemberben jelölik ki, míg több lakást vendégszobaként hasznosítanak majd. A Rákóczi úti Szalay kollégiumban pillanatnyilag festés, mázolás, vízvezetékszerelés és fűtésátalakítás folyik. Ennek végeztével „félkollégiumi” funkciója lesz az épületnek; bejáró hallgatók, nem pécsi oktatók, házas egyetemisták kaphatnak itt szállást. A vasasi kollégium az egyetem birtokában marad. Egyik része az Egyetemi Könyvtár ideiglenes raktára lesz, de itt lakhatnak a levelező hallgatók, és a különböző egyetemi továbbképzésekben résztvevők is. A Tanárképző régebbi, úgynevezett B kollégiuma továbbra is diákotthonként funkcionál, kisebb belső átalakítások itt is szükségesek. A jelenlegi helyzet szerint az említett, vázlatosan felsorolt rekonstrukciós munkálatokhoz szükséges összeget a Művelődési Minisztérium megadja. Bozsik László Rab-Kováts Éva is azon sokak közé tartozik, akiket magához vonzott a főváros, ám igazából soha sem tudtak elszakadni szülőföldjüktől. Az ő esetében a szülőföld az _az erdős-dombos, szalagfalvakat rejtő, a Zselic és a Mecsek közé szorult táj, amelyet Hegyhát néven ismerünk. Közelebbről Sásd, a vidék központja, ahol gyermekéveit töltötte s ahová édesanyjához ma is vissza-visszatér hosz- szabb-rövidebb időre. Intelligens, nagyon céltudatosnak látszó, fekete hajú fiatalasz- szony. — Megletősen későn, 18 éves koromban kezdtem el intenzívebben rajzolni. Az érettségi után — a dombóvári Gőgösben végeztem — Pécsre kerültem, a Zsolnay Gyárban dolgoztam mint porcelánfestő. Közben Lantos Ferenc körébe jártam, Ficzek, Pincehelyi, Kismónyoki tartozott :de, aztán Czakó Gábor, aki hamarosan az irodalomhoz pártolt. 1969-ben levelezőn elvégeztem a tanárképző rajz-föld- rajz szakát, aztán Pestre költöztem, rajzot tanítottam, férjhez mentem, tíz éven keresztül a gyereknevelés kötötte le az energiámat. Életem meghatározó élménye Martyn Ferenc figyelme, biztatása volt. Ö számon tartotta a fiatalokat. A hetvenes években leveleztünk, s egyszer, amikor személyesen is találkoztunk, egy rajzomat látva megszólalt: „Aki ilyen szépen rajzol, annak nem szabad abbahagynia.” Ebből merítettem erőt aztán, hogy újrakezdjem. Három éve csak félállásban tanítok, most több időm jut a munkára. 'Első önálló kiállításom tavaly nyílt meg a Budapesti Ifjúsági Galériában. Anyagát még Mar- tyn segítségével válogattam össze . . . Amióta meghalt, úgy érzem magányos vagyok, nagyobb a felelősség a vállamon, magamnak kell megítélnem a képeimet. Nem vagyok tagja sem a Művészeti Alapnak, sem a Képzőművészek Szövetségének. Nincs műtermem, nem tartozom egyetlen művészcsoporthoz sem; nem adom el a kiállítási képeimet. A Pécsi Műhely iránt máig nosztalgiát érzek, az egy egészséges dolog volt, még ha aztán külön úton indultunk is el. Az én ihletőm a baranyai táj és a Balaton, ezt festem és rajzolom a legszívesebben. Szeretek könyveket illusztrálni, Bertha Bulcsúét, Kiss Dénesét, Nagy Lászlóét, Tokáts Gyuláét, csak úgy, a magam kedvtelésére. Szerződéssel a Móra Kiadónak dolgoztam, remélem lesz még alkalmam rá. Rab-Kováts Éva képei jelenleg Szigetváron, július 23-tól a pécSi Helyőrségi Művelődési Otthonban láthatók. H. J. Elményszerű történelemtanítást Az elmúlt héten volt Pécsett a Történészek 12. Nyári Akadémiája. Ebből az alkalomból beszélgettünk dr. Wa. czulik Margittal, a tudományág neves szakértőjével. Dr. Waczulik Margit Budapesten született. Érettségi után az egyetem bölcsészkarán, történelem-latin szakon szerzett diplomát. Szegfű Gyulánál doktorált. — Akkor mindent akartam, csak tanítani nem. így kerültem gyakornokként a Széchényi Könyvtárba, ahol három évig ősnyomtatványokkal foglalkoztam. Aztán anyagi okok miatt, egy helyettesítés révén indult el tanári pályafutásom. Latint, a felső osztályokban történelmet tanítottam. Életének főbb állomásairól beszélve érkeztünk el 1961- hez. Ekkor került sor Szegeden az első Nyári Egyetemre: nyelvtudása és tudományos munkája révén jelentős szerepet játszott a nyári egyetemek megszervezésében és lebonyolításában. — Sikerült kialakítani egy azóta is bővülő, nagyon gyümölcsöző együttműködést az NDK történészeivel. A résztvevő nemzetek száma is gyarapodott, a mostani pécsi akadémián már öt ország képviseltette magát. Naqyon hasznosak ezek a találkozók, 'hiszen központi kérdéseket tárgyalnak, azonkívül alkalmat adnak az ország történelem- tanárai számára, hogy személyes kontaktust teremtsenek egymás között, valamint az idegen országbeliekkel. Ilyenkor az előadótermeken kívül is folyik egy „nyári egyetem", ami legalább olyan hasznos, mint tudományos társa. Dr. Waczulik Margit két fő területen fejti -ki történész munkásságát. Egyrészt mint metodikus. A szakközépiskolákban az ő könyveiből tanítják az elsőosztályos történelmet. Második tankönyve, amelyből a technikusképzők elsőévesei fognak tanulni, a közeljövőben jelenik meg. Másrészt jelentős tudományos munkája ismert, melynek fő területe a humanizmus. — Van még egy kedves munkaterületem, éspedig Magyarország nemzetközi képviselete. Két évtizede, hogy az UNESCO „a történelemtankönyv összehasonlítási mozgalmat" kezdeményezte. Nagy örömmel kapcsolódtam be ebbe a munkába, mert lehetővé teszi a népek számára, hogy egymást jobban megismerjék, de azt is, hogy kiiktassuk a valótlan történelmi adatokat, és esetleq megelőzzük a félreinformálást, a gyűlölködést. Annál is szívesebben foglalkozom ezzel, mivel nagyon érdekel a nemzetközi történelemtanítás. Olasz és NDK könyvekkel ismerkedtem eddig, most az NSZK történelemkönyvek vannak soron. Tankönyviróként és idegen országok tankönyveivel foglalkozó szakemberként dr. Waczulik Margitnak a magyar történelemoktatásról is határozott véleménye van. — Az utóbbi időben rengeteget fejlődött hazánkban a történelemtanítás. Gyakoribbá vált a források felhasználása és a szemléltető eszközök alkalmazása. Nem javultak viszont számottevően a tanítás körülményei, és véleményem szerint az óraszám is kevés. Ez azonban ellensúlyozható azzal, hogy igyekszünk korhű képet adni a tanulóknak. Rendkívül fontos az élményszerű oktatás. Érezze a diák, hogy a saját problémáját oldja meg a tanulással. A tanár és a diák részéről sem szabad a történelemtanítást és tanulást kisszerű feladatnak tekinteni. Dr. Waczulik Margit jelenleg a budapesti TIT nyugdíjas nyelvtanára. 30 éve tanít itt latint és németet, 17 latintanár és számos történész került már ki keze alól. Tudományos munkaként mostanában Bro- darics István humanista író levelezésével foglalkozik. Kaszás Endre
