Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-10 / 188. szám

1986. július 10., csütörtök Dunántúlt napló 3 iliiil Billil Sokszínűbb iskolahálózat, alkotóbb légkör A pedagógusok nagy tábo­rát foglalkoztató új oktatási törvényről Fischer Jánostól, a Baranya Megye Tanácsa mű­velődési osztályvezetőjétől kér­tünk interjút.- Változások korát éljük a társadalom minden közegé­ben, az iskola sem kivétel ez alól. Sokféle fórumon tapasz­talhattam, hogy a pedagógu­sok többsége érti a törvény hozta mértéktartó változtatást, ami alapjaiban ugyan nem érinti közoktatásunkat, de tar­talmát korszerűsíti. Az új ok­tatási törvény kapcsolódik a közoktatás hosszú távú fej­lesztésének programjához, s az alsófoktól az egyetemig ad keretjellegű, jogi szabályozóst. Az előkészítés idején a mi­nisztérium, a szakmai vezetők, a megyék, az intézmények, a tudományos műhelyek mond­ták el javaslataikat. Vitában formálódtak ki az augusztusra megjelenő ágazati végrehaj­tási utasítások is, tehát nem ismeretlenek azok előtt, akik­nek készültek. Egy folyamat részét képezik ezek a változ­tatások a következő tizenöt éves időszakra, s az oktatási intézmények működését, mun­kájuk fejlődésének irányát je­lölik meg. A végrehajtási uta­sítások sem rövid távra szól­nak.- Milyen leiadatokat ad a törvény az iskoláknak?- Legfontosabb, hogy a kö­vetkező két évben az iskola alakítsa ki oktatási-nevelési programját, a maga szervezeti, működési rendjét. Meg fog szűnni az egységes Rendtar­tás, és a tantestület, a diák­ság maga készíti el működési szabályzatát a minisztérium útmutatója alapján. Sokszí­nűbb, az alaptevékenységen túl gazdagabb iskolahálózat jöhet így létre az alapcélok megerősödése mellett.- A pedagógusokat élénken foglalkoztatják az igazgatók kinevezésével, az iskolatanács­csal kapcsolatos új szabá­lyok. . .- Az intézményi önállóság fejlesztésének egyik legizgal­masabb változtatása, hogy a nevelőtestület bele fog szólni abba, * ki vezeti majd az isko­lát. A megüresedő igazgatói helyre pályázatot kell benyúj­tani, aztán a tantestület egyet­értését adja vagy sem az igaz­gató személyére — éspedig titkos szavazással. Sokat hasz­nálhat ez a pedagógusok köz­érzetének, hiszen az érintettek bevonásával, és nem kívülről dől el, hogy ki lesz egy iskola vezetője.- Mi az, ami még hozzájá­rul a pedagógusok jobb köz­érzetéhez?- Javuló tendenciát látok a nagyobb szakmai önállóság­ban. Alkotóbb, szabadabb is­kolai légkör lehetőséqét látom kibontakozni, amelyben az emberek szívesebben és ered­ményesebben dolgozhatnak, és azok kerülnek előnyösebb helyzetbe, akik igényes és ak­tív pedagógiai munkára töre­kednek.- Az iskolákban úgy látják, hogy gazdasági tényezők aka­dályozhatják az elképzelések megvalósulását.- Valóban, több pénz kell iskolai célokra, mint amennyi rendelkezésre áll. De miután most az anyagi feltételekhez jobban igazodó reformról van szó, ami nem változtatja meg az iskolarendszert, fokozatosan meg lehet teremteni a szüksé­ges anyagi alapokat. Gond- doljunk arra, hogyan sikerült megszerveznünk az iskolaelő­készítést az óvodákban, meg­építenünk az általános iskolai tantermeket, hogyan javult a szakember-ellátottság, hogyan nőtt 98—99 százalékosra a to­vábbtanulási szándék az álta­lános iskolákban. — Mindeh­Interjú Fischer Jánossal, a Baranya Megyei Tanács művelődési osztályvezetőjével hez fokozatosan teremtettük meg a feltételeket is.- A hetedik ötéves tervben Baranya 1,2 milliárd forintot költhet az oktatásügy fejlesz­tésére, azaz új építmények lét­rehozására és a meglevők kor­szerűsítésére. Az összeg 400 millióval nagyobb, mint a hat- tcdik ötéves tervben. Ugyan­akkor 1987-től csökken a ta­nulólétszám az általános isko­lákban. — A tárgyi feltétel- rendszer mindezek alapján tehát szerény mértékben, de javítható.- És ami magát a pedagó­gusi illeti?- Mennyiségi és szerkezeti kérdés is a pedagógus-ellá­tottság. Pedagógushiány van, de nem Pécsett és a városok­ban, hanem a kistelepülése­ken. Kevés a tanító és a nyel­veket, természettudományi tár­gyakat oktató tanár. A hiány csökkentésére központi intéz­kedésekre és jobb munkaerő­gazdálkodásra lesz szükség. Egyfajta segítséget jelentr hogy 1987-től megjelennek a pedagógiai asszisztensek az alsófokú oktatásban is. E kö­zépiskolai végzettséggel ren­delkező fiatalok az adminiszt­rációban, a szabadidős prog­ramokban lesznek a pedagó­gus segítségére, szemléltető­eszközöket készítenek elő- az órákra vagy ifivezetőként dol­goznak - a pedagógusnak pe­dig remélhetőleg több ideje marad érdemi munkára.- A pedagógushiány leküz­désében „sokat segíthetnek az iskola , környezetében élő fele­lős vezetők is. Nem kevés pe­dagógus azért változtat munt kahelyet, lakhelyet, sőt pályát is, mivel nem érzi jól magát az adott helyen. A miniszter vagy az osztályvezető nem tud segíteqi abbarv, hogy a peda­gógus megtalálja küldetését, és érezze, hogy szükség van rá. Ahol nem törődnek a kul­túrával, ott nem csoda, hogy az a pedagógus sem érzi jól magát, kinek szakmai, értel­miségi igényei vannak. Tehát nem elég számára, hogy jóvá­hagyják az iskola költségveté­sét, vagy építsenek néhány tantermet. Folyamatos gondos­kodásra, jó együttműködésre volna általánosan szükség.- Ezzel el is érkeztünk az iskola társadalmi kapcsolatai­hoz, melyeket elég szkeptiku­san szemlélnek a gyakorló pe­dagógusok.- A reform, amelynek vég­rehajtásán dolgozunk, csak társadalmi és szülői együttmű­ködéssel valósítható meg. A törvényt a társadalommal is meg kell értetnünk, a közvéle­ményt is ehhez kell formál­nunk. Be kell kapcsolnunk az oktató-nevelő munka folyama­taiba a szülőket, a társadalom intézményeit, különböző szer­vezeteit. Ennek egyik új szer­vezeti kerete az iskolatanács, Létrehozásunk most nem köte­lező, akkor lehet az iskolata­nácsokat megszervezni, ha ar­ra megértek a feltételek. Mű­ködtetésével növelhető az is­kolai önállóság, a nevelőtestü­let és a társadalom együttmű­ködése.- Szakmai szempontból merre lép tovább az iskola?- Egy korszerűbb műveltség- tartalom közvetítésében, a tu­dományos világnézet formálá­sában, elmélyítésében és az oktató-nevelő munka minősé­gének-eredményességének nö­velésében szeretnénk a reform révén továbblépni. Ezt szol­gálja az irányítás változtatása is. Ennek keretében növekszik a nevelőtestület, az iskolave­zetés és a szakmai munkakö­zösségek szerepe az oktató­nevelő munka belső folyama­tainak szervezésében, ellenőr­zésében. Ehhez igazodik a kül­ső irányítás is. A szakfelügye­letben meghatározó lesz a pe­dagógiai munka eredményei­nek vizsgálata, a szakmai ta­nácsadás egy színvonalasabb, eredményesebb tevékenység el­érése érdekében. A szakta­nácsadás fontos szerepe a nevelők továbbképzésének szervezése, pedagógiai mű­veltségének folyamatos fej­lesztése. A helyi tanácsi irányí­tás is nagyobb önállóságot ad az iskolának, mert elsősorban a szervezési, fenntartói, mun­káltatói feladatokat látja el. — Többet ad tehát az' új oktatási- törvény, mint újabb változtatásokat az eddig le­zajlottak helyébe? — Az új oktatási törvény le­hetőséget ad és igényt is tá­maszt a közoktatás folyamatos megújítására. Nem céloz meg gyors és alapvető változtatá­sokat. A hangsúlyt az intéz­mények és a nevelők szakmai önállóságára, alkotóképessé­gének kibontakoztatására he­lyezi. Ehhez igazodnak a szak­mai, gazdasági feltételek és a ■jogi keretek. A nyáron megje­lenő végrehajtási rendelkezé­sek segítenek a jobb eligazo­dásban. A rendeletek hatály­ba lépése után a feltételekhez igazodóan kerülhet sor a vál­toztatásokra. Lesznek olyan jogszabályok, amelyek alkal­mazására szeptembertől ne­hézség nélkül sor keríthető, lesznek olyanok, amelyek ké­sőbb alkalmazhatók. Türelem­re lesz szükség ahhoz, hogy mind több pedagógus meg­értse a közoktatás fejlesztésé­nek szándékát, irányát, és ké­pes legyen cselekvőén közre­működni ebben a folyamat­ban. — A megye pedagógusai kö­zül többen részt vettek a kor­szerűsítés előkészítésében, a közoktatás fejlesztésének ki­dolgozásában: kísérleteket vállaltak, elgondolásokat véle­ményeztek, vitákban vettek részt. Szeretném megköszönni a munkájukat. A kidolgozott program végrehajtásában is kérjük ezt a segítséget tőlük^ hogy mielőbb megnyérjünk minden pedagógust a nevelői munka továbbfejlesztésének támogatására. Gállos Orsolya Nyitva hétfőtől péntekig A Megyei Könyvtár olvasóparkja Fotó: Proksza László Nyári könyvtári körkép Nyári könyvtári körképünk több érdekességet is tartalmaz. Egy-két kivétellel valamennyi intézményt látogathatják az ol­vasók, sok helyen viszont szom­baton — az eddig is gyér ér­deklődésre hivatkozva — zárva tartanak. A Megyei Könyvtárban, Pé­csett jóval nagyobb az érdek­lődés a megváltozott, megszé­pült körülmények között. Jelen­leg 6500 beiratkozott olvasó van. Nyáron változatlan lesz a nyitvatartásuk, és ez év más időszakaihoz hasonlóan igény­be vehetők az olvasótermek és a művészeti-, néprajzi- valamint a mezőgazdasági szaktájékoz­tató szolgálatok. Nyáron az ár­nyas belső kertben is olvashat­nak a beiratkozottak, és ide is .kiszűrődhet a lézeres lemezját­szó hangja, amelyet mindenki használhat, annál is inkább, mert valamennyi Magyarorszá­gon megjelent ilyen lemez meg­található a Megyei Könyvtár­ban, Ezen kívül nyáron is ta­nulhatnak a kezdők a hatnyelvű videonyelvleckék alapján, és csütörtöktől mindig megtekint­hetik a pécsi kábeltévé leg­utóbbi keddi adását. A Megyei Könyvtár tovább bővül. Megkezdték a Székes- fehérvár utca 5. számú ház át­alakítását. A földszinten irodák lesznek, az emeleti részen zene­mű- és hangtár kap új helyet, és raktárrészt is kialakítanak az elkövetkezendő években. A Pécs Városi Könyvtárnak 19 fiókkönyvtára van a megye- székhelyen, közülük négy csak gyerekeknek szól, négy pedig szociális otthonokban található. A városkörnyéki falvakban 25 helyen kölcsönözhetnek az ol­vasók. Valamennyi egység nyit­va tart egész nyáron, a Várko- nyi-könyvtárat (Griffaton-ház) kivéve, itt belső felújítások miatt augusztus 9. és 28. között szü­netelnek a szolgáltatások. Megszűnik szeptembertől a Bartók Béla úti fiókköfvyvtár. A nem megfelelően kihasznált egységet a környékbeli könyv­tárak pótolhatják. Előrelátha­tóan július végéig szünetel a mozgókönyvtár szolgáltatása, a busz műszaki karbantartása miatt. A városi könyvtár mun­katársai részt vesznek a nyári napközis táborok programjai­ban is. Az Egyetemi Könyvtár 8 és 16 óra között várja olvasóit a nyári időszakban hétfőtől pén­tekig. A nagy rekonstrukcióhoz kapcsolódó belső felújítások miatt azonban július 21. és au­gusztus 3. között zárva tart. A JPTE Tanárképző Karának könyvtára, bár az intézmény­ben van, nyilvános. Több mint 400 külső tagot, valamint az egyetemistákat és főiskolásokat, és az újabb érdeklődőket hét- főtől-péntekig 8 és 14 óra kö­zött több mint 230 ezer kötet várja Baranya második legna­gyobb könyvtárában. A Nevelési Központ könyvtá­ra nyáron szerdán is várja ol­vasóit, szerda helyett szomba­ton tartanak szünnapot. A mo­hácsi Városi Könyvtár július 14. es augusztus 9. között zárva lesz, de a gyerekkönyvtár ek­kor is az ifjabbak rendelkezé­sre áll. Az SZMT Központi Könyvtá- tának nyári rendje szerint július 14-től augusztus 24-ig naponta 11-től 18 óráig várják az olva­sókat, a könyvtár szombaton tart zárva. Középiskolába várják a munkásfiatalokat Lehetőség a szakmai átképzésre A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola felvételt hirdet gép- járműtechnikai és híradástechnikai esti és levelező tagozatának 1—2—3. osztályaiba. Szeptembertől utolsó alkalommal indul középfokú képzés az arra al­kalmas és vállalkozó munkások szá­mára. A hagyományos autós és va­sas szakmunkás bizonyítvánnyal ren­delkezők különbözeti vizsgával má­sodik osztályba kérhetik felvételüket, vizsga nélkül első osztályba nyerhet­nek felvételt. Az érettségizett szak­munkások 2. és 3. osztályba irat­kozhatnak be szükséges különbözeti vizsga után. A levelező tagozatra a híradás- ipari műszerész szakmunkás bizo­nyítvánnyal rendelkezők kérhetik fel­vételüket. A ,,B" emeltszintű tago­zaton régebben végzettek különbö­zeti vizsga nélkül a III. osztályba vehetők fel, s érettségizett autósze­relő szakmunkások lehetnek. Első osztályba mindazok jelentkezését várják, akik: kovács, esztergályos, géplakatos, karosszéria lakatos, jár­mű lakatos, hegesztő, autószerelő, villanyszerelő, gépkocsi villamosság, gépkocsi vezetői, műszaki rajzolói, műszaki ügyintézői, vasúti járműsze­relői, marós, diesel-mozdony szerelő, vasas és fémszerkezet lakatosi, étektrolakatosi, vasúti távközlésű és biztosító berendezési hálózati sze­relő, híradástechnikai, rádió—tv se­gédszerelő, postai ügykezelői, pos­ta ügyintézői, akkumulátorjavitó, mechanikai műszerész és orvosi mű­szerész segéd- és betanított szak­munkások. Középfokú képzési célú dolgozó ta­gozaton szerzett műszaki érettségi közvetlen lehetősége nyújt szakirá­nyú technikusi diploma megszerzé­sére, s ezzel a technikusi és mű­vezetői munkakör betöltésére. Esti tagozaton hétfő, szerda, pén­tek, levelező tagozaton hétfőn tör­ténik az oktatás 15—20.30 óráig. Jelentkezni lehet: naponta 9—15 óráig. Az iskola címe: Pécs, Kos­suth Lajos utca 44. 7621 Pf.: 149. Telefon: 11-688, 11-304. Haraszt Hallgatom vasárnap este Mezey Györgyöt, bár inkább nézem, mondani nem mond semmi különöset, nézem a zavartságát, a már-már bo­csánatkérő gesztusait, nézem rokonszenvvel, őszinte sajná­lattal és az a legszomorúbb, hogy hiába a személyes hite­le s hiába is tett volna szen­zációs kijelentéseket a hát­térről, a kulisszák mögöttről, a néző, a szurkoló csak in­gatta (volna) a fejét, mond­ván: ném létezik, hogy csak ennyi, hogy ne lett volna ott valami más, valami vaskos, botrányos, valami olyasmi, ami sajtóból-televízióból úgy­se tudható meg. Lehet, bár egyre kevésbé érdemes tű­nődni: várható-e még vala­mi szenzációs leleplezés, mellbevágó magyarázat, „el­fogadható" ok a magyar vá­logatott világbajnoki szerep­lését illetően, vagy terjeng még egy darabig, hogy aztán szép lassan eloszoljon, kife- héredjen a jelenlegi fél ho­mály. S lehet tűnődni, van-e egyáltalán magyarázat. Olyan, ami után abbamarad­nak a híresztelések, az izmos pletykák, olyan, amit szurkoló és nem szurkoló tudomásul vesz, ami utón nem kombi­nál tovább. Egyelőre a „köz" véleménynek tippje van, sőt tippjei, mindenki biztos for­rásból tud valamit, sőt tudja a valamit, lényeg, hogy vala­minek az alul — alig és fél - reinformáltsácj — nemcsak sportra érvényes — logikája szerint lennie kell, s ha már, akkor az legyen minél va­dabb, botrányosabb. Mert­hogy überelni kell a másik szállította információt. Meg­történik az esemény (vereség, baleset, katasztrófa, stb.), va­lami, ami foglalkoztatja a közvéleményt, a magyarázat pedig késik, hézagos, ellent­mondó. A tényleges informá­ciók vélt birtokosai, a (tegyük fel: van) valódi történet tu­dói hallgatnak, oldalaznak, később visszatérnek, az idő telik. A háttérben általában semmi nagy titok, szenzációs disznóság, talán megfogal- mazhatatlan apróságok áll­nak össze épp úgy és épp akkor, rezgések, amik külön- külön figyelemre sem érde­mesek, aztán, hogy leszakad a híd, ki mondja meg, me­lyik rezgés okozta a kataszt­rófát. Tények, persze, nyilván vannak, érdekek, kellemetlen apróságok, szembenállások, amit az érdekeltek szívesen elfelejtenének, vagy épp tényleg elfelejtenek. A vizs­gálat folyik, az idő megy, a szurkoló pedig, ha onnan nem, innen is, onnan is hall valamit, kíváncsisága, felhá­borodása őszinte, kombináló reflexei is több évtizedesek. A feltételezésekből aztán le­kopnak a „lehetséges”, a „valószínűleg", a „talán” megszorításai (überelni nem lehet bizonytalanul), a köz­szájon forgó történetekben már minimum pénz, pofon, eladott meccs kell legyen: a magyarázat minél messzebb áll a (sport) esemény termé­szetétől, annál érdekesebb. A valódi történet (tegyük fel : van) tudója pedig már min­denképp tehetetlen, nincse­nek jó lépései. Ha a híresz­teléseknek van alapjuk, azért, ha nincs, azért. Ha cáfol, nyilván el akarja hallgatni az „igazat", ha megerősít, ismét hitelét veszti: ha tény­leg így volt, miért hallgatott eddig. Az ugyan már és az ugye megmondtam szorításá­ban aztán lassan mindegy lesz mi történt, s hogy a nyilvánosságot mégis vállaló szövetségi kapitány szubjektí- ve mennyire szimpatikus. Hát Mezey ül, kínlódik, s neki hiába hiszem el, hogy tulaj­donképpen nincs magyarázat, a helyzet, a jó kis megszo­kott félhomályos helyzet megszüli a maga „biztos" információit. Parti Nagy Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom