Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-09 / 187. szám
6 Dunántúli napló 1986. július 9., szerda Az őszibarack szedése Az őszibarack gyümölcsének fejlődése biológiailag jól elkülöníthető szakaszokban történik. Ezek ismerete a termelő számára kétségtelenül hasznos. Még fontosabb azonban ismerni a termés áruvá válásához szükséges érettségi fokozatok meghatározását, hiszen termésünket a különböző felhasználási szándékkal tudjuk értékesíteni, és ezek a felhasználási célok más és más érettségi fokozatot kívánnak. A kemény húsú és zöld színű őszibarack még fejletlen állapotú. Ha ilyenkor szedjük, beéréshez kb. 10 nap kell, de ekkor zamatban jellegtelen és felületén ráncos lesz a termés, formája jól kivehetően deformált, ebben az állapotában egyetlen értékesítési formára sem alkalmas. Keményen fejlett állapotnak mondjuk akkor, ha szedés után 5-10 nap alatt érik be, beérés után a gyümölcs alapszíne a zöldtől eltér, kivilágosodik, formája már gömböly- ded, nem deformált. Ez az érési állapot felel meg az úgynevezett „befőtt" minőségének. Ha a gyümölcs húsa még kemény, de a termésbarázdánál puhulni kezd, akkor szilárdan fejlett állapotról beszélünk. Ekkor kezdi a kivilágosodott alapszín felvenni a fedőszínt. Szedés után 2-5 nap múlva beérik, jó ízt és zamatot kap. Ez az állapot az úgynevezett „exportérettség“. Puhán fejlett állapotú a gyümölcs akkor, ha fedőszíne már kialakult, puhul nemcsak a termésbarázda mentén, hanem a csúcsán és a kocsány körül is, de egyéb pontokon még szilárd. Ekkor leszedve 1-2 nap alatt beérik, hosszabb szállítást már nem tűr. Ez az állapot az úgynevezett „belföldi fogyasztásra érett" fejlettségi fok. Ha a gyümölcs a fán egészében lágy, teljesen érett, íz- és zamatanyagai teljesen kialakultak, színezettsége tökéletes, azonnal fogyasztható, akkor a fán beérett állapotról beszélünk. Ekkor a gyümölcs már nem szállítható, házikerti fogyasztásra alkalmas csak, illetve ebben az állapotban célszerű átnézni a termést. A fán levő termések csak többé-kevésbé érnek egyazon időpontban, ezért célszerű több menetben szedni a termést. Előszedéskor szüreteljük le a legérettebb, legelőbb beért termést, az rendszerint a teljes mennyiségnek kb. 10 százaléka. Föszedéskor szedhető a termés döntő többsége, időpontját befolyásolhatja az időjárás. Hasznos tudni, hogy az őszibarack azoncfs hőmérséklet mellett, de csapadékos időben gyorsabban érik, mint a száraz melegben, ezért a szüretet siettetheti az érés idején jött jelentősebb csapadék. Utószedéskor a későbbi szedési időpontban még fejletlenebb termést szedjük be, ez általában az előző két szedés minőségétől elmarad. Kézi szedés esetén - kiskertben csak ez jöhet számításba - mindig válogatva szedjük. A válogatás történhet különböző érettségi fok szerint, színezettség szerint, de méret szerint is. Időnként indokolt lehet elemi kár — pl. jégverés - miatt a sérült gyümölcsök válogatva szedése is. Jó, ha megfelelő eszközöket használunk a szürethez, magasabb fákhoz pl. szedőállványt, ami nagy mértékben kedvezően tudja befolyásolni a szedés hatékonyságát. Külföldön általánosan elterjedt a testre erősíthető, alul üríthető, szedőedény, ez a legmegfelelőbb. Érdekes, hogy hazánkban nem kedvelték meg a gyümölcstermelők. Szedéskor az őszibarack gyümölcsét mindig „telemarokkal” fogjuk meg, ujjaink simuljanak rá a termés felületére, ne csak az ujjak hegyével fogjunk, és enyhe csavarással válasszuk el a kocsánytól. így is előfordul, hogy a kocsány a gyümölcsön marad, de a gyümölcsöt leszedve már könnyen eltávolíthatjuk. Igen ajánlatos szedés előtt a körmöket rövidre vágni, így a felesleges és romló hibát okozó sérülés elkerülhető. Lehetőség szerint a szállítás előtt a gyümölcsöt hűtsük le, erre a célra a hűvösebb pince is alkalmasabb, mint a szállításig a kert léghőmérsékletén tartani a gyümölcsöt. Buzássy Lajos Kedvezményes tápakciót indított a Szigetvári Állami Gazdaság A Szigetvári Állami Gazdaság tápkeverö üzeme Harmincezer hízó a háztájiból Növényvédelem Vegyszeres gyomirtás A vegyszeres gyomirtást azoknak javaslom, akik nagyobb területtel rendelkeznek és a gyomokat kapával, kaszával, gyomlálással nem tudják kipusztítani. Jelenleg kis kiszerelésben is nagyon sok féle szer van forgalomban. A felszívódás, illetve hatáskifejtés tekintetében két nagy csoportba sorolhatók: a gyökéren át és a levélzeten keresztül felszívódókra. A gyökérzeten át felszívódok közül az Afalon, Aresin, Hungazin, Maloran és a Patoran a leggyakoribb. A gyökéren át felszívódóknál legalább 20—30 milliméter csapadéknak kell esnie a kipermetezés után ahhoz, hogy a gyökérzethez bemosódjanak. A Hungazinnak a hatása a kijuttatott mennyiségtől füqgően eqy évig vagy ennél hosszabb ideig tart. Az Afalon, Maloran, Patoran és az Aresin a javasolt mennyiségben 3—6 hónapig tartja meg gyomirtó hatását. A levélen át felszívódok közül a Gramoxone és a Glialka mindazon növényeket pusztítja, melyek levelére rápermetezzük, ezért ügyelnünk kell, hogy a termesztett növényre ne jusson permetlé. A Fusilade, mely most került forgalomba, viszont csak az egyszikű növényeket pusztítja. A levélen át felszívódok közül a Gramoxone fejti ki leggyorsabban a hatását, de a mérgezési veszély miatt kiskertekben nem javaslom az alkalmazását. Dr. Frank József Nagy sikernek örvend a Szigetvári Állami Gazdaság háztáji integrációs munkája. Pár éve szerződéses sertéshizlalással startoltak, partnereiket ellátták táppal, technológiai útmutatással, egészségügyi szak- tanácsadással. Ennek eredménye, hogy tavaly közel 22 000 hízót, az idén pedig megközelítően 30 000-et hizlaltatnak a környező községek lakosaival kötött szerződés alapján. Számításaik szerint közel egymillió liter tejet termeltetnek a háztájiban. A kedv adott. Megfelelő takarmánnyal mind a teheneket, mind a sertéseket saját keverőüzemükből látják el. A környékbeli gazdák esküsznek a szigetvári tápra. Legutóbb a barcsi nyúltenyésztő szakcsoport szinte kikövetelte a helyi ÁFÉSZ-től, hogy a takarmányt Szigetvárról szerezzék be! A gazdaság keverőüzemének kapacitása azonban jóval nagyobb, mint amennyit a gazdaság maga és az integrációba bevont háztáji termelők felhasználnának. Az idén például 34 000 t takarmány előállítása szerepel a tervükbe, s ebből 11 715 tonna a fölösleg. Éppen ezért akciót indított a gazdaság: a volt szigetvári járás területéhez tartozó községekbe a háztáji állattartás fokozása érdekében megkezdi a táp házhoz szállítással egybekötött értékesítését. Ami új: fuvardíjat nem számítanak föl! Kínálatukban egységes malactáp, süldőtáp, hízótáp és kocatáp, süldő-koncentrátum, húscsirke, illetve brojlercsirke indító- és nevelő táp, egységes hizlaló nyúltóp és úgynevezett félintenzív sertés hízó táp és dercés-táp szerepel. Kívánság szerint minimum 50 kilogrammos mennyiségtől akár levélben, akár telefonon megrendelhető a takarmány. Cím: Szigetvári Állami Gazdaság Keverőüzem, Péterfa. Telefon: 99. A megrendeléseket már fogadják, s a szállítást minden hónap 20-a és 30-a között végzik. Mégegyszer a figyelmeztetés: az ingyenes házhoz szállítást csak a volt járás területén élők vehetik igénybe. K. F. A becsületes zöldség- szedő Van egy kiskertem, mely nincs bekerítve. Egyik reggel szomorúan tapasztaltam azt, hogy valaki kora reggel leszedte a cukorborsó nagy részét. Bosszanko- dásom csaknem egész nap tartott. Másnap a borsótábla szélén egy borítékot találtam, amelyben 70 forint és pár sor volt. „Bocsánat a borsószedésért, nagyon finom volt.” Megbékéltem. Ritka az ilyen megnyilvánulás. Gazdatanfolyam Komlón A Komlói Kertbarát Klub 10—12 előadásból álló gazdatanfolyamot tervez a Művelődési Ház támogatásával. Az előadások témái: szőlő-, gyümölcs-, zöldség- és virógtermelés, növényvédelem, borkezelés és gombaismeret. Kérjük az érdeklődőket, nevük, lakcímük közlésével közöljék, ha a tanfolyamon részt kívánnak venni. A tanfolyam végén bizonyítványt kapnak a résztvevők. A jelentkezést levelező lapon a Hazafias Népfront Komlói Bizottságához (Komló, Lenin tér 7300) kérjük. A tanfolyam ez év szeptemberében kezdődne és jövő év március végéig tartana. Or. Berényi István, a Komlói Kertbarát Klub titkára Zöldség a kiskertekben Itt a másod vetések ideje! Zöldségnövényeink egy része rövidebb tenyészidejűk folytán hamar lekerül a területről. Az üresen maradt földet újra be kell vetni. A másod- vetéssel területünket folyamatosan hasznosítjuk, így egy éven belül két növénynek vesz- szük le a termését egymás után. Kettős termesztésnek is nevezik, azonban nem tévesztendő össze a köztestermesztéssel, amikor is csaknem azonos időben kerül le a talajról a két növény (pl. kukorica köztese a bab). A másodvetések ideje a nyár eleje. Legkésőbb július 10—15-ig igyekezzünk zöldségnövényeinket elvetni. A cékla és téli retek jobb minőségű termést ad másodvetésben. Július végéig vethetjük. Erre az időpontra nemcsak a korai zöldségfélék (saláta, zöldborsó, hónapos retek, korai káposztafélék, spenót), hanem a fokhagyma és vöröshagyma területe is felszabadulhat. Vethetünk uborkát, zöldbabot, céklát, retket (hónaposat is), korai sárgarépa és petrezselyem fajtát, korai káposztaféléket, valamint salátát és spenótot is. A területet tisztítsuk meg a főtermény esetleges maradékaitól és a gyomoktól. Ha van lehetőségünk, ezeket szecskavágóval, ollóval vagy kom- posztaprító-géppel daraboljuk össze. Tápanyaggal mérsékelten ellátott területre szórjunk ki nitrogén műtrágyát, de sokkal jobb hatású a komposzt és a gilisztahumusz vagy a baromfitrágya. Ezután, ha lehet, és a terület száraz, alaposan öntözzük be a területet. Megvárjuk, míg kellően megszikkad a talajunk, és jó mélyen megkapáljuk, elgereblyézzük, majd kijelöljük a sorok helyét és kihúzzuk a vetőbarázdát. Ha nem volt lehetőségünk az egész terület beöntözésére, akkor most legalább a vetőbarázdát öntözzük be és csak ezután vessük el a magot. Ha talajlakó kártevőtől tartunk, akkor a talajfertőtlenítő szert is most szórjuk be a vetőba- rózdóba. Amennyiben kevés volt a komposztunk vagy humuszunk, ezt is beleszórhatjuk a vetőbarázdába, mintegy fészektrágyázzuk ezzel a leendő növénykéket. Hatásos a bazaltőrlemény barázdába való szórósa is. És csak most takarjuk be a vetést. Az öntözést semmiképpen sem ajánlatos a vetés után elvégezni, mert a talaj össze- iszapolódik, levegőtlenné válik, nagyon megcserepesedik, és ezáltal a kelést akadályozza. Lejtős területen ne hagyjuk számításon kívül, hogy a mélyen megkapált, fellazított talajt egy zuhogó eső könnyen elsodorhatja! A vetés takarása után — a területről előzőleg lehordott és összeaprított szerves anyaggal - a talajt is takarjuk, árnyékoljuk. Ha kevés az aprított szerves anyagunk, akkor csak a sorokat takarjuk vele. Ez nagyon fontos, ha a későbbiekben nem tudunk öntözni. Vegyük figyelembe azt is, hogy a megye nyugati részének kivételével Baranya területe július—augusztusban hajlamos a szárazságra. A nyugati rész csak augusztusban. A vegyes ágyásokban is hasonlóan vethetünk. Előfordul, hogy nem élünk a másodvetés lehetőségével. Ilyenkor ne hagyjuk elgazosodni a területünket, mert a beérett gyommagvak, a jövő évi termelésünket keseríthetik meg. S a szomszédét is! Leghelyesebb, ha sűrűn zöldtrágya növénnyel vetjük be földünket. Ezzel humusszal gazdagítjuk talajunkat, szerkezetét is javítjuk és a gyomoso- dást is visszaszorítjuk. Július végén zöldtrágyának vetett zöldborsó ősszel friss borsóval ajándékozza meg elvetőjét. Tóth Attila Toilseprü Helyesírási gubancok Még mindig eléggé sok helyesírási gubanc mutatkozik az egyes cégjelzésekkel kapcsolatban. Az egyik közülük a betűszók elszaporodása. Egy-egy cikk megértéséhez, a hirdetések kibogozásához valósággal betűszólexikonra volna szükség. A baj abból adódik, hogy a riporter vagy a hirdető feltételezi, az ő betűszórövidítését mindenki érti. Előttem és sokak előtt is homályos, vajon mit is jelenthet a VOSZK hidasi ipartelepének ez a betűszava. De ha már a VOSZK közérthetőségét kifogásoljuk, hadd szóljunk az egyre inkább burjánzó idegen szavú cégtáblákról is. Már írtunk a Pinocchio, a Cyty és a többiek ellen, most csak a legújabb szülemény, a Konzum által létrehozott DISZKONT-részleg szava ellen emeljük fel szavunkat. Felvetjük a kérdést: valóban nem lehetett volna ezt a részleget közérthető magyar szóval is kifejezni? Ha lehetett e szófogalmat horvát nyelvben kifejezni, miért kell idegenbe mennünk a magyarért? Nem tudom, a jövőben figyelembe veszik-e az illetékesek azt az új miniszteri döntést, amely szerint a kereskedelemben kerülni kell az idegen cégjelzéseket. A Sprint, valamint a Patria Print Áruház tehát nyugodtan kicserélheti a cégtábláját, hisz annyi szép magyar szó között válogathattak volna. örvendetes, hogy a pécs-ba- ranyai gyárak, üzemek, vállalatok jórésze a cégjelzése elé kiteszi a határozott névelőt: A Pécsi Dohánygyár, A Pécsi Bőrgyár, A Pécsi Pannónia Sörgyár stb. Az új Szabályzat azonban ezt csak birtokos jelzős kapcsolat esetén szorgalmazza. Felmerülhet a kérdés, helyes-e a cégjelzésben hátra írni az intézmény működési helyét, ekként például: Új Barázda Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet — Mernye. Nem helytelen, elfogadható ez a megoldás, de helyesebb az ilyfajta megfogalmazás: A Boksái Ezüst Kalász Mgtsz. Még ma is előfordul, hogy a különféle intézmények, vállalatok, üzemek a bennük kialakult és szorosan hozzájuk tartozó alapegységeiket is nagybetűsítik. Például: A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság Közgazdasági Osztálya; A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Arpádtetői Erdészete; A Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat Siklósi Gyára. Ezeknek a cégjelzéseknek utolsó két szavát kis kezdőbetűvel kellett volna írni. A Szabályzat 189. pontja szerint ugyanis „az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusokra utolsó megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk”. Kedvező példák is jelentkeznek: a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat pécsi raktárháza; a Híradástechnikai Gépgyár elektrotechnikai gyáregysége stb. Ha a kis- vagy nagybetűs írás problémát jelent, a kérdést meg lehet kerülni: a kívánt teljes cégjelzés valamennyi szavát írjuk nagybetűvel I Tóth István dr. Gyilmölcstermesztes korszerűen