Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-06 / 184. szám

Goya-grafikák a Vasember-házban A spanyol festőóriás Fran­cisco Goya (1746—1828) grafi­káiból látható kiállítás e hét­től kezdve augusztus 10-ig Nagykanizsán, a Vasember­házban levő városi galériá­ban. A több száz Goya-rézkar- cot a Szépművészeti Múzeum óHította ki saját, gyűjteményé­ből. A nagykanizsai^- Thúry György Múzeummal való kap­csolatuk rendszeres, ennek ke­retében a múlt ősszel a hol­land gyűjtemény mintegy 200 festményét láthatták a nagy- kanizsaiak. Goya több száz grafikai lapja korának Spanyolorszá­gáról és a művész súlyos konf­liktusairól ad megrázó erejű képet. Művészete annak ide­jén éppen a külföldre is elju­tó rézkarcok által vált ismert­té. Goya négy híres grafikai sorozata, az ötletek, A hábo­rú borzalmai, a Bikaviadal, a Balgaságok lapjai láthatóak most a Vasember-ház termei­ben. Goya életében csak az ötletek és a Bikaviadal jelen­hetett meg, a másik kettő publikálására a politikai hely­zet miatt csak halála után ke­rülhetett sor. E rézkarcokon különös látomások, jelenetek villannak fel megdöbbentő erővel, a képek jelentése, a címek és magyarázatok ellené­re is talányos, titokzatos. A napóleoni háborúk, a polgár- háború, az inkvizíció által meggyötört Spanyolországot, a kor Európájának egyik legel­maradottabb országát állítják elénk. Ugyanakkor egy mű­vészóriás belső vívódásait, gondolatait. A Goya-grafikákat augusz­tusban, a nagykanizsai kiállí­tás után Keszthelyen mutatja be a Szépművészeti Múzeum. G. O. Hatezeréves agyagszobor A Mórágy-tűzkődombi hat­ezer éves temetőben végzett ásatások az idén a Soros­alapítvány anyagi támogatá­sával folytatódnak. A nagy jelentőségű munka, amely az újkőkori település teljes fel­tárását célozza, ezúttal egy ritka lelettel is szolgált a szekszárdi Béri Balogh Ádám múzeumnak: égetett agyag­szobor, istennő-figura került elő. Eddig több mint 80 sírt tár­tak fel az úgynevezett len- gyeli kultúrának ezen a kü­lönösen gazdag lelőhelyén, és rézből hidegen formált ék­szereket sokkal nagyobb szám­ban találtak, mint Közép- Európa más részein, a hason­ló korú és kultúrájú emberek sírjaiban. A már az őskor­ban kibontakozott kereske­delem révén jutott rézhez az újkőkori ember, és ékszereket formált belőle. A zsugorított csontvázas sírokból az emberi maradvá­nyok mellett igen sok kő­szerszám, továbbá agyagedény és réz-, illetve tengerikagyló- ékszer került elő a Tolna me­gyei ásatáson, ahol a föld­rajzi és domborzati viszonyok miatt is , jelentős település- központ lehetett az újkőkor- ban. Gemenci József A Dunántúli Napló Szerkesz­tősége Magyar Lajos (Istvándi, 1891—1937., SZU) író, újság­író, tudós, politikus; a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kimagasló alakja emléké­re, születésének 95. évforduló­ja alkalmából tehetségkutató pályázatot hirdet. A pályázat témája, egyben a pályamunka címe: Magyar Lajos harcos életútja. A Pécsről elszármazott fiatal újságíró alig 20 évesen már a Világ c. neves polgári radiká­lis napilap munkatársa. Az I. világháborúban haditudósító. Az őszirózsás forradalom ide­jén a Nemzeti Tanács végre­hajtó bizottságának a tagja, s főtitkára az újságírók sza­badszervezetének. Könyvet ír a forradalomról. A Tanácsköztársaság alatt a Világ megszűnése utón a Népszavánál dolgozik s veze­tője a Szocialista—Kommunista Újságírók Direktóriumának. A bukás után perbe fogják, és sajtó útján elkövetett izgatá­sért tíz évi börtönre ítélik. 1922-ben fogolycserével a SZU- ba kerül. Különböző magas be­osztásokban dolgozik, könyve­ket ír, fordít, a huszas években Kínában sajtóattasé. Könyvet ír Kína mezőgazdaságáról, keres­kedelméről és iparáról. Szovjet és nyugati marxista lapokban, folyóiratokban jelennek meg cikkei rendszeresen. Gyakran jár külföldön. Magas állásokat tölt be; Moszkvában tanít a Keleti Egyetemen, s a munka­társa a KOMINTERN vezetősé­gének. 1934-ben koncepciós vádak alapján őt is letartóztat­ják; 1937-ben meghalt... 1956-ban rehabilitálták. Pé­csett és Budapesten utcát, Islvándiban művelődési házat neveztek el róla. A Kerepesi temető panteonjában márvány­tábla őrzi emlékét. Életéről, munkásságáról első feleségével, Péchy Blankával folytatott levelezése alapján tudunk, amelyet az írónő Re­gény c. kötetében adott közre. A pályázat beküldési határ­ideje: 1986. november 1. Kitű­zött célja szerint nem aktiv új­ságírók: érettségi előtt álló fiatalok, főiskolai és egyetemi hallgatók, illetve pályakezdő értelmiségiek írásaira számí­tunk elsősorban; Elbírálás után négy (5000, 4000, 3000 és 2000 Ft-os) díjat szándékozik kiadni á bizottság, s a legjobb pályaműveket meg­jelenteti a Dunántúli Napló­ban. A pályázat részletes feltéte­leit s a javasolt forrásmunkák jegyzékét lapunk 1986. jún. 28-i, szombati számában közöltük. A szerkesztőség Tehetség- kutatás a DN-ben Pályázati felhívás Balatoni programajánlat Közgazdász-vándorgyűlés: az ország sorsa a vállalatok kezében van VASARNAP A Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Egyesületének siófoki szervezete rendezésében a SIOTOUR szántódpusztai Ide­genforgalmi és Kulturális Köz­pontjában munkakutya-bemu­tatóra és -vásárra kerül sor. A délelőtti bemutató után - me­lyen 15 németjuhász kutya vesz részt és méri össze tudá­sát — a felhoztaltól függően fajtiszta kiskutyák vásárlására is lehetőség lesz. Este a Szö­vetkezeti Néptáncosok XI. or­szágos találkozójának és ver­senyének gálaműsorát Siófo­kon láthatjuk. 18 órától a Szállodasoron menettánc kez­dődik, majd 20 óra 30 perctől c Szabadtéri Színpadon a leg­sikeresebb produkciókból ösz- szeállított program szórakoz­tatja a nézőket. HÉTFŐN Évadnyitó bemutatót tart a Bogiári Nyári Színház. Az Al- kesztisz című előadásukat ked­den és szerdán is megismétlik. Fonyódon a sportcsarnokban 21 órától „Happy Coctail" koncertjével a Dolly Roll lép fej. KEDDEN A siófoki Szabadtéri Szín­padon 21 órától Markos György és Nádas György „A magunk részéről" című estjük­kel lépnek a közönség elé. Ba- latonföldváron,’ a Szabadtéri Színpadon 20 óra 30 perctől operettműsor kezdődik. Ti­hanyban az Apátsági Temp­lomban 20 órától Kovács End­re orgonahangversenyét ren­dezik meg, ugyanezt szerda este is meghallgathatjuk. SZERÜÁN 21 órától a siófoki szabad­téri színpadon lesz operett­gála. CSÜTÖRTÖKÖN: Kezdődnek ■ a veszprémi színház balatoni vendégjáté­kai. A nyár folyamán vala­mennyi nagyobb északi parti üdülőhelyen bemutatják Tábo­rin mester című népi komédiá­jukat. Ezen a napon Tapolcán 15 órától játszanak. Verebics János (Munkatársunk telefon je­lentése.) Mi az oka annak, hogy a 'magyar gazdaság kibonta­kozása ennyit késik? A köz­gazdászok minderre többfé­le magyarázattal szolgálnak, a kiútra más és más meg­oldást javasolnak, egy azon­ban biztos, az országnak a sorsa a vállalatok kezében van. Különböző viták folynak arról, a vállalatok mozgás­tere rendkívül beszűkült, a gazdaságirányítás ott is be­avatkozik, ahol * nem kelle­ne, s hogy a vállalati maga­tartást jelenleg döntően nem a piac alakítja, hanem a szabályozók. Szüneteltetni kellene ezt a vitát, s véget vetni az egymásra mutoga­tásnak, az irányítás és a vál­lalatok is inkább keressék saját gyenge pontjaikat, s ki-ki igyekezzen azokon ja­vítani. A. tegnap Miskolcon véget ért XXXV. jubileumi közgaz­dász-vándorgyűlés erre vál­lalkozott, amikor kétnapos tanácskozásának homlokte­rébe a vállalati magatartás és mozgástér kérdéséit állí­totta, azt a kérdést, hogyan lehetne nagyobb teljesítmé­nyeket elérni, hiszen ezen múlik a magyar gazdaság kivezetése a jelenlegi rend­kívül súlyos helyzetéből. A vándorgyűlés három szekció­jában élénk viták kereked­tek, majd a résztvevők a tegnapi összefoglalók végén Csikós Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság el­nöke magas röptű, magával ragadó előadásának tapsol­hattak. Csikós Nagy Béla egyebek mellett hangsúlyozta, a nö­vekedés feltételei megterem­téséhez elengedhetetlen, hogy mind a tőkés, mind a szocialista országokkal más­fajta kapcsolatrendszert kell kiépíteni, új piaci'módszerek­kel dolgozni, s mindez bo­nyolultabbnak tűnik, mint a termelési szerkezet átalakí­tásának kérdése. Megemlí­tette továbbá, folytatódik a gazdaságirányítás korszerű­sítése, 1988. január elsejétől érvénybe lép az adó-, vám- és fogyaszténár-reform, a vál­lalatok a hozzáadott érték­adóval dolgoznak, s ezzel szerinte megteremtődnek azok a feltételek, amelyek elindíthatják az új növeke­dési pályán a gazdaságot. Elindultunk, elindulunk tehát egy új úton, ám — tette 'hoz­zá Csikós Nagy - az út na­gyobbik fele még előttünk van. Miklósvári Z. A legjobban a legifjabbak érezték magukat Bányász­juliális Macskacápák, kígyófejű gébek az Állatkertben A napokban újabb ten­geri állatokkal gyarapo­dott a Fővárosi Állat- és Növénykert tengeri akvá­riuma. Az elöregedett ál­lomány pótlásán kívül né­hány szép, nagy méretű kagylóévá tengeri csillag teszi színesebbé a bemu­tatót. Ismét láthatók macskacápák és simacá­pák. Érdekesség még a szobadíszként közismert fésűs kagyló, amelyről a Shell embléma készült. Ér­keztek újabb kígyófejű gé­bek, hollóhalak, sziklaha­lak, gyűrűs sügérek és baráthalak is. A szabadtéri rendezvények legjobb szövetségese a szép, napos idő. Ezren vettek részt a Mecseki Szénbányák Pécs- Bányaüzemének tegnapi ju- liálisán, a Malomvölgyi Sza­badidő Parkban. Nemcsak horgászni "lehetett, hanem focizni is. Kilenc bri­gád kispályás focicsapata vetélkedett a legjobb címért. A gyermekprogramok is sok résztvevőt vonzottak. A leg­több nézőt talán a Sopiana Gépgyár karatézőinek látvá­nyos bemutatója kötött le. Délután N. Szabó Gábor és Unger Pálma, a Pécsi Nem­zeti Színház művészei, a So­mogyi citerazenekar és a Nevelési Központ dzsesszba- lett csoportja szórakoztatta a szénbányák dolgozóit. De volt itt léggömb- és vattacukorárus, büfé, laci­konyha, bár sok brigád hely­ben, bográcsban főzte meg az ebédjét. A legnagyobb bográcsban Pető Pál brigád­ja báránypörköltet főzött. Igazán finom ebéd volt. — Több programot kellene szervezni a szabadba - mond­ta a origádvezető. - Jól érez­zük magunkat így együtt. Vasárnapi szakácstanács Macedón töltött szelet a Milánnál „A Milán" — akinek neve a hazai vendéglátói-fogyasztói körökben már-már fogalommá vált — július elsején nyugdíjba vonult. Ám mindjárt meg­nyugtatjuk a törzsközönséget: a vendéglő — Pécsett, a Tompa Mihály ideában — vál­tozatlanul továbbra is nyitva tart, felesége irányításával, fia közreműködésével. Radivoje- vics Sándor — aki egyébként édesapja emlékére nevezte el Milánnak a vendéglőt, beke­rült két neves vendéglátós szakember. Sivó Tibor és Szi­geti Andor közelmúltban r megjelent kis szakkönyvébe is, eképpen: „Közismert és nem­zetközileg kedvelt magánven­déglő ... A hangulatért, a szakmai bizalomért, a váloga­tott ételekkel való jóltartásért keresik fel a csendes, kertes utcában a vendégek...” E tisztes népszerűséget — amelyet mindenképpen kitűnő konyhájával szerzett meg — tanúsíthatja a vaskos, több kö­tetes, vagy tizenötkilónyi ven­dégkönyv is, amelyben még távoli földrészekről származott nevek és vélemények is szere­pelnek. Életkorát illetően még ugyan messze van a nyugdíj korhatártól, de az orvos köz­beszólt: „Kímélni kell a „mo­tort", csak könnyű munkát vé­gezhet, sok pihenéssel. . .'* Ter­mészetesen továbbra is „el­lenőrzi" a vendéglő „lelkét", vagyis a konyhát, ahol a már eddig is ismert — különböző nemzetiségű — ételeket készí­tik a vendégeknek. A „Milán- étlap” jellemzője: sok hús sok zöldséggel, salátával, minél kevesebb szénhidrátot tartal­mazó körettel. Ősszel új étlapot tervez, amelyen már helyet kap több — például búzakorpás, búza- csírás — kímélő étel is. A ros- tonsültek továbbra is vezetnek. A szerb, orosz, bolgár, cseh és német ételek bővülnek a len­gyel tájjellegű konyhai reme­kekkel. * Milán házi könyvtárában körülbelül száz szakácskönyv található. Akár ezekből is vá­laszthattunk volna egy recep­tet, de ezúttal Radivojevics Sándor és Ilona asszony ked­venc ételét kínáljuk most a háziasszonyoknak. A neve: „Macedón töltött szelet". Tíz szelet sertéscombot ki­verünk, félreteszünk, 40 deka marha- és 20 deka sertéshúst ledarálunk, sóval, törött bors­sal, kevés pirospaprikával és fokhagymával fűszerezünk. A masszával megkenjük a hús­szeleteket, összegöngyöljük, hústűvel rögzítjük, majd forró zsiradékban kisütjük. De süt­hető faszéntüzelésű roston is, úgy, ahogy a macedónok ké­szítik. Tálalásnál pépesített fokhagymával kevert étolajjal a göngyölt húsokat megken­jük. A köret: sok-sok párolt zöldség vagy nyers és vegyes saláta. Még egy egyszerű, de na­gyon ízletes recept: Húsleves­betét: tojással, túróval, búza­darával, cseppnyi sóval és ap­róra vágott kaporral kevert gombócok. ifncnmnni VuoUi l lupi m «

Next

/
Oldalképek
Tartalom