Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-05 / 183. szám

12 Dunántúli napló 1986. július 5., szombat J& saeocialistci orsxäaok életábfíS Kulturális afanlö Ostravai változások „Lángokkal csíkozott kénsár. ga löst terjengett a csator­nák és salak fölött. Ki­hunytak a kohók a sötét­ség kráterei mögött, az asz­falt-zománccal bevont égbolt alatt." Vilém Závada Szülőföldem című versének e sorai jól jel­lemezték a korábbi Ostrava- vidéket. A szén, a vas, a bá­nyák aknatornyai, a meddőhá­nyók, a kohók, oz erőművek vi­lága ez, magas kéményerdei­vel, amelyek 'pernyefelhőt és mérgező égési termékeket on­tottak magukból a levegőbe. Ezen a vidéken az emberek ne­hezen dolgoztok, nehezen ke­resték meg a mindennapi ke nyeret. Ugyanakkor erős forra­dalmi munkásmozgalom készí­tette elő itt döntő harcát a jobb jövőért. A munkásosztály 1948. feb­ruári győzelme után még erő­sebb fejlődésnek indult o vá­ros. Egy terméketlen fennsíkon □ z ifjúság építkezéseként nőtt ki a földből a Klement Gott- wald Új kohómű, a régieket rekonstruálva, új, korszerű, nagykapacitású bányákat épí­tettek ki. Az ország minden vi­dékéről érkeztek sokezres cso­portokban a fiatalok, sokan közülük csak néhány hétre, hó­napra jöttek, de többnyire vég­legesen ottmaradtak. A régi bányász- és munkáskolóniák új toronyházaknak adtak helyet, s lassanként leálltak a régi bá­nyák, a kiöregedett kokszoló­üzemek és a levegőt szennyező több üzem is. így az a városkép, amit a füst és korom fátyla árnyékolt be, lassanként már csak a múlté. A mai ostravai ipari agglomeráció, amely legna­gyobb egész Csehszlovákiá­ban, s amelyet ezért ,,az or­A kohómüvek és magaskémé­nyek ma is Ostrava jelképei. szág ércszívének" szoktak ne­vezni, leghívebben tükrözi az elmúlt 40 év változásait. Még mindig a bányatornyok, az acélgyárak és hengerművek magaskohói uralják ugyan, amelyek Csehszlovákia ipari termelésének 23 százalékát teremtik elő, de a korszerű ipari központokat új házakból épült falvak koszorúja veszi körül, amelyeknek lakosai többnyire a mezőgazda­ságban dolgoznak. S a falvak mögött terülnek el az érintet­len természeti rezervátumok és védett területek, a Beszkidek idillikus környéke, jellegzetes faházaival, s a civilizációtól ez idáig alig érintett Jeszeniki hegység, ahol az üzemek és vállalatok dolgozói pihenést, felüdülést találnak. Ostrava lakosságának túlnyomó többsége ma új, modern lakó sokban lakik. Gyógyfürdő a tengerparton Az NDK-ba utazó magyar turisták leginkább a nagyvá­rosokat, Berlint, Lipcsét, Drez­dát stb. keresik fel. Mások a thüringiai hegyeket, a Harzot részesítik előnyben. Csak keve­sen jutnak el a tengerpartra, ott is mindenekelőtt Rostock­ba, Warnemündébe. Pedig az 'országnak sok más látnivalója és felkeresésre érdemes vidé­ke, városa van. Ilyen például a Keleti-tengerhez közel fekvő gyógyfürdő- és üdülőhely: Bad Doberan. Csodálatos vidék ez, hatal­mas bükkerdőkkel és láppal, a közeli meredek tengerparttal és tóval. Nem csoda, ha a táj varázsa már sok évszázaddal ezelőtt arra késztetett tizenkét cisztercita szerzetest, hogy ko­lostort építsen itt. Az egykori kolostor alapjain emelkedik ma a székesegyház, körülötte épült a város. A történetírók szerint Doberant 1186-ban alapítot­ták: lakói most készülnek a 800 éves júbileum megünnep­lésére. A „fürdő” toldalékot csak később kapta a város. A fel­jegyzések szerint 1793-ban már voltak fürdővendégek Heiligen- dammban, az első német ten­geri fürdőben. A vendégek rendszerint Doberanban száll­tak meg. Heiligendamm egyéb­ként ma a város egyik kerü­lete. 1820-ban vastartalmú for­rást fedeztek itt fel, ami sok nyaralót. arra késztetett, hogy a 6 kilométer távolságban fek­vő tengerpart helyett inkább az itt létesített fürdőt használ­ja. 1850-ben aztán a Conven- ter-lapályon gyógyításra alkal­mas iszapot találtak, azóta a város iszapfürdőjéről neveze­tes. I. Frigyes Ferenc herceg alatt Doberan a mecklen’burgi ural­A „Molli”, a Bad Doberant Heiligendammal összekötő kés- kenyvágányú vasút is jubilál: száz évvel ezelőtt döcögött elő­ször keresztül a városon. kodóház nyári rezidenciája lett és a nemes urak kedvelt ta­lálkozóhelye. A gyógyfürdőt is ők vették igénybe. Az angol módra létesült lóversenypályán nagyösszegű fogadásokat kö­töttek az urak, amíg a hölgyek bemutathatták legújabb toa­lettjeiket, a játékbankokból évente 8 ezer fényes tallér öm­lött a hercegi fürdőpénztótba. Ezekből az időkből marad­tak fenn Carl Theodor Severin udvari építőmester klasszicista alkotásai: eh hercegi palota, a tanácshoz, a két kínai pavilon. Gáti István Heiligendamm: a strand l^i|IÍ||i;||||I||||p Ez év tavaszán is megren­dezésre került Plovdivban a fogyasztási cikkek nemzetközi vására. Többéves szokás, minden ki­állító igyekszik a kereskede- delemnek - a külföJdine'k és hazainak egyaránt — új ter­mékeket bemutatni, hogy ez­zel megszerezze a sorozatgyár­tásra kerülő áruk biztos pia­cát. Az idei évben a Szliven me­gyéből több nagyüzem vett részt ezen a seregszemlén. A legkiemelkedőbb közülük a „Vaszil 'Koralov" üveggyártó kombinát, amelynél az áruk elrendezése is csodálatos, így nagyon sokáig gyönyörködhet­tek a látogatók, a szép kivi­telű csillárok, lámpák sokasá­gában. Ezekből 296 terméket mutattak be, melyekből 22 most került első alkalommal a pa­vilonba, tehát új termék. A különböző szép és prakti­kus termékek megnyerték a külföldi üzletemberek tetszését és megtörténtek az üzletköté­sek, NDK, Mongólia, Kuba üz­letembereivel. Mindemellett francia—olasz megrendelést is kaptak egyedi igényekkel, me­lyekben nagy szerepe lesz a világítótestek gyártásánál a porcelán- és kristályegyüttes alkalmazásának. A 380-féle kristálytermékük 32 százaléka ezen a vásáron mutatkozott be először, ebben szerepel 16, különféle italok fo­gyasztására alkalmas kristály pohárkészlet. A gyár kollektí­vája egy új próbálkozását is bemutatta, egy egész modern garnitúrát készített kristályból, ebben vázák, gyümölcstálak, jégtartók, desszertes tálkák, gyertyatartók, hamutartók össz­hangban készültek. E csodála­tos garnitúrák „Pliszka”, „Le­na" és „Deboj” nevet kapták, és különösen a hölgylátogatók időztek el hosszasan a pavilon előtt. Az elmúlt évben új technoló­giák bevezetése hozta ezeket az eredményeket és a gyár kollektívája mind ismertebbé válik, nemcsak a hazai fo­gyasztók, hanem a vásárt lá­togató külföldiek körében is. Figyelemre méltó volt „a de- koteksz” termék kiállítása is. Új gyapjúszövetekkel, a per­zsa tipusú szőnyegek különféle mintázatú változatával nagy érdeklődésre tarthatnak szá­mot. A jövő évre már elkészül­tek az új tervek a perzsa típu­sú szőnyegmintá'kkal, melyek még változatosabbá teszik a sokszínű választékukat. A szliveni húskombinát ter­mékei iránt nagy az érdeklő­dés, mert azok most már év­ről évre megőrzik tájjellegű ízüket, pl. csak itt készülnek a Medcse, Karandila, Deboj és Burgasz szalámik. A tavalyi plovdivi vásáron „a Panagü- riszki és Trojánszka lukanka" (speciális fűszerezésű bolgár házi szalámi), díjazásban ré­szesült, és most is ott van a sok új ízű választék között. A húsáruk mellett természe­tesen nem hiányozhatnak a tájjellegű minőségű italok sem. így a „Vimprom", Szlivenből elhozta a szliveni vodkát, amely a minősítésen magas elismerést kapott. A borok kö­zül is a szliven Perla és a Medveci Muskotály ugyancsak kapós volt az elárusítóhelye­ken. A szliveni konzervgyár az „Iván Lirov" pedig tartósított paradicsomsűrítménnyel, kü­lönböző uborkakonzervvel és más ételízesítőkkel jelent meg a vásáron. Remélhetőleg ezek az új ízek hamarosan a keres­kedelemben is megjelennek a bolgár élelmiszer-áruházak polcain. Összegezve, ö plovdivi nem­zetközi vásár tapasztalatait a megye iparának meghozta az elismerést a törekvő, újat, job­bat akaró és gyártó kollektí­vák számára. (A Szlivenszko Delo cikkéből) Film mmm F lli§i m m m Fllfttmmm Sztrájkban a ládagyári asszonybrigád. (Egészséges erotika). Biztos siker elé néz az EGÉSZSÉGES EROTIKA című új magyar film szerzőgár­dája. Ilyen címmel és ilyen szereplőgárdával (Koltai Ró­bert, Rajhona Ádám, Haumann Péter stb.) csak „közönségfil­met” lehet csinálni. A törté­net egy istenhátambgötti láda­gyárban játszódik, ahol föllá­zad egy asszonybrigád . . . / Edith Piaf és Marcel Cerdan (ökölvívó) legendás szerelmét örökíti meg az EDITH ÉS MARCEL című francia film, Claude Le- louch rendezésében. A hábo­rút követő években vagyunk. A neves énekesnő és bokszoló szerelmi története 1949-iben tragikusan végződik: Marcef repülőszerencsétlenség áldo­zata lesz. A Palánk utca után: GYERMEKRABLAS CARACASBAN Kapósak ezek a mai srácok Venezuelában is. Itt egy tizen­két éves fiú esik áldozatul a gyermekrablóknak, s ez a tör­ténet korántsem annyira mu­latságos, mint a közelmúltban bemutatott .magyar ifjúsági film sztorija. A szokásos kri­miszabályok szerint bonyolód­nak az események, s természe­tesen akad egy elszánt rendőr­tiszt, aki felgombolyítja a szá­lakat. Rádió A New York Times - Pécsett is? Érte-e váratlan kérdés a pé­csi „polgármestert" az NSZK- ban? Interjú Piti Zoltán városi tanácselnökkel, aki a bara­nyai megyeszékhely és Felbach város kapcsolatteremtését ké­szítette elő. Miért nem kapni a Dél-Dunántúlon nyugat-euró­pai napilapokat, annak elle­nére, hogy a külföldi Vendég azt is keresné? A választ a ma reggel 8 órakor kezdődő Jó pihenést! című műsorban próbáljuk megadni - mondja a szerkesztő, Balogh Zoltán. További témák: olcsón mérné a hideg sört a maszek, miért akadozik a szállítás? (Tolna megyei riport.) A somogyba- bodi gyerekek a libapásztor- kodás mesterségét is elsajá­tították Szennában, avagy: mi­lyen murtka folyt a tegnap vé­get ért népművészeti táborban? Megismertetjük hallgatóinkat egy bútorrestaurátorral: meg­szólal Helyei László, aki ven­dégként játszott a héten Pé­csett, s aki ősztől ide szerző­Kerámia Biennálé A Pécsi Galériában július 6- ón nyílik meg a IX. Országos Kerámia Biennálé, amelyen az idén csaknem hetven művész mintegy kétszáz művét láthat­juk. A hagyományoknak meg­felelően külön kamarakiállítás keretében mutatják be az elő­ző biennálé győztesének, Vá­sárhelyi Emesének munkáit. Finn kamarakoncert Kellemes és színvonalas va­sárnap délutáni programként ajánljuk Tapio Huni fuvolamű­vész és llkka Sivonen csemba­lóművész kamarahangverse­nyét, amely július 6-án 17 óra­kor kezdődik a pécsi Város- történeti és Munkásmozgalmi Múzeumban. A finn vendég- művészek — akik a HNF Ma­gyar-Finn Baráti Klubja meg­hívására tartózkodnak Bara­nyában — Bach-, Kostioinen-és Marais-műveket adnak elő. dik. Előzetest adunk továbbá o hétfőn a Mátrában kezdődő sárkányrepülő Európa-bajnok- ságról - a versenyt egyébként először rendezik szocialista or­szágban — ahol pécsi a veze­tőpilóta. Hazánkban a felszabadulás előtt a súlyos testi és szellemi fogyatékos gyermekek szerve­zett és intézeti ellátása kari­tatív jellegű volt. A Népjóléti Minisztérium megalakulásával párhuzamosan állami kezelés­be kerültek az addig külön­böző szervek és egyházak ál­tal fenntartott intézetek. Ezt követően országszerte, elsősor­ban elhagyott nagyobb épüle­tekben, kastélyokban szerve­ződtek egészségügyi gyermek- otthonok. így jött létre a boly' is 1956-ban, a volt Monte- nuovo herceg kastélyában. A vasárnap délelőtti egyórás ma­gazinműsor a fennállásának 30. évfordulóját ünneplő bólyi Egészségügyi Gyermekotthont és dolgozóit köszönti. Új Eck-balert Ismét Eck-bemutatót látható közönség a Pécsi Nyári Szín­ház programjában. A Szerelem című négyszemélyes táncjáté­kot a Tettyei romok között jú­lius 5-én mutatják be. A sze­replők: Uhrik Dóra, Hajzer Gábor, Bálint Éva és Bognár József. Péczely Sarolta énekel Kodály- és Liszt-esttel mu­tatkozik be Pécsett az idei nyá­ron Péczely Sarolta énekmű­vész. A július 8-i, illetve 10-i műsorban zongorán közremű­ködő partnere Lantos István lesz. Rovatszerkesztő: HAVASI JANOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom