Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-05 / 183. szám
Harminc kilométerrel :WGMÍMM&nWiG»9: Mindennapos a torlódás a Zrínyi tér és a József Attila utca torkolatában Fotó: Läufer László Tehermentesítő út épül Szigetváron Jövő szeptembertől új nyomvonal Nem helyettesíti az északi elkerülő utat Nem tudjuk, van-e még egy pont az országban, ahol egy- szám'jegyű országos főútvonal mellékutcányira szűküljön. Szigetváron így van. A 6-os út Zrínyi tér előtti és utáni szakasza olyan szűk, hogy hovatovább lehetetlenné teszi a forgalmat. Az említett útszakaszon 30 km-re kellett csökkenteni a sebességet. Elképzelhető, hogy a 6-oson a város előtt és után akadálytalanul haladó forgalom itt milyen helyzetbe kerüi. A megoldás igénye évek óta él és mind sürgetőbbé válik. Tavaly év végén, amikor a Városi Tanács elfogadta Szigetvár általános rendezési tervét, úgy volt, hogy 1986-ban megépül a tehermentesítő út. Hamarosan kitűnt azonban, hogy a megvalósítás egy év halasztást szenved, ugyanis eléje sorolták az 57-es, 58-as utak pécsi összekötő szakaszának a megépítését. E helyzetben hallottuk dr. Nagyváradi János szigetvári tanácselnöktől: — Nemcsak a nagy átmenő forgalom ütközik akadályba a 6-os útnak ezen, a Kossuth tértől az Almás patakig terjedő szakaszán, ahol az út szélessége 6—7 méterre mérséklődik, hanem pl. a város környékén megtermelt mezőgazdasági termények is, amelyeket keresztül kell utaztatni a városon az átvétel végett. A szüntelenül növekvő forgalom — a kamionos közúti áruszállítás, amely Barcsnál hagyja el az országot —, csak Szigetváron át haladhat, s nagy károkat okoz műemléki és városképi jelentőségű épületeinkben. A szűk útszakaszról azt is tudni kell, hogy ementén van a város bevásárló és igazgatási központja is. Minden ok megvan tehát arra, hogy a tehermentesítő út megépüljön. De támasszuk ezt alá még néhány forgalmi adattal. Ma naponta 12 433 — személykocsira számított — járműegység holad át ezen a szakaszon, 2000-ig ez csaknem megkétszereződik, becslés szerint eléri a 2^000-et. Forgalomszámlálás révén azt is megállapították, hogy a városba belépő forgalomnak legalább a fele átmenőjellegű. 6. HÉTVÉGE Az építendő utat illetően a hangsúly a „tehermentesítő" szón van, mert azt mindenki tudja, hogy az új út csak tüneti kezelés, nem pedig a betegség végleges meggyógyítása. Arra a rég tervezett, Szigetvárt észak felől elkerülő út lehet alkalmas. Ennek az útnak a szükségessége a megvalósításra vonatkozó ígéretekkel együtt oly régóta él a szigetvári köztudatban, hogy a város polgárai közül sokan ma értetlenül kérdezik: miért nem az az út épül meg inkább,, tehát miért nem a végleges megoldás kap szabad utat? A mai magyarázat egyszerű: ilyen hagy költségigényű útépítésre mgnapság nincs lehetőség, jóllehet abban teljes az egyetértés: a mostani megoldás nem helyettesítheti a 6-os út új nyomvonalra helyezését, azt bizonyos időn belül mindenképpen napirendre kell tűzni. Annál is inkább, mert a tehermentesítő út az egyetlen lehetséges nyomvonalon valóban csak tehermentesíti a központot, ezáltal véget lehet vetni a további épületkároknak és napirendre lehet tűzni rég halogatott városrendezési elképzeléseket. De maga a közlekedés nem sokkal javul, még ha nem is lesz szükség a mostanihoz hasonló drasztikus sebességkorlátozásra, hiszen a mostani rövid útszakasz helyébe egy annál lényegesen hosz- szabb útvonal lép. Jelenlegi ismereteink szerint a tehermentesítő út építése 1987 januárjában elkezdődhet, és szeptember végére be is fejeződhet. Ennék az érdekében a város kb. 10 millió forintos költséggel elvégezte már a szükséges kisajátításokat és közműkiváltásokat. Ez nyolc családot érintett és egy vállalatot, a Szigetvári Konzervgyárat. Ennek a kerítését kb. 1 km-es szakaszon — az Almás patakkaj párhuzamosan — hátrább kellett helyezni. És most lássuk az útvonalat! Mint a térképen is látható, a Pécs felől jövő jármű a Kossuth térnél tér le a 6-os jelenlegi nyomvonaláról, onnan az Istvánffy utcán át éri el a Rákóczi utca vasút felőli szakaszát, az új út ennek a meghosszabbításában megy tovább, s vezet át az Almás patakon építendő új hídon, majd a patakkal párhuzamosan annak a nyugati oldalán haladva éri el ismét a 6-ost, azaz a mór elfogadható szélességű Széchenyi utat. Visszafelé: a Kossuth tér és Szecsődi Máté utca találkozásánál kétfelé váló út Pécs felé vezető szakasza a Felszabadulás tér déli oldalán, majd a Sánc utcán ót ér ki a 6-osra, az ugyancsak megfelelően széles József Attila útra. Nyilvánvaló, hogy az új út révén nem száműzhető a központból a forgalom — a nehéz járművek forgalma igen! —, de megváltoznak a városon belüli forgalmi kényszerek, az újjászülető Zrínyi tér méltóvá válhat a történelmi múltú városhoz, s nagyobb léptekkel folytathatják a szigetvári belváros megkezdett, de éppen a forgalmi korlátok miatt akadozó rekonstrukcióját. Hársfai István Térképvázlat Szigetvár belterületéről • a tehermentesítő út (vonal kázva) nyomvonalával. Korunk kérdései Lakóhelyi közélet • • Ösztönzője a hiány, motorja a lakók önszervező csoportja Napjainkban a lakóterületi politikai munka jelentősége felértékelődött. Felértékelődött, mert a szocialista társadalom létmódja: a demokrácia, nem pusztán politikai, jogi mozgástér, hanem döntően tevékenység: a kisebb-nagyobb kollektívák önszervező, önkibontakoztató tevékenysége, mellyel a csoport, és az átfogóbb társadalmi érdekek egyeztetett kielégítése valósul meg. A lakóterületi közéleti munka ösztönzője a hiány, motorja a hiányzó tárgyi-emberi feltételek megteremtésében segíteni kész, az ott élő emberekkel, a hivatalos szervekkel együttműködni képes, tudatosabb lakók önszervező csoportja. Ök a „helyi társadalom" képviselői, akik' révén a helyi érdekek bekapcsolható- vó válnak a nagyobb régió és a társadalom általános érdektörekvéseibe. Ezek a csoportok a népfrontmozgalomban váltak szervezetté, s a HNF lakóterületi bizottssásgaiban tevékenykednek. Magukon viselik a népfrontmozgalom jellemzőit: egyrészt a társadalmilag kívánatos célok megvalósítására tudatosan szervezettek, másrészt a helyi szükségletek által életre hívott cselekvésigény spontánul jelentkező szervezeti-érdekképviseleti törekvéseinek a legális kibontakozási keretei. A tanácsi választások óta működnek Pécsett úgynevezett Tanácskozási Központok, melynek a lakóterületen illetékes tanácsi és mozgalmi szervek képviselői és a tanácstagok a tagjai. Feladatuk a helyi és regionális érdekek közvetítése, egyeztetése, s a kétirányú információáramlás biztosítása, a közvélemény formálása és az érintett szervek, 1 a lakosság mozgósítása a feladatok végrehajtására. .Természetesen minden résztvevőnek a maga szemszögéből fontos e lehetőség kihasználása. Itt most azt emelem ki, hogy a lakosság hozzájárulása, a közmegegyezés nélkül hozott döntések ma mgr nehéz helyzetbe hozzák az érintett intézményeket, vállalatokat. Igaz, e közbeeső demokratikus egyeztetési folyamat lassítja egy kicsit az ügyek intézését. de ígv támogató társadalmi légkörben nagyobb köz- megelégedéssel történnek. Ez emberileg „béleltebbé" teszi viszonyainkat, s jobban kifejezi: a dolgok vannak értünk s nem fordítva. Nyilvánosság — aktivitás Az adott lakóterületi csoport érdekeinek képviselete igényli a lehetőségek ismeretét, a településpolitikai kérdésekre való rálátást, megérteti a különböző csoportok érdekei — széles körű vitákban kialakult, köz- megegyezésen alapuló — rangsorolásának szükségességét. Ebben az összefüggésben lényeges a döntési folyamatok nyilvánossága, az információ biztosítása, az alternatívák közös feltárása és türelmes vitákban való eldöntése az érdekeltek által. Ha az állampolgárokat az őket érintő településfejlesztési koncepciók kidolgozásába, eldöntésébe bevonják— nem formálisan! — érdeklődés, aktivitás alakulhat ki, s számíthatnak cselekvő részvételre a végrehajtásban is. Ha a szakapparátus a nagyobb település pénzügyi, egyéb összefüggései mellett a helyi, speciális emberi szükségletekre is kíváncsi, és törekszik kielégítésükre — teljesítményét a lakóhelyi közvélemény-értékelni fogja — s csökken a bürokratikus távolság intézmény és ember között. A -lakóhelyi közélet mikroközösségeinek személyesebb kapcsolatrendszerében az ember ugyanis elsősorban célja és nem eszköze az elképzelések megvalósulásának. A résztvevők közéleti cseleke. deteit a közvetlen környezet folyamatosan értékeli, eredményessége, következményei személyes ügyükké válnak. Az átláthatóbb viszonyok lehetővé teszik a kisebb, de elérhető célok felismerését, megtanulható pontos megfogalmazásuk, a vitákban az érvelési technika, mások véleményének türelmes értékelése. Alakítható a többségi döntésen alapuló s a közös cselekvéshez szükséges önfegyelem, a csoport érték rendszere és felelősségtudata belsővé válhat, erősödhet az egyén számára is vonzó csoporthoz való tartozás érzése. Új szükségletek alakulnak ki az egyénben: a tájékozottság, az érthető, szép beszéd igénye, az együttműködés szükségességének felismerése, az eredményes cselekvés adta — közösség általi elismerés vágya. S kialakul a közös érdek képviseletének igénye, az ehhez szükséges önbizalom, tudás-önfejlesztés szükséglete. A személyiségfejlődés e vázolt folyamata megannyi politikai mikroközösség tevékenységében rejlő lehetőség s mint ilyen társadalmilag nélkülözhetetlen. . Közélet — közerkölcs A lakóhelyi politikai kisközösségekben kialakuló érték- rendszer elősegíti a lakóterületeken élő emberek egészséges erkölcsi önszabályozását is. Ugyanis a gyors urbanizáció, a kisvárosi létszámú új lakótelepek épülése részben fellazít hagyományos lakossági közösségeket (pl. Pécsett a kis Mólom falut már körülölelik a négy—tízemeletes házak; a város terjeszkedve „bekebelezte") részben még nem adott időt új, kohéziót hordozó közösségek kialakulására. Emiatt a mindennapi, együttélést szabályozó elemi normák hatékonysága csökken, hiszen az egymást nem ismerő emberek nem szívesen avatkoznak bele — úgymond- „magánügyekbe", a környezetükben előforduló negatív eseményekbe. A közösségi önszabályozás hiányában aztán megnő az igény a hivatalos szervek szabályozó, ellenőrző, büntető szerepe iránt. Az emberek-^olyan esetekben is ezt igénylik, amiben a hosszabb ideje együttélő emberek erkölcsi közvéleménye: a szomszédok, ismerősök elmarasztaló véleménye egyébként visszatartott a szélsőséges magatartástól. Az alkoholizmus, a családi problémák, a gyerekek lakóhelyi nevelése, af utcai viselkedés, környezetrombolás eseteiben. Ám nem lehet és veszélyes is volna tetteinket csak kívülről és intézményesen, jogi, hatósági eszközökkel szabályozni. A környezeti problémákra érzékenyen reagáló, tapasztalt és felelős gondolkodású lakók előbb-utóbb egymásra találnak az ilyen jellegű gondok mintegy „saját hatáskörben", közös cselekvésben való megoldási szándékban. Ezt a folyamatot elősegíti, hogy a lakótelepre való költözéskor sok a nyilvánvalóan közös feladat. Az OTP-laká- sok esetében pl. a közös képviselet, javítások, házirend stb. megszervezése közben kialakul egy aktív-szervező csoport, mely sikeres cselekvés estén tekintélyt szerez, majd ő képviseli a hiányzó szolgáltatások, közlekedés, szociális létesítmények mielőbbi biztosításáért folytatott küzdelemben a lakókat. Ez a „szervező közép" így alkalmassá válik az együttélés más szükségleteinek megfogalmazására is, s arra, hogy az életmódban, a mindennapi magatartásban pozitív mintát adjon, követeljen, értékeljen. Mindezt közvetetten, a közvélemény formálása révén. A közösségi önszabályozás szükségessége a tartósan együttélő közösségekben időben mindenütt tudatosul, azonban a jó lakóhelyi közélet felgyorsíthatja, hatékonyabbá teheti ezt a folyamatot. Ezzel csökkenti a lakótelepi elidegenedést, elősegíti meleg, egymásra figyelő emberi kapcsolatok létrejöttét. Ezért a helyi tanácsi és mozgalmi ‘ szervek kezdemé- nyezőek a folyamatok beindításában, hiszen ezek a viszonyok nem adhatóak a lakással együtt, csak a lakóközösség kialakulási folyamatának eredményei lehetnek. Közélet — közérzet A közéleti részvételre a lakóterületen van a legszélesebb társadalmi 'lehetőség: hívők és nem hívők, különböző életkorú iskolai végzettségű, beosztású, politikai fejlettségű emberek tehetnek együtt ■közösnek felismert érdekeik megvalósításáért. Ezzel tehermentesíthetik a központi vezetést nemcsak a feladatok, de a felelősség megosztásában is. Felszabadíthatnak energiákat országos feladatok szabályozására, pótlólagos emberi és anyagi erőket tudnak mozgósítani olyan célok elérésére, melyekkel az adott csoportok szubjektíve is azonosulnak. Ezekben a szerveződésekben a demokrácia közéleti energiáinak nagy tartalékai vannak. Ezek a tartalékok pl. o helyi igények gyorsabb kielégíthetőségében rejlenek. Bázisuk a lakók aktivitása, társadalmi munkája. így épülnek az ország városnegyedeiben, falvaiban járdák, parkok. így működnek Pécsett is lakótelepi klubok, gazdagon kielégítve az életkori és szabadidős szükségleteket (pl. az uránvárosi Körösi Csorna Sándor HNF-klubban). ügyintézményhálózat nélkül, külön beruházás nélkül, alagsori, közös helyiségeket erre használva, a lakóközösség irányítása és ellenőrzé'se alatt. Jelentős a lakosságnak a környezetvédő-szépitő tevékenysége is, a virágos, tiszta környezetért végzett társadalmi munka, s ennek magatartást formáló hatása. A lakóterületei* jobban érzékelhető feladat - bár társadalmi gond is — a magukra maradt idős emberek szociális-segítő gondozása. Kevéssé él a köztudatban, hogy a HNF különböző bizottságaiban milyen komoly munkát végez sok melegszívű ember az öregbeteg, ^rokonaik által elhanyagolt emberek megkeresésével, anypgi-egészségügyi gondjaik enyhítésével, érdekeik képviseletével. A lakóterületi közélet éltető feltétele a politikai rendszer, a gazdaság, a kultúra fejlettsége: fejlődési-megújulási képessége. Ez a gazdasági bázis, a politikai mozgástér igényli és teszi lehetővé az érdekviszonyok átlátását, az eltérő érdekek feltárását, rangsorolt kielégítését. Ám mindez nem megy végbe automatikusan: csak a viszonyoknak megfelelő intézmény- rendszer, tudatos és tömeges cselekvés realizálhatja. S így válik a lakóterületi munka politikai eszközzé — a tömegek részvételével saját életük alakításában. Molnár Tiborné, az MSZMP Baranya Megyei Bizottság Oktatási Igazgatóságának ' tanára, a HNF Pécs Városi Bizottsága tagja
