Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-29 / 207. szám

e Dunántúli napló 1986. július 29., kedd X afekoztato Mégegyszer a pécsi településfejlesztési hozzájárulásról Pécs város lakossága ezek­ben a napokban újra hall a településfejlesztési hozzájáru­lásról. Most azonban már a lakosság jelentős része a fize­tési kötelezettséget tartalmazó határozat kézhezvétele kap­csán értesül a hozzájárulásról. A város mintegy 26 ezer fize­tésre kötelezhető állampolgá­ra ugyanis most kapja meg a tanács Lakossági Adó- és Ille­tékhivatalának határozatát, amelyben az 1986. évi telepü­lésfejlesztési hozzájárulás fize­tési kötelezettséget megálla­pítják. A lakosság körében köztu­dott, hogy a településfejlesz­tési hozzájárulás bevezetésé­ről a tanácsülés tanácshatáro­zatban döntött, mert a fizetés­re kötelezhető lakosság több­ségének véleménye ezt kí­vánta. Pécs megyei Város Tanácsa a lakosság megkérdezése és egyetértő véleményének meg­ismerése után megalkotta a 2/1986. számú tanácsrendele­tét, amelyben a hozzájárulás bevezetését rendeli el minden fizetésre kötelezhető pécsi ál­lampolgár számára. (A tanács- rendelet teljes szövege a ki­hirdetés napja óta az utcai falragaszokon is olvasható.) Itt kell felhívnom az érde­keltek figyelmét arra, hogy — a vonatkozó jogszabályok ér­telmében — a lakosság több­ségének egyetértő véleménye („igenlő szavazata") a hozzá­járulás bevezetéséhez volt szükséges, bevezetés után azonban már annak az állam­polgárnak is kell fizetnie hoz­zájárulást, aki egyébként „nem”-mel szavazott. A tanácsrendelet szerint a hozzájárulás mértéke a sze­mélyi tulajdonon alapuló la­káshasználat, illetve egyéb in­gatlan tulajdona esetén ingat­lanonként évi 600,— Ft, bérla­kások használata esetén évi 420,— Ft. A hozzájárulás két egyenlő részletben fizethető adópót­lékmentesen, tárgyév március 15-ig, illetve szeptember 15- ig. Idén — mivel a határoza­tok március 15. után kerülnek kézbesítésre — az egész ösz- szeg szeptember 15-ig fizet­hető bármilyen részletben. A határozathoz mellékelt befize­tési lapon kívül még az adó­hatóság az augusztusra vár­ható adóívek mellé is csatol befizetési csekklapot. (így megvan a lehetősége a két­szeri részletfizetésnek is.) A tanácsrendelet szélesíti a fizetés alól mentesíthetők kö­rét. Eszerint annak, aki egye­dülálló és jövedelme a hozzá­járulás megállapítását meg­előző évben nem haladta meg a havi 4000,— Ft-ot, továbbá akinél az egy főre számított jövedelem — az együttlakó házastárs és más nagykorú hozzátartozó jövedelmét is fi­gyelembe véve — a hozzájá­rulás megállapítását megelő­ző évben nem haladta meg a havi 3000,— Ft-ot, nem kell fizetnie. A kivethető hozzájárulás fe­lét köteles megfizetni az, aki közműtársulás tagjaként kifi­zetést teljesít, és azt részben, vagy egészben OTP-hitellel fe­dezi. A kedvezmény a felvett hitel visszafizetési határidejéig illeti meg a kedvezményezet­tet. A kivetés során az adóha­tóság csak azoknál csökkentet­te felére a hozzájárulást, akik a szavazólapon közölték a tár­sulással kapcsolatos hitel le­járatának időpontját. ' Akik csak a társulati tagságukat je­lezték, a határozat átvétele után a hitelfolyósításról szó­ló OTP-okirat fénymásolatának csatolása mellett kérhetik az adóhatóságtól a hozzájárulás mérséklését. Amennyiben a mentesített személy körülményeiben, jö­vedelmében a hozzájárulás fi­zetési kötelezettséget érintő változás áll be (pl.: család lét­száma változik, keresőképessé válik az addig eltartott), kö­teles azt a Lakossági Adó- és Illetékhivatalhoz 30 napon be­lül bejelenteni. A tanácsrendelet kimondja, hogy a tanácskozási közpon­tok szerint befolyt összegek a körzet lakossága által előze­tesen meghatározott célokra használhatók fel. Az egyes központok lakosságának kez^ deményezésére a tanácstagok döntése alapján azonban az elfogadott célokon kívül utó­lag egyéb új célok is megfo­galmazhatók az adott összeg­ből. A célokról és megvalósí­tásuk sorrendjéről a tanácsko­zási központok tanácstagjai — a lakosság véleményének is­meretében — döntenek. Szintén köztudott, hogy a tanács a lakosság által befi­zetett pénzösszegeket tanács­kozási központonként (a meg­állapított befizetésekkel azo­nos összeggel) kiegészíti. A hozzájárulást áz adóhatóság tanácskozási körzetenként tart­ja nyilván, így annak befize­tése és felhasználása folyama­tosan ellenőrizhető lesz. A hozzájárulás kivetését (megállapítását) tartalmazó határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fel­lebbezésnek van helye, ame­lyet az adóhivatalhoz kell be­nyújtani. A hozzájárulás mérséklésé­re, illetve a mentességre irá­nyuló kérelmet a határozat kézhez vételétől számított 30 napon belül lehet ugyanitt be­nyújtani. A kérelem illeték- mentes. Az egy főre eső jö­vedelem számításánál nem­csak a munkáltatók által iga­zolt, nyugdíjjárulás alá vont jövedelmet veszi figyelembe az adóhatóság, hanem az eset­leges társasági adó, illetve ál­talános jövedelemadó, továb­bá háztáji és kisegítő gazda­ságok jövedelemadója alá eső jövedelmeket is. Utóbbiak az adóhatóság rendelkezésére állanak. Ezúton is kérjük az állam­polgárokat, hogy a hozzájá­rulással kapcsolatos kérelmei­ket megfelelően igazolt in­dokokkal támasszák alá a gyors ügyintézés érdekében. Ér­telmezési problémáikkal pedig még a fellebbezési időszak­ban személyesen, vagy távbe­szélőn is fordulhatnak a La­kossági Adó- és Illetékhivatal­hoz. (Cím: Pécs, Szigeti út 33. sz. Telefon: 14-222.) A hozzájárulás fizetésére nem kötelezhető személyek kö­zül sokan önként ajánlották fel hozzájárulásukat, ezért a tanács külön is köszönetét mond. A teljesítéshez szüksé­ges befizetési lapot a közel­jövőben megküldjük az érde­kelteknek. A városrészenként elfogadott célok ütemesebb megvalósítá­sának, lakókörnyezet javításá­nak, fejlődésének érdekében is fontosnak tartjuk, hogy a lakosság évi befizetéseit mi­előbb teljesítse, hiszen a pénz­eszközök éven belüli felhaszná­lása csak így biztosítható. Dr. Böröcz László Pécs m. Városi Tanács V. B. pénzügyi osztólyvezető-h. Hűtési zavarok Nem csak a hütő, gyújtási hiba is okozhatja A gépkocsi üzemzavara min­dig bosszantó dolog, de külö­nösen az a nyári utazások alatt. Az egyik leggyakrabban előforduló hiba a motor hűté­sével kapcsolatos. Nem ritkán egy már meglévő rendellenes­ség válik szembetűnővé az ilyenkor gyakori nagyobb igénybevétel (túlterhelés, káni­kula stb.) miatt. A motor túl- hevülését figyelmen kívül hagy­ni eléggé könnyelmű dolog, minthogy könnyen vezethet an­nak teljes tönkretételéhez, s így tetemes javítási költségek­hez. Nem érdektelen hát az előidéző okokat közelebbről is szemügyre venni. A hibacsoport egyik része magával a hűtési rendszerrel függ össze, a másik a motor­beállítási hibáival. A hűtési rendszer legegyszerűbb hibáját a hűtőfolyadék hiánya okozza, pontosabban: elégtelen meny- nyisége. Elhárítása egyszerű: pótolni kell a hiányt, ám igen lényeges, hogy ezt megelőzően földeríteni a folyadékveszteség okát. Ez lehet töm (tétlenség a csőbilincseknél, szivárgás c megrenyhült gumicsöveknél vagy a vízszivattyú tömítésénél Ennél sokkal könnyebben elhá­rítható hiba az ékszíj lazasága. Munkaigényesebb, de ez is egyszerűen elhárítható, ha a hűtőbordák eltömődtek (pl. bogártetemektől). Sűrített le­vegővel (pl. porszívó) segítsé­gével vagy vízsugárral a hő­átadást gátló szennyeződések eltávolíthatók. Régi évjáratú kocsiknál már számolni kell a rendszer vízkövesedése miatt fellépő hűtési nehézségekkel is. A hűtőrendszer tisztítása ké­miai módszerrel történhet, amelyet igen alapos öblítésnek kell követnie. Ezzel kapcsolat­ban érdemes megjegyezni: ez, valamint a rendszer korróziós kárai megelőzhetők a rendsze­resen csak fagyálló folyadékkal üzemelő motorok esetében. Ezt a folyadékot azonban kétéven­ként cserélni kell, mert védő­hatása ezt követően számotte­vően csökken. A motorok túlhevülésének másik, nem kevésbé ritkán elő­forduló oka beállítási hiba. El­sősorban a gyújtásé. Igen gyakori a beégett és a kopá­sok okozta hézagcsökkenés a megszakító érintkezőknél, ami­nek — az utógyújtás és a tel­jesítménycsökkenés miatt — túl - melegedés a következménye. Hasonló jelenséghez vezethet az előírtnál kisebb oktánszámú benzin használata is, amelyet rendszerint az előgyújtás csök­kentésével igyekeznek ellensú­lyozni. Ugyancsak túlmelege- dés, következésképpen szá­mottevő kopás az ára annak a manipulációnak, amit a keve­sebb fogyasztás érdekében kö­vetnek el a porlasztó átszabó- lyozásával. A benzinben elsze­gényített keverék égési ideje azonban igen elnyúlik és fö­löttébb megnöveli a motor hő­terhelését. Ilyen szempontból káros az előgyújtás fokozása is, amelyet a motor „pörgő- sebb”, „húzósabb" viselkedése érdekében szoktak beállítani. Egy aránylag kis értékű eltérés is igen veszélyes lehet a motor élettartamára nézve. Az a de- tonációs jelenség, amelynek hallható jele a motor „csörgé­se" és amely ellen a vezető a terhelés csökkentésével tud védekezni, esetünkben csak a nagyobb fordulatszámtarto­mányban lép föl. Vagyis akkor, amikor nem hallható, mert el­nyomja a motorzaj, és amikor a leginkább károsítja a motor egyes szerkezeti elemeit a föl­lépő igen jelentős erőhatások következtében. Előfordulhat, hogv a túlme- legedést tartós és túlzott igény­bevétel okozza — például hosszú hegymenet. Ilyenkor át­meneti segítséget jelent, ha a fűtést bekapcsoljuk. Amennyi­ben mód kínálkozik a megál­lásra, a motort néhány percig hagyjuk üresjáratban működni. Igen fontos tudni: fölhevült hűtő zárósapkáját föllazítani, lecsavarni csak égési sérülé­sek órán lehet! Helyesen akkor járunk el, ha üresjáratban fu­tó motorral várjuk ki, amíg a motor üzemi hőmérsékletre (80 —90 C-fok) hűl. Amennyiben pótolni kell a hűtőfolyadékot, meleg motor esetében azt, igen óvatosan, kis mennyiség­ben adagolva tegyük és já>ó motornál. Búsborna László Autós legyen a talpán, aki ebben a táblaerdőben eligazodik... A túlszabályozás elrettentő példája szerencsére nem nálunk lelhető föl. Bár ki tudja? Aki keres, az itthon is talál(na) ha­sonlót. Visszapillantás és biztonság A gépkocsira szerelt tükrök ihelyes beállítására ügyeljünk! A gépjárműközlekedésben nem elegendő csak a közvet­lenül szembe jövőkhöz és az előttünk haladókhoz igazodni. 'Éppoly fontos az utánunk jö­vők szemmel tartása, mint az előttünk mozgóké. A vissza­pillantó tükrök tehát a jármű életfontosságú kellékei, s ta­nácsos, hogy a gépjárművezető állandóan használja is őket. Egyes országok előírásai szi­gorúan szabályozzák a visz- szapillantó tükrök megfelelő elhelyezését. Ennek ellenére az életveszélyes „holt tér” még mindig megvan. Holt térnek nevezzük azt a szöget, amely­ben a tökrök nem mutatják a velünk egy irányban, de szo­rosan közelünkben haladó má­sik járművet. Optikai holt tér­nek nevezik a szakemberek mindazokat a területeket is, amelyeket haladás közben — valamilyen akadály, fedettség miatt — a járművezető nem lát be kellően. Különösen az elő­zések megkezdésekor fordul elő gyakran, hogy csak a ve­lünk elsőként szembejövő jár­művet figyeljük, annak a se­bességéhez, távolságához mé.- ten kezdjük meg a saját előzé­sünket. Pedig ügyelnünk kell a mögöttes forgalomban részt vevő vezetők szándékára is. A visszapillantó síktükör nem oldja meg a holt tér problé­máját, és mégis a legtöbb or­szágban — főleg a síktükör va­lós helyzetképe miatt — a bal külső visszapillantó tükör ilyen. A konvex tükrök viszont felna­gyítják a hátsó teret, és csök­kentik a holt teret. Hatásuk olyan, mint egy széles látószö­gű lencséé. Minél erősebb a görbülete, annál nagyobb a ki­látás, minél nagyobb ez a be­látott tér, annál kisebb a bal­eseti veszély. A tükrökkel foglalkozó ipar­ág a jelek szerint mindent megtesz az optimális visszapil­lantó tükörért. Kezdve a káp- ráztatást mellőző több szuper­vékony fémoxid réteggel be­vont tükröktől a fűthető, az ál­lítható tükrökön át egészen a színezett üvegű tükrökig, min­den irányban folynak a kísér­letek. Új technológiák segítsé­gével a sík- és a homorútükör előnyeit új egységgé kívánják ötvözni. Legmesszebb talán az úgynevezett aszférikus tükörrel jutottak. Ennek egyik része egy aránylag gyenge hajlat, mely a bal külső tükör belső, tehát a kocsi felé eső mintegy három­negyed részét teszi ki, és be­lefolyik a külső, megmaradó, erősen hajlított egynegyed részbe. Ezzel a tükörrel már előrehaladottak a kísérletek, a svéd Saab autógyár egy idő óta ilyen visszapillantó tükör­rel látja el gyártmányait. A belső tükröknek is van már olyan változata, amely érdek­lődésre tarthat számot. Három részből áll: középen egy nagy­méretű síktükör, amely reális képet ad a mögöttes történé­sekről, két szélén pedig egy- egy kisebb méretű, domború tükör, amelyen kiláthatunk az oldolablakokon. Érdekes, hogy a nagy moto- rizációjú USA-ban bizonyos konzervatívizmus tapasztalható az új típusú visszapillantó tük­rökkel szemben. A hatóságok mindennemű, a teret bármilyen formában megváltoztató — te­hát torzító, vagy kicsinyítő — megoldást biztonsági okokra hivatkozva elvetnek. Való igaz, hogy biztonságosan csak a síktükörről lehet megítélni a tényleges helyzetet. A panorá­matükrök kicsinyítéséből arra a téves következtetésre juthat az autós, hogy a tükörben lát­ható autó még messze van, tehát nyugodtan belekezdhet az előzésbe. De a hátul jövő, előzni akaró sebességét is a síktükörről lehet jobban meg­ítélni. Mindent egybevetve: a leg­jobb tükör is csak segédeszköz. Bele kell rögződnie minden autóvezetőbe, hogy — termé­szetesen a tükrök használata mellett - időnként ‘ oldalra .'s pillantva ítélje meg a minden­kori helyzetet, mérje fel a mö­götte és mellette kialakuló — mindig gyorsan változó — köz­lekedési szituációt. B. I. Az elmúlt hét végén 23 sérüléssel végződő baleset történt a megyében. Ezek­ből 1 végződött halálos, 8 súlyos, 14 pedig könnyű sérüléssel. * Nyáron gyakrabban kell ellenőrizni az akkumulátor savszintjét és az esetleges hiányt desztillált vízzel pó­tolni. A desztillált víz ben­zinkutaknál is kapható. * Biztonság szempontjából is igen fontos a gumiab­roncsok helyes értékű túl­nyomása. Ezt indulás előtt — a gumik hideg állapo­tában — ellenőrizzük! * A kocsi túlterhelése alapvetően megváltoztatja a jármű viselkedését. Mi több, már akkor is eltérő módon reagál, ha nem egyedül, hanem négyen- öten ülünk benne. Nyári túrákon mindezt vegyük fi­gyelembe ! * A kánikulai meleg csök­kenti a vezető teljesítmé­nyét, tartalékai — fizikai és lelki értelemben is — gyor­sabban merülnek ki. Az idegesség pedig a leg­rosszabb tanácsadó a kor­mány mögött. Ha valame­lyik közlekedési partnerünk kihoz a sodrunkból valami aprósággal is — az már a kezdődő pszichés gyenge­ség jele. Ilyenkor inkább álljunk le pihenni, amit I egy kis testmozgással egészítsünk ki. Búsbarna L. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom