Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-29 / 207. szám

Világ proletárjai, egyesül Jetek! Dunántúli ncroio XLIII. évfolyam, 207. szám 1986. július 29., kedd Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Mihail Gorbacsov beszéde Vlagyivosztobban (2. oldal) Oueen-koncert (5. oldal) Nemzetközi úttörőtábor nyílt Sikondán (5. oldal) Ünnepi hangverseny, megemlékezés, kiállítás Elsőként a Baranya Megyei Tanács képviselői helyezték el koszorújukat Liszt Ferenc szob­ránál Pécsett, a Sétatéren. Fotó: Läufer László Liszt-ünnepségek Pécsett Három nap múlva lesz száz esztendeje, hogy Bayreuth- ban elhunyt Liszt Ferenc — életéről, művészetéről Euró- pa-szerte megemlékeznek, azokban a városokban, fal­vakban, ahol barátainál, tisz­telőinél megfordult, ahol mint hangversenyező művész dobo­góra lépett, vagy valamelyik műve született, ünnepélyeseb­bek a megemlékezések, meg- hatottabban szólnak a művek, így Pécsett is, mert 1846-ban, magyarországi körútjainak egyikén koncertet adott az ünnepelt művész, és itt kér­ték fel a későbbi Esztergomi mise megírására is. Tegnap este Pécsett meg­koszorúzták a püspöki palota falán elhelyezett Liszt-szobrot. Varga Imre szobra körül már hét óra után gyülekezni kezd­tek a pécsi és kecskeméti nemzetközi zenei tábor hall­gatói, a Baranya megyei, a pécsi társadalmi és kulturális szervek vezetői, képviselői, ze­nebarátok, turisták. Fél 8-kor Végh Józsefné, a megyei ta­nács közművelődési csoport- vezetője mondott beszédet. „A nagy egyéniségek jelenlé- -tükkel, gondolataikkal és tet­teikkel meghatározó jeleket hagytak maguk után, még akkor is, ha csak rövid időt töltöttek el egy helyen" — mondotta, majd felidézte Liszt baranyai, pécsi tartózkodásá­nak eseményeit. Liszt Ferenc 1846. októberé­ben járt ezen a vidéken. Hu­szonnegyedikén, Nádasdon fogadta kastélyában a pécsi püspök, itt komponált Garay Jánosi A patakcsa című köl­teményére egy férfikvartettet, amelyet a pécsi dalárdának ajánlott. Október 25-én, és 26-án koncertet adott Pécsett, az akkori Mária utcai kőszín­házban, és a Hattyú vendég­fogadóban, a bevételt a ba­lokányi temető javára ado­mányozta. Akkoriban restau­rálták a pécsi székesegyházat, és a házigazda Scitovszky püspök arra kérte vendégét, komponáljon egy misét a megnyitóra. Liszt elfogadta a megbízást, ám az építkezés elhúzódott, s mire befejező­dött, Scitovszky már herceg- prímás volt, Esztergomban, így a misét ott mutatták be 1856-ban. Végh Józsefné beszéde után koszorúkat helyeztek el Liszt Ferenc szobra alá, a Baranya Megyei Tanács, a Pécs Városi Tanács, a Pécsi Szimfonikus Zenekar, a Nemzetközi Zenei Tábor, a Zeneművészek Szö­vetsége Dél-dunántúli csoport­ja, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola és a Liszt Fe­renc Zeneiskola képviselői. Hogy a koszorúzást tegnap tartották, s nem napra pon­tosan, az évfordulón, annak az is oka volt, hogy hétfőn este tartotta zárókoncertjét a nemzetközi zenei tábor: a pécsi tábor lakóiból alakult zenekar és a kecskeméti kórustábor énekkara nagysi­kerű ünnepi hangversenyt adott a Székesegyházban. Liszt: Les preludes és Kodály: Psalmus Hüngaricus című mű­ve után felcsendült az Esz­tergomi mise Ligeti András vezényletével. — A Liszt-ün­nepségek következő eseménye az az emlékkiállítás lesz, amelyet a Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeumban nyitnak meg csütörtökön este fél 7-kor. G. T. Szovjet—török kormányfői tárgyalások Moszkvában hétfőn meg­kezdődtek a kormányfői tárgyalások Nyikolaj Rizs- kov és Turgut özal között. A felek a nemzetközi hely­zetről és a kétoldalú kap­csolatok rendszeréről foly­tattok eszmecserét. Meg­állapodás született arról, hogy bővítik a politikai, parlamentáris és társadal­mi kapcsolataikat, s hang­súlyozták a politikai pár­beszéd folytatásának je­lentőségét. Turgut özal tö­rökországi látogatásra hív­ta meg Nyikolaj Rizskovot, aki a meghívást köszönet­tel elfogadta. A nap folyamán két kor­mányközi megállapodást írtak alá: a két ország ter­vezési szervezeteinek együttműködéséről, illetve az idegenforgalom fejlesz­téséről. Robbantás a berlini határon Hétfőn hajnalban Nyu- gat-Berlinben eddig is­meretlen tettesek nagy­erejű pokolgépet robban­tottak a várost és az NDK fővárosát elválasztó határon. A Friedrichstrasse—Zim- merstrasse-i határátkelő közelében végréhajtott robbantás következtében az NDK államhatárát ké­pező fal súlyosan meg­rongálódott és károk ke­letkeztek a környék épü­leteiben. A nyugat-berlini szená­tus elítélte a robbantást és elhatárolta magát az akciótól. A nyugat-berlini rendőrség az eddigi vizs­gálatok alapján feltétele­zi, hogy szélsőjobboldali elemek követték el a rob­bantást. Léptek a szigetvári gyárban is ^ Termékeinek ötven százalékát hazai piacra gyártja a Szigetvári Cipőgyár. Képünkön: készül a talpunk alá való. Szélesedő kül- kapcsolatok a cipőgyártásban A hét termelővonalból egy a Remonténak dolgozik Új távlatok előtt a cipőfelső­rész-készítés Baranyában - röviden így összegezhetnénk azt a helyzetképet, amely az elmúlt néhány hónapban ala­kult ki. A Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet siklósi üzemében fellendülőben az ágazat. Ilyen profilú gyáregységet nyit a kö­zeljövőben a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat is Szentlőrincen, a volt téglagyár épületében. A Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezet kétéves múlt­ra visszatekintő, eredményes munkakapcsolatban áll tőkés partnerekkel. A willgartenwie- seni Remonte cég — ugyancsak hosszabb együttműködés után — napi ezerpáros megrendelést ' tervez a Hunor siklósi gyárá­ból. A Szigetvári Cipőgyár hét L_ Nagyméretű, fedett piaccsarnok épül Harkányban, a buszpályaudvar és a jelenlegi piac mögötti területen. A külön­leges formájú, faszerkezetű építmény kivitelezője a helyi tanács költségvetési üzeme. Läufer László felvétele termelő vonalából pedig egy teljes egészében a Remonté­nak dolgozik. A szigetváriak és a nyugat­német vállalat között létrejött szerződés értelmében az NSZK- ból érkezik az anyag, a tech­nológia és — amennyiben ezt termékcsere megkövetelné —, a gépek is. A Remonte gon­doskodik a termelés irányítá­sáról, a munkások betanításá­ról. Folyamatosnak mondható a modellváltás, állandóan új és új fazonú lábbeliket kell ké­szíteni. Magasak a minőségi követelmények: ha egy-egy té­telben az első osztályú termé­kek hányada 98 százaléknál kevesebb, azt nem veszik át. A termékek a csizmától a balerinacípőig korábban is jó minőségű anyagból, magos munkaigénnyel készültek Szi­getváron. A partner tehát an­nak reményében vette föl a kapcsolatot a gyárral, hogy a műszaki igényesség szerencsé­sen találkozik majd a több, mint százéves üzem szakember­gárdájának tudásával, gyakor­latával. Az üzlet előnyös a szigetvá­riaknak is, hiszen a termelő­vonal anyagellátása, munkája így folyamatos, és legalább itt nem kell küzdeni az ismert alapanyaggondokkal. Beillik azon elképzelések közé'is, hogy 1986-tól 90-ig másfélmillió pár cipőt kívánnak nyugati orszá­gokba exportálni. Emellett fo­kozottan figyelemmel kísérhetik a divat változásait, és a minő­ség a többi cipő gyártására is visszahat. A Szigetvári Cipőgyár a Remonte mellett a Schapuro és a Porelle cégekkel is kapcsola­tot tart, megrendeléseik van­nak Franciaországból, Finnor­szágból és az Egyesült Álla­mokból. A jelentős tőkés ex­port mellett legnagyobb vá­sárlójuk a Szovjetunió és az évi 1 750 000 pór felét a ma­gyar piacokon értékesítik. Sz. K. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom