Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-26 / 204. szám
12 Dunántúli napló 1986. július 26., szombat A szocialista országok életéből Kulturális afanlö Kínai orientáció Miért Európa? A világ legnagyobb lélekszámú állama, az egymilliárdos Kínai Népköztársaság rendkívül aktív külpolitikai. tevékenységet folytat. Ez az aktív külpolitika egyidős a világrésznyi országos átformáló gazdaságipolitikai reformmozgalommal. Kína nyilvánvalóan megértette, hogy csak radikális gazdasági reformon keresztül formálódhat a világ mennyiségileg legnagyobb országából gazdasági és politikai értelemben vett világhatalommó a következő évszázad derekára. A gazdasági reform és a nyitás politikája természetesen elválaszthatatlan a politikai nyitástól, miután azokat a tőke- és technológia injekciókat, amelyek egy ilyen hatalmas ország gyorsított gazdasági fejlődését elősegíthetik — Kína csak a külföldtől várhatja. A kínai külpolitikai nyitás feltűnő vonása, hogy az utóbbi időben különleges gondot fordít európai, pontosabban nyugat-európai kapcsolatrendszerére. Ennek kiemelkedő példája volt a Kínai Kommunista Pórt főtitkárának, a 71 esztendős, Hu Jao-pangnak négy országot (Angliát, az NSZK-t, Franciaországot, Olaszországot) érintő júniusi körútja. Ez a látogatás — amely egyben a kínai párt hivatalos első emberének a történelem során első nyugateurópai vizitjét jelentette — a hasonló kezdeményezések egész sorához kapcsolódik. Közvetlenül a pártfőtitkár előtt Vu Hszüe-csien külügyminiszter kilenc európai országot látogatott meg, köztük kelet-európaiakat, június legvégén pedig Csao Ce-jang miniszterelnök indult európai körútra. Mindez annál is figyelemreméltóbb, mert jelenleg gazdasági és politikai szempontból Kína két legfontosabb partnere Hu Jao-pang Párizsban Chirac francia kormányfővel Japán és az Egyesült Államok. Másrészt a kínai reformfolyamat számára a legfontosabb és legsürgetőbb, óriási erőforrásokat felszabadító tett a szovjet—kínai kapcsolatok teljes normalizálása lenne. (Kereskedelmi, gazdasági téren ez már erőteljesen megindult. A következő négy évben a kétoldalú kereskedelem volumene a 20 milliárd dollárt is elérheti.) Joggal tehető fel ily módon a kérdés: mi magyarázza az utóbbi hónapok kínai diplomáciai erőfeszítéseiben ezt a rendkívül erős Európa-koncent- rációt. A választ a kínai politika „világszemléletében" kell keresni. Emlékeztetni lehet arra is, hogy itt határozottan tapasztalható bizonyos folytonosság. Azokban az években, amikor a szovjet—kínai nézet- eltérések a legélesebbek voltak. Kína a NATO-t, és ezen belül a nyugat-európai NATO- tagokat a Szovjetunió európai hatalmi ellensúlyának tekintette. Ebben az időszakban a kínai politika élesebben és határozottabban állt ki a nyugat-európai országok teljes politikai és katonai egysége, sőt integrációja mellett, mint maguk a nyugat-európai tagállamok. Ha változott formában is, ez a hosszú távú stratégiai elképzelés túléte a kínai politikai és társadalmi élet viharos fordulatait. Történelmi távlatból szemlélve Kína célja nyilvánvalóan az, hogy a következő évszázad derekára megszűnjék a világpolitika alapvetően „kétpólusú" jellege: tehát az, hogy az erőviszonyok következtében a leglényegesebb problémák végső soron a szovjet— amerikai kapcsolatrendszerben dőlnek el. Ahhoz, hogy ez a Kína számára kedvező változás megtörténjék, Peking véleménye szerint feltétlenül szükség van egy független és erős Nyugat-Európára, amely a maga egészében jelenleg is a világ második gazdasági hatalma. Vannak természetesen rövi- debb lejáratú összefüggések is. Hu Jao-pang útja alkalmával nem véletlenül kapott kiemelkedő helyet Anglia. Az angol —kínai viszony ma különleges jelentőségű Peking számára. Hiszen a jelenleg még brit kézen lévő Hongkong Japán után Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, s egyben a tőke és technológia beáramlásának nagy nemzetközi kapuja. Hongkong tíz év múlva tér vissza Kínához, és az átmeneti időszakban a brit—kínai viszony teljes zavartalansága mindkét fél érdeke. Az NSZK elsősorban gazdasági ereje miatt fontos a kínai reform szempontjából, mint az első generációs technológia egyetlen lehetséges európai szállítója. Franciaországot főleg De Gaulle szellemi-politikai öröksége teszi érdekessé: Nyugat-Európában ma is Francia- ország a legtermékenyebb hordozója az Európa különleges, független szerepéről és hivatásáról vallott eszméknek. Ezek a távolabbi összefüggések magyarázzák a kínai külügyminiszter, a pártfőtitkár és a miniszterelnök egymást követő kőrútjait. Testvérlapjaink írják Egy a múltból megőrzött parasztház a Szliven környéki hegy vidéken Gazeta Krakowszka CAI/1BEHCKO flEAO A kék kövek természeti szépsége a szliveniek büszkesége, a turisták által leggyakrabban látogatott vidék. A csúcsok pgntosan a megyeszékhely felett emelkednek a magasba. Sok patakocska ereszkedik alá a szliveni síkság felé — egyeseket közülük igénybe vesznek Szliven város vízszükségletének biztosítására. Külső formájukat és szépségüket tekintve a kék kövek hasonlítanak a Belográdi sziklákhoz, de összetételük és a sziklák csúcsa és mérete, teljesen különböző: Ezek vulkánikus eredetűek, a víztől és levegőtől szétmosott, kopár sziklák, melyek nagy magasságban csúcsosodnak az öreg-hegység hegyvonulatának csodálatos részeként, a szliveni síkság felett. Ezeknek közelről szemlélve is megvan a kékes színük. A Balgarka csúcstól dél-kelet irányban „Kominite” „Kémények” nevű csúcs, magasodik, mellette az „Orlovoto Gnez- do") „Sasfészek”. Itt található a legendás „Halka" (karika, a hagyomány azt tartja, hogy aki átmegy, átbújik alatta, az megfiatalodik, és ezeket mind patakok, vízesések, hegyi ösvények, zugok, barlangok teszik még szebbé, még romantiku- sabbá, a növényzet harmonikus összhangjában az évszázadok alatt kialakult képződményekkel, csodálkoztatják el az idelátogatókat. A legszebb, a Kusbunari síkság (Kusbunar — madárforrás) 1100 méter feletti magasságban valamikor a felkelők búvóhelye volt, egy bővizű forrás közelében, a lakosság körében igen közismert, de Szliven városától távol esik. Egy kis pihenőre álljunk meg a „Pticski lzbor"-nál, hogy meghallgassuk milyen legendát suttog a szellő: „A sasok idehozták annak idején kicsinyeiket, hogy meg- mártóztassák őket a források kristálytiszta vizében. Itt röpködtek az erőtlen, öreg sasmadarak is, s fürödtek a gyorsvizű patakok vizében, melyek hatására megfiatalodtak, és új erőre kaptak, és utána, újra élénken, erőteljesen repültek el a kopár sziklacsúcsok felé." A Kusbunárral kapcsolatos legendák valószínűleg a trá- kok idejéből származnak, akik úgy vélték, hogy a hideg, hegyi források varázslatos erővel rendelkeznek. A régi időkben a trákok ezt a forrásvidéket, mint kegyhelyet kezelték. A megtorlások keserű éveiben pedig a környék lakossága menedéket keresett és talált Kusbunar sűrű erdejében. A felkelők körében is ismert hellyé vált ez a csodálatos, szép vidék. Itt rejtőztek el Pa- najot Hitov és Sztoil vezér csapatai. A vadregényes táj csodálatos látványt nyújt és az a látkép, ami a csúcsokról az idelátogató elé tárul, Bulgária szép vidékei közül az egyik, amely a turista számára felejthetetlen. Krakkóban, az egyik kollégiumban minden évben nemzetközi diákszálló működik. Az igazgatótól a takarítónőig kivétel nélkül minden munkát krakkói egyetemisták látnak itt el. Évről évre növekszik a szálló jó hírneve, a vendégek nagyon meg vannak elégedve az itt kapott szolgáltatásokkal. Idén, a diákok turista szövetsége, az ALMATUR nagy gonddal készítette elő a szállodát a turistaszezonra. Először alkalmaztak komputert a vendégek jobb kiszolgálása érdekében. Az ezerszemélyes diákszálló legtöbb vendége a szocialista országokból jön, de vannak NSZK-ból, Dániából, Tunéziából is. ,-GNem szünetel a kulturális élet nyáron sem Krakkóban. A turisták állandó gyermekkabarék, színházi előadások, irodalmi estek, diszkók vendégei lehetnek, az éjszakai bárokban neves művészek lépnek fel. A barbakán látogatói számára különleges kulturális rendezvényeket készítettek elő.-OTurista inváziót „él át" a Wawel királyi vára. Azért, hogy megmentsék a felbecsülhetetlen értékű kincseket, megállapodtak abban, hogy naponta csak 2,5 ezer turista látogathatja a becses műemlékeket.-f A krakkói Papírfeldolgozó üzem lehetőséget teremtett vakok számára a bridzs- és a pókerjátékra. A szín, vagy egyéb hibás csomagokat ahelyett, hogy megsemmisítenék, átadják a Vakok Szövetségének, akik Braille-írással látják el a lapokat és máris játszhatnak vele. Film... Film... Film... Űrfegyverkezés - csatabárddal. (Támadás a Krull bolygó ellen) VESZÉLYES REPÜLÉS Színes szélesvásznú román filmdráma! Mit tett Sándor, a román légiforgalmi társaság másodpilótája? Súlyos fegyelemsértést követett el: kritikus helyzetben átvette a parancsnokságot! Amig vizsgálják az esetet, megvonják tőle a repülés jogát. Sándor nehezen viseli ezt, ráadásul összetűz a feleségével is, aki válni akar. Ám a kilátástalan helyzetben sem marad egyedül, segít a doktornő, az igazgató és a párttitkár. (14 éven aluliaknak ajánlott!) Repülnek a TÁMADÁS A KRULL BOLYGÓ ELLEN című tudományos (?) fantasztikus* krimiben is, csak éppen egy kicsit magasabban. Nevezetesen a Krull bolygó és a Szörny vára között, természetesen ezer veszélyt legyőzve. (Korhatár nélkül megtekinthető.) Rádió Mi van a műszénnel? Balogh Zoltán a szombati magazin szerkesztője: Utánajártunk, mi van a beharangozott bog lárlellei „műszénnel” — hiszen a feltaláló azt ígérte: hamarosan ellátja az egész országot. A pécsi tavon készült riportból megtudhatják a hallgatók, hogy az IBUSZ és a MOHOSZ horgásztúrákat szervez külföldieknek. A műsorban megszólalnak az ezüstérmet nyert magyar ülő- röplabdások, beszélgetést készítettünk edzőjükkel is. Lengyel filmesek táboroztak a héten Nagykanizsán. — Gyerekeket várt fogadóórájára a szekszárdi tanácselnök. Tervezzük továbbá, hogy megszólaltatjuk a bajor hercegi párt, amely egy balatonfenyvesi söröző megnyitására látogatott hazánkba. A vasárnapi magazin szerkesztője László Lajos Bonyhád- ra látogatott. Ott él a Schmidt csalód, akihez a györei Bo- dony Ferenc került vőnek. — S az ugyancsak német anyanyelvű Kriszt famíliába a székely Dani József. Szó szerint, de képletesen is megtanulták egymás nyelvét, erős mikroközösséget alakítottak ki. Ez a vonzó emberi magatartás avatja a házat otthonná, a lakást igazi meleg fészekké, amire oly sokan áhítoznak. Pécsiek a rádióban 28-án, hétfőn 14.10-kor a Kossuth rádióban Tihanyi József népdalokat énekel. 30- án, szerdán 22.49-kor a Kossuth rádióban dr. Kovács Sándor pécsi professzorral beszélget Bölcs Csa ba a szilikózisról. 31- én, csütörtökön 13.40-kor súgó rozza a Kossuth adó a pécsi stú dió műsorát Bányászfeleségek cím mel. Szerkesztő-riporter: Balogh Zoltán. 31-én 22.45-kor a Kossuth rádióban ,,összegyűlik benne a fény” címmel Berták László verseit hallhatjuk. 3-án, vasárnap 14 órakor a Petőfi rádió Országjáró szerpentin című műsora Pécsre is ellátogat. Televízió Az „Igéző” emlékezete Lengyel Józsefről, a huszadik századi magyar irodalom hányatott sorsú jeles alakjáról emlékezik meg jövő vasárnap a Televízió. Lengyel József tizenegy évvel ezelőtt halt meg, ha élne, most lenne 90 esztendős. A Tanácsköztársaság után a Szovjetunióba emigrált: a sztálini tisztogatások az életét meghagyták ugyan, de börtön, száműzetés lett az osztályrésze. Csa< 1955-ben került haza, s ezután ismerhette meg műveit az irodalmi közvélemény, az olvasóközönség. Egyik legnépszerűbb kisregénye az Igéző, amely egy magányos öregember és egy kutya történetén keresztül megrázóan mutatja meg az elembertelenedés és az embernek maradás útjait. (MTV oug. 3. 1. műsor, 22.10) Régi zene A következő hét a zene hetének ígérkezik. A régi muzsikát kedvelők számára jól ismert név a Collegium Musicum. Július 31-én este 7 órai kezdettel ez az együttes ad barokk hangversenyt Pécsett, az István téri, volt úttörőhöz udvarán. Táborzárás - koncerttel Két szép hangversennyel búcsúznak Pécs-Baranyától a 18. nemzetközi zenei tábor tanárai és diákjai. Ma (26-án) este 8 órai kezdettel a Pécsi Művészeti Szakközépiskola koncerttermében a művésztanárok adnak kamara- hangversenyt, július 28-án, hétfőn 20 órai kezdettel pedig a Székesegyházban rendezik mecf a tábor zárókoncertjét. Ez utóbbi műsorán Kodály Psalmus Hun- garicusa és Liszt Ferenc Esztergomi miséje hangzik el Ligeti András vezényletével, a zenei tábor zenekarának és a 3. kecskeméti nemzetközi kórustábor énekkarának előadásában. Liszt Ferenc- emlékkiállítás A zenei múltunk iránt érdeklődő közönség figyelemébe ajánljuk azt a kiállítást, amely július 31-én este fél 7 órai kezdettel nyílik meg Pé esett, a Várostörténeti és Munkás- mozgalmi Múzeumban. Korabeli dokumentumok felhasználásával dr. Nádor Tamás mutatja be Liszt Fe renc munkásságát, a Dél-Dunántúí- hoz fűződő kapcsolatát. A kiállítási Antal György Liszí-díjas karnagy, a Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tago zatának igazgatója nyitja meg. Rovatszerkesztő: ' HAVASI JÁNOS
