Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-26 / 204. szám
Szép épületben korszerű ápolási egysegek Három évvel ezelőtt még csak papíron létezett ez az impozáns épület. Három évvel ezelőtt a szakemberek még azon gondolkodtak, hogy miként lehet itt úgy építkezni, hogy a park fáit ne kelljen bántani. S most 1986 nyarán elkészült a Bólyi Gyermekotthon új épülete. A 160 ágyas létesítményt, melyet Köves András tervezett, a Baranya Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat építette. A bólyi otthonról köztudott, hogy itt sérült gyermekeket ápolnak. Olyanokat, akik súlyos fejlődési rendellenességgel születtek, vagy baleset, betegség következtében értelmi képességeikben és mozgásukban egyaránt korlátozottak. Bár sokuknál szinte kilátástalan, hogy az adott állaootuk javuljon, jelentős részüknél viszont nem hiábavaló az erre törekvés. A már ittlévő s a kö- zeliövőben ide érkező gyermekek szakszerű gondozása, ápolása, rendszeres kezelése érdekében létesítették az új szárnyat. A 80 méter hosszú, csaknem 3500 négvzetméter hasznos területű épület harmonikusan illeszkedik a mór meglévő többihez. Középrészen az összekötő eayséa kaocsolja az 1973- ban készült ,,C” jelű épülethez. Az új szárny uralkodó színei kívül a fehér és a barna, belül pedig e két színen kívül az olajzöld és a narancssárga. A kétszintes épülethez a fő- beiárattól jobbra és balra eső oldalon is egv-egy hangulatos filagoria csatlakozik, amelyek kitűnő foalalkoztatási lehetőséget kínálnak, különösen a téli időszakban. A-földszintről félkörívben halad a C-épülethez a már említett összekötő rész, amely nemcsak a kerülő nélküli gyors átjutást szolgálja, hanem funkciót is kapott. Itt van ugyanis a tornaszoba, a fiziko- és a hidroterápiás kezelő, az EEG, a neurológiai és pszichiátriai vizsgáló, a labor, valamint a fogászati rendelő. Bővítették a Bólyi Gyermekotthont Az új épület földszintjét a hatalmas előcsarnok uralja. Ebből nyílik a tálaló, a melegítőkonyha, innét indul az ételszállító, a személy- és a te- herlift, és innét vezet fel a lépcső az emeletre. A földszinti részen alakították ki a harminc személyes nővéröltözőt, a hozzátartozó vizesblokkal együtt. A földszinten a 2X20 ágyas ápolási egység van. Ezeken az egységeken belül az egyik oldalon a 2X10 ágyas hálótermek találhatók. A másik oldalon pedig a fürdő- és mellékhelyiségek csatlakoznak a foglalkoztatóhoz, tehát rendkívül kevés mozgással minden gyorsan elérhető. Az emeleten szintén 2X20 ágyas ápolási egységek vannak azzal a különbséggel, hogy itt széles napozóteraszt- alakítottak ki, mivel a tervek szerint itt helyezik el az ágyhozkötött gyermekeket. Az emelt fürdőkád, a kerekeken guruló ágyak, a nővérek napi munkáját könnyítik. A földszinten és az emeleten is 80—80, tehát összesen 160 gyermeket tudnak elhelyezni. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően az emeleti részre költöztetik át a kastélyépületből a fekvő osztályt, azaz 60 gyermeket. A földszinti 80, plusz az emeleten maradó 20 hely jelenti a további felvétel lehetőségét. A kastélyépület üresedő részeiből nővérszállást, illetve szülői szobát alakítanak ki. Az utóbbi a beszoktatás, a látogatás idején jelent szálláslehetőséget a gyermekek szüleiUJ képviselők Dr. Brezniczky József Amikor az első országgyűlésről hazaérkezett, hiába indult órát tartani a hóna alatt az osztálynaplóval. Aznap nem volt feleltetés, és új lecketanulás, mert a gyerekek egyre faggatták, milyen az ország- gyűlés. Mi történik, hogy történik? Dr. Brezniczky József, a pécs- váradi Szakmunkásképző Iskola igazgatója is az új emberek közé tartozik az országgyűlési képviselők között. Doktorátust szerzett, agrármérnök, pedagógus. — Lenyűgözött az épület, és félszegen lépdeltem az első alkalommal. Hihetetlen volt számomra ez az egész. Dr. Brezniczky József igazgatóként, községi tanácstagként eddig is ismert és közkedvelt ember volt. Öt a község emberei „hozták be". A népfront választása nem őrá esett, nem szerepelt a jelöltek között. A népfront két jelöltje mellé vették fel a listára a községbeliek javaslata és szavazata alapján. És hogy a körzet mennyire őt akarta, bizonyítja, hogy a jelképes célszalagot végül ő szakította át. — Ennyire világosan és egyértelműen még nem éreztem a személyem iránti bizalmat. Az is hozzásegített engem ehhez a sikerhez, hogy Pécsvá- radnak nagyon régen volt országgyűlési képviselője, és az emberek már nagyon szerették volna. A szavazás napján én korán reggel leszavaztam és elutaztam, csak másnap este jöttem vissza. Amikor hazaérkeztem, egymásután jöttek az emberek a hírt hozni és gratulálni. Az egyik kisközségben a fogadóórán egy idős bácsi kereste fel. Beszélgettek mindenről, már vagy jó fél órát, mire megkérdezte, miben lehet a segítségére, mi a problémája. Semmi, felelte az, csak meg akartam ismerni magát. Egy másik községben falugyűlésen vett részt. A sorok között felállt egy ember, valamikor ó volt a tanácselnök, most 80 éves. Azt mondta: nagy szeretettel köszöntőm minálunk abból az alkalomból, hogy amióta ez a falu létezik, most jár itt először országgyűlési képviselő. — Úgy veszem észre, az emberek számítanak ránk, a mi segítségünkre, ügyes-bajos dolgaikban, még ha tudják is, hogy túl sokat nem tudunk tenni. A körzetem nagy, 11 tanács és 38 társközség tartozik ide. A települések szétszórtak, nehéz a közlekedés, gondok vannak az ellátással. Leginkább ezekkel a problémákkal keresnek meg. Én még soha nem mondtam, ha eljött hozzám valaki panaszkodni akármilyen személyes problémájával, hogy ez semmiség, nem ügy. Mert lehet, hogy az ő életében számára ez a legnagyobb „ügy". Van, amiben tudok segíteni, van, amiben nem, van, amiben egyelőre csak próbálkozom. Jószerével az ismerkedés időszakát élem, sok mindent kell még megtanulnom. Szeretném úgy megszervezni a munkámat, hogy a falvak lakóival történő találkozás kötetlen legyen. Ne hivatalos gyűlés formájú, ahol jelentéseket olvasnak fel, hanem kötetlen beszélgetés. — Nagyon sok újat kell megtanulnom. Azért is sokat jelent számomra ez a megbízatás, mert kényszerítő erő, hogy mind több ismeretet szerezzek. Az új, számomra eddig kevéssé ismert területekről szerzett tudást az oktatásban is fel tudom használni. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának vagyok a tagja. Itt jól tudom szolgálni a szakoktatás ügyét is. — A parlamentben azt mondták nekünk az első alkalommal: az országgyűlési képviselő a törvényhozó testület tagja, aki részt vesz a törvény- alkotásban. De elnevezésében a képviselő szó jelenti azt is, hogy szűkebb hazáját, a választó körzetében élő emberek érdekeit is képviselnie kell. Nagyon nagy dolognak tartom ezt a megbízatást, és igyekszem megfelelni ennek. S. Zs. Gyermeksorsok A látvány idilli: az édesanya félkézzel a babakocsit, a másikkal három év körüli kislánya kezét fogja. Jobb kezét az édesapja tenyere rejti. Sétálnak a vasárnap délutáni nyugalmat árasztó Krisztina tér felé. Meg-megállnak az üzletek előtt, nézelődnek, tervezgetnek. Egymásba fonódó kezük jelkép — az összetartozásé, a biztonságé, a harmóniáé. Aki ma születik, még nem tudhatja, mire szólították világra a szülei: biztonságot adó 4. HÉTVÉGE meghitt családba, vagy felelőtlen, a kiszolgáltatott sivárságba? És a kicsi ember édeskeveset tehet a holnapjáért. Csak akkor sejt meg valamit a nem sok jót ígérő jövőből, amikor a szülei útjai valami miatt elválnak, és ő ottmarad az elágazásban ... I-r Elég kinézni a játszótérre. "Az önfeledten játszó gyermekek látványa csendes derűt, nyugalmat ébreszt. És ezt az érzést nem űzi el a felnőtt ember lelkiismeretén kopogtató szomorú szemű kisgyermek látványa. Mert a szomorú szemű kisgyermekek ritkán játszanak, . . A kilencéves Zsolti most pontosan akkora, mint a 76 éves dédmamája. Zsoltit ő neveli. A kisfiú anyja visszaeső zsebtolvaj, az apja már nem él. öngyilkos lett, miután a családjára gyújtotta a lakást. Zsolti öccse a lakásban halt meg. Őt a dédnagymama vette magához: nyugdíjából, a nevelési segélyből és a ma még dolgozó nagyszülők támogatásából tartja. I-OBár nem volt betervezve, nincs is rá égető szükség, mégis megvesszük. Hányszor de hányszor vagyunk így, ha egy szép ruhát, sapkát, szoknyát látunk az üzletben. Mert már a nézegetés perceiben magunk előtt látjuk, hogy fog örülni neki a gyerek, az unoka, milyen jól áll majd rajta az új darab .. . Károlyéknak, amíg a városban laktak és az anyjuk meg az élettársa akár egész napra bezárta őket a lakásba, a szomszédok adtak enni. Azt, ami befért az ajtó levélbedobó nyílásán. Aztán egy Pécs közeli szőlőhegybe költöztek, és a kisfiú onnét járt be iskolaelőkészítő óvodába. Bepisilt. Ha az óvónők nem vették észre és nem mosták ki a ruháját, másnap ugyanabban jött. Egykét hét után már mindennap ők mosták utána. Baba, mackó, kempingkerékpár, és most már a video is gyermekjátékok. Kinek-kinek kora, érdeklődése és nem utolsósorban a szülei tehetőssége szerint. Minden gyereknek van valami. Vagy mégsem? Istvánnak a színes ceruza volt a legféltettebb kincs. Az, amit az óvónőjétől kapott. Addig leült a földre, keresett egy pálcikát és azzal rajzolt a homokba, porba. István apjáról semmit sem tudnak. Istvánt a nagyszülők nevelik.-ÓKapaszkodnak. Nem tudják, de megérzik, ha valami a megszokottól eltérően, nyugtalanítóan alakul körülöttük. És az 5—6—8 éves gyerekek megpróbálnak a maguk módján védekezni, tenni ellene.-f Zoltán édesanyja egy reggel közölte az óvónővel, hogy válófélben vannak, s ha a kisfia szokatlanul viselkedik, valószínűleg ezzel magyarázható. Nem kellett sokat várni az első nyugtalanító jelekre. Ha más gyerekek hajbakaptak valamin az udvaron, Zoltán volt az, aki elsőként sírvafakadt. Délután nehezen aludt el, dobálta magát és elsőként ébredt. Egy idő után mindennap azzal a kéréssel fordult az óvónőhöz, hogy telefonáljon az édesanyjának és az édesapjának: jöjjenek érte. A szülők két műszakban dolgoztak, hol az egyik, hol a másik vitte haza. De az óvónő mindkettejüknek elmondta, hogy mit kér nap mint nap a kisfiú. Lehet, hogy Zoltánnak is része volt benne, lehet, hogy egyébként is rendbejöttek volna a dolgok, de az tény, hogy az óvodai évzárón együtt jelentek meg a szülők. A válókeresetet visszavonták. Mint a mesében. De ezeket a meséket mi felnőttek éljük, alakítjuk. Török Éva
