Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-25 / 203. szám

i Világ proletárjai, egyesüljetek » ^ Dunántúli napló XLlll. évfolyam, 203. szám 1986. július 25., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Mennyibe kerül a keltezés? (5. oldal) A Hitelbank tapasztalatai (5. oldal) Barkácsolás (6. oldal) Díszítő elemeket készítenek (5. oldal) Tíz ország hatvan szakembere A tanácskozást Zsitvay Attila nyitotta meg Fotó: Läufer László Nemzetközi komlótermelési szimpózium Pécsett Ma üzemlátogatás a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban Hazánk 1977 óta tagja a StraSsburgban székelő Nem­zetközi Komlótermesztési Irodá­nak, rövidített nevén IHB-nek, amely kétévenként más-más tagországban tartja tudomá­nyos bizottsági ülését. A tag­országok között olyan komló- termelő nagyhatalmak vannak, mint az NSZK a maga 15 000 hektárjával, vagy az Egyesült Államok, ahol 13 000 hektáron termesztik a sörgyártásnak e fontos alapanyagát. A területileg nem számotte­vő — mindössze 500 hektáros — magyar komlótermelés szín­vonalának egyfajta nemzetközi elismerését jelzi az a tény, hogy az IHB idei tudományos bizottsági ülésének színhelyéül hazánkat választotta. Ebben a fő érdem kétségtelenül a Bólyi Mezőgazdasági Kombináté, amely a. HUMULON termelési rendszer keretében országosan integrálja a komló termelést, kutatást. A négynapos programot Zsit­vay Attila, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese nyi­totta meg. Sajátos vonásként említette a magyar gyakorla­tot, hazánkban a komló kuta­tás is a komlótermelő gazda­ság kezében van. A Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát vállalta fél évtizedekkel ezelőtt a ket­tős feladatot s oldja meg ma­gas színyonalon. A BMK érde­me, hogy a magyar sörgyártás tényleges igényét a magyar komlótermelők produkálni tud­ják. A következő napok gya- ‘korlati bemutatója során Boly­ban a külföldi vendégek az egyik legkiválóbb magyar me­zőgazdasági nagyüzem ered­ményeit ismerhetik meg. A tíz országból érkezett hat­van tudományos kutatót, szak­embert dr. Jan Kisgéci profesz- szor, újvidéki egyetemi tanár, az IHB Tudományos Bizottsá­gának jugoszláv soros elnöke köszöntötte. A délelőtti ülés- .szak elnökeként vázolta a ta­nácskozás célját. Fő téma a komlótermesztés ökológiája, ehhez kapcsolódnak a kiegé­szítő témák, a kémiai, fizioló­giai, genetikai előadások. A világ komlótermelő területe ra­dikálisan csökken Európában, de az USA-ban is, a sörgyártás viszont nő. Ezért mindinkább intenzifikálni kell a komló ter­mesztését. Nemzetközi össze­fogásra van szükség a komló legfőbb alkotó eleme az alfa­sav termelés növeléséért. A pécsi tudományos ülésen a komlótermesztési kutatások legújabb eredményeiről tájé­koztatják egymást a résztve­vők. Az előadások Szinkrontolmá­csok segítségével három nyel­ven hangzottak el. Elsőként dr. Cseh Sándor, a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát vezér­igazgató-helyettese tájékoztatta a résztvevőket a magyarorszá­gi komlótermesztés és kutatás történetéről és jelenlegi hely- zetéről. Már egy 1380-ból szár­mazó levél említést tesz a ha­zai komlókertekről, sörfőzdék­ről. Jelenleg 518 hektáron évi 616 tonna komló terem, ami a 6 hazai sörgyár és néhány ki­sebb sörfőző igényének 65 százalékát fedezi. Cél a hek- tárhozara és az alfasav terme­lés fokozása, az aromás he­lyett a magyar klímának job­ban megfelelő keserű komló­fajták favorizálása. A BMK 25 fajta kísérletéből választja ki a legjobbakat. Gombabetegsé­gektől preventiven megvédik a komlót, ám az utóbbi időben az atkák, levéltetvek, talajlakó kártevők okoznak gondot a ha­zai ültetvényekben. Nagy várakozás előzte meg az USA Washington államából érkezett dr. W. W. Cone pro­fesszor előadását, aki saját ku­tatási eredményeit és munka­társai, Wildmann és Wright munkásságát ismertette a kom­lón áttelelt kétfoltos takácsat- ka biológiájáról, a Farneson hormon felfedezéséről. Az NSZK-ból dr. Rh. Kremheller „A komló levéltetű inszekticid rezisztenciája Hallertauban” címmel tartott előadást. Dr. Jah Kisgéci a meteorológiai ténye­zők komló minőségére gyako­rolt hatásáról, dr. Z. Wirowszki a lengyelországi komlótermesz­tésről, dr. R. Keller Csehszlová­kiából a zateci ökológiai viszo­nyok között kiszelektált komló­fajták termőképességének vizs­gálatáról, dr. J. Maier (NSZK) a betakarítási időről, dr. Már­ta Dolinar (Jugoszlávia) a pe- ronoszpóra érzékenységről tar­tott előadást. A vendégek ma a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinátba láto­gatnak, ahol megtekintik a komlókísérleteket, és ültetvé­nyeket, a békáspusztai múzeu­mot, a mohácsi Emlékparkot és a villányi szoborparkot. Szom­baton a budapesti Gyógynö­vény Kutató Intézetbe látogat­nak el és megismerkednek a főváros nevezetességeivel.- Rné — Tájékoztató Hasszán és Peresz megbeszéléseiről Jeruzsálemben és Rabatban csütörtökön közös közleményt hoztak nyilvánosságra azokról a megbészélésekről, amelye­ket II. Hasszán marokkói ki­rály és Simon Peresz izraeli miniszterelnök július 22-én és 23-án a marokkói Ifránbai tartott. A közlemény szerint az „őszinteség légkörében lezaj­lott találkozón” a felek első­sorban a fezi arab béketerv­vel foglalkoztak, alapos elem­zésnek vetve alá egyben a közel-keleti helyzetet és azo­kat a feltételeket, amelyek szükségesek lennének a tér­ség békéjének megteremtésé­hez. II. Hasszán — hangzik a dokumentum - részletekbe menően taglalta vendége előtt a fezi rendezési progra­mot, kiemelve, hogy ez az egyetlen ilyen jellegű kezde­ményezés, amely összarab ál­láspontot tükröz. Simon Pe­resz elmondta a fezi tervvel kapcsolatos észrevételeit, fel­sorolva, milyen feltételek tel­jesülését tartja fontosnak a béke elérése szempontjából. A közlemény „kizárólagosan tájékozódó jellegűnek" minő­síti a találkozót, melynek nem célja az, hogy tárgyalásokat indítson el. Kádár János látogatáséi Nógrád megyében Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön Nógrád megye éle­tével ismerkedett, tájékozódott a csaknem 240 ezer embernek otthont, munkát adó északi or­szágrész politikai és gazdasá­gi eredményeiről, az ott élők sikereiről, gondjairól. Kádár’János délelőtt fél 11- kor érkezett meg a megyeszék­helyre, Salgótarjánba. A főtit­kárt az MSZMP Nógrád megyei bizottságának épületénél Pet- rovszki István, a Központi Bi­zottság pórt- és tömegszerve­zetek osztályának vezetője, Géczi János, a megyei pártbi­zottság első titkára és Szalai László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára fo­gadta. Az üdvözlő szavakat kö­vetően a házigazdák rövid tá­jékoztatást adtak a nógrádi medence politikai és gazdasá­gi helyzetének — időszerűsé­gét tekintve — legfontosabb tényeiről. A mintegy bemutat­kozásnak szánt helyzetelemzés, tájékozódás után az MSZMP főtitkára — vendéglátói kísére­tében — felkereste a salgótar­jáni kohászati üzemeket. Itt kapcsolódott a programhoz Brutyó János, az MSZMP KB tagja, Salgótarján 2. választó- kerületének országgyűlési kép­viselője. A nagyüzem bejáratánál C. Becker Judit, Salgótarján ta­nácselnöke, Szabó István ve­zérigazgató, Krajcsi József, a gyár pártbizottságának titkára, Nádai István, a vállalati ta­nács elnöke, Merlák Ervin szak- szervezeti és Kovács Nándor, az üzemi KISZ-bizottság titká­ra köszöntötte Kádár Jánost, aki tájékoztatót hallgatott meg a kohászati vállalat tevékeny­ségéről. A 3500 dolgozót fog­lalkozató üzemet 120 évvel ez­előtt alapította a rimamurányk részvénytársaság. Évi termelési» értékük ma már megközelíti a négy és félrriilliárd forintot. A műhelyekből kikerülő szalag- acélok, huzalok, szegek, ková­csolt és sajtolt termékek, raktá­ri állványszerkezetek, szállító- rendszerek, csövek határainkon kívül is keresettek. Gyártmá­nyaik csaknem 20 százalékát külpiacokon értékesítik. Mint elhangzott: a SKO-ben jó a politikai légkör, a .kollek­tívát a tenniakarás, a kezde­ményezőkészség, a saját sor­sáért érzett felelősség erősö­dése jellemzi. A VI. ötéves terv­ben tovább folytatódott a vál­lalat rekonstrukciója, amef^ még 1961-ben, az új hideghen­germű megépítésekor kezdő­dött. A hetvenes évek elején <m huzalmű újult meg, majd meg­(Folytatás a 2. oldalon) Napraforgó- bemutató Ujpetrén Új fajták kerülnek termesztésbe A szovjet— NSZK tárgyalások értékelése Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága csütörtöki ülésén meghallgatta Mihail Gorba­csov és Eduard Sevardnadze beszámolóját a- Genscher nyugatnémet alkancellárral, külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokról. A PB üléséről kiadott közlemény pozitívnak nevezi az eszmecserét, de bí­rálja is az NSZK politikájá­nak bizonyos vonatkozásait. A PB megállapította: a vé­leménycsere pozitív volt, s feltárta a Szovjetunió és. az NSZK közötti politikai párbe­széd és hatékony üzleti együttműködés lehetőségeit. Az NSZK-na|f. mint nagy nyu­gat-európai államnak viselnie kell az Európa helyzetéért ráeső felelősséget: Bonn fon­tos szerepet játszhatna a nemzetközi helyzet egészsé­gessé válása, a fegyverzetek korlátozása és csökkentése, valamint a kontinens bizton­ságának megerősítése érdeké­ben. A 'PB hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió ezért kész az NSZK-val együttműködni, anélkül, hogy ez sértené a két fél szövetségesi kötele­zettségeit. Ha Baranyában a naprafor­gó részesedése a vetésterület­ből nem is túlságosan magas — öt százalék körüli -, azért az utóbbi években növekszik. 1984-ben á 8200 hektár helyett ma már 13 000 hektáron terme­lik üzemeink ezt az export szempontjából is igen értékes olajipari növényt. A növekvő vetésterület is indokolja, hogy a legnagyobb megyei termesz­tő, az újpetrei Petőfi Mgtsz te­rületén beállított KSZE napra­forgó kemizálási és fajtakísér­letek tegnapi bemutatójára igen sokan voltak kíváncsiak. A KSZE napraforgótábláin először 1982-ben vált szembe­tűnővé a gyomnövények gyors- ütemű terjedése. Ez rámuta­tott a vegyszeres gyormirtási technológiák hiányosságaira. A kísérletekben a védekezési lehetőségek hagyományos (légi kijuttatás) és újabb elemeinek (művelőutas, szántóföldi gépes kezelés) gyakorlati alkalmaz­hatóságára kívántak tapaszta­latokat szerezni. A fajtákkal folytatott vizsgálat a növény- kórtani összefüggések feltárá­sa mellett az olajtartalom ala­kulását is figyelemmel kísérte. A különféle gyomirtók és gyom- irtási technológiák tapasztala­tait a tegnapi bemutatón ősi- szegezték a szakemberek. ' Az egyik legdöntőbb megállapítás szerint az ellenálló gyomok ro­hamos terjedése és felszaporo­dása miatt egyre kevesebb üzem várhat magas termésát­lagot 2000 forint hektáronként» szerköltségű technológiák af- alkalmzása nélkül. A fajták közül -kikopnak o korábban meghatározók, o Marianne, Luciole, ezeket a Topfloxor és a Citosol—4 váltja fel többek között. Jelentősen bővül a választék, módot adva a tájkörzetek éghajlati és to- lajviszonyainak megfelelő faj­taszerkezet kialakításában. Szélesedik a vegyszerek ská­lája is, ezt a hazai gyártók - az Alkaloida, a BVK, a Buda­pesti Vegyiművek, a Nitrokémio — mellett olyan nagy külföld» cégek részvétele is jelezte, min» a CIBA GEIGY és a BAFS. Sz. K. I. A bemutató résztvevői megtekintik a napraforgó fajtaválasztékot

Next

/
Oldalképek
Tartalom