Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-21 / 199. szám

1986. július 21., hétfő Dunántúli napló 3 Kinek kell terepjáró? Nekem kéne .,. Különösen akkor éreztem fontosságát, amikor valahol Szágy környé­kén, talán éppen a Macska- gödörben, jókora esőt követően az erdei úton lévő kátyú a sze­mem elé csillantotta vízborítot­ta, kiszámíthatatlan mélységét. Ez a terepjáró meg közömbö­sen belement, szétvágta a po­csolya tükrét, közel tengelyig érő sárban-vízben komótosan kiballagott a másik oldalon. Mindez annak kapcsán ju­tott eszembe, hogy napjaink­ban és körülményeink között mindenképpen figyelemre méltó „fülest” kaptam: a Merkur pé­csi telepén vevőre vár néhány gépkocsi. Talán kevesen tudják: ha a Merkúrhoz érkezett gépkocsik 60 napon túl állnak a telep­helyen, akkor ez értékcsökken­tő tényező. Vagyis az ilyen ko­csikat olcsóbban meg lehet venni. Mert poros, mert a pony­va fakóbb, mert 60 nap az két hónap. Nos, a pécsi telepen lévő hat UAZ 469 B is ilyen sorsra jutott. Nem rosszak ezek a kocsik, ezt az új áruk is pél­dázza: 214 000 forint. Talán ezért van, hogy az olyanok is, akiknek pedig nagy szükségük van a négykerék-meghajtásra, a térdig érő sárban is megbíz­hatóan tülekedő járműre, gya­korta csak álomként emlegetik: ha lenne egy terepjárónk . . . Mondjuk: vadásztársaságok, a zöldséget-gyümölcsöt a legel­dugottabb helyen is megkere­ső kiskereskedők. Megkérdeztük természetesen a pécsi telepen Hegedűs Sán- dorné adminisztratív vezetőtől: volt-e már arra példa, hogy vevőre várnak valamilyen típu­sú gépkocsira? Nem volt ilyen eset — lehet, hogy lesz, látva a tévében mind gyakrabban felbukkanó, sárga színű Tra­bantokat —, de az se nagyon fordult elő, hogy az a bizo­nyos 60 napos várakoztatás 25 000 forint kedvezményhez juttatta volna a vásárlóikat. Nem tudom, mond-e valamit a típusjelzés: UAZ 469 B? Ne­kem sem sokat, jóllehet, nem ritka ez a fajta, zöld színű, szürkés ponyvával borított te­repjáró. Arra azonban emlék­szem, amikor az a bizonyos, „sártani ismereteimet” kétség­be vonó gépkocsivezető hozzá­tette mondókájához: — Ezzel a géppel már ha­lásztam is! M. A. A szentlászlói példa Új szakmák A városrészek hangulatának megfelelően? Hatalmas, érzéki száj, egzo­tikus, színesbőrű táncosnő, de­nevérszárny fülű cilinderes em­berek, a Szegedi Ipari Vásár emblémája vagy az ülőröplab­da világbajnokság jelvénye. Pécs utcáit járva ezeken akad meg az ember szeme. A plakátok tervezésével és kiragasztásával a Magyar Hir­dető foglalkozik. Vannak azon­ban olyan, többnyire művelő­dési intézmények is, melyek ál­talában anyagi megfontolás­ból saját tehetséges dekoratő­reikkel, reklámszakembereikkel terveztetik meg ezeket, majd sokszorosításuk után szintén saját embereikkel ragasztatják ki a plakátokat. A Pécs Váro­si Tanács művelődési osztá­lya és több köművelődési in­tézmény anyagi összefogásá­ból kezdhette meg üzemelését a Közművelődési Nyomda, amely viszonylag olcsón és Pla­ká­tok gyorsan teljesíti a megrende­lők kérését. Még így is egy plakát előállítási és kiragasz­tási ára 8—12 forintba kerül. A Magyar Hirdető hasonló költségei 1 és 20 forint között mozognak. A városban állandó hirdető- táblákkal csak a Moziüzemi Vállalat és a Magyar Hirdető rendelkezik. A tartalmilag és formailag ellenőrzött plakátok ezekre a táblákra, vagy szokás szerint az építkezéseknek, a munkát a közterülettől elhatá­roló palánkjaira kerülnek. A színes, figyelemfelkeltő hirdet­mények még elfogadhatóbbá is teszik ezek látványát. Annál lehangolóbb viszont, amikor a frissen kiragasztott plakátokat már másnap leszaggatva látja az ember. Hasonlóképpen bosz- szantó a Pécsi Nyári Színház kidöntött megállítótábláinak látványa. A Pécs Városi Tanács műsza­ki osztálya és a Magyar Hir­dető között igen jó a kapcso­lat, Tervezik, hogy a városban az egyes városrészek hangula­tának megfelelő táblákat állí­tanának fel, ezzel is igyekez­nének kulturáltabbá tenni kör­nyezetünket. K. E. Á szuperrevíziós csoport és a négy pécsi butikos Adómegállapitó hivatal alakult Tagadhatatlan, az utóbbi években nem tétlenkedik a Pénzügyminisztérium, hogy megreformálja a magyar adó­ügyet. Most július 1-től szerve­zeti változást vezettek be kor­mányrendelettel: Budapesten és a megyeszékhelyeken meg­alakultak a fővárosi, illetve a megyei adómegállapitó hiva­talok. Az átszervezéssel megszűn­tek a KISOSZ és a KIOSZ adó­közösségei, a feladat és a tel­jes apparátus a megyei adó­megállapító hivatalokba került át. Az illetékhivatalok is meg­szabadultak az adómegállapí- tástól: ezentúl minden adó­alany esetében kizárólag a jövedelemösszevonással, az adóbevallások ellenőrzésével foglalkoznak. Az egységes adókövető ha­tóság létrejöttével egyszerűbe lett a képlet az általános jö­vedelemadó hatósági oldalá­ról. Ezt a tisztább képet csak a megyei városok sajátos stá­tusa zavarja némiképp, ahol az illetékhivatalok megtartanak adómegállapító hatásköröket. A kormányrendelet szerint me­gyénkben a Baranya Megyei Adómegállapitó Hivatalhoz tartoznak a megye valamenny: kisiparosának és kiskereskedő­jének, valamint a pécsiek kivé­telével a szellemi foglalkozá­súak, szerződéses üzemeltetők és egyéb kategóriába tartozó adóalanyok ügyei. A Pécs Me­gyei Városi Adó- és Illetékhi­vatalhoz a kisiparosokon és kiskereskedőkön kívül az ösz- szes többi kategóriába tartozó Ü| ssinek, ű§ íxek Jön a féltartós és a diétás tej állampolgárok adójának meg­állapítása tartozik. A Baranya Megyei Adómeg­állapító Hivatal a megyei ta­nács intézménye, a pénzügyi osztály, mint másodfokú ható­ság irányítása alá tartozik. Ap­parátusa 25 főből áll, vagyis kettővel többen végzik az adó­megállapítás most már tisztán hatósági munkáját, mint ko­rábban a KISOSZ és a KIOSZ adóközösségeiben. Az adó­megállapító hivatalnak egyelő­re még nem találtak épületet: továbbra is a két korábbi he­lyen, a volt adóközösségek hi­vatalaiban végzik a munkát. A Móricz Zsigmond utca 3. alatt az iparosok, taxisok, teherfu­varozók, a Citrom utca 7. szám alatt a kiskereskedők, szerző­déses üzemeltetők, szellemi foglalkozásúak adóügyeit inté­zik. A szervezeti változással együtt megváltozott a forgalmi adó számlaszáma is. Érdemes megjegyezni az új számlaszá­mot: 581-330327-0897. Az adómegállapító hivatalok felállításával nem változtak, nem emelkedtek az adótételek. A pénzügyi hatóságok mégis több bevételre számítanak az új szervezeti felállástól. A fel­tételezés szerint az államigaz­gatás létszámának növelése nélkül bővül az adóellenőrző hatóság kapacitása: szaksze­rűbb, hatékonyabb lesz. Ez- idáig a jövedelemadót fizető mintegy 250 000 magyar állam­polgárnak évente 5-7 százalé­kát volt képes ellenőrizni az adóhatóság. Az adómegállapi- tó hivataloktól azt várják, hogy az ellenőrzöttek köre 10—15 százalékra növekszik. Koráb­ban az ellenőrzések során 342 millió forint adót vetettek ki utólagosan a hatóságok. A mindenapi kenyerünk nagy­sága attól függ, mihez értünk, s azzal mennyit dolgozuk. Az egyre mozgalmasabb gazdasá­gi élet azonban gyakran nem elégszik meg azzal, ha csak egyféle szakmánk van, s a na­gyobb kenyér érdekében néha ót kell képeznünk magunkat. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal két évvel ezelőtt a fel­nőttkori képzés támogatására létesített pénzalapot. Többek között francia és svéd minta alapján kidolgozta ennek az át­képzésnek a támogatási rend­szerét. Két évvel ezelőtt Baranya az elsők között segítette a termék- váltást azzal, hogy a munkás­átképzésre igénybe vette az ál­lami támogatást. E támogatás lényege, hogy a vállalat anya­gi megterhelése nélkül a dol­gozó keresete az új szakma megtanulásának idején sem csökken. Baranyában a szent­lászlói Búzakalósz Tsz 1984 no­vemberében igényelt 1 800 000 forintot. Ezen az összegen 120 olyan tagját, illetve dolgozóját képezte át, aki eddig a növény- termesztésben, vagy az állat- tenyésztésben segéd- vagy be­tanított munkát végzett. A szi­getvári cipőgyárral megegyezve melléküzemet létesítettek a fa­luban, s a 120 embert — fő­leg nőt — cipőfelsőrész-készítő szakmára tanították ki. Szent- tászló példája máig elég ritka, hiszen az átképzési támogatást főleg az iparban veszik igény­be, a mezőgazdaságban mun­kaerőátképzésre sajnos ritkáb­ban. Baranyában hasonlóan tá­mogatta dolgozói átképzését a Hunor Pécsi Kesztyűgyár, ahol 95 embert 780 000, s a Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet, ahol pedig 65 embert 3 200 000 forintos állami támogatással képeztek át, vállalaton belül más szakmára. Ezt az állami segítséget az idei év elejéig összesen 50 mil­lió forint értékben igényelték az országban. További igénylők is vonnak, de a támogató össze­get általában csak a sikeres szakvizsgák után fizetik ki, így az 1986-os adatok még nem pontosak. Az év elejéig azon­ban pontosan 5000 ember ka­pott olyan szakmát, amellyel a változékony gazdaság idején, termékváltáskor is biztosítani képes a kenyerét. Ismét színesedett a tejipar termékpalettája: már hörpint- hetünk a kaposváriak savó alapanyagú, citromos és ep­res ízesítésű üdítőitalaiból, s egy-két héten belül a na­gyobb ÁBC-k hűtőpultjaira kerülnek a szekszárdiak író alapanyagú, gyümölcsökkel ízesített üdítői. A hazánkban teljesen újnak számító, tejes gyümölcsös italokat Pécsett, a Tejgazdasági Kísérleti Intézet kutatói alkották meg, az ipar kétdecis műanyag poharakba tölti és forgalmazza. Mindezt Balogh János, a Baranya Me­gyei Tejipari Vállalat főmér­nöke újságolta, aki más ér­dekességekkel is szolgált. Ugyancsak új termék a Laktokrém fantázianevű diétás tejsűrítmény, melyet a Csong- rád Megyei Tejipari Vállalat állít elő négy - kávé, kara­mell, csokoládé és natúr — ízváltozatban, a sűrítményt a Szegedi Konzervgyárban töl­tik fémdobozokba. A főmér­nök szerint választékcserében minden bizonnyal hamarosan Baranyába is eljut a Lakto­krém, melynek külön erénye, hogy a tejcukorra érzékenyek is fogyaszthatják. Egy korábbi budapesti saj­tótájékoztató nyomán má' hírt adtunk a tejipar hetedik ötéves tervi elképzeléseiről, a fejlesztések egyik — világban­ki hitelekkel is támogatott - azon irányáról, miszerint öt év alatt az össz-fogyasztáson belül húsz százalékra kíván­ják növelni a féltartós tej arányát. E fejlesztésekben részt vesznek a tejipar dél­dunántúli vállalata is, szép példáját adva az összefogás­nak és együttműködésnek: Kaposvárott világbanki hitel- konstrukcióban egy évi 15 millió liter kapacitású, fél­tartós tejet előállító üzemet hoznak létre. A pályázatukat a közelmúltban fogadták el, s külföldi cégekkel már szer­ződést is kötöttek a gépek szállítására, ami ez év végén esedékes, úgy hogy a jövő év első negyedében indulhat a folyamatos gyártás. A féltar­tós, azaz szobahőmérsékleten a romlás veszélye nélkül hét napig eltartható tejet két­szeres rétegű, sötét színű fényvédő bevonattal ellátott műanyag zacskókba töltik. Ez a csomagolás sokkal bizton­ságosabb, a szabvány szerint a tasakok legfeljebb fél szá­zaléka szakadhat el, szemben a mostani négy százalékon felüli értékkel, ami a mű­anyag zacskók sérülésével, a tej elfolyásával veszteség­ként könyvelhető el. A félli­teres töltésű féltartós tejből Baranya évente 4,2 millió li­tert kap Kaposvártól. Külföldön már elterjedt a háromszögletű papírtasakba csomagolt tej. Az új köntös­ben a közelmúltban megje­lent Szabvány és világ című lapban olvastuk: e csomago­lóanyag gyártását immár megkezdte a Nyíregyházi Pa­pírgyár is, a töltést pedig a Veszprémi Tejipari Vállalat vállalta. Tekintve, hogy a féltartós tejet elsősorban az idegenforgalmilag kiemelt te­rületeken és a Balaton körül forgalmazzák majd, érdeklő­déssel hívtuk fel Veszprémet a további részletekért. Belen- ta Mihály marketingvezető meglehetősen gorombán el­bánt velünk, köszöni az ér­deklődést, de nem kér belőle, ezzel lecsapta a telefonkagy­lót. A marketing szakma ilye­tén megcsúfolása nem lohasz- totta le kedvünket, más csa­tornákon megtudtuk, a pró­bagyártás már megkezdődött, s megfelelő piackutatást vé­gezve döntenek majd a folya­matos gyártásról, ami 1987- ben várható. Miklósvári Zoltán A Pénzügyminisztérium becs­lése szerint évente néhány mil­liárd forintra tehető az eltit­kolt lakossági adók összege az országban. A Pénzügyminisztérium Ellen­őrzési Főigazgatóságának szer­vezetén belül 1986. január 1-én 20 fős központi ellenőrzési csoportot alakítottak ki. Ez az operativ csoport lényegében egy szuperrevíziós hatóság: az országban bárhol, bármilyen adóügyet a saját hatáskörébe vonhat, ellenőrizheti a helyi adóügyi apparátusokat is. A központi adóellenőrzési cso­port a közelmúltban Pécsre is „ellátogatott". Négy olyan bu­tikos üzletvitelét vizsgálták meg, akiknek az életnívója messze nem állt arányban a bevallott adójukkal. Az ellen­őrzéssel egyiküknél sem zárult le az ügy. D. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom