Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-21 / 199. szám
1986. július 21., hétfő Dunántúli napló 3 Kinek kell terepjáró? Nekem kéne .,. Különösen akkor éreztem fontosságát, amikor valahol Szágy környékén, talán éppen a Macska- gödörben, jókora esőt követően az erdei úton lévő kátyú a szemem elé csillantotta vízborította, kiszámíthatatlan mélységét. Ez a terepjáró meg közömbösen belement, szétvágta a pocsolya tükrét, közel tengelyig érő sárban-vízben komótosan kiballagott a másik oldalon. Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy napjainkban és körülményeink között mindenképpen figyelemre méltó „fülest” kaptam: a Merkur pécsi telepén vevőre vár néhány gépkocsi. Talán kevesen tudják: ha a Merkúrhoz érkezett gépkocsik 60 napon túl állnak a telephelyen, akkor ez értékcsökkentő tényező. Vagyis az ilyen kocsikat olcsóbban meg lehet venni. Mert poros, mert a ponyva fakóbb, mert 60 nap az két hónap. Nos, a pécsi telepen lévő hat UAZ 469 B is ilyen sorsra jutott. Nem rosszak ezek a kocsik, ezt az új áruk is példázza: 214 000 forint. Talán ezért van, hogy az olyanok is, akiknek pedig nagy szükségük van a négykerék-meghajtásra, a térdig érő sárban is megbízhatóan tülekedő járműre, gyakorta csak álomként emlegetik: ha lenne egy terepjárónk . . . Mondjuk: vadásztársaságok, a zöldséget-gyümölcsöt a legeldugottabb helyen is megkereső kiskereskedők. Megkérdeztük természetesen a pécsi telepen Hegedűs Sán- dorné adminisztratív vezetőtől: volt-e már arra példa, hogy vevőre várnak valamilyen típusú gépkocsira? Nem volt ilyen eset — lehet, hogy lesz, látva a tévében mind gyakrabban felbukkanó, sárga színű Trabantokat —, de az se nagyon fordult elő, hogy az a bizonyos 60 napos várakoztatás 25 000 forint kedvezményhez juttatta volna a vásárlóikat. Nem tudom, mond-e valamit a típusjelzés: UAZ 469 B? Nekem sem sokat, jóllehet, nem ritka ez a fajta, zöld színű, szürkés ponyvával borított terepjáró. Arra azonban emlékszem, amikor az a bizonyos, „sártani ismereteimet” kétségbe vonó gépkocsivezető hozzátette mondókájához: — Ezzel a géppel már halásztam is! M. A. A szentlászlói példa Új szakmák A városrészek hangulatának megfelelően? Hatalmas, érzéki száj, egzotikus, színesbőrű táncosnő, denevérszárny fülű cilinderes emberek, a Szegedi Ipari Vásár emblémája vagy az ülőröplabda világbajnokság jelvénye. Pécs utcáit járva ezeken akad meg az ember szeme. A plakátok tervezésével és kiragasztásával a Magyar Hirdető foglalkozik. Vannak azonban olyan, többnyire művelődési intézmények is, melyek általában anyagi megfontolásból saját tehetséges dekoratőreikkel, reklámszakembereikkel terveztetik meg ezeket, majd sokszorosításuk után szintén saját embereikkel ragasztatják ki a plakátokat. A Pécs Városi Tanács művelődési osztálya és több köművelődési intézmény anyagi összefogásából kezdhette meg üzemelését a Közművelődési Nyomda, amely viszonylag olcsón és Plakátok gyorsan teljesíti a megrendelők kérését. Még így is egy plakát előállítási és kiragasztási ára 8—12 forintba kerül. A Magyar Hirdető hasonló költségei 1 és 20 forint között mozognak. A városban állandó hirdető- táblákkal csak a Moziüzemi Vállalat és a Magyar Hirdető rendelkezik. A tartalmilag és formailag ellenőrzött plakátok ezekre a táblákra, vagy szokás szerint az építkezéseknek, a munkát a közterülettől elhatároló palánkjaira kerülnek. A színes, figyelemfelkeltő hirdetmények még elfogadhatóbbá is teszik ezek látványát. Annál lehangolóbb viszont, amikor a frissen kiragasztott plakátokat már másnap leszaggatva látja az ember. Hasonlóképpen bosz- szantó a Pécsi Nyári Színház kidöntött megállítótábláinak látványa. A Pécs Városi Tanács műszaki osztálya és a Magyar Hirdető között igen jó a kapcsolat, Tervezik, hogy a városban az egyes városrészek hangulatának megfelelő táblákat állítanának fel, ezzel is igyekeznének kulturáltabbá tenni környezetünket. K. E. Á szuperrevíziós csoport és a négy pécsi butikos Adómegállapitó hivatal alakult Tagadhatatlan, az utóbbi években nem tétlenkedik a Pénzügyminisztérium, hogy megreformálja a magyar adóügyet. Most július 1-től szervezeti változást vezettek be kormányrendelettel: Budapesten és a megyeszékhelyeken megalakultak a fővárosi, illetve a megyei adómegállapitó hivatalok. Az átszervezéssel megszűntek a KISOSZ és a KIOSZ adóközösségei, a feladat és a teljes apparátus a megyei adómegállapító hivatalokba került át. Az illetékhivatalok is megszabadultak az adómegállapí- tástól: ezentúl minden adóalany esetében kizárólag a jövedelemösszevonással, az adóbevallások ellenőrzésével foglalkoznak. Az egységes adókövető hatóság létrejöttével egyszerűbe lett a képlet az általános jövedelemadó hatósági oldaláról. Ezt a tisztább képet csak a megyei városok sajátos státusa zavarja némiképp, ahol az illetékhivatalok megtartanak adómegállapító hatásköröket. A kormányrendelet szerint megyénkben a Baranya Megyei Adómegállapitó Hivatalhoz tartoznak a megye valamenny: kisiparosának és kiskereskedőjének, valamint a pécsiek kivételével a szellemi foglalkozásúak, szerződéses üzemeltetők és egyéb kategóriába tartozó adóalanyok ügyei. A Pécs Megyei Városi Adó- és Illetékhivatalhoz a kisiparosokon és kiskereskedőkön kívül az ösz- szes többi kategóriába tartozó Ü| ssinek, ű§ íxek Jön a féltartós és a diétás tej állampolgárok adójának megállapítása tartozik. A Baranya Megyei Adómegállapító Hivatal a megyei tanács intézménye, a pénzügyi osztály, mint másodfokú hatóság irányítása alá tartozik. Apparátusa 25 főből áll, vagyis kettővel többen végzik az adómegállapítás most már tisztán hatósági munkáját, mint korábban a KISOSZ és a KIOSZ adóközösségeiben. Az adómegállapító hivatalnak egyelőre még nem találtak épületet: továbbra is a két korábbi helyen, a volt adóközösségek hivatalaiban végzik a munkát. A Móricz Zsigmond utca 3. alatt az iparosok, taxisok, teherfuvarozók, a Citrom utca 7. szám alatt a kiskereskedők, szerződéses üzemeltetők, szellemi foglalkozásúak adóügyeit intézik. A szervezeti változással együtt megváltozott a forgalmi adó számlaszáma is. Érdemes megjegyezni az új számlaszámot: 581-330327-0897. Az adómegállapító hivatalok felállításával nem változtak, nem emelkedtek az adótételek. A pénzügyi hatóságok mégis több bevételre számítanak az új szervezeti felállástól. A feltételezés szerint az államigazgatás létszámának növelése nélkül bővül az adóellenőrző hatóság kapacitása: szakszerűbb, hatékonyabb lesz. Ez- idáig a jövedelemadót fizető mintegy 250 000 magyar állampolgárnak évente 5-7 százalékát volt képes ellenőrizni az adóhatóság. Az adómegállapi- tó hivataloktól azt várják, hogy az ellenőrzöttek köre 10—15 százalékra növekszik. Korábban az ellenőrzések során 342 millió forint adót vetettek ki utólagosan a hatóságok. A mindenapi kenyerünk nagysága attól függ, mihez értünk, s azzal mennyit dolgozuk. Az egyre mozgalmasabb gazdasági élet azonban gyakran nem elégszik meg azzal, ha csak egyféle szakmánk van, s a nagyobb kenyér érdekében néha ót kell képeznünk magunkat. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal két évvel ezelőtt a felnőttkori képzés támogatására létesített pénzalapot. Többek között francia és svéd minta alapján kidolgozta ennek az átképzésnek a támogatási rendszerét. Két évvel ezelőtt Baranya az elsők között segítette a termék- váltást azzal, hogy a munkásátképzésre igénybe vette az állami támogatást. E támogatás lényege, hogy a vállalat anyagi megterhelése nélkül a dolgozó keresete az új szakma megtanulásának idején sem csökken. Baranyában a szentlászlói Búzakalósz Tsz 1984 novemberében igényelt 1 800 000 forintot. Ezen az összegen 120 olyan tagját, illetve dolgozóját képezte át, aki eddig a növény- termesztésben, vagy az állat- tenyésztésben segéd- vagy betanított munkát végzett. A szigetvári cipőgyárral megegyezve melléküzemet létesítettek a faluban, s a 120 embert — főleg nőt — cipőfelsőrész-készítő szakmára tanították ki. Szent- tászló példája máig elég ritka, hiszen az átképzési támogatást főleg az iparban veszik igénybe, a mezőgazdaságban munkaerőátképzésre sajnos ritkábban. Baranyában hasonlóan támogatta dolgozói átképzését a Hunor Pécsi Kesztyűgyár, ahol 95 embert 780 000, s a Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet, ahol pedig 65 embert 3 200 000 forintos állami támogatással képeztek át, vállalaton belül más szakmára. Ezt az állami segítséget az idei év elejéig összesen 50 millió forint értékben igényelték az országban. További igénylők is vonnak, de a támogató összeget általában csak a sikeres szakvizsgák után fizetik ki, így az 1986-os adatok még nem pontosak. Az év elejéig azonban pontosan 5000 ember kapott olyan szakmát, amellyel a változékony gazdaság idején, termékváltáskor is biztosítani képes a kenyerét. Ismét színesedett a tejipar termékpalettája: már hörpint- hetünk a kaposváriak savó alapanyagú, citromos és epres ízesítésű üdítőitalaiból, s egy-két héten belül a nagyobb ÁBC-k hűtőpultjaira kerülnek a szekszárdiak író alapanyagú, gyümölcsökkel ízesített üdítői. A hazánkban teljesen újnak számító, tejes gyümölcsös italokat Pécsett, a Tejgazdasági Kísérleti Intézet kutatói alkották meg, az ipar kétdecis műanyag poharakba tölti és forgalmazza. Mindezt Balogh János, a Baranya Megyei Tejipari Vállalat főmérnöke újságolta, aki más érdekességekkel is szolgált. Ugyancsak új termék a Laktokrém fantázianevű diétás tejsűrítmény, melyet a Csong- rád Megyei Tejipari Vállalat állít elő négy - kávé, karamell, csokoládé és natúr — ízváltozatban, a sűrítményt a Szegedi Konzervgyárban töltik fémdobozokba. A főmérnök szerint választékcserében minden bizonnyal hamarosan Baranyába is eljut a Laktokrém, melynek külön erénye, hogy a tejcukorra érzékenyek is fogyaszthatják. Egy korábbi budapesti sajtótájékoztató nyomán má' hírt adtunk a tejipar hetedik ötéves tervi elképzeléseiről, a fejlesztések egyik — világbanki hitelekkel is támogatott - azon irányáról, miszerint öt év alatt az össz-fogyasztáson belül húsz százalékra kívánják növelni a féltartós tej arányát. E fejlesztésekben részt vesznek a tejipar déldunántúli vállalata is, szép példáját adva az összefogásnak és együttműködésnek: Kaposvárott világbanki hitel- konstrukcióban egy évi 15 millió liter kapacitású, féltartós tejet előállító üzemet hoznak létre. A pályázatukat a közelmúltban fogadták el, s külföldi cégekkel már szerződést is kötöttek a gépek szállítására, ami ez év végén esedékes, úgy hogy a jövő év első negyedében indulhat a folyamatos gyártás. A féltartós, azaz szobahőmérsékleten a romlás veszélye nélkül hét napig eltartható tejet kétszeres rétegű, sötét színű fényvédő bevonattal ellátott műanyag zacskókba töltik. Ez a csomagolás sokkal biztonságosabb, a szabvány szerint a tasakok legfeljebb fél százaléka szakadhat el, szemben a mostani négy százalékon felüli értékkel, ami a műanyag zacskók sérülésével, a tej elfolyásával veszteségként könyvelhető el. A félliteres töltésű féltartós tejből Baranya évente 4,2 millió litert kap Kaposvártól. Külföldön már elterjedt a háromszögletű papírtasakba csomagolt tej. Az új köntösben a közelmúltban megjelent Szabvány és világ című lapban olvastuk: e csomagolóanyag gyártását immár megkezdte a Nyíregyházi Papírgyár is, a töltést pedig a Veszprémi Tejipari Vállalat vállalta. Tekintve, hogy a féltartós tejet elsősorban az idegenforgalmilag kiemelt területeken és a Balaton körül forgalmazzák majd, érdeklődéssel hívtuk fel Veszprémet a további részletekért. Belen- ta Mihály marketingvezető meglehetősen gorombán elbánt velünk, köszöni az érdeklődést, de nem kér belőle, ezzel lecsapta a telefonkagylót. A marketing szakma ilyetén megcsúfolása nem lohasz- totta le kedvünket, más csatornákon megtudtuk, a próbagyártás már megkezdődött, s megfelelő piackutatást végezve döntenek majd a folyamatos gyártásról, ami 1987- ben várható. Miklósvári Zoltán A Pénzügyminisztérium becslése szerint évente néhány milliárd forintra tehető az eltitkolt lakossági adók összege az országban. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának szervezetén belül 1986. január 1-én 20 fős központi ellenőrzési csoportot alakítottak ki. Ez az operativ csoport lényegében egy szuperrevíziós hatóság: az országban bárhol, bármilyen adóügyet a saját hatáskörébe vonhat, ellenőrizheti a helyi adóügyi apparátusokat is. A központi adóellenőrzési csoport a közelmúltban Pécsre is „ellátogatott". Négy olyan butikos üzletvitelét vizsgálták meg, akiknek az életnívója messze nem állt arányban a bevallott adójukkal. Az ellenőrzéssel egyiküknél sem zárult le az ügy. D. I.
