Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-19 / 197. szám
üllőtől Dr. Gábriel Andrea abaligeti körzeti orvos látja el az orvosi ügyeletét Orfűn hetente egy alkalommal. Fotó: Proksza L. Éjjel-nappal orvosi ügyelet Orfűn Helyzetjelentés Siklósról és Szigetvárról „Vár állott, most kőhalom../' Megoldódott Orfű és körzete idegenforgalmi szezonjának orvosi ellátása. Orfű község lakóinak orvosi problémáit az abaligeti körzeti orvos látja el. Részben az abaligeti rendelőben, részben Orfűn, ahol csütörtökön 9—13 óráig van rendelés. A hét végén sürgős esetbekben csak a pécsi ügyeletről tudnak orvost hívni. Ez még a 600 fős kis község számára sem mindig kielégítő, — csak a jövő évben kezdik meg új orvosi rendelő építését — nem beszélve az idegenforgalmi szezonról, amikor megtízszereződik az emberek száma. Az idei csúcsidőben például a július 6-i kánikulai vasárnapon a két strandon tízezer ember váltott jegyet. S nem mindenki ment strandra. A területen tartózkodók száma tehát ennél három-négyezerrel több is lehetett. Éppen ezért már évek óta a hét végeken éjjelnappal orvosi ügyeletet szerveztek, amelyet a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények orvosai láttak el. Ezzel azonban csak a hétvégék orvosi ellátása volt megoldva. A Pécsi-tó strandjón van ugyan egy orvos hétköznap is, aki nyitástól zárásig a strand területén tartózkodóknak nyújt szükség esetén elsősegélyt, de A táplánszentkereszti Gabonatermesztési Kutatóintézetben betakarították Gráczol Géza és Tomcsányi András tíz évi nemesítő munkával létrehozott, GK— 33-as jelű úi ősziárpa fajtáját. A kétsoros, lehajló kalászú, kiváló takarmányértékű árpafajta az idén harmadik éve szerepelt az országos fajtakísérletekben, s mind a kisparcellás, mind a a strandon kívüliek, valamint a nyitvatartási időn túl az esti, éjszakai és kora reggeli órákban a hétköznapokon többezres tömeg maradt orvos nélkül. Halaszthatatlanná vált tehát a döntés: Orfűnek állandó orvosi ügyeletet kell biztosítani. Ehhez a feltételeket meg kellett teremteni. A községben lévő faház ugyanis, ahol eddig a hétvégi ügyeletes orvos tartózkodott, nem alkalmas hosszabb ott-tartózkodásra, fürdőt és megfelelő pihenőhelyet kellett kialakítani. A munkák befejeztével július 19-én, szombat reggel 7-től kezdődik az új orvosi ügyeleti rendszer, amely szeptember 15-ig, hétfő reggel 7-ig érvényes. Ezentúl tehát Orfű üdülői mindennap, hétközben csakúgy mint hétvégén, éjjel és nappal orvoshoz tudnak fordulni. A rendelőt a községben a posta szomszédságában találják meg. Az ügyeleti szolgálatot teljesítő orvosok mindazt a feladatot ellátják, amit egy körzeti orvosi rendelőben lehet, természetesen súlyosabb balesetnél mentőt hívnak, a speciális szakorvosi ellátást igénylő eseteknél pedik megfelelő szakrendelésre irányítják a betegeket. nagyüzemi termesztés körülményei között beváltotta a hozzá fűzött reményeket: intenzív feltételek mellett hektáronként hét tonna feletti termésre képes, s nagy előnye a ma termesztésben lévő őszi árpákkal szemben, hogy gyenge termőterületeken is kielégítő eredményt ad. A közelmúltban tárgyalt arról a megyei műemléki albizottság, hogyan készülhet fel Baranya a jövő évi országos tanácskozásra, milyen képet mutatnak ma a bemutatásra szánt műemlékeink. Riasztó jelzések hangzottak el akkor két várunk állapotáról. Siklós A körbástya után figyelmeztetnek: lezárták a gyilok- jórót, mert néhány tartógerenda veszélyesen elkorhadt. Látni is: a csonkok a levegőben lógnak, s a rozsdás vasszögek szinte már csak szívességből tartják a vaskos tölgykonzolokat. A belső udvar élére rakott téglaburkolata rettentően'hiányos, a hiányokat pedig — nem lévén alkalmas fagyálló tégla — cementtel kenték ki. A kápolnába vezetnek. A karcsú gótikus ablakok mindegyike alatt a falon a vízfolyást jelző csíkok, magukon az ablakokon hiányzó szemek — sahancok lőtték ki csúzlival. A második emeleti múzeumablakból látni, hogy az olaszbástya tölgypadozata korha- dástól rongálódott, az odavezető gyilokjáró sem járható, ugyancsak a korhadás miatt. A kápolna alatti s,.s belső udvart felverte a gaz, az egyik sarokban kis ecetfa követelőzik, s szerteszét romok, ócskaságok. A kápolna melletti múzeumablakokból éppen ide nyílik jó kilátás. Rozsda marta vasajtón lépünk be korhadt gerendákat kerülgetve, majd fel a körbefutó gyilokjáróra. Egyik-másik konzol itt is kilazult, egy meg hiányzik is... Túl a lépcsőfeljárót fekvő deszkaajtó zárná le, ha a faanyag nem lenne itt is szétrohadva. Az pedig, hogy a fal mentén magas halmokat alkot a lepergett vakolat, már szóra sem érdemes. Egy pillantás a spanyolbástyáról a szemközti külső várfalra, majd kevéssel utóbb közelről is szemügyre vehetjük. A 60-as évek közepén restaurálták a falat, a bástyákat, s egy tiszteletreméltóan nagyszabású terv valósult meg; bemutatni egy több százéves várfalat olyannak, amilyen hajdan is volt. A sarokbástya emeleteire fel lehetett menni, a fal mentén a gyilokjárón végig lehetett sétálni a következő bástyáig, és még tovább is. Ma?... üresen ásítanak a falon a lyukak, ahová két évtizede a konzolgerendákat beépítették, a gerendákból egy sincs már — elkorhadtak, eltüzelték . . . A bástyaemeletekre a lépcsőn — mert vasból csinálták — még fel lehet menni, de a tartózkodás már életveszélyes. A pork egykori köz- és díszvilágítási armatúráiból már hírmondó sincs: naqyrészt tönkretették, a „maradékot" pedig leszereltette a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal. Siklós váráról lévén szó, megkerestük a városi tanácsot. Szarka Árpád tanácselnökkel váltottunk szót az állapotokról, s hogy mit tud tenni ilyen helyeztben a város. Semmit. „Olyan kevés a felújítási alapunk, hogy gondolni sem merünk a vár támogatására. Csupán arra vállalkozhatunk, hogy a várfalnak azt a szakaszát, amely a Gagarin utca környékén a lakóházak között van, megpróbáljuk rendbehozni és rendbehozatni." Szigetvár Mindjárt a kapunál a délkeleti bástya és a Tinódi-szo- bor tövében raklapokon mezőtúri fagyálló téglák ezrei ko- kettálnak az enyészettel. Tavaly október óta vannak itt, egyik-másik rakaton feltépve a fóliaborítás, mindenféle téglatörmelék, s látnivaló, hogy nem kevés tégla hiányzik. A bástya fala egyébként repedt, kifelé dől. Betekintünk az északkeleti bástya egyik ablaknyílásán: □ látható fal omlatag. Fordulunk, és szemben haladunk az északnyugati bástya keleti falával. Hatalmas felületen már a harmadik réteg tégla omlik le. Az északi oldalon évről évre növekszik és mélyül az omlás. A külső héj újabb nagy darabon vált el a belső résztől, amihez szemlátomást semmi sem köti, s egy szép napon ez is leomlik. A délnyugati bástya felé közeledve végre kellemes látványban van részünk: két évig tartó munkával legalább ezt felújították, s megmentették a biztos pusztulástól. Aztán belülről járjuk körbe a várat A délkeleti bástyában — itt van a szerény haditechnikai kiállítás — oly régiek az omlások, hogy jócskán benőtte már o gaz. Az északkeleti bástya így szemtől szembe még riasztóbb. Az északnyugati helyén volt egykor a Zrínyi-vár. Milyen vékony lehet ez a hajdan vastag fal? Körben omla- dék, nincs egy négyzetcentimé- ternyi ép felület. Ez a fal bizony a végét járja . . . A falak felújítása hallatlanul lassan megy. S mivel így megy, egyre többet kell rákölteni. A tanácson dr. Berta József osztályvezetőtől megtudjuk, hogy tavaly a Magyar Néphadsereg kaposvári magasabb egységének a parancsnoka felajánlotta: legyen falazó anyag, s ő megfelelő számú kőműves szakmájú kiskatonát vezényel ide az északnyugati bástya megmentésére. Nem lett anyag ... A tanács maga is nyomasztónak érzi a vár állapotát, évről évre elcsíp valamennyi kis jelképes összeget- a maga szűkös eszközeiből, de- hát ennyit észre sem venni. Többet visznek, mint hoznak A Baranya Megyei Idegen- forgalmi Hivatalban Lukács Vincéné gazdasági igazgatóval és Bartha János műszaki osztályvezetővel beszélgetünk a várak sorsáról. Az első kérdés: milyen értéken tartják nyilván a várakat? Nos, a várakat — történelmi érték ide, múltunk dicső emléke oda — felértékelték valamikor. s ma a hivatal könyveiben a szigetvári vár 21,2; a siklósi 24,6 millió forint értékkel szerepel. Szigetvár központjában most épül egy üzletház lakásokkal, az a költségvetés szerint 60 milliónál többe fog kerülni. Ennyit az érték történelmiségéről. Ám a háborgást „hivatalból” nem osztja egyik beszélgetőpartnerem sem. „Hiába is lennének magas eszmei értékében nyilvántartva a várak, honnan vennénk a képezhető 1,3 százalékos éves hányadot, amit a nyereségből kell kigazdálkodnunk?" — kérdezi Lukács Vincéné. Csakugyan, honnan? — A Mecsek Tourist egy sereg idegenforgalmi létesítményt működtet a megyében, ezek kétségkívül hoznak hasznot, amit a várak el is visznek. Szigetvár „hoz" gyenge 300 000 forintot, ám ennyire rúg évente a belső parkfenntartás, további 150 000-be kerül a szükséges karbantartás. S akkor hol vannak még a falak? Idén 800 ezret áldoz, s 500 ezret ad a Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság. A siklósi vár nagy felújítása annakidején 40 millióba került, s azóta is volt mire költeni. Legutóbb 1,7 millióba került az esővízcsatornák felújítása, most a terasz szigetelése — az alsóbb szintek beázása megköveteli — kell kétmilliót költeni, s beütemezték a teljes tetőfelújítást 6,9 millióért. Soroljuk még? Van-e megoldás? Bartha János mondja, hogy egy közelmúltbeli felmérés szerint 30 millió kellene ma a szigetvári falak megnyugtató felújításához. Tudjuk: kiváló elgondolás volt a várak idegen- forgalmi célú hasznosítása, így maradhattak nyitottak a nagy- közönség számára. De az Idegenforgalmi Hivatal, mint „váiúr" a lehetőségei folytán nem birkózhatott meg a feladattal. A megye a maga lehetőségeihez mérten támogatja az ügyet. Eddig úgy, hogy a hivatal által befizetett nyereségrészt nyomban vissza is adta. Ez évtől pedig úgy, hogy o megyei pénzügyi alapból ad 2—2,5 milliót a várpkra. Ez év elejétől nyereségérdekeltségű intézmény lett az Idegenforgalmi Hivatal. Ez pedig parancsolóan előírja, hogy a más létesítményeknél képződő felújítási hányadot helyben használják fel, különben veszélybe kerül a hasznot hozó vonzóságuk. Igenám, de a nyereségérdekeltség már a „vál- lalatosítás" felé mutat, s ha ez bekövetkezik, „abban a pillanatban leadjuk a várakat" — mondja Lukácsné. De kinek? Hazánk néhány történelmi vára — pl. az egri, a visegrádi — kiemelt helyzetben van, ezek megfelelő állami támogatást is élveznek. A többi? Ahol az idegenforgalmi hivatalok a gazdák, a baranyaihoz hasonló a kínlódás. Ezek megmentésére kellene országos érvényű megoldást találni. Hársfai István ígéretes magyar ösziárpa-fajta A siklósi vár gyilokjáróját lezárták. Életveszélyessé vált. Fotó: Proksza László Kétfordulós rendszerben „Az év lakóháza — 1985." pályázat Komlón — akárcsak egész Baranyában — nem nyerte el az érdekeltek tetszését, vagy nem jutott el a pályázat az építtetőkig, magán- tervezőkig, kivitelezőkig annak ellenére, hogy az elmúlt években 35 családi házra adtunk ki használatbavételi engedélyt. 4. HÉTVÉGE , -. .. •. _____________ A Baranya Megyei Tanács végrehajtó bizottságának a pályázati kiírását a tanácsi hirdetőtáblán, a központi ügyfél- szolgálati irodában kifüggesztettük, ezen kívül igyekeztünk külön is tudatosítani azt a magántervezők, az építtetők körében. Mégis mindezek ellenére idén Komlóról egyetlen házzal pályáztak. Mi lehet a részvétlenséq oka? Elsősorban a magánerős lakásépítés visszaesésében látom ennek az okát. 1985-ben mindössze hét állami telket tudtunk tarlós használatba adni. Ügy vélem, a pályázattal kapcsolatos adminisztráció sem kedvező a részvételre: 1:100-as méretarányú tervdokumentáció, műszaki leírás, fénykép, stb. becsatolása. Érdemes lenne némi egyszerűsítésen gondolkodni. A pályázat eredményessége szempontjából kilátástalannak érzem a vidékiek részvételét. Valamelyest közrejátszik még a részvétlenségben az építtetők, tervezők, kivitelezők közszerepléstől való tartózkodása is. Az elmondott észrevételeim ellenére megítélésem szerint 1986-ra is meg kell hirdetni „Az év lakóháza" pályázatot, méghozzá kétfordulós rendszerben. Javaslom, hogy az első fordulóban a városokban — a városkörnyéki községekkel együtt — legyen a pályázat értékelése. Itt feltétlenül be kell vonni az előkészítésbe az elsőfokú építési hatóság szakembereit, hiszen ők ismerik a legjobban a területükön kiadott építési engedélyek alapján épülő és használatba vett értékesebb és kevésbé értékes magánerős épületeket. Ezen kollégák véleményezése után elképzelhető lenne a meghívásos rendszerű pályázat is. A második fordulóban a fennmaradt bírálható, esetleg díjazható terveket vizsgálná meg és értékelné a megyei bíráló bizottság. Ez esetben több terv között tudna válogatni a zsűri, és a valós értékek alopján díjazhatná a pályázati létesítményeket. A javasolt kétfordulós módszerrel, az építési hatóság szakembereinek a bevonásával pezsgővé lehetne tenni a pályázati rendszert, és „Az év lakóháza" ténylegesen is az év lakóháza lehetne. Martini József, Komló Város Tanácsa vb műszaki osztályvezető Egy tetszetős családi ház Komlón, a Mecsekfalui úton
