Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-18 / 196. szám
1986. július 18., péntek Dunántúlt napló 3 A teljesítmény pénzben is megméretik Diákok a Bárgyárban Proksza László felvétele Teho-visszhang Diákok a börszáritónál A pedagógusok többsége esküszik rá, hogy a tizenéves diákok munkára neveléséhez az évközben végzett alkalmankénti társadalmi munkák nem elegendőek. A nevelő hatás akkor érvényesülhet igazán, ha a diák a nyári szünidő alatt néhány hétig olyan munkát is végez, ahol a teljesítménye pénzben is megméretik, s ezzel az anyagi viszonyok reálisabb értékrendjébe is belekóstol. Sok szülő ugyanakkor már a nyár elején szinte pánikba esik, merre cselleng ellenőrizhetetlenül, felügyelet nélkül, mit csinál majd rengeteg szabadidejével kamasz korú gyermeke, miközben ő a munkáját végzi. A másik oldalon állnak a vállalatok, üzemek, amelyek a szabadságon lévő dolgozók pótlásának gondjaival küszködnek. S végül mindig akadnak szép számmal olyan tiszteletre méltóan, előrelátóan gondolkodó fiatalok, akik nem szüleikre hagyatkozva, hanem maguk erejéből kívánják előteremteni nyári szórakozásuk anyagi feltételeit, akár rászorul erre a család, akár nem. E négyféle érdek eredője a nyári diákmunka, amelynek hasznát az esetenkénti ellenpropagandának is minősíthető rossz gyakorlat ellenére sem lehet kétségbe vonni. A pécsi vállalatok idén is bőségesen kimerítik a diákmunkaerő nyári foglalkoztatósának lehetőségét. Közülük jó- néhány cég legalább száz diák számára kínált nyári munkát, így például a Pannónia Sörgyár, a Kertészeti és Parképítő Vállalat és a Pécsi Bőrgyár. A Bőrgyárnál nagy hagyományai vannak a diákmunkaerő foglalkoztatásának, s az egyik legjobban fizető munkahelynek számít hosszú évek óta. — Dolgozóink 70—80 százaléka a nyári hónapokban veszi ki a szabadságát, s nem is tehetnek másként, hiszen ekkorra szól a beutalójuk, vagy az iskoláskorú gyermekeik miatt csakis ilyenkor mehet üdülni a család. Alapanyagszállítók vagyunk, nyáron sem állhat le a gyár, s nem is lehet kisebb a termelés — tájékoztat Szabó Ernő személyzeti főosztályvezető. — A munkaidőkiesés pótlására foglalkoztatunk diákokat, sőt idén a hiányzó létszám pótlására is. Tavaly 124 diók dolgozott nálunk nyáron, idén 200-at szeretnénk foglalkoztatni. A 15—16 évesek 2300—3000 forintot kereshetnek egy hónap alatt könnyű munkahelyen, a 16 éven felüliek valamivel nehezebb munkával 3200—5000 forintig, a 18 éven felüliek a teljesítménytől függően akár 7500 forintot is. Több éves tapasztalat szerint a diákmunkaerő alkalmazása nem rontja a teljesítményt, sőt: zömük, ha már dolgozik, jól akar keresni, s néhány héten át képes ráhajtani, s átlagon felül produkálni. Az indítékban, a célokban nincs sok különbség, hogy miért is vállal nyári munkát egy tizenéves diák. Pénzt akar keresni, s mór előre eltervezi, hogy mire fogja költeni. Weisz Gabriella 16 éves, a Komarov Gimnázium tanulója. Egy hónapra jött dolgozni a bőrgyárba, a sertésvelúr szárítóba. Nem teljesen idegen számára ez a környezet, hiszen édesanyja a gyár dolgozója, technikus a kísérleti műhelyben. — Tavaly a vasútnál dolgoztam a nyáron — meséli. — Idén a barátnőmet is rábírtam, hogy jöjjön velem együtt dolgozni a bőrgyárba. Az őszi országjárásra szeretném összegyűjteni itteni munkámmal a pénzt. A munkahelyen eléggé kedvesen fogadtak, a munka sem különösebben nehéz, csak a korai ébresztőt nem könnyű megszokni: 5.45-re járunk be dolgozni. Kazinczy Ákos 17 éves, a Széchenyi Gimnázium tanulója. Édesapja tanácsi dolgozó, édesanyja iskolaigazgató. — Mindketten csak helyeselték, hogy munkát vállalok. Körülnéztem, hogy hol fizetnek a legjobban, s ennek alapján, kötöttem ki a bőrgyárban. Három hétre jöttem, s úgy számoltam ki, hogy 2600 forintot fogok keresni ez idő alatt, ami majd jól jön zsebpénznek a görögországi nyaraláshoz. Az a munkám, hogy a bőröket számoljam, a mérlegre rakjam, aztán vissza. Nem nehéz, csak roppantul monoton, s ez a fárasztó benne. Márton Péter 16 éves, a Nagy Lajos Gimnázium tanulója. Édesapja az Agrobernél dolgozik, édesanyja a Konzum Áruház ellenőrzési és rendészeti osztályának a vezetője. ■— Mindenképpen szerettem volna dolgozni a nyáron — mondja. — Az építőtábor időpontja ütközött a nyaralással, ezért kerestem máshol munkát. Egy ismerősöm révén kerültem a bőrgyárba. A szárítóban dolgozom. Meg lehet szokni egy idő után, s jól is kereshetek. A nyári külföldi utazásunkhoz szeretnék keresetemmel segíteni a szüleimnek. Édesapám különösen örült az elhatározásomnak. „Legalább megismered, hogy mi a munka” — mondta. Rajtuk kívül még sok középiskolás dolgozik a bőrgyárban, s közülük igen sokan iskolatársaik. — Általában ezekből a középiskolásokból jönnek hozzánk legtöbben nyári munkára. Valószínű, hogy ezekben a gimnáziumokban rangja is van a diákok nyári munkavállalásának. Ezt abból is lemérhetjük — mondja Csiga István, a Pécsi Bőrgyár pártbizottságának titkára —, hogy szinte kizárólag ezektől az iskoláktól kapunk válaszlevelet azokra az értesítésekre, amelyekkel a legjobban dolgozó diákokat külön is elismerjük. A diákok nyári munkájának a saját maguk számára — a pénzkereseten túl — az lenne a legfőbb haszna, hogy valóban megismerjék a munkát. Tapasztalataik azonban meglehetősen vegyesek, s olykor megkérdőjelezi a nevelőhatás szerepet. A felnőtteknek éppen azt nem lenne szabad éreztetni a diákokkal, amit Kazinczy Ákos érzékenyen felfedezett: Itt vannak a diákok, most már lehet lazítani, majd ők dolgoznak. S csodálkozunk, ha néhány év múlva ők is ezt mondják majd. D. I. Nemrég a négy dél-dunántúli megyéből adtunk „teho-körképet", azaz számoltunk be arról, hogy milyen célokra szavazták meg, s milyenekre nem Baranya, Somogy, Tolna és Zala lakosai a területfejlesztési hozzájárulást. A cikkhez küldött kiegészítést a Homorúd Község Tanácsa: ,,A teho megfizetését azért nem tudta az állampolgárok nagy része vállalni, mert az 1985. november 18-án megalakított vizműtársulat lakossági hozzájárulásának összege 30 ezer forintban került elfogadásra. A kereseti viszonyokra is tekintettel, a lakosság további terheket nem tudott vállalni" — írta a végrehajtó bizottság titkára. A szigetvári tanácselnökhelyettes arról tájékoztatott, hogy meg fog épülni a Ma- kovecz Imre által tervezett „Vígadó". A város lakói 67 százalékban mondtak igent a tanácsi elképzelésekre, s évi 1000—1000 forintot vállalva, 10 millió gyűlik össze a művelődési központ építésére a tehóból — ez a Vígadó tervezett költségeinek hetedrésze. Az üzemek, tsz-ek, állami gazdaságok, az áfész, a takarékszövetkezet és más gazdasági egységek vállalásai máris 20 millió forintot tesznek ki, ugyanakkora összeget szavazott meg erre a célra Baranya Megye Tanácsa. A hiányzó 20 milliót a városi tanács tervezett fejlesztési lehetőségei, s további támogatások teszik ki. E további támogatásokban számított a szigetvári tanács, az Állami Ifjúsági A Magyar Kereskedelmi Kamara szeptemberben vegyesvállalati klubot hoz létre. Megalakítása azért vá.t szükségessé, mert már mintegy 60 vegyesvállalat működik Magyarországon, de érdekvédelmi szervezetük még nincs, A vegyesvállalatok ugyanis - mivel tulajdonosaik egy része külföldi cég - nem lehetnek tagjai a Magyar Kereskedelmi Kamarának az alapszabály értelmében. így önálló, klubformában működő érdekvédelmi szervezet alakul, amelyet a Kamara kooperációs tagozata szervez meg. Az érdeklődés már most nagy és a szervezők arBizottság átutalására. A tanácselnök-helyettestől kapott levél szerint „Az Állami Ifjúsági Bizottság az 1986-ra kért támogatást nem adta meg, mivel elsősorban 1986-ban befejezendő létesítményeket támogatott, de levelében közölte, hogy kérelmünket a VII. ötéves tervi esetleges támogatások között továbbra is számon tartják. Mint ismeretes, a közeli napokban átszervezésre került az ÁIB és az OTSH, érthető, hogy az új feladatokhoz lógja az új szervezet, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal a támogatásokat biztosítani a rendelkezésére álló alapokból. Bizunk benne, hogy ezek sorába a szigetvári művelődési központ is belefér” — írja Petőh Sándor elnökhelyettes, aki arról is tájékoztatta lapunkat, hogy folyamatos kapcsolatot tartanak Makovecz Imre Ybl- díjas tervezővel és a GE- NERALART tervező kollektívájával. A beruházási program első változata májusra elkészült, s szakemberekkel való konzultáció után a tanács kérte ennek átdolgozását, az anyagi lehetőségek és támogatásoK üteméhez illesztve. Az új program szeptemberre készül el, s újabb szakmai vita után dönt majd a ta- nócs-vb a részletes kiviteli terv megrendeléséről. A tehóból befolyó, pénzt erre kívánják fordítani idén Szigetvárott, s ehhez tartozik, hogy pályázatot hirdették építészmérnöki állásra. Az építészmérnök fő feladata pedig éppen a művelődési központ építésének szervezése lesz. B. L. ra számítanak, hogy a Magyarországon működő vegyesvállalatok döntő többsége tagja lesz a klubnak. Az új szervezet fórumot biztosít a vegyesvállalatok szakembereinek, hogy kifejthessék véleményüket, hasznos eszmecserét folytathassanak a minisztériumok, irányító szervek képviselőivel. Arra is lehetőséget teremt, hogy a vegyesvállalati vezetők rendszeresen találkozzanak egymással. A klub különböző kiadványokkal is segíti a tagok munkáját, az első már elkészült: a vegyesvállalatok magyarországi alapításáról szóló jogszabályt, s annak kiegészítését ismerteti. Vegyesvállalati klub alakul A Pécsi Apáczai Nevelési Központ 1. sz. iskolája osztrák csereüdülést szervezett a németosztályos tanulóknak. Az elmúlt héten 24 diák hét napot töltött Ausztriában családoknál, ezen a héten pedig Wolfberg és Bad Radkersburg diákjai látogattak Pécsre. Körtvélyesi László felvétele Idegennyelvű tábor gyerekeknek Nyelvtanulás, játék közben Sok-sok játékkal, szinte észrevétlenül tanulnak új szavakat, a mindennapi életben hasznos kifejezéseket, nyelvi fordulatokat azok a gyereke*, akik a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ német és angol nyelvű nyári táborában vesznek részt. Emellett természetesen még másutt is - így például az úttörőházban - működik idegennyefvű tábor. Mi az NK Művelődési Házában működő idegenyelvi műhely által szervezett táborba látogattunk. Ottjártunkkor a délelőtti kirándulás után a délutánt játékos sportfoglal'kozásokkal töltötték. A németesék a Nevelési Központ sportcsarnokában versenyeztek, az angolosökat az uszodában találtuk meg. — Másodszor szerveztünk ilyen tábort, az első tavaly nyáron volt, s nagyon jól sikerűit, a gyerekek igényelték ebben az évben is — mondja dr. Tímár Csabáné táborvezető. — Elsőtől ötödikig jelentkezhettek ide azok, akik a nyelvi műhelyben tanulnak vagy angolul, vagy németül. Egy-egy csoport tizenöt fős, az angol nyelvű táborban hét, a németben öt csoport van, természetesen mindegyiket nyelvtanár vezeti, s érdekesség még, hogy a nyelvtanárokat egy-egy olyan ifjúvezető segíti a munkában, aki szintén beszéli, illetve tanulja a nyelvet. 'A kéthetes tábor minden napjára valamilyen érdekes programot szerveztek a gyerekeknek, így például voltak a Tettyén, a Pintér-kertben, o Dömörkapunál, a Kisréten, a Malomvölgyben, néztek bábelőadást, meghívták a Jókai iskola angol színjátszó csoportját, voltak Püspökszentlászlón, sétát tettek a belvárosban, ami után helytörténeti vetélkedőt szerveztek számukra, ahol a nyeremény is stílusos volt: nyelvi dominót kaptak a legjobbak. Kirándultak Szigetvárra, a Má- révárhoz, Mecseknádasdra, Óbónyára, Ófalura, s ezek a kirándulások nemcsak a nyelv- tanulás szempontjából voltak hasznosak. 'Megismerkedtek régi szakmákkal: a fazekassággal, kékfesréssel, gyertyaöntéssel, látták a bólyi mezőgazda- sági múzeumot, a békáspusztai ménest, a villányi szoborparkot. Nagy élmény volt számukra hogy egy-egy faluban az emberek németül meséltek, mint ahogy az idegennyelvű számháború is, ahol a játék izgalmában észre sem vették, hogy megtanulták a számokat. A tanárok számtalan szókincsfejlesztő játékot játszanak a gyerekekkel, s mindezzel igen rövid idő alatt meg lehet győzni az iskolásokat: a nyelvtanulás örömszerző dolog. Nagyon lényeges, hogy a tanulás nem kötődik iskolapadhoz és táblához, hanem mindazt az újat és hasznosat, amit itt tanulnak, a szabadban játék és szituációk keretében sajátítják el. S az aktívan szerzett tudás tartós •marod, hiszen élményhez kötődik. — Minden nagyon jó mondta az egyik kislány —, csak az a kár, hogy szombaton és vasárnap nincs foglalkozás ... D. Cs. Csereüdülés
