Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-18 / 196. szám

1986. július 18., péntek Dunántúlt napló 3 A teljesítmény pénzben is megméretik Diákok a Bárgyárban Proksza László felvétele Teho-visszhang Diákok a börszáritónál A pedagógusok többsége es­küszik rá, hogy a tizenéves diá­kok munkára neveléséhez az évközben végzett alkalmankén­ti társadalmi munkák nem ele­gendőek. A nevelő hatás akkor érvényesülhet igazán, ha a diák a nyári szünidő alatt néhány hétig olyan munkát is végez, ahol a teljesítménye pénzben is megméretik, s ezzel az anya­gi viszonyok reálisabb érték­rendjébe is belekóstol. Sok szülő ugyanakkor már a nyár elején szinte pánikba esik, mer­re cselleng ellenőrizhetetlenül, felügyelet nélkül, mit csinál majd rengeteg szabadidejével kamasz korú gyermeke, miköz­ben ő a munkáját végzi. A másik oldalon állnak a vállalatok, üzemek, amelyek a szabadságon lévő dolgozók pótlásának gondjaival küszköd­nek. S végül mindig akadnak szép számmal olyan tiszteletre méltóan, előrelátóan gondolko­dó fiatalok, akik nem szüleikre hagyatkozva, hanem maguk erejéből kívánják előteremteni nyári szórakozásuk anyagi fel­tételeit, akár rászorul erre a család, akár nem. E négyféle érdek eredője a nyári diák­munka, amelynek hasznát az esetenkénti ellenpropagandá­nak is minősíthető rossz gya­korlat ellenére sem lehet két­ségbe vonni. A pécsi vállalatok idén is bőségesen kimerítik a diák­munkaerő nyári foglalkoztató­sának lehetőségét. Közülük jó- néhány cég legalább száz diák számára kínált nyári munkát, így például a Pannónia Sör­gyár, a Kertészeti és Parképítő Vállalat és a Pécsi Bőrgyár. A Bőrgyárnál nagy hagyo­mányai vannak a diákmunka­erő foglalkoztatásának, s az egyik legjobban fizető munka­helynek számít hosszú évek óta. — Dolgozóink 70—80 száza­léka a nyári hónapokban veszi ki a szabadságát, s nem is te­hetnek másként, hiszen ekkorra szól a beutalójuk, vagy az is­koláskorú gyermekeik miatt csakis ilyenkor mehet üdülni a család. Alapanyagszállítók va­gyunk, nyáron sem állhat le a gyár, s nem is lehet kisebb a termelés — tájékoztat Szabó Ernő személyzeti főosztályveze­tő. — A munkaidőkiesés pótlá­sára foglalkoztatunk diákokat, sőt idén a hiányzó létszám pót­lására is. Tavaly 124 diók dol­gozott nálunk nyáron, idén 200-at szeretnénk foglalkoztat­ni. A 15—16 évesek 2300—3000 forintot kereshetnek egy hónap alatt könnyű munkahelyen, a 16 éven felüliek valamivel ne­hezebb munkával 3200—5000 forintig, a 18 éven felüliek a teljesítménytől függően akár 7500 forintot is. Több éves ta­pasztalat szerint a diákmunka­erő alkalmazása nem rontja a teljesítményt, sőt: zömük, ha már dolgozik, jól akar keresni, s néhány héten át képes rá­hajtani, s átlagon felül produ­kálni. Az indítékban, a célokban nincs sok különbség, hogy miért is vállal nyári munkát egy ti­zenéves diák. Pénzt akar ke­resni, s mór előre eltervezi, hogy mire fogja költeni. Weisz Gabriella 16 éves, a Komarov Gimnázium tanulója. Egy hónapra jött dolgozni a bőrgyárba, a sertésvelúr szárí­tóba. Nem teljesen idegen számára ez a környezet, hiszen édesanyja a gyár dolgozója, technikus a kísérleti műhely­ben. — Tavaly a vasútnál dolgoz­tam a nyáron — meséli. — Idén a barátnőmet is rábírtam, hogy jöjjön velem együtt dol­gozni a bőrgyárba. Az őszi országjárásra szeretném össze­gyűjteni itteni munkámmal a pénzt. A munkahelyen eléggé kedvesen fogadtak, a munka sem különösebben nehéz, csak a korai ébresztőt nem könnyű megszokni: 5.45-re járunk be dolgozni. Kazinczy Ákos 17 éves, a Széchenyi Gimnázium tanulója. Édesapja tanácsi dolgozó, édesanyja iskolaigazgató. — Mindketten csak helyesel­ték, hogy munkát vállalok. Körülnéztem, hogy hol fizetnek a legjobban, s ennek alapján, kötöttem ki a bőrgyárban. Há­rom hétre jöttem, s úgy szá­moltam ki, hogy 2600 forintot fogok keresni ez idő alatt, ami majd jól jön zsebpénznek a görögországi nyaraláshoz. Az a munkám, hogy a bőröket szá­moljam, a mérlegre rakjam, az­tán vissza. Nem nehéz, csak roppantul monoton, s ez a fá­rasztó benne. Márton Péter 16 éves, a Nagy Lajos Gimnázium tanuló­ja. Édesapja az Agrobernél dolgozik, édesanyja a Konzum Áruház ellenőrzési és rendésze­ti osztályának a vezetője. ■— Mindenképpen szerettem volna dolgozni a nyáron — mondja. — Az építőtábor idő­pontja ütközött a nyaralással, ezért kerestem máshol munkát. Egy ismerősöm révén kerültem a bőrgyárba. A szárítóban dol­gozom. Meg lehet szokni egy idő után, s jól is kereshetek. A nyári külföldi utazásunkhoz sze­retnék keresetemmel segíteni a szüleimnek. Édesapám különö­sen örült az elhatározásomnak. „Legalább megismered, hogy mi a munka” — mondta. Rajtuk kívül még sok középis­kolás dolgozik a bőrgyárban, s közülük igen sokan iskolatár­saik. — Általában ezekből a kö­zépiskolásokból jönnek hozzánk legtöbben nyári munkára. Va­lószínű, hogy ezekben a gimná­ziumokban rangja is van a diá­kok nyári munkavállalásának. Ezt abból is lemérhetjük — mondja Csiga István, a Pécsi Bőrgyár pártbizottságának tit­kára —, hogy szinte kizárólag ezektől az iskoláktól kapunk válaszlevelet azokra az értesí­tésekre, amelyekkel a legjob­ban dolgozó diákokat külön is elismerjük. A diákok nyári munkájának a saját maguk számára — a pénzkereseten túl — az lenne a legfőbb haszna, hogy való­ban megismerjék a munkát. Tapasztalataik azonban megle­hetősen vegyesek, s olykor megkérdőjelezi a nevelőhatás szerepet. A felnőtteknek éppen azt nem lenne szabad éreztet­ni a diákokkal, amit Kazinczy Ákos érzékenyen felfedezett: Itt vannak a diákok, most már le­het lazítani, majd ők dolgoz­nak. S csodálkozunk, ha né­hány év múlva ők is ezt mond­ják majd. D. I. Nemrég a négy dél-du­nántúli megyéből adtunk „teho-körképet", azaz szá­moltunk be arról, hogy mi­lyen célokra szavazták meg, s milyenekre nem Ba­ranya, Somogy, Tolna és Zala lakosai a területfej­lesztési hozzájárulást. A cikkhez küldött kiegé­szítést a Homorúd Község Tanácsa: ,,A teho megfize­tését azért nem tudta az állampolgárok nagy része vállalni, mert az 1985. no­vember 18-án megalakított vizműtársulat lakossági hoz­zájárulásának összege 30 ezer forintban került elfoga­dásra. A kereseti viszonyok­ra is tekintettel, a lakos­ság további terheket nem tudott vállalni" — írta a végrehajtó bizottság titká­ra. A szigetvári tanácselnök­helyettes arról tájékoztatott, hogy meg fog épülni a Ma- kovecz Imre által tervezett „Vígadó". A város lakói 67 százalékban mondtak igent a tanácsi elképzelé­sekre, s évi 1000—1000 fo­rintot vállalva, 10 millió gyűlik össze a művelődési központ építésére a tehóból — ez a Vígadó tervezett költségeinek hetedrésze. Az üzemek, tsz-ek, állami gaz­daságok, az áfész, a taka­rékszövetkezet és más gaz­dasági egységek vállalásai máris 20 millió forintot tesznek ki, ugyanakkora összeget szavazott meg er­re a célra Baranya Megye Tanácsa. A hiányzó 20 mil­liót a városi tanács terve­zett fejlesztési lehetőségei, s további támogatások te­szik ki. E további támogatások­ban számított a szigetvári tanács, az Állami Ifjúsági A Magyar Kereskedelmi Ka­mara szeptemberben vegyes­vállalati klubot hoz létre. Megalakítása azért vá.t szükségessé, mert már mint­egy 60 vegyesvállalat műkö­dik Magyarországon, de ér­dekvédelmi szervezetük még nincs, A vegyesvállalatok ugyanis - mivel tulajdono­saik egy része külföldi cég - nem lehetnek tagjai a Ma­gyar Kereskedelmi Kamará­nak az alapszabály értelmé­ben. így önálló, klubformában működő érdekvédelmi szerve­zet alakul, amelyet a Kama­ra kooperációs tagozata szer­vez meg. Az érdeklődés már most nagy és a szervezők ar­Bizottság átutalására. A ta­nácselnök-helyettestől ka­pott levél szerint „Az Álla­mi Ifjúsági Bizottság az 1986-ra kért támogatást nem adta meg, mivel első­sorban 1986-ban befejezen­dő létesítményeket támoga­tott, de levelében közölte, hogy kérelmünket a VII. öt­éves tervi esetleges támo­gatások között továbbra is számon tartják. Mint isme­retes, a közeli napokban átszervezésre került az ÁIB és az OTSH, érthető, hogy az új feladatokhoz lógja az új szervezet, az Állami If­júsági és Sporthivatal a tá­mogatásokat biztosítani a rendelkezésére álló alapok­ból. Bizunk benne, hogy ezek sorába a szigetvári művelődési központ is be­lefér” — írja Petőh Sándor elnökhelyettes, aki arról is tájékoztatta lapunkat, hogy folyamatos kapcsolatot tar­tanak Makovecz Imre Ybl- díjas tervezővel és a GE- NERALART tervező kollektí­vájával. A beruházási prog­ram első változata május­ra elkészült, s szakembe­rekkel való konzultáció után a tanács kérte ennek át­dolgozását, az anyagi le­hetőségek és támogatásoK üteméhez illesztve. Az új program szeptemberre ké­szül el, s újabb szakmai vi­ta után dönt majd a ta- nócs-vb a részletes kiviteli terv megrendeléséről. A tehóból befolyó, pénzt erre kívánják fordítani idén Szigetvárott, s ehhez tarto­zik, hogy pályázatot hirdet­ték építészmérnöki állásra. Az építészmérnök fő fel­adata pedig éppen a mű­velődési központ építésé­nek szervezése lesz. B. L. ra számítanak, hogy a Ma­gyarországon működő vegyes­vállalatok döntő többsége tagja lesz a klubnak. Az új szervezet fórumot biztosít a vegyesvállalatok szakembereinek, hogy kifejt­hessék véleményüket, hasznos eszmecserét folytathassanak a minisztériumok, irányító szer­vek képviselőivel. Arra is le­hetőséget teremt, hogy a ve­gyesvállalati vezetők rendsze­resen találkozzanak egymás­sal. A klub különböző kiad­ványokkal is segíti a tagok munkáját, az első már elké­szült: a vegyesvállalatok ma­gyarországi alapításáról szó­ló jogszabályt, s annak ki­egészítését ismerteti. Vegyesvállalati klub alakul A Pécsi Apáczai Nevelési Központ 1. sz. iskolája osztrák cse­reüdülést szervezett a németosztályos tanulóknak. Az elmúlt héten 24 diák hét napot töltött Ausztriában családoknál, ezen a héten pedig Wolfberg és Bad Radkersburg diákjai látogat­tak Pécsre. Körtvélyesi László felvétele Idegennyelvű tábor gyerekeknek Nyelvtanulás, játék közben Sok-sok játékkal, szinte ész­revétlenül tanulnak új szava­kat, a mindennapi életben hasznos kifejezéseket, nyelvi fordulatokat azok a gyereke*, akik a pécsi Apáczai Csere Já­nos Nevelési Központ német és angol nyelvű nyári táborá­ban vesznek részt. Emellett ter­mészetesen még másutt is - így például az úttörőházban - működik idegennyefvű tábor. Mi az NK Művelődési Házá­ban működő idegenyelvi mű­hely által szervezett táborba látogattunk. Ottjártunkkor a délelőtti ki­rándulás után a délutánt já­tékos sportfoglal'kozásokkal töl­tötték. A németesék a Nevelési Központ sportcsarnokában ver­senyeztek, az angolosökat az uszodában találtuk meg. — Másodszor szerveztünk ilyen tábort, az első tavaly nyá­ron volt, s nagyon jól sikerűit, a gyerekek igényelték ebben az évben is — mondja dr. Tímár Csabáné táborvezető. — Elsőtől ötödikig jelentkezhettek ide azok, akik a nyelvi műhelyben tanulnak vagy angolul, vagy németül. Egy-egy csoport tizen­öt fős, az angol nyelvű tábor­ban hét, a németben öt cso­port van, természetesen mind­egyiket nyelvtanár vezeti, s ér­dekesség még, hogy a nyelv­tanárokat egy-egy olyan ifjú­vezető segíti a munkában, aki szintén beszéli, illetve tanulja a nyelvet. 'A kéthetes tábor minden napjára valamilyen érdekes programot szerveztek a gyere­keknek, így például voltak a Tettyén, a Pintér-kertben, o Dömörkapunál, a Kisréten, a Malomvölgyben, néztek báb­előadást, meghívták a Jókai is­kola angol színjátszó csoport­ját, voltak Püspökszentlászlón, sétát tettek a belvárosban, ami után helytörténeti vetélkedőt szerveztek számukra, ahol a nyeremény is stílusos volt: nyel­vi dominót kaptak a legjobbak. Kirándultak Szigetvárra, a Má- révárhoz, Mecseknádasdra, Óbónyára, Ófalura, s ezek a kirándulások nemcsak a nyelv- tanulás szempontjából voltak hasznosak. 'Megismerkedtek ré­gi szakmákkal: a fazekasság­gal, kékfesréssel, gyertyaöntés­sel, látták a bólyi mezőgazda- sági múzeumot, a békáspusztai ménest, a villányi szoborparkot. Nagy élmény volt számukra hogy egy-egy faluban az em­berek németül meséltek, mint ahogy az idegennyelvű szám­háború is, ahol a játék izgal­mában észre sem vették, hogy megtanulták a számokat. A ta­nárok számtalan szókincsfej­lesztő játékot játszanak a gye­rekekkel, s mindezzel igen rö­vid idő alatt meg lehet győzni az iskolásokat: a nyelvtanulás örömszerző dolog. Nagyon lé­nyeges, hogy a tanulás nem kötődik iskolapadhoz és táblá­hoz, hanem mindazt az újat és hasznosat, amit itt tanulnak, a szabadban játék és szituációk keretében sajátítják el. S az aktívan szerzett tudás tartós •marod, hiszen élményhez kötő­dik. — Minden nagyon jó mondta az egyik kislány —, csak az a kár, hogy szombaton és vasárnap nincs foglalko­zás ... D. Cs. Csereüdülés

Next

/
Oldalképek
Tartalom