Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-15 / 193. szám

1986. július 15., kedd Dunüntuii napló 5 Nemzetiségi múzeum­vezetők tanácskozása Hétfőn rendezték meg a nemzetiségi múzeumok vezetőinek országos ta­nácskozását Tatán, a Ko­márom Megyei Múzeumok Igazgatóságán. A dél­szláv, a német, a román és a szlovák nemzetiségi bázismúzeumok (orszá­gos hatáskörű intézmé­nyek) vezetői, valamint a Művelődési Minisztérium és a nemzetiségi szövet­ségek képviselői össze­gezték a magyarországi nemzetiségiek gazdag néphagyományának kuta­tásában, ápolásában el­ért eredményeket. A tanácskozáson el­mondták, hogy különö­sen az elmúlt másfél év­tized alatt bontakozott ki hazánkban széles körű gyűjtőmunka, s ennek eredményeként a múlt év végéig 31 olyan nemze­tiségi tájház nyílt az or­szág különböző vidékein, ahol bemutatják a nem­zetiségieket huszadik szá­zad eleji életformáját, használati eszközeit; eze­ken kívül több mint fél­száz állandó jellegű nem­zetiségi kiállítás és gyűj­temény várja a látogató­kat. Számottevő előrelé­pést hozott a nemzetisé­gi folklórhagyományok gyűjtésében az országos hatáskörrel feljogosított nemzetiségi bázismúzeu­mok létrehozása; 1974- ben Tatán német, Mohá­cson délszláv, Békéscsa­bán szlovák és román bá­zismúzeumot alapítottak. Ezek a központi intézmé­nyek jelentős szerepet töl­tenek be a nemzetiségiek művelődésében, néprajzi értékeik és hagyomá­nyaik feltárásában, múlt­juk megismertetésében. A négy bázismúzeumban évente 130 000 látogató fordul meg. Az állandó helyi kiállításaikon kívül az ország más részein is rendszeresen bemutatják gyűjteményüket, sőt kül­földön is rendeznek kiál­lításokat. A bázismúzeu­mok szakmai segítséget nyújtanak a tájházaxnak kiállítások rendezéséhez és a birtokukba kerülő tárgyak, eszközök, visele­téi restaurálásához. Sokakat érintő tanácskozás zajlott le tegnap délben Pé­csett, a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Ka­rón: az úgynevezett felvételi csúcsbizottság ült össze utolsó egyeztetésre és tájékoztatásra az érintett tanszékek vezetői­vel és a dél-dunántúli megyei tanácsok, a Baranya Megyei és Városi Pártbizottság és Ta­nács képviselőivel: ismertették az egyes szakokra felvettek ne­vét és pontszámát. A Tanár­képző Kar egyetemi tagozatá­ra 326-an, a főiskolai tagozat­ra 557-en jelentkeztek. Dr. Kozma László dékán el­mondta: a felvételi vizsgák rendben lezajlottak, a felvételi bizottságok március óta tartó munkája befejezéshez közele­dik. Ezután dr. Bókay Antal dékánhelyettes az egyetemi je­lentkezésekről szólt: javult a bővült Vendégvárás Szegeden Értékelték a komlói ; sütőüzem tevékenységét A kenyér- és péksütemény minőségévei, ellátásával évek­kel ezelőtt állandó problémája volt a Komlón és környékén élőknek. Ezért épített új sütő­üzemet Komlón a Baranya Me­gyei Sütőipari Vállalat. Tegnap a Komlói Tanács végrehajtó bizottsági ülésén többek között az új sütőüzem tevékenységével!, az ellátás alakulásával foglalkoztak. Lemle János, a vállalat fő­mérnöke beszámolt az új üzem tevékenységéről. Az üzem Komló város mellett 27 környe­ző település teljes ellátását, továbbá 29 település péksüte­ménnyel Való ellátását végzi. Ez napi átlagban 13 tonna ke­nyeret és 70 ezer péksüteményt jelent. Jelenleg nyolcféle ke­nyér, tizennégy féle hagyomá­nyos, és nyolcféle töltelékes péksütemény előállítása törté­nik az üzemben. A műszaki színvonal a vál­lalat üzemei közül itt a legkor­szerűbb. A középüzemi nagy­ság miatt viszont nem lehet teljesen gépesíteni, és automa­tizálni a munkafolyamatokat. A dolgozóknak javultak a mun­kakörülményei, korszerűbb lett a belső szállítás, adagolás, a tésztakészítés, javult a minő­ség. Mindezek mellett néhány régi gond megmaradt és újak is a felszínre kerültek. Tovább­ra is gond a munkaerő hiánya. A városszéli üzemtelepítés miatt megnőtt a dolgozók uta­zásra fordított ideje, mind ke­vesebben vállalják a három műszakot. Nehezítik a vásárlói szoká­sok is a termelést — szinte mindenki reggel szeretne friss kenyeret, pékárut venni. Enne* érdekében a termékek egy ré­szét előző nap délutánján, éj­szakáján kell előállítani. Mire a fogyasztókhoz kerül — még­sem forró, friss. Legnehezebb feladat az áruterítés ütemezé­se és időbeni teljesítése. A ke­reskedelmi partnerek szoros szállítási időpontjait néha nem lehet végrehajtani: gond van a tárgyi és a személyi feltéte­lekkel. Több olyan kistelepülés van, ahova naponta nem tud­nak friss árut szállítani, mert nincs nyitva mindennap a bolt, illetve nem kifizetődő a szállí­tás. Jövőbeni feladatnak tekintik a szállítási időpontok betartá­sát, a szállítás kultúráltságának Fotó: Cseri László Délelőtti műszak a Komlói Kenyérgyárban A szegedi vendéglátó és kereskedelmi vállalatok, szö­vetkezetek, idegenforgalmi iro­dák felkészültek a hét végén kezdődő ünnepi hetek — a szabadtéri játékok, az Ipari Vásár és más rendezvények — várhatóan mintegy 400 000 főnyi vendégseregének foga­dására. Naponta mintegy öt­ezer hazai és külföldi turista elszállásolásáról, harmincöt- ezer reggeli, ebéd, vacsora felszolgálásáról gondoskod­nak. A vendéglátó személyze­tet idegen nyelveket beszélő egyetemisták, főiskolások fel­vételével bővítették. Az éttermek, cukrászdák pálmákkal övezett, színes sát­ras, gombaernyős teraszokkal bővültek. így kétszerezte meg területét a vendégek kedvelt találkozóhelye, a Virág Cuk­rászda. A Tisza-parti halász­csárdát szintén csaknem a duplájára bővítették. A Sze­ged étterem háromszáz négy­zetméteres sátrat szövetett az Újszeged! Szövőgyárral nyitott terasza Tőié. Sajtótájékoztató az Országos Tudományos Kutatási Alap felhasználásáról javítását tiszta rekeszekkel, a későbbiekben pedig konténe­rekkel. A Komlói Városi Tanács V. B. termelésellátás-felügyeleti osz­tályvezetője, Varga Tiborné ki­egészítő jelentésében megálla­pította, hogy Komlónak és vá­roskörnyékének kenyér- és péksüteménnyel való ellátása megoldódott. Az új kenyérgyár átadását követően az előállí­tott termékek választéka bővült, és javult a minőség. A hiá­nyosságok elenyészőek. Ezt követően különböző kér­désekkel fordultak a vb-tag- jai és állandóan meghívottjai Lemle Jánoshoz:- Milyen a kenyérgyár el­helyezése? Mennyi zsemlemor­zsa készül? Miért nincs sóskifli, sósperec? Miért nem veszik vissza a száraz kenyeret? Lemle János főmérnök: — A kenyérgyár elhelyezése nem a legszerencsésebb — tá­vol esik a várostól. A területet a tanács jelölte ki és biztosí­totta. Emiatt problémás a dol­gozók utaztatása: nálunk lép­csőzetes munkakezdés van, óránként jönnek az emberek. Nem lehet Így buszt indítani néhány ember kedvéért. Meg­oldás a mikrobusz lenne. Nem tudjuk megvásárolni. Zsemle- morzsából óriási 'készletünk van — ezért nem vesszük vissza a száraz kenyeret. A zsemléket, zsemlevekniket viszont vissza­vesszük. Sós kiflit azért nem ■készítünk, mert a fémszerkeze­tű a lagú f kemencét tönkreten­né. A sósperec rendkívül mun­kaigényes — nincs rá ember. Helyette sósrudat ajánlunk fel a vásárlóknak. Végül Morber János tanács­elnök értékelte a beszámolót. Elégedettek a komlói sütőüzem tevékenységével; várják, hogy a felmerülő gondokat minél előbb megoldják. A. E. Falusi nyaralás a Mecsekben Vidéki nyaralásra várjáx vendégeiket a falusi turizmus újonnan kiépült Mecsek-kör- nyéki hálózatához tartozó ba­ranyai kistelepülések. Hazánk legdélibb fekvésű középhegy­ségének festői tájain négy község hívogatja az üdülő­vendégeket. A Mecsek nyuga­ti lábánál, a tóparti kirán­dulóhelyéről ismert Bükkösdön, a hegység északi oldalán, a gyógyvizes fürdőjéről neveze­tet Magyarhertelenden, a Ke- leti-Mecsekben pedig a kö­zépkori Máré vár közelében levő Magyaregregyen, s az államalapítás-korabeli Bencés apátságról és Anjou-kori vá­ráról híres Pécsváradon vár­ják a házigazdák a hozzájuk betérő nyaralókat. A falusi turizmus feltételei­nek megteremtésén munkálko­dó megyei idegenforgalmi hi­vatal, a Mecsektourist gon­doskodott arról, hogy a ba­ranyai községekben megpihe­nő üdülővendégek helyben ét­kezhessenek, ezért csak azok­kal a gazdákkal kötött szer­eződést, akiknek az előírt ké­nyelmi feltételeknek megfele­lő otthona házias kosztot kí­náló kisvendéglő közelében van, vagy maguk vállalják, hogy a kvártélyon kívül főtt ételt is adnak vendégeiknek. A Mecsek vidékének törté­nelmi emlékekben és termé­szeti szépségekben bővelkedő, ám eddig kevéssé látogatott turisztikai pontjai iránt egyre inkább érdeklődnek a külföl­diek is. Tavaly minden har­madik vendégüket határain­kon túlról fogadták a községek új szállásai, és a vidéki ven­déglátás népszerűségének nö­vekedését jelzi, hogy az idén minden helyet előre lefoglal­tak Bükkösdön. Többségét az NDK-bóI érkező turisták. Az Országos Tudományos Kutatási Alap felhasználásáról tartott sajtótájékoztatót hétfőn Láng István, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára, az alap bizottságának elnöke, az MTA székházában. A főtitkár elmondta: a kuta­tási alapból - amelyet a Mi­nisztertanács Tudománypoliti­kai Bizottsága hozott létre 1986. január 1-jén — az erede­ti, időszerű és nemzetközi vi­szonylatban is kiemelkedő szín­vonalú tudományos kutatáso­kat támogatják, elsősorban az akadémiai kutatóintézetekben és felsőoktatási intézmények­ben. A VII. ötéves terv idejűén 3,8—4 milliárd forintot használ­hatnak fel, ennek fele működé­si költségekre, másik fele a kutatási infrastruktúra fejlesz­tésére, műszerbeszerzésre for­dítható. Építési beruházást és felújítást nem finanszírozhat­nak ebből az összegből. Az alap felhasználására az elmúlt év decemberében nyil­vános pályázatot hirdettek, amelyre 1926 témát küldtek be kutatókollektívák és egyé­nek. A pályázatokat az MTA tudományos testületéi, alkalmi zsűrik és felkért hazai szakér­tők bírálták el, és rangsorolták. A bírálatban 1506 szakértő működött közre, összesen 83 szakterületi zsűri, bíráló bizott­ság ellenőrizte az egyéni véle­ményezők döntéseit. Az akadé­mia 10 tudományos osztálya langsorolta a pályázatokat, s három alelnöki bizottság te­kintette át a javaslatokat. Láng István szólt arról, hogy az előírásoknak megfelelően jú­lius 15-ig döntöttek a pályáza­tok sorsáról: az Országos Tu­dományos Kutatási Alap Bi­zottsága egyhangú állásfogla­lása alapján 761 pályázat — az összesnek 40 százaléka — kap támogatást. A kutatások időtartama 2-4 év között vál­tozik. Működési költségekre, műszerberuházásra és a szá­mítástechnikai infrastruktúra fejlesztésére. 2 milliárd 45 mil­lió forintot fordítanak. Az el­fogadott pályázatok beruházá­si igénye 776 millió forint. A kutatási alap bizottsága 400 millió forintot műszerbeszer­zésre, 100 milliót pedig szá­mítástechnikai infrastruktúra fejlesztésére hagyott jóvá. Egy pályázatra átlagosan 2,7 mil­lió forint támogatás jut. Az összegek 16 százalékát a tár­sadalomtudományok, 34 szá­zalékát az élettud.ományok és 50 százalékát a természettudo­mányok kapják. A 4egtöbb mű­ködési támogatás a kemote­rápiás, az immunológiai, és a kísérleti atomkutatásoknak jut. Arányaiban a legtöbbet a Ma­gyar Tudományos Akadémia, a ■Művelődési, az Egészségügyi, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium nyerte el. Az elfogadott pályázatok 3600 kutatót, oktatót érintenek, a hazai kutatási és fejlesztési te­vékenységet folytatók 10 szá­zalékát. A 761 témavezető kö­zül 95-en 40 évnél fiatalabbak. Az elfogadott pályázatoknak' 53 százalékát több kutatóhely együttesen nyújtotta be. Az akadémia tagjai összesen 124 művel pályáztak, ebből 97-et fogadtak el. Az élelmiszerek nyári tárolása Pontok és hallgatók S Rövidesen postára adják az értesítéseket jelentkezők tudásánál színvo­nala, ezért emelkedett a pont­határ. Jelenleg ez a határ ala­csonyabb ugyan a budapesti ■bölcsészettudományi karénál, de hasonló a szegedi és debre­ceni egyeteméhez: szakonként változik, általában 99-98 pont körül van. Érdekességképpen: a legalacsonyabb a magyar­francia szakon volt - 89 pont —, a legmagasabb az iroda­lom-magyar nyelv szakon — 97 pont. Csak a magyar-olasz szakon volt nehézség a felvé­teli keret betöltésével, egy hallgató jutott be (118 pont­tal) az eredetileg meg nem hirdetett orosz-francia szak­ra. Az egyetemi tagozatra ösz- szesen 112-t vettek fel. A főiskolai tagozaton 265-en lesznek első évesek, ehhez jön­nek az előfelvételisek. A tech­nika-fizika szakra nem volt ér­tékelhető tudású jelentkező, kevesen jötek a matematika­kémia, a biológia-földrajz és a matematika-technika szakra is, de pótfelvételit nem hirdet­nek, hanem a Művelődési Mi­nisztérium jelenlévő képviselői­től más főiskolákra jelentke­zettek átirányítását kérték a pécsiek. Dr. Misky György dé­kánhelyettes ismertette az ered­ményeket, elmondta, hogy a pécsi főiskola ponthatáraival nem a legjobb, de a legjobbak között van más intézmények­hez hasonlítva. A csúcsot a földrajz-biológia 91 pontja, ez alsó hptárt a matematika­kémia 74 pontja jelentette. A nappali tagozat után meg­vitatták a levelező tagozat hallgatóira vonatkozó döntése­ket is. Az értesítéseket a felvé­telről vagy elutasításról ma kezdik postázni a tanulmányi osztályon. G. T. A nyár eddig eltelt hetei­ben több ételmérgezés tör­tént. A helytelen tárolás, el­készítési mód előidézte étel- mérgezések elkerülésére hasz­nos néhány tanácsot megszív­lelni - mondotta jJr. Novotny Tibor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi In­tézet főigazgató-helyettese az MTI munkatársának adott nyi­latkozatában. Már a vásárláskor ajánla­tos ügyelni: különösen a nyá­ri hónapokban lényeges a ter­mékek csomagolásán feltünte­tett fogyaszthatósági idő fi­gyelembe vétele, mivel a le­járaton túl nagy a veszélye a megromlásnak. Az egyes élel­miszereket a tárolásnál el kell különíteni. A hűtő hőfokát célszerű ellenőrizni, s ajánla­tos a maximális értékre állí­tani, ha hosszabb időre kí­vánnak elhelyezni benne bizo­nyos ételeket. Fontos tudni, hogy egyes élelmiszerek a hű­tőben is bomlanak, ezért eze­ket — különösen a virsli-, és a felvágott féléket — egy-két napnál tovább semmiképpen sem szabad tartani. Az élel­miszereket megfelelő csomago­lásban szükséges elhelyezni a hűtőszekrényben. A konyhaasztalon ne he­lyezzék egymás közelébe a fertőzési veszélyt is magukban rejlő élelmiszereket, például a tojást, a húst, a földes zöld­ségféléket. Ezeket különös gonddal kell megtisztítani. A tojás héján például — bár szemmel nem látható a szeny- nyeződés — nem ritkán talál­hatók fertőző bélbaktérlumok. Ezért célszerű a felhasznódás előtt megmosni. Nyers tojásos ételeket a nyári időszakban 'minél kevesebbet készítsenek, akkor is csak friss tojásból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom