Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-14 / 192. szám

Dunántúlt napló 1986. július 14., hétfő Bánya manó és á Bors Készül a baranyai sajtébibliográfia Érdemes jól figyelni, kedves olvasó! A következő, ma már kissé kacifántosnak tűnő mon­dat a kezdet. A pécsi hírlapírás legelsője, illetve az első előtti dokumentum egy hamvába holt kezdeményezés. Az akkori városi vezetés válasza a hírlap­alapítási kérelemre: „minthogy illyes írásból nemcsak a kö­zönségre. hanem ezen városra különösen a kereskedés és más gazdaságbéli tárgyak, így nem­különben a kihirdetések dolgá­ban annál is inkább, mivél az egész Alsó Magyar Ország Illyés intézeti híjjával tetemes hasznot háromoltatna . Az­tán végül is — az eddigi for­rások alapján — talán egyetlen száma sem jelent meg a Fünf- kirchener Intelligenz Wochen Blattnak, 1832-ben. A Fünfkir- chener Zeitung volt az első lap 1848-ban. Ennek az újságnak, Pécsi Tárogató néven magyar nyelvű melléklete volt. (Akko­riban Pécs 20 ezer lakosából 5000 beszélt magyarul.) Nemrégiben szenzációs „le­letre" bukkant Móró Mariann, a Baranya Megyei Levéltár munkatársa. Megtalálta egy eddig nem ismert újság, a szintén 1848-ban Pécsett meg­jelent Das Fünfkirchener Berg- mandl (Pécsi Bányamanó) egy példányát. Móró Mariannt saj­nos nem tudtam elérni (sza­badságon van), így munkámat „objektív nehézségek gátolták". Ez utóbbi mondatról a követ­kezőket írja a Pécsett legutóbb megjelent 8 oldalas vicclap, a Baranya megyei Bors egyik szá­mának közmondásgyűjteménye: „Újonnan keletkezett szólás- mondás. Jobb hiján takarózós­ra használják ..." A mai Lu­dashoz hasonló formótemú új­ság amúgy is több érdekessé­get tartalmazott. 1953—54-ben jelent meg először Baranya megyei Fényszóró majd Bara­nya megyei Bors címen, és sok­szor valóban a „nevetéstől könnyeztető” volt. Néhány megjelent lapszá­mának főhősei mások mellett Slicc Béby Tüke, Bertalan és Hájas Bence voltak, egy-egy tipikus viselkedésforma megje­lenítőiként, valamint mindegyik számában fricskázott helyi veze­tőket is. Az 1954-re szóló új­évi kívánalmai között pedig többek közt ez szerepel: „A Nádornak fehérszínű feketéket, mert fekete feketéjük úgysem fekete." A kezdeteket és a vicclapot annak okán idéztem fel, hogy befejezéséhez közelednek Ba­ranya sajtóbibliográfiájának munkálatai. Surján Miklósnak, a Megyei Könyvtár igazgató- helyettesének vezetésével Ke­rekes Imre és Horváth Eszter a könyvtár munkatársai hosszú évek alapos munkájával meg­kísérlik számbavenni valameny- nyi, a megyében megjelent hír­lapot, folyóiratot, alkalmi és időszaki kiadványt. Ezek száma jelen pillanatban, a kutatók tá­jékoztatása szerint meghaladja a kilencszázezret. (Húsz éve 660 000 volt.) A leendő bara­nyai sajtóbibliográfia, amely várhatóan 1988-ban jelenik meg, tartalmazza valamennyi kiadvány főbb adatait, és ami különösen a kutatóknak fon­tos, megadja lelőhelyüket is. Bozsik L. Újévi tanács 1953-ból * a b«r*. áe #rl« f** Lábműtét után - Mágnás Miska m Beszélgetés Spindler Bélával — Az érzelmes részeket egy kicsit idézőjelbe tesszük, a fellelhető humort elmélyítjük, hogy ne csak elandalíston, szórakoztasson is az operett - kezdi, szinte kérdés nélkül Spindler Béla. A kaposvári színház népszerű, fiatal mű­vésze lesz a Pécsi Nyári Szín­ház Mágnás Miska című elő­adásának címszereplője. Szir­mai Albert operettjét, amelyet a 18-i bemutató után több­ször is játszanak a pécsi sza­badtéri színpadon, Bagossy László rendezi. — Sok operettben szerepel­tem az elmúlt nyolc évben Kaposvárott, valószínűleg en­nek alapján kért meg Havasi András, színházunk karmeste­re, hogy vállaljam el Miskát, ha vap kedvem. — És volt... — vetem köz­be, és rájövök a felcsillanó szemből, néhány önkéntelen mozdulatból, hogy más kér­désre ennél szívesebben nem is válaszolna Spindles Béla. — Több okból is. Nemrégi­ben operálták a térdem, mert jó féléve a Munkásoperett egyik próbáján elszakadt há­rom szalag benne. így régen játszhattam jelentős szerepet. Miska figurája pedig különö­sen kedvemre való. Magam is paraszti származású vagyok. Nagyon nehéz volt nekem is megtanulnom a „rétegek kö­zötti közlekedés" írott és írat­lan szabályait. — Azt mondják, öröm ön­nel dolgozni a próbákon . . . — Hm... — mosolyodik el és látom, valahol büszke is magára a megjegyzés miatt. — Említettem, hogy közel áll a szerep, ilyenkor köny- nyebb... s jó a hangulat is. — Tudja már a szöveget? — Mivel közben, néhány es­tén a Hilton szállóban is fel­lépek, már úgy jöttem ide. hogy megtanultam mindent. — ötven oldalnyi a szerepe. Mennyi időre volt szüksége a-biztos szövegtudáshoz? — Egy hét alatt betanultam, napi két-hórom órát magol va. Ennyit bír az agyam. — Változtat valamit az ere­deti librettón? Egy pillanatra rámnéz szú­rósan, és nem tudom eldön­teni rosszaló-e ez a pillantás vagy valami olyasmire vonat­kozik, amikor természetesen igen kell hogy legyen a vá­lasz. — Lesz egy-két saját mon­datom, de ezek estéről estére változhatnak. A darab humo­ros oldalát akarom erősíteni. — Másként is mozog majd a két különböző kosztümben? — Biztosan. Megpróbálom megtalálni a megfelelő tartá­sokat a parasztfiúhoz és a grófhoz, elegyítve az 1986 - ban élő gazdagok és szegé­nyek világának felvillantásá­val. — fejezi be. Felált és el­siet, • este a Hiltonban várják, aztán július 18-tól Mágnás Miska szerepében bizonyíthat­ja újra a tehetségét. Kíván­csian várjuk. Miska esete ma is izgalmas: pénztelenből pén­zessé válni másfél órárd is nagy feladat. Bozsik László Forró téa olfja a szomjúságot’ Meleg napok Nyáron a nagy meleg foko­zott megterhelést ró a szerve­zetre, .felborulhat a hőleadós egyensúlya. A levegő páratar­talma sokszor a trópusokon észlelhető értékekig emelkedik. A nap infravörös sugarai' fül­ledtté teszik a levegőt. A me­leg hat az érzékszerveinkre, a biológiai ritmusra, hangula­tunkra, alvásunkra, pihené­sünkre és munka kedvünkre is. Idegesebbek, ingerültebbek le­szünk. Har a magas hőmérséklet mellett még a páratartalom is jelentős, fokozott próbatétel elé kerül szervezetünk. A tetemes páratartalom gátolja a termé­szetes' hőleadást, a verejtéke­zést. Nehezített a szív-, a ke­ringési- és a légzőszervek mű­ködése. Könnyen felborulhat a só- és vízháztartásunk. »Téves elképzelés, hogy bár­milyen folyadék oltja a szom­júságot. Sokan literszámra isz- szák a. vizet, a fröccsöt,. a sört. Pedig a szomjúságot csak úgy tudjuk csillapítani, ha a víz mellett az elveszett sót is pó­toljuk. Kiváló e célra az aludt­tej, a hideg tej, a savanykás gyümölcs, a gyümölcslé vagy a húsleves. A tea is oltja a szom­júságot, de csak akkor, ha me­legen, majdnem forrón isszuk meg. A feketekávét nem ajánljuk, mert pillanatnyilag ugyan fris­sít, de néhány óra múlva ked­vezőtlen a visszahatás. Fel­használja a szervezet tortáié* erőit, és egy idő múlva romlik teljesítőképességünk. Fontos az is, hogy mit eszünk. Kerüljük a túl fűsze­res, túl forró ételeket. Inkább friss főzeléket és gyümölcsöt, sovány tejet, tejterméket, hús­félét, hentesárut együnk. Az alkohol tartalmú italok fo­gyasztása azért sem előnyös, mert sok energiát tartalmaznak, és vérbőséget idézhetnek elő. A megfelelő öltözködés is lényeges. Kerüljük a szorosan záródó, vagy szűk ruhadarabo­kat. A műanyagból készült ru­haneműk nem jók, akadályoz­zák a párolgást, verejtékezést. Sokan bőrkiütésekre, bőrelvál­tozásokra panaszkodnak. Ezek hátterében általában a mű­anyag trikó, harisnya, blúz vagy pulóver áll. Töltsünk minél több időt friss levegőn. Ha módunk és lehető­ségünk van, ússzunk hetente , többször, kiránduljunk vagy sétáljunk. A kikapcsolódás, a test edzése elviselhetőbbé teszi a meleg napokat is. Dr. Katona Edit ... mert nem uVWtjöV, Hogy u «{Hárult •utlmdidejrt túlmunkával igruybevrgyik t Ar« 1 toriul ISII dcermber IS. Szeptembertől: szinkron-klubok, fiataloknak • • Ötletek, éjszakai programok Síri csend volt és telt ház. Elmúlt 11 óra, és az egyik pécsi szórakozóhelyen min­denki némán meredt a két működő tévékészülékre. Ka­ratefilm ment, videóról. Nem a videók ellen vagy mellett szeretnék most vok­solni, nem is kívánok átfogó képet adni az éjszakai élet­ről. Nagyvárosainkban — így Pécsett is — alig-alig vannak éjszakai programok a szórakozóhelyeken. Az utóbbi években gyarapodtak ugyan az éjszakai szórakozó­helyek, megosztják a „közön­séget". Több lehetőség kö­zött választhatva, nem egyet­len helyre tömörül a lumpe- nebb réteg sem. Nincs viszont plusz prog­ram szinte sehol. Enni, inni lehet és beszélgetni. Ez sem akármi, de sokaknak hiányoz­nak a műsoros estek is, bár­milyen műfajban. Ezen az állapoton próbálnak most többen segíteni Pécsett és Harkányban. Vasas Csaba, a harkányi művelődési ház munkatársa: „Az utóbbi években nagyon jó kapcsolatba kerültem több budapesti művésszel. Időköz­ben érzékeltem azt is, hogy a szórakoztató műfaj iránti érdeklődés nem csökken. így arra gondoltam, nyáron is jó lenne több esti programot szervezni. Jó partnerre talál­tam a fíécsi Ifjúsági Házban. A helyszínek is véglegesek már. Hosszú utánjárást köve­tően végül is a kora esti programok a harkányi műve­lődési házban a későbbiek aznap a pécsi Tettye vendég­lőben és az IH-ban lesznek 21 órától. Nagy Sándor, az IH igqz- gatája töpreng. Mondtam! találjunk valamilyen közös nevet ennek a négy program­nak. „Az Ifjúsági Ház, nem­csak fiataloknak" — mond­ja, aztán bevallja, régi vá­gya teljesül ezekkel az es­tekkel, és sorolja a szerep­lőket és az időpontokat: jú­lius 19-én IH, Soltész Rezső, július 22, IH, Sas József, jú­lius 24-én Tettye, Markos— Nádas és a Defekt duó, au­gusztus 22-én IH, Bodrogi, Voith Ági és Csala Zsuzsa. A másik, ősszel kezdődő sorozatról budapesti ^lakásán beszéltem Hajnal Gáborral, a Szinkron műsoriroda veze­tőjével: „Országos klubháló­zatot hozunk létre. A havon­ta egy-két alkalommal meg­rendezendő programok egész estések, és egy-egy neve­sebb 'banda koncertje mel­lett videovetítések, helyi együttesek, discok szerepel­nének ugyanazon este, non­stop műsorban, szeptember­től. Már eldőlt, hogy bekap­csolódik az olcsó programok­ba Kaposvár, Keszthely, Nagyatád, Pécs, Siklós és Tamási valamelyik művelődé­si háza. Biztos vagyok abban, hogy a műsorirodánk által szervezett újszerű, sokszínű kezdeményezést szívesen ve­szik a fiatalok. Magam is drukkolok a programok sikeréért. Lehet szidni a haknik vagy a vidé­ki könnyűzenei koncertek ní­vóját, de ilyen ürüggyel tel­jesen lemondani róluk fölös­leges lenne. Tolón az egyre bővülő programok idővel a színvonalban is eredményt hozhatnak azzal, ha minél többen kapcsolódnak be az országos programokba. Bozsik L. Nemzetközi Kodály­szeminárium Kecskeméten Vasárnap Kecskeméten a Kodály Zoltán Zenepedagó­giai Intézetben megkezdődött a XIII. nemzetközi Kodály- szeminárium. Ebben az év­ben minden eddiginél töb­ben, mintegy százötvenen vesznek részt a nyári kurzu­son. A kétévenként megren­dezésre kerülő szemináriu­mon egyre több a visszatérő növendék, így a mostani tanfolyamon először, a szo­kásos általános bevezető-, szolfézs-metodika- és inten­zív karvezetés-kurzuson kívül a haladóknak külön csoport­ban tartanak foglalkozáso­kat. Az angol, illetve a ma­gyar nyelvű előadásokban a Kodály Intézet oktatói, vala­mint a zenepedagógia leg­nevesebb hazai szakemberei a Liszt-év jegyében Liszt Fe­renc magyarországi tevé­kenységéről is beszélnek majd. Újdonság, hogy a ma­gyar résztvevők külföldi ven­dégprofesszorok előadásain a Kodály-módszer nemzetkö­zi konkurenciáját jelentő Orff- és Daleroze-lntézet munkájával is megismerked­hetnek. A Kodály-szemináriumhoz kapcsolódóan nemzetközi kórustábor is nyílt Kecskemé­ten. A 110 dalosból alakult alkalmi kórus a szeminárium után a Pécsett párhuzamo­san próbáló Jeunesses Mu- ; sicoles Világzenekarral Bu- j dapesten, Pécsett és Kecs- ; keméten Liszt Esztergomi Mi­séjét és Kodály Psalmus Hungaricusát adja elő. A nemzetközi Kodály-sze- minárium programját ebben az évben is jnagas színvo­nalú hangversenyek teszik teljessé: nemzetközi zenei versenyek díjnyerteseinek sze­replésével zenei fesztivált rendeznek a Kodóly-iskola hangversenytermében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom