Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-12 / 160. szám

1986. június 12., csütörtök Dunántúli napló 3 elhívás Átalakulóban a nemzetiségi felsőoktatás Színvonalasabb képzést megvalósítani (Folytatás az 1. oldalról.) Első lépésként egyszeri köl­csönös csökkentést javasolnak oly módon, hogy egy-két év alatt a szembenálló katonai­politikai szövetséghez tartozó államok csapatainak létszáma mindkét részről 100—150 ezer fővel csökkenjen. Nagy jelentő­ségű ezen belül a harcászati csapásmérő légierő csökkenté­se. Rögtön ezután a Varsói Szerződés tagállamai — az Észak-atlanti Szövetség orszá­gainak hasonló készsége ese­tén —- készek további jelentős csökkentésre, amélyek eredmé­nyeként a 90-es évek elejére mindkét szövetség szárazföldi csapatai és harcászati csapás­mérő légiereje a jelenlegi szint­hez képest körülbelül 25 száza­lékkal csökkennének. Egy ilyen csökkentés mindkét oldalon több mint félmillió főt érintene. A két szövetség fegyveres erői­nek és fegyverzetének jelentős mértékű csökkentése lehetővé tenné az összes többi európai állam bekapcsolódását is e folyamatba. A csökkentendő fegyverzetet és felszerelést az egyeztetett eljárások szerint kell megsem­misíteni vagy nemzeti területe­ken tárolni. Az atomtölteteket meg kell semmisíteni. A hadi- technikai eszközök bizonyos fajtáit — megállapodás szerint — békés célokra lehetne fel­használni. A fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzet megfelelő csökkentésének eredményeként felszabaduló eszközöket nem szabadna új fegyverfajták létre­hozására vagy más katonai cé­lokra fordítani; ezeknek a gaz­dasági és a társadalmi fejlő­dést kellene szolgálniuk. A fegyveres erők és fegyver­zet csökkentéséről szóló meg­állapodást aláíró államok kö­telezettséget vállalnának, hogy a csökkentés övezetének ha­tárain kívül nem növelik szá­razföldi erőiket és harcászati csapásmérő légierejüket. II. A Varsói Szerződés tagálla­mai a fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet csökken­tésének olyan rendjét javasol­ják kidolgozni, amelynek so­rán csökkenne a váratlan tá­madás veszélye, és amely hoz­zájárulna az európai katonai- hadászati stabilitás megszilár­dításához. Ennek érdekében azt javasolják, hogy már a fo­lyamat kezdetekor állapodja­nak meg a két európai kato­nai-politikai szövetség harcá­szati csapásmérő légierejének jelenfős csökkentéséről, vala­mint a két szövetség érintke­zési vonala mentén lévő__jsa- pataik összpontosításának mér­sékléséről. Megállapodás szükséges a nagy hadgyakorlatok számá­nak és méreteinek korlátozá­sáról, részletesebb információk kicseréléséről, a hadgyakorla­tok idejére más térségekből Európába átcsoportosított erők és eszközök mennyiségéről, va­lamint egyéb, kölcsönös bi­zalomerősítő intézkedésekről. Elősegítené a bizalom erősí­tését és az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökken­téséhez kedvezőbb feltételek megteremtését olyan intézke­dések végrehajtása, mint az atom- és vegyifegyvermentes övezetek létrehozása a földré­szen, a két katonai szövetség katonai tevékenységének foko­zatos mérséklése, s a tagálla­maik közötti együttműködés ki­alakítása a fegyverzetkorláto- zás és leszerelés kérdéseiben. III. A fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet csökken­tése megbízható és hatékony ellenőrzés mellett valósulna meg, nemzeti technikai eszkö­zök és nemzetközi eljárások alkalmazásával, beleértve a helyszíni ellenőrzést is. A felek megfelelő formákat alkalmaznának a kölcsönös bi­zalom erősítését szolgáló, a megállapodásokkal összhang­ban megvalósuló intézkedések ellenőrzésére, fyz ellenőrzésre nemzetközi konzultatív bizott­ságot hoznak létre a NATO és a Varsói Szerződés, valamint az érdekelt más, semleges és el nem kötelezett európai államok képviselőinek részvéte­lével. A nagy vasúti csomó­pontokon, repülőtereken és ki­kötőkben a nemzetközi konzul­tatív bizottság képviselőinek részvételével ellenőrző ponto­kat létesítenének. IV. Az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésével kapcsolatos je­len javaslatok konkrét vita tár­gyát képezhetnék az európai bizalomerősítő, biztonsági és leszerelési konferencia máso­dik szakaszában. Ugyanakkor — abból kiindul­va, hogy halaszthatatlanul in­tézkedéseket kell hozni az európai katonai szembenállás szintjének csökkentésére - a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik: ezeknek a javasla­toknak a megvizsgálását hala­déktalanul meg lehetne kez­deni. Ebből a célból lehetsé­gesnek tartják egy külön fórum összehívását az európai álla­mok, az Egyesült Államok és Kanada részvételével. Készek arra is, hogy további európai államok bevonásával — a tárgyalási felhatalmazás megfelelő megváltoztatásával - kibővítsék a bécsi közép-euró­pai kölcsönös haderő- és fegy­verzetcsökkentési tárgyalásod kereteit. Síkraszállnak a stockholmi konferencia első szakaszának sikeres befejezéséért. V. El kell oszlatni az évek so­rán felhalmozódott kölcsönös gyanakvást és bizalmatlansá­got, behatóan meg kell ismer­ni egymás gondjait e kérdés­sel kapcsolatban is. Európa és az egész világ biztonsága ér­dekében a katonai szövetsé­gek katonai koncepcióinak és doktrínáinak védelmi jellegűek- nek kell lenniük. A Varsói Szerződés tagálla­mai teljes felelősséggel kije­lentik, hogy soha, semmilyen körülmények között, egyetlen európai vagy a világ más tér­ségében lévő állam ellen sem kezdeményeznek harci cselek­ményeket, ha őket sem éri ag­resszió. A tagállamok ugyanezen békés szándékoktól vezérelve tették meg javaslatukat a két katonai szövetség egyidejű fel­oszlatására. Szövetségük védelmi jellegét hangoztatják a NATO tagálla­mai is. Ezért nem lehet aka­dálya a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet köl­csönös, jelentős csökkentésé­nek Európában. * A Varsói Szerződés tagálla­mai, amikor ezt a Felhívást előterjesztik, semmilyen előze­tes feltételt sem támasztanak a benne foglalt javaslatok tár­gyilagos megvitatásának meg­kezdésével szemben. Készek alkotó szellemben megvizsgál­ni a NATO tagállamai, a sem­leges és el nem kötelezett, a többi európai állam által elő­terjesztett más, ezzel kapcso­latos javaslatokat is. Német, román, szerbhorvát, szlovák és szlovén nyelven fo­lyik nemzetiségi képzés több magyar egyetemen és főisko­lán. A szeptembertől érvénybe lépő új oktatási törvény, vala­mint a felsőoktatási intézmé­nyek folyamatos korszerűsíté­sének értelmében a Művelődé­si Minisztérium áttekinti vala­mennyi, a hazat felsőiskolák­kal összefüggő terület tartalmi és szervezeti vonatkozásait. Az előkészítő munkálatok irányítá­sának vezetésével egy-egy rek­tort bíznak meg. Dr. Ormos Mária, a JPTE rektora A nem­zetiségi felsőoktatás helyzete című téma gesztora. Az erre vonatkozó, kétéves előkészítő munka eredménye­ként elkészült előterjesztést először egy minisztériumi bi­zottság véleményezte, majd a nemzetiségi szövetségek főtit­kárai látták, végül május vé­gén megvitatták valamennyi olyan felsőoktatási intézmény vezetői, ahol nemzetiségi kép­zés van. A jelenlegi álláspont sze­rint a javaslat alapján, nem nagy anyagi áldozatokkal je­lentős változást akarnak elérni az elkövetkezendő tíz évben, tudtuk-meg dr. Ormos Máriá­tól. Tervek szerint néhány, mos­tani képzési hely megszünteté­sével, illetve áthelyezésével is centralizálni akarják a itemze- tiségi oktatást. Olyan felsőok­tatási intézményekbe közpon­tosítani, ahol minden feltétel adott a színvonalas képzéshez. A centralizálással követik a nemzetiségek területi elhelyez­kedését. Törekedni fognak ar­ra, hogy az adott • intézményen belül nemzetiségi nyelveken oktatók külön, önálló egységet (tanszék, szeminárium) alkot­hassanak. Kizárólag magas szakmai tudással rendelkező oktatással próbálják bővíteni azok körét, akik nemzetiségi nyelveken taníthatnak az egye­temeken és főiskolákon. A közeljövőben létrejön egy új szakmai bizottság, amely a nemzetiségi felsőoktatás hely­zetével és feladataival foglal­kozik. A nemzetiségi felsőokta­tás jövőjéről szeptemberben várható a döntés. A módosítá­soktól a szakemberek azt vár­ják, hogy minden iskolafokon tovább javul a nemzetiségi ok­tatás hatékonysága hazánk­ban. Bozsik L. ■ #Í! Ifi er#i| főtt mm Szurkolók Nem, nem a fociról lesz szó, még ha Mundiál a reklám, a spray, s a televíziós június is mindenestül a világbajnok­ságé. Hanem rettenetesen és elszántan átvitt értelmű szur­kolókról, a Kerekes Imre szín­darabjából Málnay Levente által írt és rendezett Szurkolók című, tévéjátékról. Szerda este, két . meccs között került adás­ba az utóbbi idők egyik leg­gyengébb tévés produkciója. Az alaphelyzet Mrozek Emig- ránsok-jából ismerős, amúgy körülbelül akkora a különbség a két mű között, mintha a Vo­lán ificsapatát hasonlítanám a dán válogatotthoz. Két férfi összezárva egy szállodai szo­bában, valahol Olaszország­ban. Két magyar szurkoló a kupadöntőt megelőző éjsza­kán, amit imádott csapatuk, a kéknarancs vív majd valame­lyik olasz együttes ellen. Két magányos férfi, a pincér (Szi­lágyi Tibor) és a tanár (Avar István). A tévéjáték kettejük beszélgetése, vitája, összecsa­pása, drámája stb. Hogy mi­ről beszélnek ők? Mindenről. Világról, sorsról, életről, 'halál­ról, tanári fizetésről, borra­valóról. Mindegyikük mögött egy hangsúlyozottan elrontott élet, ahogy az lenni szokott, amit nagy szemérmességük­ben pillanatok alatt elmon­danak egymásnak, ahogy az megintcsak lenni szokott. Nagy krízisek persze, asztal­borogatás, kés, vívódások. A szurkolás mindkettőjük számá­ra pótlék. Viszont szurkolás (értsd: hit) nélkül nem lehet élni. Kívülállók ők, nem ját­szanak, csak szurkolnak. De még erről is le kéne szokni, mert ez egy káros szenvedély. A tanár okos (egyik rossz köz­helyet mondja a másik utón) és kiábrándult (keserűen mondja). A pincér egyszer pri­mitív - olykor kifejezeten debil —, másszor „csak" egyszerű ember, ám neki is megvan a magához való esze — ő is ontja a közhelyeket. Egyébként ő is keserűen ontja. Mi, em-, berek ilyen egy keserű va­gyunk. Hajaj. Ez a mű gondo­latisága. Görcsös, erőltetett, hiteltelen mondatok, elképesz­tően rossz bölcselkedés, meg- okolatlan és megokolhatatlan reakciók az alkotók nyilván szerettek volna valami jó kis abszurd gellert adni a műnek, teljesen sikertelenül. A Szur­kolók szándéka szerint az első perctől az utolsóig másról szól, mint amiről beszél. Ügy tűnik, ez a trouvaille, noha minden műalkotásra vonatkozik többé- kevésbé, annyira elbűvölte az alapanyag íróját, s annyira megörült annak, hogy szurkolói ,,szurkolók"', hogy elhitte, ez a pincér és a tanár bármiről be­szél, fecseg, az rögtön valami mélyértelműről fog szólni. Ma­gától. De hogy a gyöngébbek is értsék, miről hallgat a mély, gondosan ügyelt rá, hogy az első jelentés minden eleme pontosan és egyértelműen be­helyettesíthető legyen, nehogy véletlenül is töprengeni kelljen bármin, nehogy a szereplők fi­lozofálása a legkisebb erőfe­szítést és izgalmat okozza a nézőben. A darab, sajnos meg- formálatlanul, összevissza „be­szél", következésképp nem szól semmiről. Amit közöl, az köz­hely (persze, mi nem- az, úgy­hogy ez még nem lenne baj), ahogy közli, az lapos, erőlte­tett, hiteltelen. S ez már na­gyobb baj. Avar István és Szi­lágyi Tibor - két igazán jó színész — mindent elkövettek, hogy elhitessék ezt a két -fi- danak egymásnak, ahogy Hal emeljenek valamit a szö­vegen, ám az makacsul ellen­állt. Annyit azonban elértek, hogy a Szurkokat kínkeserve­sen föltornászták a bemutat­hatóság alsó határáig. Parti Nagy Lajos Régi célok — új ötletek Pedagógusklubok a Nevelők Házában A ki a pécsi Nevelők Házát hallja emlegetni Baranyában vagy bárhol az országban, először is a Tillai Aurél vezette nagyszerű kamarakórus jut eszébe, amely önmagában is fémjelzi a patinás pécsi ház falai között folyó tevékenységet. A Nevelők Háza a Pedagógusok Szakszervezetének intézménye, klubtagjai, látogatói elsősorban pedagógusok, de rendezvényei mások számára is látogathatók. A ház élén két éve fiatal vezető áll, Sarkadi Eszter, aki har­madmagával szervezi a sokféle, színes programot. Sarkadi Eszter francia—nép­művelés szakon végzett az EL- TÉ-n, s mivel érdekelte a vizuá­lis nevelés, harmadiknak a mű­vészettörténet szakot is elvégez­te. Ez a hármas képzettség, a francia kultúrában való ottho­nossággal együtt hasznára van nemcsak a Nevelők Házának, hanem a város kulturális életé­nek is. Gondoljunk csak az Europa Cantat közelgő pécsi rendezvényeire. Tavaly francia érdekeltségű tanárokat, 70—80 pedagógust, egyetemi oktatót keresett meg a Nevelők Háza: megalakult a frankofón klub, amely az egyetemmel közösen szervez francia nyelvű esteket, rövidesen filmklubot, s ezzel egy óriási nyelvterület, kultúr­kör felé nyit. — Intézményünk specialitása — mondja Sarkadi Eszter, — hogy vidéken ez az egyetlen pedagógus szakszervezeti fenn­tartású, vezetésű, ugyanakkor önálló intézmény. Mozgalmi és kulturális feladatokat kell ellát­nunk, főként pedagógusok kö­rében. Klubjaink, tanfolya­maink, nyári társasutazásaink nekik és gyermekeik számára szerveződnek, ingyenesen vagy kedvezményes feltételekkel. Programjainkat tehát elsősoi ban értelmiségi közönségnek szánjuk, olyan értelmiségieknek, akik nagyon elfoglaltak, de akikben él az igény az önkép­zésre, a további tájékozódásra. Először a három nyugdíjas pedagógusklubot kell megem­líteni. Sok évtizedes aktív mun­ka, elfoglaltság után ez a ge­neráció adja hosszú évek óta a ház leglelkesebb közönségét. Az alkotó pedagógusok köre képzőművészeti irányultságú, és szeptembertől együttműködik a Pécsi Grafikai Műhellyel, ahol például a kőnyomás, a rézmet­szés technikáit is elsajátíthat­ják. Tíznapos nyári ösztöndíjat is hirdetett a ház a Grafikai Műhelybe, baranyai pedagógu­sok számára. A kör munkáit et­től -az évtől kiállítások kereté­ben mutatják be a Nevelők Háza termeiben, és szeptem­bertől más városokban, Buda­pesten is. Ősztől kapott új élet­re az igazgatók klubja. Kide­rült, hogy az igen elfoglalt ve­zetőkben is él a vágy a klub­életre, az őket érdeklő témák megvitatására. A szakfelügye­lők is kedvet kaptak a klub­alapításra. Ők a Nevelők Háza programjához adnak sok jó öt­letet, míg az igazgatók a kö­zönségszervezésben tudnak se­gíteni. Itt említendő meg, hogy a Pedagógiai Intézettel való kap­csolatot sem nélkülözheti a ház a szakmai programok kialakítá­sában. Klubot alapítottak a nap­közis nevelők is - a népművé­szet, a bábozás terén képzik magukat tovább. A Nevelők Háza fogja össze a szakmun­kástanulók anyanyelvi szakkö­reit is. Szeptembertől indítják Buda­pestre és más vidéki színházi központokba színházjáró autó­buszaikat, nemcsak egy-egy színházi estre, hanem város­nézés céljából is. Ősszel meg szeretnék alakí­tani a pályakezdő fiatalok klubját, vers- és prózamondó kört indítanak óvónőknek, klu­bot alapítanak az ő számukra is. Foglalkozni kívánnak a pe­dagógusok retorikai, előadói továbkbépzésével, és keresik a kapcsolatot a felsőoktatási in­tézményekkel. Az ő oktatóikat is szeretnék bevonni a ház te­vékenységébe. Őszi hangverse­nyével újra közönség elé lép a Nevelők Háza Rézfúvós Kvin­tettje is. Gállos Orsolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom